Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-03 / 285. szám
1978. december 3., vasárnap o ■ minimagazin A Komszomol-pályázat nyertesei között A KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából megjelentetett ünnepi számunkban közöltük azt a levelet, amelyet Berecz Miklós, a moszkvai hadifogolyújság szerkesztőségének egykori munkatársa írt nemrég az Orosházi Üveggyár Birkás Imre KISZ- alapszervezetének. Ez a fiatal kollektíva — mint ismeretes — megnyerte a Moszkva Rádió Komszomol-pá- lyázatát, és jutalomként részt vehetett egy szovjetunióbeli utazáson. A napokban mi is ellátogattunk a gyárba, ahol Lovas Juliannával, az üzemi KISZ-bi- zottság titkárával, Péli Györgyivel, a Birkás Imre KISZ-alapszervezet titkárával és Vági Gyöngyi szervező titkárral beszélgettünk a pályázattal összefüggő felkészülésről, a fiatalok mozgalmi munkájával, élet- és munkakörüményeivel kapcsolatos témákról. Amint mondották, a kérdéseket az említett alapszervezet tagjai felosztották egymás között, majd megkezdték a szükséges anyagok, dokumentumok összegyűjtését, s feldolgozását. A pályázók munkájukhoz a KISZ üzemi bizottságán kívül jelentős támogatást kaptak dr. Ambrus Páltól, az üveggyár személyzeti és oktatási főosztályvezetőjétől is. Egyébként az üveggyár hat KISZ-alapszervezete, illetve ifjúsági szocialista brigádja vett részt a versenyben. Most, hogy a Birkás Imre nevét viselő kollektíva lett a győztes, különös büszkeség tölti el á tagságot. Tavaly hasonló örömben volt részük, mert ez az alapszervezet kapta meg a KISZ KB dicsérő oklevelét. Látogatásunk alkalmat nyújtott arra is, hogy kicsit bővebben tájékozódjunk az ottani KISZ-életről. Az üzemi KISZ-bizottság irányításával működő tizenkilenc alapszervezet összesen 440 —450 tagot számlál. Az egyik alapszervezet 1976. november 7-én annak a Penza megyei szovjet katonának a nevét vette fel, aki Budapest felszabadításakor hősi halált halt. A kecskeméti szovjet alakulat egyik tisztje sokat segített abban, hogy a KISZ-esek sok lényeges dolgot is megtudhattak névadójukról, Jermola- jev Szergej Iljicsről, a fiatalon elhunyt komszomolis- táról. A penzai és az orosházi ifjúsági szervezet között kialakult jó kapcsolatokat tovább erősítik az évenkénti cserelátogatások. Hosszú lenne felsorolni, mely oktatási intézmény kisdobos- és úttörőszervezeteinek patronálásában vesznek részt az üzemi KISZ- fiatalok. A közelmúltban megtartották a gyári ifjúsági parlamentet. Az igazgatói beszámolóban érdekes adatra figyelhetünk fel. Az öt kommunista műszakban a 2066 dolgozó által végzett munka értéke meghaladta a 710 ezer forintot. Egyetlen cikkben lehetetlen akár csak a leglényegesebb dolgokról írni. A KISZ IX kongresszusa óta végzett munkáról szintén készült beszámoló. Ebből most azokat a mondatokat idézzük, amelyek a több száz KISZ-tagot számláló mozgalom tevékenységét összegzik. Az üzemi KISZ- bizottság megállapította, hogy: „nőtt a KISZ tekintélye gyárunkban, hasznos, értékes kezdeményezéseink a fiatalok széles rétegében és az idősebb dolgozók körében is jó visszhangra talált.” Ügy érezzük, ezzel még nem fejeződhet be az ismertetés. Ám a követelmények határt szabnak írásaink terjedelmének. Csupán az volt a célunk, hogy a moszkvai rádió Komszo- mol-pályázatának néhány nyertesével elbeszélgessünk és kissé szélesebb skálán mutassuk be az Orosházi Üveggyár KISZ-fiataljainak helyét, szerepét, amelyet egy város, s egy gyár életében betöltenek... —y—n Az Orosházi Üveggyár KISZ-bizottsága többször vendégül lát koihszomolistákat. Képünkön a Penza megyéből érkezett egyik delegáció vezetője élménybeszámolót tart a magyar fiataloknak Úttörőélet A bélmegyeri úttörők a KMP megalakulásának 60. évfordulójára készülődve konspirativ úton megbízást kaptak a párttól. A titokra most fény derült: november 25-én az őrsök jelentették a pártnak, hogy végrehajtották a titkos borítékban kapott utasítást. Hat feladatot kellett megoldaniuk, s mindegyikért egy-egy vörös csillag járt. „A pártnak jelentjük” dossziékon ott függött a hat vörös csillag; minden őrs teljesítette a rábízotta- kat, amelyről november 25- én egy akadályverseny után a községi pártházban tettek jelentést a pajtások a párt alapító tagjainak. Jelentették egyebek között, hogy felkutatták az alapító és idős párttagokat, akiktől megtudták a község és a községi pártszervezet történetét. A KMP megalakulásának évfordulója tiszteletére a pártházban kiállítást rendeztek, ahol szerepeltek az ösz- szegyűjtött anyagok, őrsi naplók, rajkrónikák, a feladatok teljesítéséről szóló jelentés. A pajtások ajándékokat is készítettek a párt alapító tagjainak. A jelentést fogadó idős kommunisták nevében Priskin Gyuri bácsi mondott köszönetét a pajtásoknak. Nagy Sándor tanár A kamuti pajtásoknak novemberben fogászati vetélkedőt rendeztek a kultúr- házban. Nagy lelkesedéssel készültünk erre a napra, amikor 8 úttörő- és 8 kisdoboscsapat versengett. Végül a hetedik osztályból Vá- radi Margit, a hatodik osztályból Takács Gábor 5 tagú csapata lett az első. A kisdobosoknál a harmadik osztályos lányok nyertek Dombi Erzsébet vezetésével. Ilyen vetélkedőn máskor is szívesen vennének részt a pajtások. Varga Julianna úttörő tanácstitkár-helyettes Vízre vigyázó ifjak . j... -4- ,.. ■ j- - :or Ködös, őszi reggel Gyulán. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság épületének földszintjén vattakabátos emberek gyülekeznek. Örülök, hogy ezúttal nemcsak kék és fehér köpenyes technikusokat, mérnököket látok itt, hanem őket is, akik a gátakon legény ked- nek. Vigyázzák annak a bitang erejű elemnek az útját, amelyről az járja: nagy baj, ha kevés van belőle, de még nagyobb, ha sok. ,,Ma gondolkodjon, holnap újítson” — hirdeti egy plakát a lépcsőfordulóban. A KÖVIZIG fiataljai ezt — állítólag — szó szerint veszik. Az igazgatóság mérnök- és technikusgárdája korát tekintve vagy 50 fölött jár, vagy még 35 alatt van. Mind a szakmai, mind a mozgalmi vezetők építenek a fiatalokra, pártolják őket. Hogy ez nemcsak szó, látszik abból is, hogy 20 középvezetőjükből tíz fiatalkorú. Ám ez önmagában még kevés lenne ahhoz, hogy a KÖVIZIG fiatal gárdája derekasan kivegye részét az értelmes, használható újítások kitervelésé- ben. — Az ennek a kulcsa — részletezi Opitzer Károly KISZ-titkár —, hogy a mozgalom, a pályázatok résztvevői tudjanak is a megoldatlan problémákról. Nem mindenki dolgozik olyan területen, ahol találkozhat ilyenekkel, ezért meg kell szervezni a „randevút”. Vállalni kell a rábeszélést is. Néhány kollégát rá kellett beszélni, hogy pályázzon, induljon, de mivel „az első randi sikerült”, most már maguktól jönnek érdeklődnek. — Mi van akkor, ha a pályázati feladat nem vág az illető munkakörébe? — Mindenképpen vem olyan vezető, aki lehetővé teszi, hogy a pályázó fiatal hozzáférjen olyan anyagokhoz, ami különben nem kerülne a kezébe. Esetleg éppen egy másik osztálynak a vezetője ad tanácsot: hogyan tovább. Egy magasabb végzettségű munkatárs is szívesen ad tippet, mondjuk egy technikusnak, hogy mit csináljon. A vízügyi munka kollektív: mindenki rászorul a másik támogatására, ötletére. A Körösök vízgyűjtő területét ábrázoló szebbnél szebb térképekkel körbeaggatott irodában beszélgetünk. A KISZ-titkár magas, fekete fiatalemberrel tér vissza: a neve Czakó András; jeles fiatal alkotó, újító. A Kvas- say Jenőről elnevezett pesti szakiskolában tanulta ki a „vizes” szakmát, 1974 óta az igazgatóság dolgozója. Először a vízhozammérési jegyzőkönyvekkel kötött közelebbi ismerettséget. — összeállítottam egy nagyméretű programot — mondja —, amivel a jegyzőkönyvszámítás elvégezhető. Ez még távolról sem volt tökéletes, de közelítő eredményt hozott; legjobb elemeit ma is használjuk. — Tehát találkozott a problémával — veti közbe Opitzer Károly — és mégis tudta oldani. Az osztályvezetője segített is neki, meg be is vezette az újítását.., — 1976-ban pedig — folytatja András — egy számítógépes árvíz-előrejelző programot készítettem. Lényege a következő : amikor emelkedik a vízszint a romániai szakaszokon, ezt „beadjuk” a gépnek, s egy óra múlva megkapjuk, milyen vízállás várható a magyar szakaszokon. Az árvízvédelemben a gyors előrejelzés a legfontosabb tényező. S a pontossággal sincs túl sok baj: — Egy méternél többet sohasem tévedtünk... Wiszt Mária üzemmérnöké a szó: — Egy Körös menti kis falu, Körösújfalu vízellátására tanulmánytervet készítettünk. A község egyetlen víznyerő helye messze van a falutól, vezetéket kell építeni. A község vezetőinek kérésére — társadalmi munkában — megterveztük a községi vízmüvet, a vezetékeket és a közkifolyókat. Sokat jelentett ez ennek a kis községnek, hiszen legalább a tervezés költsége nem terhelte a tanácsi költségvetést... — Gyula, Békés, Békéscsaba térsége nem volt hazánkban. az öntözés, csatornázás bölcsője — utal az intézeti tradícióra Pálinkás Lajos igazgatóhelyettes. — Tudatosan törekszünk arra, hogy fiataljaink ismerjék meg a nagy elődök munkásságát, s felsorakozzanak a mai igények kielégítésére. Állítom, nem nagy dolog ez; szándék, akarat, hozzáállás kérdése, összegyűjtjük a gazdasági vezetőktől a gyakorlatban felmerülő gondokat, s ismerjük azokat, akik hajlandók dolgozni, többet tenni. E kettő ismeretében ajánlásokat dolgozunk ki. Nem teszünk mást, csupán az egyéni érdeket az intézet és a megye érdekével igyekszünk összeegyeztetni. Mégpedig sikeresen. Évről évre nő azoknak a száma, akik az Alkotó Ifjúság-pályázaton vagy a Kiváló ifjú szakember címért folyó versenyen részt vesznek, s növekszik a díjnyertesek száma is. Az idei legjobbak — Czakó András, Szlávik Lajos, Tamássy Ida és Jeney Ar- pádné — épp a napokban, az Országos Vízügyi Igazgatóságon vették át a legjobbaknak járó megérdemelt díjakat, jutalmakat. Varga János Mező László Máté György fl kollektíva is rájuk szavazott Immár tíz esztendeje ismerik egymást. Annak idején — 1967-ben — együtt kezdték az iparitanuló-éveket, együtt koptatták az iskola padjait. Mindketten mint géplakatos tanulók jártak a békéscsabai szakmunkásképző intézetbe. Már ott, mint osztálytársak, elmondhatták, hogy barátok is. Aztán, szakmunkás-bizonyítvánnyal a kezükben, elváltak útjaik. Több mint hét esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét együtt gyakorolhassák mesterségüket. Kikről is van szó? Két — az idén kitüntetett — kiváló dolgozóról, Máté Györgyről és Mező Lászlóról. Mindketten a HAFE békéscsabái 3. számú gyárának Kazinczy úti központi telepén dolgoznák, a tmk-műhelyben. Ma 25 évesek. Mező László a tavaszi ünnepek során vehette át a kitüntető Kiváló Dolgozói címet, míg Máté György, a NOSZF ünnepén érdemelte ki ugyanazt. Az üzem 60-fős kollektívája úgy tavasszal, mint ősszel egyértelműen rájuk adta le voksát. Mindketten a József Attila Szocialista Brigád tagjai. Hogyan is történt? A gyár vezetői a munkahelyi tanácskozást megelőző jó pár nappal előbb, őket javasolta. Aztán a megbeszélésen — mint említettük — egyértelműen megszavazták. Érdemes egy gondolat erejéig visszakanyarodni ahhoz, ahogy Telek István Géza bácsi mondta felszólalásakor: — Ritkán találkozik két vélemény. Én is tudnék a kollektívából többeket javasolni e cím elérésére, de miért ne a legjobb kapja? Mező Lászlót arról faggatom, mit gondol, miért éppen őrá esett a kollektíva és a vezetők választása? — Ma már törzsgárdatag- nak számítok, hiszen tíz éve itt dolgozom a Kazinczy úti telepen — mondja a halk szavú fiatalember. — Ügy érzem, a munkámat, a munkához való hozzáállásomat, s talán az egyhuzamban eltöltött tíz gyári évemet becsülik meg. — Laci ma már eljutott oda, hog, a legbonyolultabb gépeket is egyedül javítja — fűzi hozzá Bohus Pál művezető. — Tevékenysége eredményes, precíz és mindig megbízható munkaerő. Pedig a géplakatosság nagyon sokrétű, s talán az egyik legbonyolultabb szakma a ma ismertek közül. Ezért esett rá a választás részünkről is, vagyis az osztályvezető, a bizalmi és jó magam részéről. Mező László immár 11 éve ingázik Kétegyházáról, ma ugyan hétkor kezdi a munkát, de míg nem volt család, két műszakban dolgozott, s hatkor lépte át a gyár kapuját. Ehhez bizony négykor már talpon kellett lennie. Ma sem kell sokkal később. Máté György ugyancsak géplakatosként végzett a szakmunkásképzőben, de 1975- ben magánúton az esztergályos oklevelet is megszerezte. Ma főleg ez utóbbi szakmában dolgozik, ö is törzsgárdatag, még ha a kezdetben a Békéscsabai Vasipari Szövetkezet foglalkoztatta. De ismerősen hangzik, 1976- ban a vasipariak egyesültek a HAFE-val. — Másodéves tanulóköröm óta esztergagépen dolgozom, ezért vizsgáztam ebből a szakmából is. Hogy miért is lettem kiváló dolgozó? Nehéz ezt megfogalmazni. Minden bizonnyal meg vannak elégedve a munkámmal, nemcsak vezetőim, hanem munkatársaim is, ha már megszavaztak a kiváló dolgozónak. — Mindkét fiatal az üzemviteli csoportnál dolgozik — mondja Bohus Pál. — Itt operatív munkát végeznek, azaz rögtön ott kell lenniük a gépeknél, ha azok meghibásodnak. Ezért sokszor túlórázniuk kell. Ezt lehet utasításra, és lehet kérésre. E két fiú az utóbbi kategóriába tartozik. S még valami: Máté György nemrégiben szerelt le a néphadseregtől, Nem is akárhogyan. Kétszeres Kiváló Katona, a Haza Szolgálatáért Bronz Érdemérem tulajdonosa. _jp__ F ÉLREÉRTELMEZŐ SZÖTÄR Iskola: tetszőleges méretű, komoly jpület. Legfőbb jellemzője, hogy két előadóval és három tanteremmel mindig kevesebb van benne, mint amennyire szükség lenne. Épületében délelőtt tanítás, délután KISZ-gyűlések, este dolgozók iskolája zajlik. Éjszakai és hajnali kihasználásának lehetőségeit most dolgozzák ki. Vizsga: (vizsgálódás, pisz- kálódás) össznépi szerencse- játék. Aki mértéktelenül űzi, fogyasztási díjat fizet, (pótvizsgadíj) Pótvizsga: A legnehezebb felfogású tanárok részére a diák többször is előadásokat tart egyazon témakörből. Kötelező irodalom: álmatlanság ellen rendszeresített, könnyen hozzáférhető olvasnivaló. (márhogy annak, akinek kisebb, 100 ezres könyvtára van) Tanulási láz: tipikus elsős betegség. Később a szervezet fokozatosan legyűri, immunissá válik. Mesterségesen is előidézhető — pótvizsgával, érettségivel. Ösztöndíj: olyan pénzösz- szeg, amely már kézhezvétele előtt elfogy. Nagysága néha már humor tárgyát sem képezi. (Ollóztuk az Ifjúsági Magazin idei 10. számából)
