Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-03 / 285. szám

1978. december 3., vasárnap Kitekintés A hatodik kontinens kincsei Területe másfélszer akkora, mint Európa. Antarktisz, a hatodik kontinens. Januárban, az év legmelegebb hó­napjában minusz 29 fok itt az átlaghőmérséklet. A má­jusban kezdődő délsarki tél idején minusz 50 fok alá száll a hőmérő higanyszála. A jeges viharok szántotta tájon az életnek szinte csupán a nyomai fedezhetők fel. A délsarki vizeken elsőként a világjáró angol James Cook hajózott, majd őt követően 1819-ben az orosz „Vos- tok” nevű hajó. A jelenleg az Antarktiszon működő 66 kutatóállomás közül az egyik éppen a Vostokról elneve­zett szovjet állomás. A Déli-sark felfedezése a norvég Amundsen nevéhez fűződik, aki 1912-ben egy hó­nappal megelőzte az angol Scott kapitányt. Scott öt tár­séval együtt azonban soha­sem tért vissza: a gyilkos fagy és az éhség végzett ve­lük. Sok más expedíció bá­tor kutatói lelték halálukat hasonlóképpen a sarki gleccserek és hóhegyek jeges világában. A hatalmas területet 29 millió köbkilométer jég bo­rítja, a föld felületén talál­ható édesvíznek több mint a fele található itt szilárd hal­mazállapotban. Ha ez a jég elolvadna — 60 méterrel emelné meg a világtengerek szintjét, s fenyegetné vala­mennyi tengermelléki ország lakosságát. A kontinens szé­leiről időnként akkora jég­szigetek szakadnak le, ame­lyiken egy-egy Belgium nagyságú ország is elférne. És mégis: ez a csillogó jég­sivatag, amelyen fél évig a • "mki éjszaka sötétlik, az jmberiségnek kimeríthetetlen kincseskamrájává válhat. Itt lenne talán az Ígéret földje? Nyersanyaglelőhelyek Nemrég fejeződött be Lon­donban 13 ország háromhetes tanácskozása Antarktisz jö­vőjéről. Argentína, Ausztrá­lia, Belgium, Chile, Francia- ország, Nagy-Britannia, Ja­pán, Űj-Zéland, Norvégia, Dél-Afrika, Lengyelország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői 1961-ben egyezményt kötöttek, amely szerint a hatodik kontinens minden tudományos vállal­kozás számára nyitott, ugyanakkor tilosak ott a ka­tonai akciók, atomkísérletek, a radioaktív-szennyeződés raktározása. Az aláíró álla­ok ezenkívül kötelezték magukat, hogy 1991-ig le­mondanak mindenféle felség­jogról ezen a területen. A tárgyaló feleknek azon­ban — most első ízben *- foglalkozniuk kellett a leg­újabb tudományos eredmé­nyekkel, amelyek felkeltették a terület iránti gazdasági ér­deklődést. Kiderült, hogy a Déli-sark jégsapkája alatt hatalmas nyersanyaglelőhe­lyek hevernek. Amerikai geológusok 1973-ban földgáz­mezőt fedeztek fel. Becslésük szerint az antarktiszi gáz­készletek 85 milliárd, az olaj- tartalékok 2 és fél milliárd köbmétert teszn ki. A he­gyekben nagy kiterjedésű szénmezők rejtőznek. A geo­lógiáikig hasonló területeken v,as, réz, nikkel, cink, man­gán, molibdén és nemesfém­készleteket találtak. Az év elején amerikai és nyugatné­met geológusok urán után is kutattak. Szovjet, lengyel, japán és chilei halászok — részben úszó feldolgozó üze­mekkel — nagy fehérjetar­talmú rákféleségeket fogtak. Szakértők szerint évente, minden ökológiai kár nélkül, ötvenmillió ‘tonna rákot le­hetne az Antarktiszt környe­ző tengerekből kihalászni. Felmerült annak a gondolata is, hogy — mint édesvíz for­rást — jéghegyeket vontas­sanak Dél-Amerika sivata­gos partjaihoz és a Közel- Keletre. Szakértők vélemé­nye szerint azonban ez a terv egyelőre kivihetetlen. Területi igények Az Antarktisz-szerződés egy mindezidáig ismeretlen nemzetközi együttműködést hozott létre. Néhány kutató­állomást több ország közösen működtet, szokásosak a szé­nák” nevezte azt, ha a jövő­ben sikerülne a vitákat el­kerülni. Hogy azonban ez mégis lehetséges, azt az an­gol küldött a londoni konfe­rencián azzal magyarázta, hogy pillanatnyilag még nin­csenek bizonyítékok arra, hogy az Antarktiszon való­ban jelentős fűtőanyag- és ásványkészletek lennének. Mindenesetre az Antarktisz jégpáncélja jelenleg még őr­zi titkát. Hogy az úszó jég ak hogy lehet olajat fel- uni vagy a vándorló glec­csereken keresztül szenet és fémet bányászni, az egyelő­re még nem ismeretes. Ígéret földje? Bízzunk ben­ne, hogy az Antarktisz vala­mennyi kincsével az emberi­ség céljait szolgálja majd és a jövőben is a béke, az együttműködés és nem a nemzetközi viszályok színhe­lye lesz. Gáti István Az Antarktisz — ma még a különböző nemzetek együttmű­ködésének színtere (TERRA — KS) mélycserék és az észleletek kicserélése. A tudósok attól félnek, hogy a gazdasági ér­dekek megbonthatják ezt a szép összhangot. Attól is tar­tanak, hogy a bányászat és az ipar kiépítése megzavar­ná a természet kialakult rendjét: nemcsak az állato­kat és növényzetet fosztaná meg a kialakult környezetük­től, de geológiai és meteoro­lógiai változásokra is vezet­het. Ha a szerződést 1991 utak­ra nem hosszabbítanák meg, az érdekeit államok közötti konfliktusok szinte elkerül­hetetlennek látszanak. Hét állam már 1908-ban területi igényeket jelentett be, részben azonos körzetekre, újabban pedig 200 mérföldes felségjo­got a déli óceánra. A kuta­tásban élen járó és a világ- politikailag legjelentősebb két ország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok azon­ban mindezidáig nem jelen­tettek be igényt, és nem is­merik el a többi országok ilyen irányú törekvéseit sem. Így kívánják megakadályoz­ni, hogy a déli kontinens a nemzetközi civódások színte­re legyen. II páncti őrzi titkait A „U. S. New and World Report” című amerikai lap ugyan „diplomáciai csodá­Fiiatéliai hírek A Magyar Posta előzetes értesítése szerint 1979-ben a következő bélyegújdonságok jelennek meg: januárban a Dürer sor 7 értékben, 16 fo­rintos árban, és a Dürer blokk, 20 Ft. A nemzetközi gyermekévre három értékes sor, 3 Ft., februárban a XX. századi magyar festők soro­zat jelenik meg 7 értékben, és 16 forintos árban. Márci­usban, a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára 1 bélyeg, 1 forintos értékben. Tájvé­delmi terület 6 értékes so­rozat, 14 Ft, Országos ifjú­sági kiállítás, Békéscsaba 3 + 1,50 felár, ez az egyetlen feláras bélyeg egész évben. Április hóban, a KGST 30. évfordulójára blokkot adnak ki, 20 Ft értékben. Májusban Philaserdica (Sofia) 3-as kis­ív 1 bélyeg 3 Ft, 150 éves a vasút sorozat 7 értékben, 16 forintos árban. Júniusban az olimpiát rendező városok so­rozat 7 értékben, 16 Ft, és Móricz Zsigmond születésé­nek 100. évfordulójára 1 bé­lyeg, 1 Ft értékben. Augusz­tusban 3 bélyeg kerül ki­adásra, éspedig a Nemzetkö­zi együttműködés sor, 7 ér­ték, 16 Ft, és blokk, 20 Ft, és a Birkózó Világbajnokság 1 bélyeg, 2 Ft, szeptember­ben a szokásos bélyegnapi sor és blokk. Októberben Világtakarékossági nap + tanulók takarékpénztárának megalakulása 25. évforduló­ja, 1 bélyeg, 1 Ft. Régi ma­gyar pénzek sor 5 érték, 15 forint, 100 éves a Gysev blokk, 12 Ft, Balatoni hajók blokk, 12 Ft, november hó­ban a Munkásmozgalmi bé­lyeg, 1 db, 1 Ft, december­ben Téli olimpia sor, 7 ér­ték, 16 Ft, valamint a blokk 20 Ft, esetleg tartalékra 3 forintos bélyeg. összesen egész évben Hetvennégy da­rab bélyeg, 256,50 forint ér­tékben jelenik meg. Az első negyedévben 26 címlet, 73 Ft + 1,50, a második negyed­évben 17 címlet, 56 Ft, a III. negyedévben 13 címlet, 46 Ft és a negyedik negyedévben 18 címlet, összesen 80 Ft értékben. A tervezet még nem teljesen végleges, de már nagy változások nem le­hetnek. Albrecht Dürer, a kiváló festő és rézmetsző 450 éve halt meg, 1528-ban. Mi, ma­gyarok elsősorban Békés me­gyeiék nagyon büszkék le­hetünk rá, mert itt a me­gyében Ajtós községben él­tek az ősei. A kiadványból 519 300 fogazott és 8900 vá­gott bélyeget adnak ki. Dü­rer születésének 500. évfor­dulójára blokk jelenik meg, mely a Szépművészeti Múze­umban levő Férfiképmás al­kotását ábrázolja. Ügy a sort, mint a blokkot legközelebb mutatjuk be. Vass Tibor Tudomány — technika A nagyobb sebességért Az elmúlt két évtizedben a nagyobb repülési sebességért vívott küzdelem során a gázturbinás hajtóművek szin­te teljesen kiszorították a re­pülésből az addig elterjedt dugattyús motorokat. A gáz­turbina uralkodó hajtóművé vált; ezt alkalmazzák az egé­szen kicsi méretű és az óri­ás repülőgépeken egyaránt, a kis sebességű forgószárnyas helikoptereken és a leggyor­sabb szuperszonikus katonai gépeken is. got fogyaszt, mint a du­gattyús motorok. Megindult tehát a harc a gazdaságosabb, kisebb fajla­gos fogyasztású hajtóművek kialakítására. Ennek a mun­kának lett az eredménye a gázturbinás, légcsavaros hajtómű, amelynél a több­letenergiát légcsavar hajtá­sára használták fel. Napja­inkban a helikoptereknek ez a fő hajtóműve. A nagyobb, a hangsebes­ség és a hangénál nagyobb Atar típusú francia gázturbinás sugárhajtómű elhelyezése egy párizsi kiállításon (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A gázturbinás sugárhajtó­műnek a dugattyús motoros, légcsavaros hajtóművel szem­ben számos előnye van a nagyobb sebesség elérésén kívül is. A legfontosabb, hogy a gázturbinás hajtó­műnek csak forgó mozgást végző részei vannak, elma­rad a dugattyús motorokra jellemző változó irányú mozgás és a vele járó rez­gés. De kedvező tulajdonsá­ga az is, hogy tüzelőterében folyamatos az égés — a tü­zelőtér falának egyenletes a hőterhelése — így ugyanis sokkal könnyebb lehet (ke­vesebb anyagból készülhet), mint a dugattyús motor „tü­zelőtere”, a hengere és a du­gattyúja. Hátránya viszont, hogy sokkal több üzemanya­sebesség elérése végett a gázturbinás sugárhajtóműve­ket utánégető térrel egészí­tették ki. A fő tüzelőtérből távozó, de még levegőt tar­talmazó égéstermékeket egy újabb tüzelőtérbe vezetik, oda is fecskendeznek tüze­lőanyagot és az égés itt még folytatódik. A keletkező gá­zok megnövelik a fő tüzelő­térben képződő gázok meny- nyiségét és energiáját, meg­növelik tehát a hajtómű to­lóerejét. A gázturbinás hajtóművek fejlesztése még nem fejező­dött be. Keresik a tüzelő­anyag-fogyasztás további csökkentésének a módját és az eddiginél nagyobb toló­erejű hajtómű gépesítését is. II változatos vesekövek Közép-Európában a vese­kövesség a lakosság 0,5-2 százalékát érintő betegség. Ugyanakkor a természeti népeknél határozottan rit­kábban fordul elő. Az orvos- tudomány szinte kialakulása óta keresi a kőképződés oka­Kert — háztáji Kúszó szobanövények Sok kúszónövényt hasz­nálunk a lakásban. A fel- használás célja különböző : falakat, térelválasztókat fut­tatunk be, a bútorok szögle­tes vonalait akarjuk csüngő növényekkel feloldani. A lé­nyeg azonban mindig az, hogy a növény dekoratív le­gyen, esetleg virágával is díszítsen. A lakásokban használható kúszónövények száma, mind a fajokat, mind a fajtákat te­kintve nagy. Ezek közé tar­toznak a filodendronok. Szép fajta a Philodendron erubes- cens hosszúkás zöld, vagy vörös árnyalatú leveleivel. Ezekkel ellentétes a Ph. la- cinatium, erősen szeldelt és szabadalt levelivel. Télen 15 Celsius-fokos hőmérsékle­ten már teleltethetők. A Philodendron scandens leveleit hosszú hajtásokon hozza. Sokoldalúan felhasz­nálhatjuk. Tűri a párasze­gény levegőt, a kissé söté­tebb sarkokat, de tápanyag­ban gazdag talajt igényel, s nem kell gyakran öntözni. Hasonlóan jó tulajdonsá­gokkal rendelkezik a sárga­tarka levelű Scindapsus au­reus is. Széles körben elterjedtek a különféle szoba borostyánok. A nemesítők változatos le­vél alakú fajtákat állítottak elő. Az alapfaj Európában és Ázsiában az erdőkben honos. Szobanövényként a kúszó, illetve csüngő, színes levelű formáit tartják, amelyek több meleget igényelnek és lassabban nőnek, mint zöld­levelű társaik. Ez utóbbiak hűvösebb helyeket és rosz- szabb fényviszonyokat is el­viselnek. Paizstetvek és at­kák megjelenése leállítja nö­vekedésüket, több levelet nem képeznek. A kiinduló ok egy termesztési hiba : a túlöntözés. Bőmemű levele van a viaszvirágnak (Hoya). A le­velei hónaljában hozza a fehér vagy halvány rózsaszí­nes virágbugáit. Természete­sen akkor, ha nem túl mele­gen és nedvesen tartották, mert ellenkező esetben elhal a hajtások vége és a gyöke­rek is kárt szenvednek. Hu­zatos helyen tetvek lepik el. Télen 14 Celsius-fok körüli hőmérsékleten teleltessük. A fikuszok közül a kis- levelű fikuszt (Ficus pumila) említhetjük. Csak akkor vi­gyük a lakásba, ha elegendő páratartalmat tudunk szá­mára biztosítani. Kínából származik, ahol hűvös, fél- árnyékos helyen él. Kapasz­kodó korongjaival megtapad a falakon, a térelválasztó rá­cson. Csavarodva kúszó növény a Fathshedra lizei. Egy Fat- sia nevű, ujjasán összetett le­velű növénynek és a boros­tyánnak a hibridje. Relatíve gyorsan növekszik, és télen elviseli a 8—10 Celsius-fokos hőmérsékletet is. Karó mel­lett, dekoratív növénnyé ne­velhető. Ezeken a növényeken kí­vül még sok hasonló jó tu­lajdonsággal rendelkező nö­vény van, amelyeket fel­használhatunk a lakásban. Dr. Fodor Béla it, de tudományos alapos­sággal és kiemelkedő ered­ményekkel csak az elmúlt egy-két évtized büszkélked­het. A kövek a vizeletben ol­dott anyagokból, az anyag­csere végtermékeiből álló kristályos képződmények. Kémiai összetételük alapján sokfélék lehetnek. Leggyak­rabban a ikalcium-oxalát, kalcium-foszfát, magnézium- ammónium-foszfát és a húgysav tartalmú kövek. Szervezetünk anyagcseréjé­nek zavarai és a táplálkozá­si hibák következtében a kő­képző vegyületek olyan nagy mennyiségben kerülhetnek a vizeletbe, hogy ott kikristá­lyosodnak, először homokot, majd végül követ alkotnak. Vannak olyan fertőző bak­tériumok, amelyek a vizelet­ben élnek, és a saját anyag­csere-folyamatokkal vizelet- lúgosodást okoznak, ammó­niát termelnek, amely kétfé­le vesekőnek is az alkotóré­sze. A húgysavas kövek ese­tében pontosan fordított a helyzet, mert ezek rendsze­rint steril és erősen savas vizeletből csapódnak ki. A vesekő okozta fájdalom megszüntetésére, a súlyos szövődmények elkerülésére gyakran nincs más mód, mint a sebészeti beavatko­zás. Legjobb és legszeren­csésebb azonban a vesekő- képződés megelőzése, annál is inkább, mert a vesekő hajlamos az újraképződésre. Az utóbbi években kitűnő gyógyszereket hoztak létre ennek megakadályozására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents