Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. DECEMBER 31., VASÄRNAP Ara: 1,20 forint * XXXIII. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Népi, nemzeti egységgel a Magyarországon élük boldogulásáért, a gazdasági és társadalmi haladásért Nincs újrakezdés Az ember az idő vég­telenjét, hogy érzékelni tudja múlását, felszab­dalta véges szakaszokra, önkényes ez, amely nem old meg és nem zár le semmit, sőt sem­mi újnak nem kezdete. Fogadkozunk ugyan szilveszter éjszakáján, hogy holnaptól kezd­ve... De holnap sem lesz más a mainál, mi sem leszünk mások mai önmagunknál. De nincs is okunk bármit is új­rakezdeni. A megye ipari terme­lésnövekedése jelen öt­éves tervünk három évében 21—22 százalék volt. Az ipari foglalkoz­tatottak száma tovább emelkedett. Termékeink­nek közel egyharmadát tudtuk exportálni. Me­zőgazdasági termelésünk 13—14 százalékkal há­lálta meg az előző öt­éves terv átlagát. Ter­mékösszetétele minősé­gében is változott. A kiskereskedelmi forga­lom, tehát a megye la­kosságának vásárlása, több mint egyharmadá- val nagyobb az előző ötéves terv időszakánál. Számottevő az életszín­vonal emelkedése, amely korántsem mér­hető teljességében a közvetlen jövedelem nö­vekedésével: a társadal­mi juttatások, a kultu­rális és egyéb lehetősé­gek bővülése gyakran kívül reked egyéni számvetéseink körén, méltatlanul. Igaz ugyan, hogy most lassítani kell a népgaz­daság fejlődésének dina­mizmusán, hogy javítani tudjunk egyensúlyi helyzetén. Ez most az alapfeladat. A külgaz­daság számunkra most nem kedvező. Ám szo­cialista gazdaságunk sok lehetőségét hagytuk eddig kihasználatlanul. Szívesebben beszéltünk például munkaerő­hiányról és keveset ar­ról, hogy az üzemekben, szövetkezetekben sokan nem képességüknek megfelelő munkakörben dolgoznak, hogy sok a csellengő, fél gőzzel dol­gozó ember — nem is mindig saját hibájából, örültünk a magas ter­méshozamoknak, az évenként emelkedő és teljesített terveknek. Ám a kelleténél keve­sebb figyelmet fordí­tottunk arra, hogy amit termelünk, azt milyen ráfordítással, milyen költséggel tesszük. Űj év, régi törekvé­sek, de keményehb kö­vetelmény. Ez várható, erre kell felkészülni. Minőséget adni és te­remteni az élet minden területén : a termelés­ben, a művelődésben, az emberi kapcsolatok­ban. Nem- lesz könnyű és nem is egy év fel­adata ez, de teljesítve: mindannyian gazdagab­bak leszünk anyagilag, szellemileg. Azon múlik mindez,, hogy mennyire vesszük komolyan 1979-et. Enyedi G. Sándor A népfrontnak — a VI. kongresszus óta eltelt idő­szakban és a következő években is — legfontosabb feladata a hazánkban élő emberek egyetértésének, együttműködésének erősíté­se — mondotta Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának főtitkára Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati Iroda munkatársának adott nyilatkozatában. A HNF VI. kongresszusa óta eltelt több mint két év eredményeit, a nemzeti egység legfontosabb kérdéseit elemezve Sarlós István aláhúzta : — A nemzeti egység erő­södése abban nyilvánul meg, hogy a hazánkban élő em­berek elfogadják az önálló, demokratikus szocialista Ma­gyarország építésének prog­ramját. Azt a programot, amelyet eddigi eredménye­ink alapoznák meg. Állam­polgáraink munkája és ma­gatartása arról tanúskodik, hogy Magyarország lakossá­gának döntő többsége egyet­ért a mi politikánkkal, az alapvető kérdésekben azono­sak a nézetek. Nyilvánvalóan akadnak olyan emberek, akik azt mondják: általában jó amit csinálunk, de részlet- kérdésekben eltérő a véle­ményünk. Vélük tudunk és kell is vitatkozni, s így va­gyunk a matérialista felfo­gástól eltérő nézetek képvi­selőikkel. Velük kapcsolat­ban gyakran felteszik a kér­dést: egy vallásos ember le­het-e teljes híve a szocializ­musnak? Teljesen világos a válasz, hogy lehet! Ellenté­tes ugyan a felfogásunk az ideológiai kérdésekben, de Koszorúzási ünnepség Dobi István születésének évforduléián Dobi István, a magyar munkásmozgalom kiemelke­dő személyisége születésének 80. évfordulója alkalmából szombaton koszorúzási ün­nepséget rendeztek a Mező Imre úti temető Munkás- mozgalmi Panteonjában. Do­bi István urnáját az MSZMP Központi Bizottsága nevé­ben Szentistványi Gyuláné és Péter János, a KB tag­jai, az Elnöki Tanács képvi­seletében Piákét Ignác és Nánási László, az Elnöki Ta­nács tagjai, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csa és az Országos Szövetke­zeti Tanács részéről Szabó István, a TÖT és az OSZT elnöke, valamint Czimbal- mos Béla, a TOT főtitkára koszorúzta meg. Elhelyezték a hála és az emlékezés vi­rágait hozzátartozói, volt harcostársai is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. abban viszont teljes lehet az egyetértés, hogy miként ala­kít julk részvételünket a nem­zetközi életben, s abban is, hogy az anyagi javakat mily módon állítjuk elő, s hogy használjuk fel. Ezért tartom természetesnek, hogy nálunk a különböző egyházak veze­tői — mert jól látják híveik életkörülményeit, a rájuk ható erőket — céljainkat el­fogadva részt vesznek a nép­frontmozgalomban. — Hazánkban a népfront a szocializmus elkötelezettje. A szocializmust az anyagi­akban, szellemiekben, erköl­csiekben és életformában építi. Támogatja a párt tö­rekvéseit. Elfogadott gyakor­lat, hogy a népfront keretein belül is mindenki kifejtheti materialista nézeteit, de nem azzal a szándékkal, hogy keressék az ütközést azokkal, akiknek más a felfogásuk. — Mindent összegezve azt hiszem, hogy az emberek gondolkodásmódjában na­gyobb az egység, és erősebb az együttműködés, a hazá­hoz való ragaszkodás, mint ahogy az bármiféle statiszti­ka révén kimutatható. A szocialista Magyarország ad­ta biztonság csendül ki az emberek szavaiból, ezt bi­zonyítják tetteik is, s az a jó, hogy mindez már termé­szetes. ­— Az egységet a minden­napos munkában, az emberi kapcsolatokban is erősíte­nünk kell, s ebben a nép­front közvetlenül is sokat tehet — mondotta Sarlós Ist­ván. — A sokágú tevékenység nyomán a népfront szerepe, súlya az elmúlt években va­A Somogy megyei Barcs szombaton zászlódíszbe öl­tözve ünnepelte a település várossá avatásának napját. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepi tanácsülé­sen, amelyet a Móricz Zsigmond ' Művelődési Köz­pontban tartottak, részt vett Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Buda Gábor, a Minisztertanács tanácsi hi­vatalának elnökhelyettese és Bőhm József, a megyei tanács elnöke. Ott voltak Somogy megye járásainak és városainak vezetői, vala­mint a helyi lakosság kép­viselői. A városi tanács pénteki alakuló ülésén megválasz­tott dr. Németh Jenő, ta­nácselnök megnyitó szavai után Katona Imre tolmá­csolta az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Ta­nács és a kormány üdvözle­tét és jókívánságait, majd méltatta Barcs fejlődését, amellyel kivívta a városi rangra emelést. Befejezésül a jelenlevők nagy tapsa kó­lóban erősödött. Természetes, hogy a szakszervezet, a KISZ, s a többi szervezet társadalmunk egy-egy réte­géhez sakkal erősebben kötő­dik. A népfront viszont azt kapta feladatul, hogy mind a tíz és fél millió magyar állampolgárhoz szóljon, azok­hoz is, akik egyik szervezet­hez sem tartoznak, biztosít­va a különböző rétegek ta­lálkozását, gyümölcsöző meg­értését és együttműködését. Régen a mozgalomban mun­kás-paraszt találkozókat szer­veztek. Manapság a rendez­vényeinken naponta találkoz­nak egymással munkások, parasztok, tisztviselők. Ma — miután túljutottak a csak programszerű találkozásokon — a munkakapcsolatok, a társadalmi érintkezés során beszélgetnek, gondolatokat cserélnek, egymás segítésének lehetőségeit keresik. Részt vesznek a gazdasági tervek­ről, célokról tartott fórumo­kon. S évről évre a népfront tekintélyét növelő társadal­mi munkában. — Az elmúlt évek azt is bizonyították, hogy minél jobban él a mozgalom köz­jogi feladataival, annál ha­tékonyabb szerepet tölt be. Az alkotmányos feladatokat nézve élre kívánkozik, hogy ma már a parlament elé je­lentős törvény nem kerül a népfront szervezésében zajló társadalmi viták nélkül. — Az általános, az egész politikát érintő tevékenysé­günk így ötvöződik a társa­dalmi rétegekkel, a kisebb csoportokkal, az egyes embe­rekkel való foglalkozással a mindennapos munkánkban — mondotta befejezésül Sarlós István. zepette átadta a Barcs vá­rossá nyilvánításáról szóló oklevelet a városi tanács el­nökének. Barcs korábban az itt gazdálkodó, kiváló Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ről vált országosan ismertté. 1971-től — nagyközséggé válásának idejétől — kez­dődött a település rohamos fejlődése. Ennek alapja a központi ipartelepítési prog­ram és a komplex település- fejlesztés volt. Barcs több jelentős ipari üzemmel gya­rapodott, köztük a fél mil­liárd forint beruházásból lé­tesített KEMIKÁL Építési Műanyagfeldolgozó Gyár­ral és a fűrészüzem rekonst­rukciójával létrehozott pa­nelparkettagyárral. A la­kosság száma több mint tíz­ezer, s ebből csaknem négy­ezren az iparban dolgoznak. 1979. január elsejétől a bar­csi járás községei Barcs vá­roskörnyéki községeknek te­kintendők, s így az itt élő lakossággal együtt har­mincezer embernek kell vá­rosias színvonalú ellátást biztosítani. Barcs várossá avatása Csak a minőség révén juthatunk előre Interjú Csatári Bélával, a megyei pártbizottság tit­kárával, az előttünk álló gazdasági feladatok néhány kérdéséről, amelyben a mennyiség és a minőség, az exportálás, az építőipari kapacitás, a melioráció, a me­zőgazdasági terméseredmények szóródása, a vezetés szín­vonala, a bérek és a termelés kapcsolata problémáiról esik szó. Az interjú nem teljes körű, gazdasági felada­tainknak csak néhány, ám meghatározó területét érinti. (Az interjú lapunk 3. oldalán.) Halló, 79? Végiglapoztuk a telefonkönyvet, kiírtunk tíz telefon­számot, melyek 79-cel végződnek. Kézenfekvő volt az ötlet: felhívni a tíz állomást, és megkérdezni: ki hogyan búcsúztatja az óévet, és hogyan vár ja.u&~ elkövetkezőt? Néhány perces beszélgetéseink hírt hoznak örömeink­ről, gondjainkról, kívánságainkról és álmainkról... Mert így kerek az élet, és két esztendő határkövén annyi mindenre gondol az ember. Riportunk a 6. oldalon. Minihoroszkóp Hogy ki mire számíthat 1979-ben, az főképp attól függ; kinek milyen csillagzat alatt sikerült napvilágot látni. A lapunk 11. oldalán közzé tett, 1979-re érvényes ho­roszkóp abban különbözik minden eddigitől, hogy vala­mennyi megállapítása, közlése a tudománnyá fejlődőit jövőkutatás eredményeire alapoz. Japán módszer — Magyarbánhegyesen Ahhoz már hozzászoktunk, hogy a nagy versenyeken szexvizsgálatnak vetik alá a sportolókat, és ez az el­járás terjed — japán mintára — a baromfinevelésben is, igaz. egészen más céllal. A nemek szerint különvá­lasztott állomány sok előnnyel jár, ezért a magyarbán- hegyesi BARTÖV is bevezeti 1979-ben a naposbaromfi szexálását. De emellett számos más intézkedést is ter­veznek, melyek mind a termelési biztonság és a jöve­delmezőség növelését szolgálják, erről szól írásunk la­punk 5. oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents