Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-10 / 291. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. DECEMBER 10., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXIII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM Jól ifin a hótakaró Helyzetkép mezőgazdasági munkákról Gyakorlatilag befejeződött megyénkben a kukorica be­takarítása, már csak néhány üzemnek okoz gondot a tö­rés. Az utóbbi napok időjá­rásának hatására megfagy­tak a kukorica levelei, így könnyebbé vált a kombájnok munkája. Jól halad a ter­mény szárítása, néhány üzemben, ahol kicsi a szá­rítókapacitás, átmeneti priz- mázással tárolják a már le­szedett, lemorzsolt kukoricát, s ezután szárítják. Még nem készültek el a hivatalos ösz­szesítések, de az előzetes jel­zések szerint nagyon szép termésátlagokra lehet számí­tani megyeszerte. A napok óta tartó fagy és az azt megelőző csapadék miatt nagyon nehézzé vált a szántás. A megye déli részén 25, az északi részen 35—40 mm csapadék hullott le. Emiatt csúsztak a gumikere­kes traktorok kerekei, az üzemek lánctalpas traktorok „bevetésével” próbáltak úrrá lenni a nehézségeken. A ki­adós fagy miatt a nedves ta­Magyar—jugoszláv vízügyi határozat a folyók szabályozásáról és az árvízvédelemről Jegyzőkönyv aláírásával ért véget a magyar—jugo­szláv vízgazdálkodási bizott­ság december 4—9. között Budapesten megtartott 23. ülésszaka. A tárgyalásokat Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyet­tese és Tome Kuzmanovski, a szövetségi mezőgazdasági bizottság elnökhelyettese ve­zette. Tárgyaltak a közös ér­dekű folyókon végzett mun­kálatokról: a Duna szabá­lyozásánál a magyar terü­leten 64 millió forint, jugo­szláv területen pedig 84 mil­lió dinár értékű munkát vé­gezték el. A folyó jugoszlá­viai szakaszának építéséhez Magyarországról is szállíta­nak terméskövet. A munkák a hajózási feltételek és a jég­levezetés javítását szolgálják. Tovább folytatják a Dráva szabályozását. Megállapod­tak, hogy a közös megvaló­sításra tervezett gyurgye- vác—barcsi vízlépcsőrendszer beruházási programját 1979- ben elkészítik. Határozatot fogadták el az árvíz és jég elleni védeke­zésről. Szükség esetén négy magyar jégtörő dolgozik majd a Duna jugoszláv sza­kaszán Vukovárig. Megálla­podtak a tanácskozáson ab­ban is, hogy intézkedési ter­vet dolgoznak tó a Tiszán megépült vízlépcsők üzeme­lésének összehangolására. A jugoszláv küldöttség szombaton elutazott Buda­pestről. lajrétegek megfagytak, ezért le kellett állni a szántással. Jelenleg csaknem 50 ezer hektár szárítatlan a megyé­ben. Ha az időjárás megeny­hül, az üzemek ismét elkez­dik ezt a nagyon fontos munkát. Az elmúlt héten és a hét elején leesett csapadék ha­tására kelésnek indultak az eddig nyugalomban levő bú­zaszemek is. Jelenlegi fej­lettségi állapotuknak komoly veszélyt jelent a fagy. Szük­ség van a védő hótakaróra, a mostani időjárást figye­lembe véve, erre minden re­mény megvan. Az istállótrágyázás jól ha­ladt ebben az évben, az idő­járás kedvező volt az év közben felgyülemlett trágya kiszórásához. A tervezett mennyiség 92 százalékátdol­gozták be a földekbe, az új­bóli szántáskor várhatóan az egész tervezett mennyiséget kiszórják. M. Sz. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkot­mány XXII. paragrafusának (2) bekezdése alapján az or­szággyűlést 1978. december, 20-án, szerda délelőtt 11.00 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés ' tűzze az ülésszak napirendjére a Ma­gyar Népköztársaság 1979. évi költségvetését, valamint a büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. A DÍVSZ konzultációja Budapesten Szombaton a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség bu­dapesti székházában meg­kezdődött a DÍVSZ 44 európai tagszervezetének kétnapos konzultációja, amelyen meg­vonják az ez évi munka mérlegét, és meghatározzák a jövő év legfontosabb fel­adatait. A konzultáció egy­ben előkészítő állomása is a DÍVSZ 1979 február elején Dortmundban megtartandó végrehajtó bizottsági ülésé­nek Az első esztendő mérlege a gabcikovo—nagymarosi erőmű-vízlépcsőrendszer építésénél Sikeres volt az első év a gabcikovo—nagymarosi erő­mű és vízlépcső építésén. A Szigetközben, ahol a duz­zasztóművek épülnek, janu­ár óta 200 hektárnyi terület­ről irtották tó az ártéri er­dőket. Elkészült a Duna-töl- téstől a főmeder széléig ve­zető, 2400 méter hosszú ideiglenes út, amelynek épí­téséhez 140 ezer köbméter Gyors ütemben folyik az olimpiai falu építése Moszkvában. A képen látható 16 emeletes házakban az olimpia idején versenyzőket és szakvezetőket fognak elhelyezni (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) kavicsot használtak fel. Meg­kezdték a végleges út építé­sét is, amely 6—8 méter ma­gasságú gáton húzódik majd. Az építkezéseken bevezet­ték az éjszakai műszakokat, oszlopokat fektettek le, ame­lyekre erős fényű lámpákat szereltek. Az áramot aggre­gátorokkal fejlesztik. Egyre inkább benépesedik a volt ártéri erdő területe. Elsőnek a beruházó vállalat kihelyezett csoportjai költöz­ködtek be egy konténerekből felépült irodaházba. Ilyen ház épült a kivitelezési mun­kákat irányítók számára is. Mire tovább emelkedik a munkáslétszám, akkorra munkásszálló, konyha, étte­rem is épül. Később elkészül egy kisebb lakónegyed. A munkák mérete egyre növekszik. Lesznek olyan időszakok is, amikor több ezren dolgoznak majd az építkezésen. Csak a magyar oldalon mintegy 17 millió köbméter földet kell meg­mozgatni, és mintegy 4-5 millió köbméter követ be­építeni. A hatalmas mennyi­ségű kő helyszínre szállításá­hoz valóságos flottát vonnak össze. Az építkezés színhe­lyére betongyártó és egyéb üzemek települnek. A fő va­súti kirakodó állomásnak Mosonmagyaróvárt jelölték ki. Onnan azután gépkocsik­kal szállítják majd a hely­színre az anyagot. Ezért a Mosonmagyaróvártól Duna- kilitibe vezető kanyargós utat átépítik, korszerűsítik. A munkák nemcsak a ma­gyar oldalon, hanem a Duna túlpartján, a csehszlovák ré­szen is lendületesen folyta­tódnak. Battonya felszabadulásának 34. évfordulójára épült fel a ! nagyközség új könyvtára, melyben 31 ezer kötetes álló- ; mány várja az olvasókat. (Képriportunk a 6. oldalon.) » Fotó: Gál Edit É ................................i Jogpolitika és jogalkalmazás a tanácsoknál Megyénkben a tanácsok évente mintegy 110 ezer olyan határozatot hoznak, melyek jogot vagy kötelezettséget állapítanak meg. A határozathozatalt nem igénylő egyéb ügyek száma megközelíti az 1 milliót. Vajon hogyan tartják meg az ügyintézés során a tanácsok a jogszabá­lyokat, s miként érvényesítik a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről szóló határozatát? Erre kértünk választ dr. Kertész Mártontól, a megyei tanács vb-titkárától. (Interjúnk lapunk 4. ol­dalán.) Mi lesz veletek, veszteséges tsz-ek? Miként a száraz homok issza magába a vizet, s szá­rad ki újból pillanatok alatt a tűző napon, úgy nyelik í el hosszú évek óta az államtól kapott milliókat vesztesé­ges termelőszövetkezeteink. A bűvös körből, amelyet esztendőről esztendőre a belvíz von köréjük, képtelenek kitörni. Mi lesz velük? Érdemes-e őket tovább is támo­gatni? Újabb milliókat veszíteni rajtuk? Lehet-e sor­sukra hagyni a nehéz körülmények között kínlódó ter­melő kollektívákat? Van-e kiút? Mindezekre a kérdésekre keresi a választ írásunk a lap 5. oldalán. Régi mesterségek nyomában Drosbázán A vitrinben állatterelő szerszámok, kampók, fokosok, karikások, kölöncök, béklyók, csengő, birkanyíró olló. Szórólapát, csép a hadaróval, „Jancsi, vagy inas’’, azaz feltámasztófa... Harmadik nemzedék: 1780-tól 1840-ig — ipar. Fogazott gyaluszerű kádárszerszám, tolómérő fából, hajlított élű kalapács, körző fából: káiárkörző; kékfestő­dúc és mintakönyv; mézeskalácsformák; vékony, hajlott kalaposvasalók, kobakok, lakatok... (Képes riportunk a 7. oldalon.) Miénk a suli! A tanítvány, a negye­dikes Rudner Ferenc át­veszi a „hatalom” jelké­peit a szeghalmi gim­názium és szakközépis­kola igazgatójától, Vasz- kó Tamástól. Miénk a suli! című írásunkat la­punk 11. oldalán, a Mi­nimagazinban olvashat­Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents