Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

1978. december 8., péntek A megye legjobb munkásőregysége Régi hagyomány már Bé­kés megyében, hogy ilyen­kor az év utolsó hónapjá­ban a munkásőrség megyei parancsnokságán az egysé­gek parancsnokainak, he­lyetteseinek részvételével évzáró, illetve évnyitó érte­kezletet rendeznek, amelyen értékelik az elmúlt kikép­zési év szocialista verseny­mozgalmában legjobb ered­ményt elérő egységeket és meghatározzák a következő év legfontosabb feladatait. Így volt ez most is. A munkásőrség megyei pa­rancsnokságának békéscsa­bai székházában gyülekez­tek tegnap, csütörtökön az egységek parancsnokai és mielőtt megkezdődött volna az értekezlet, maguk között már tippelgettek arra, va­jon az idén kik lesznek a legjobbak. A megyei pa­rancsnok helyettese, Fodor Géza ismertette a megyei parancsnok parancsát a szo­cialista verseny helyezett­jeiről. Ezek szerint az idei évben legjobbaknak bizo­nyultak a békéscsabaiak, akik ezúttal második alka­lommal nyerték el A me­gyei parancsnokság legjobb önálló egysége kitüntető cí­met. Parancsnoka, Velenti- nyi Mihály, helyettese Ku- rilla János, ellátó helyettes Gyurkó János. Második helyezést ért el a békési Rózsa Ferenc önálló egység, amelynek parancsnoka Nyí­ri Sándor, helyettese Vári László, ellátó helyettes Mó­ricz György. A közvetlen szakalegysé­gek közötti versenyben A megyei parancsnokság leg­jobb közvetlen szakalegysé­ge címet a megyei közvetlen híradó szakalegység érte el, parancsnoka Krattinger Jó­zsef. Az egységek híradó szakalegységei között folyó versenyben A megyei pa­rancsnokság legjobb híradó szakalegysége címet a béké­si Rózsa Ferenc munkásőr- egység híradó szakalegysé­ge érte el, parancsnoka Szász Imre. Második helyen végzett a békéscsabai Ku- lich Gyula munkásőregység híradó szakalegysége, pa­rancsnoka Kovács Mihály. Az ellátó szakalegységek között folyó versenyben A megyei parancsnokság leg­jobb ellátó szakalegysége címet a békéscsabai Kulich Gyula munkásőregység ellá­tó szakalegysége érdemel­te ki, parancsnoka Köves- kuti Pál. Második az oros­házi Jambrik József mun­kásőregység ellátó szakal­egysége, parancsnoka Kiss János. A parancs felolvasása után Tóth Pál, a munkásőr­ség Békés megyei parancs­noka értékelte az egységek ez évi tevékenységét. Elis­merően szólt arról, hogy a munkásőrök fegyelmezet­ten, jó színvonalon teljesí­tették idei feladatukat, amit az is bizonyít, hogy az érté­kelésnél öt olyan egység volt, amelyik teljes joggal pályázhatott az első helyre. Közöttük csak árnyalati kü­lönbséggel lehetett ered­ményt hirdetni. Köszönetét fejezte ki a pártszerveknek azért a segítségért, amelyet a munkásőröknek nyújtot­tak fáradtságos és fontos feladataik ellátásához. Rész­letes tájékoztatást adott az 1979-es kiképzési év felada­tairól amiről megállapította, semmivel sem lesznek köny- nyebbek, mint az ideiek. B. O. Ma este: * Bemutató a színházban Az első magyar musical bemutatóját látjuk ma este a Jókai Színházban, Hubay —Vas—Ránki: Egy szere­lem három éjszakája című zenés tragédiáját. Bálint, a fiatal költő és felesége, Júlia tragikus szerelmi tör­ténetével idézik az alkotók a háború lelket nyomorító pillanatait. A felszabadulás utáni ma­gyar zenés drámairodalom egyik legkiemelkedőbb al­kotását Sik Ferenc érde­mes művész rendezte szín­házunkban. A két szerel­mest Tímár Zoltán és Fe- rencz Éva alakítják. A főbb szerepekben látjuk még Szűcs Andrást, Gálfy Lászlót, Felkai Esztert, Ba­logh Bélát, Nagyidai Ist­vánt, Pintér Gyulát, Gyur- csek Sándort és Kovács La­jost. A jelmezeket Egedi Edit, a díszleteket Suki Antal tervezte, zenei vezető Hol­pert János. Jubilál az István-malnm Hazánk második legna­gyobb malma, a békéscsabai István-malom 125 éves. A jubileum alkalmából csütör­tökön nagyszabású ünnepsé­get rendeztek Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. Ott voltak a legtöbb gabonát termelő termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, tár­sulások, rendszerék, partner üzemek vezetői. A díszelnök­ségben helyet foglalt Csatári Béla, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának titkára, dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános el­nökhelyettese, dr. Lénárt La­jos, a Gabona Tröszt vezér- igazgatója, Bordás Mihály, a Békés megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat igazgatója. A megjelenteket Gyurko- vics János, a békéscsabai körzeti üzem vezetője kö­szöntötte, ezután dr. Kirsch János, a Gabona Tröszt fő­osztályvezetője tartott elő­adást a magyar malomipar fejlődésének történetéről. Hangsúlyozta többek között, hogy hazánkban már az Ár­pád-korban voltak vízi- és szárazmalmok, de a búza ter­mesztése, a liszt készítése már az őskorban szokás volt, erre utalnak a régészeti le­letek. Ezután részletesen is­mertette a békéscsabai Ist­ván-malom fejlődéstörténe­tét, a hazai liszttermelésben betöltött nagy szerepét. Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének tit­kára a búzatermelés megyei helyzetét ismertette, majd dr. Lénárt Lajos vezérigaz­gató tartott előadást a gabo­naipar feladatairól. Hangsúlyozta: a mezőgaz­daság szocialista átszervezése óta dinamikusan fejlődött a kenyér- és takarmánygabona termelése, ami igen nagy fel­adatok elé állítja a gabona­ipart. A húsprogramot sem lehet másképp megvalósítani, csak ha évről évre több táp- takarmányt állítanak elő. A gabonaféleségekből és egyéb terményekből az éves felvá­sárlás 1960 óta egymillió 300 ezer tonnáról ötmillió 600 ezer tonnára emelkedett. Bé­kés megye részesedése ebből több mint 10 százalék. Természetesen a több ter­mény nagyobb tárolási kapa­citást igényel. Az V. ötéves tervben hárammilliárd forin­tos raktárberuházást valósít meg a gabonaipar, amiből 700 ezer tonna gabona táro­lását valósítják meg. Az épít­kezéssel időarányosan jól áll a tröszt. Békés megyében eb­ben a tervidőszakban 70 ezer tonna tárolótér épül. Keve­réktakarmányból az V. öt­éves terv 1978-ra két és fél GyermekkUnyvliét Szarvason Az országos gyermek­könyvhét keretében Szarva­son is gazdag programmal várták a gyerekeket. De­cember 4-én, hétfőn a könyvtárban könyvtárhasz­nálati foglalkozást rendez­tek a gyermekkönyvtárosok a hetedik osztályos tanulók­nak. Kedden a. művelődési központban találkoztak a gyermek néptánccsoport tagjai, zenés irodalmi dél­utánon. Szerdán irodalmi klubfoglalkozás várta az úttörőház gyermektanácsát az úttörőházban, a vasipari szövetkezet óvodásainak pedig az általános iskolai szlovák diákotthon Száz­szorszép bábcsoportja ját­szotta el a Három pajkos kiscica című bábjátékot. Tegnap, csütörtökön 10 —14 éves pajtásokkal emlé­keztek Tolsztoj gyermekiro­dalmi munkásságára az óvónőképző intézet tanárai és diákjai az úttörőházban, ahol emlékműsort is bemu­tattak. A szombati, december 9-i délután ígérkezik a legiz­galmasabbnak, amikor 3-tól 6-ig a 2-es számú általános iskola dísztermében városi könyvkarnevált rendeznek. Itt sorshúzással jelölnek ki 30 úttörőt, akik irodalmi fej­törőn vetélkednek majd. A könyvhét rendezvénye­in 1-1 könyvutalvánnyal le­het csak részt venni. A könyvtárban december 4-től 9-ig gyermekkönyv-kiállí- táson láthatók a legújabb kiadványok, míg december 5-én a művelődési központ­ban, 6-án az úttörőházban, 9-én pedig a 2. sz. általá­nos iskolában rendeztek és rendeznek könyvvásárt. Dz üzletek ezüstvasárnapi nyitva tartása A megyei tanács kereske­delmi osztályának tájé­koztatása szerint a városok központjaiban levő áruhá­zak és iparcikküzletek de­cember 10-én, vasárnap dél­előtt 9-től 13 óráig nyitva tartanak. Az élelmiszerüzle­tek és az egyéb települések iparcikküzletei egész nap zárva lesznek. A vendéglá­tóipari egységek, a csarno­kok és a piacok, valamint az édesség-, dohány- és vi­rágüzletek vasárnap nyitva tartási rend szerint üzemel­nek. millió tonna előállítást irány­zott elő, az igény viszont há­rom és fél millió tonna, amit a mezőgazdasági üzemekkel kooperálva készít a gabona­ipar. Itt elsősorban a szocia­lista brigádok érdemelnek említésit, amelyeknek tagjai gyakran vasárnap, szabad szombaton és túlórábán is dolgoznak, csakhogy a meg­növekedett igényeket kielé­gítsék. A jövőben még na­gyobb lesz a koncentrátum­A sajtónak fontos szerepe van a szocialista eszmék terjesztésében Sajtónap! ünnepség, koszorúzás Békéscsabán jékoztat, hanem mozgósít,, szervez, hogy az egész tár­sadalom kivegye részét a fej­lett szocializmus építéséből. Lenin, sőt már Marx és En­gels is, hatékony fegyvernek tekintette a sajtót, s azt az osztályharc szolgálatába állí­tották. Az igazi, a nép szol­gálatát vállaló újság a tör­ténelem nehéz küzdelmeiben is bátorítást, reményt jelen­tett a magyar nép legtöbb­jének. Éppen ezért a sajtónak fontos szerepe van a szocia­lista eszmék terjesztésében, a társadalmi folyamatok be­mutatásában. Ez természete­sen nem a tények passzív rögzítését, tudomásulvételét jelenti, hanem azt, hogy az újságok magük is hatnak, visszahatnak a történelmi fo­lyamatokra, a társadalmi és a nemzeti felszabadulásért, a haladásért vívott küzdelmek­re. Ma, amikor a sajtó a győztes proletariátust, annak eszméit hivatott szolgálni, fe­lelőssége megnőtt: hirdeti a párt eszméit, politikáját, és annak megvalósítására ser­kent. Tisztelettel emlékezett azokra, akik a múlt harcai­ban, a nehéz körülmények között is becsülettel helyt­álltak, s meggyőződésből, ön­ként teljesítették feladatai­kat, újságírással szolgálták az igazságot. Elismeréssel szólt a Békés megyei Nép­újság munkatársainak arról a nehéz, buktatókkal terhes, áldozatkész, végül is sike­res tevékenységéről, amelyet a lapkiadó vállalat és a lap­nyomda dolgozóival közösen tettek. A szerkesztőségi kol­lektíva kommunista pártos­sággal és egyre nagyobb ha­tékonysággal szolgálja a me­gye pártszervezeteinek cél­jait, tömegkapcsolatának erő­sítését, a határozatok végre­hajtásának előmozdítását. A megyei sajtó a népről, a népnek szól, sokrétűen ábrá­zolja a munkások, a parasz­tok, az értelmiségiek, a dol­gozó emberek életét, a mun­ka örömét, alkotó jellegét. Képet ad arról, ami a világ­ban történik, s mindezt úgy teszi, hogy erősítse a szocia­lista közösséghez, a Szovjet­unióhoz való tartozás érzé­sét. Befejezésül ezeket mon­dotta: „Kívánom, hogy pár­tunk XI. kongresszusán meg­erősített, világos eszmei es politikai irányvonal megva­lósításában még eredménye­sebben töltsék be szép és ne­mes hivatásukat." Ezt követően emlékplaket­tet, oklevelet és könyvjutal­mat nyújtottak át a Népsza­badság, a Békés megyei Nép­újság, a Szövetkezeti Élet terjesztésében kimagasló munkát végző pártmunká­soknak, postai terjesztőknek, hírlapárusoknak. Kiosztották a szerkesztőségben és a lap­kiadó vállalatnál dolgozók­nak a törzsgárda és a Kiváló Dolgozó jelvényeket, a jó szakszervezeti munkáért pe­dig a jutalmakat. Az ünnepség koszorúzással folytatódott. A megyei párt- bizottság épületének falán elhelyezett Népszava emlék­táblájánál, ahol a közgazda- sági szakközépiskola énekka­ra működött közre, a Magyar Újságírók Országos Szövet­sége nevében Sass Ervin, a MÜOSZ megyei képviselője, a szakszervezet részéről dr. Kőváry E. Péter titkár he­lyezte el a megemlékezés ko­szorúját. Végül Rózsa Fe­rencnek, a munkásmozgalom mártírjának szobránál Podi- na Péter, a Békés megyei Népújság pártalapszervezeté- nek titkára és Kepenyes Já­nos KISZ-titkár koszorúzott, s koszorút helyeztek el a Ró­zsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola tanárai és diákjai, a gimnázium ének­karának kíséretében. Seres Sándor és a táp takarmány igény or­szágszerte. A gabonaipar vál­lalja, ha elegendő alapanya­got kap, nem lesz hiba a takar­mánygyártásban és -értéke­sítésben. Ezután arról be­szélt a vezérigazgató, hogy milyen erőfeszítéseket tesz a tröszt a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tására. Elmondotta azt is, hogy a igabonaipanban 1978- ban 1229 szocialista brigád csaknem 14 ezer tagja tett versenyvállalást, aminek a gazdasági értéke meghaladja az ötvenmillió forintot. Ezen­kívül 200 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek. A tanácskozás Bordás Mi­hály igazgató zárszavával ért véget, majd a jelenlevők megtekintették az István- malom kultúrtermében meg­nyílt üzemtörténeti kiállítást. — Ary — Fotó: Veress Erzsi Frank Ferenc ünnepi beszédét mondja Fotó: Gál Edit Hatvan évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának lapja, a Vörös Új­ság. Ezen a napon ünnepel­jük a magyar sajtó napját, amelyről tegnap délelőtt em­lékeztek meg Békéscsabán, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának székházában. Elsőként. Lengyel István színművész szavalta el Ba­lázs Béla: Tábortűz mellett vörös őrségen című versét. A megjelenteket Enyedi G. Sándor, a Békés megyei Nép­újság főszerkesztője üdvö­zölte, majd Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra mondott ünnepi beszédet. Köszöntötte a megyei lap­nak, a megyében megjelenő lapoknak és a kiadóvállalat­nak, a lapnyomdának mun­katársait, vezetőit. Méltatta a KMP első legális lapjának, a Vörös Újságnak a jelentő­ségét, amelyet olyan neves forradalmárok, mint Kun Béla, Szamuely Tibor, Ru­das László, Vágó Béla és László Jenő szerkesztettek. Hangsúlyozta: viharos volt a kor, amelyben a KMP szü­letett, de az azóta eltelt 60 esztendő sem mondható másnak. Világégés, halottak és rokkantak ezrei, éhség és munkanélküliség vezette a tömegeket a forradalomig, amelyet a túlerő akkor még legyőzött. Az újabb véres háború, a fasizmus gonosz­sága, az uralkodó osztály el­nyomó politikája felnyitotta a kizsákmányolt milliók sze­mét és diadalra vitték a for­radalom ügyét hazánkban. Beszédének további részé­ben szólt a Magyar Szocia­lista Munkáspárt politikájá­ról, amely a KMP letétemé­nyese. A dolgozó tömegek hitet tettek e politika mel­lett. Kitért a kommunista sajtó szerepére, amely a va­lóságot tükrözi, nemcsak tá-

Next

/
Thumbnails
Contents