Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-29 / 305. szám

1978. december 29., péntek o Ipari aktívaértekezlet Békéscsabán Mentesíts vonatok, kisegíts buszok Képzés és társadalmi szükséglet (Folytatás az 1. oldalról) sének programját, az építő­anyag-iparban a munkaerőt kiváltó rekonstrukciós fej­lesztéseket, a gépiparban a gyártmányszerkezet átalakí­tását, a könnyűiparban a lét­rejött kapacitások kihaszná­lását, mind-mind úgy kell megoldani, hogy azzal a me­gye ipara alkalmassá váljon termékeinek gazdaságos és állandó exportálására a vi­lágpiacon. Mindezekkel egy időben természetesen tovább kell, hogy növekedjen a személy- szállítás kulturáltsága, az áruszállítás szervezettsége, a lakossági ellátás és a szol­gáltatások színvonala, hi­szen csak így képzelhető el az 1979-es esztendő legfőbb gazdaságpolitikai célkitűzé­sének, az életszínvonal sta­bilizálásának elérése, amely­hez hozzá tartozik a tervek­ben rögzített háromezer la­kás felépítése is — állapítot­ta meg az előadó, majd a következőket tette még hoz­zá: A felsorolt tennivalók megoldása elképzelhetetlen, ha nem fektetünk minden eddiginél nagyobb súlyt a munkaerővel való gazdálko­dásra, ami nem egyszerű vállalati létszámgazdálkodást jelent, hanem annál jóval többet, pontosabban a ren­delkezésre álló munkaidő- alap teljesebb és tökélete­sebb kihasználását. Végül, nem szabad megfeledkez­nünk még egy hatalmas len­dítőerőről, a szocialista mun­kaverseny-mozgalomról, amely világosan megfogal­mazott célokra épített bri­gádvállalásokkal kell, hogy új erőre kapjon 1979-ben. Ehhez viszont az kell, hogy a teendők egységes értelme­zése alapján álljon sorompó­ba a terv teljesítéséért me­gyénk iparának valamennyi szakembere, gazdasági, tár­sadalmi és politikai vezető­je — fejezte be beszédét dr. Szabó Sándor. A vitaindítót követően a hozzászólások sorát Zolnai László, a mezőberényi nagy­községi pártbizottság titkára nyitotta meg. Gazdasági helyzetünket az előadóhoz hasonló módon értékelve megjegyezte, hogy a többi között a szervező munka, az üzem- és munkaszervezés becsületét sem sikerült még mindenütt megteremteni. Pe­dig ebben még mindig óriá­si tartalékok rejlenek, ha ezzel párhuzamosan az üze­mek törekszenek az élőmun­kát helyettesítő fejlesztések megvalósítására, a munkafe­gyelem szigorítására, ami­nek viszont sarkalatos felté­tele a teljesítménybérezés kiterjesztése. A hozzászóló az általános megállapítások után Mező- berény és Csárdaszállás öt­éves tervfeladatainak idő­arányos teljesítéséről szólt, vázolva, hogy a társközségek több üzemében nőtt a mun­ka hatékonysága, s hogy a termelés növekedésének ha­tása a községek életszínvona­lában is tükröződött. Írházi Lajosné, a Szakszer­vezetek Békés megyei Taná­csának titkára azokra az - okokra világított rá, ame­lyek a munkaverseny-moz- galom lendületének átmene­ti csökkenését idézték elő^ a jubileumi versenyt követően. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakszervezeti szer­vek tapasztalatai alapján a mozgalomban az eddiginél célirányosabb, tudatosabb befolyásolásra van szükség. Ahol a brigádok felajánlása­it, teljesítményeit népi ve­szik komolyan, nem értéke­lik súlyuknak, jelentőségük­nek megfelelően, ott különö­sebb eredményre nem is szá­míthatnak. Ugyanakkor egy olyan erőről mondanak le, amely nélkül céljaik elérése tulajdonképpen elképzelhe­tetlen. A versenybe bekapcsoló­dott kollektívák tevékenysé­gének jelentőségét nemcsak abban lehet lemérni, hogy alapvető a szerepük a szá­mottevő gazdasági eredmény­nyel kecsegtető újító mozga­lomban, súlyukat jelzi az is; a foglalkoztatottaknak csak­nem fele megyénkben vala­milyen formában részese a szocialista munkaverseny- nék. Szabadfalvi László, az ÉPSZER-vállalat igazgatója arról a kétéves megfeszített munkáról számolt be felszó­lalásában, amelynek ered­ményéként ez a tanácsi vál­lalatunk — igaz, nem kis tá­mogatással, de — kilábalt korábbi nehézségeiből, és si­került megállnia a saját lá­bán. Ez természetesen nem jelentette egyben a gondok megszűnését, hiszen az ÉP- SZER-vállalatnak továbbra is küszködnie kell azokkal a nehézségekkel, amelyekkel ma Magyarországon minden középkapacitású építőipari vállalkozás küzd. Az igazga­tó szerint ebben nagyon sok javulást hozhatna, ha a me­gyében tudatosabban koordi­nálnánk az építő szervezetek közötti együttműködést és munkamegosztást. A Békéscsabai Kötöttáru- gyár párttitkára, Biró Béla, a gyár 2600 dolgozója egész évi helytállását méltatta az áktívaülés résztvevői előtt. Kiemelte, hogy bár a terve­zettnél kisebb termelési ér­tékkel zárják az évet, a cé­lul tűzött nyereséget mégis sikerül elérniük. A termelést a jövőben is hasonló módon szeretnénk folytatni, figye­lembe véve, hogy eddig több mint 20 tőkés országban tudták eladni termékeiket, s hogy ezeken a piacokon az egyre növekvő versenyben csak minőségi munkával tud­ják megállni a helyüket. Sajnos — hangsúlyozta a felszólaló —, a rendkívüli rugalmasságot igénylő tevé­kenységünket a népgazdaság jó néhány rugalmatlansága erősen akadályozza. Vonat­kozik ez elsősorban a bel­földi fonalmegrendelések adminisztrációs okokból ere­dő lassú teljesítésére, illetve az export hosszadalmas át­futására. Nem csoda ezek- után, ha ,a vállalat készlete­zésre kényszerül. Paulik János, a gyulai ÁFÉSZ elnöke a megye fo­gyasztási szövetkezeteinek ellátási feladatait, felvásár­lási tevékenységét ismertet­te, majd arról beszélt, hogy a növekvő igényeknek a szö­vetkezetek egyre inkább csak úgy tudnak majd eleget tenni, ha a partneri kapcso­latokat a megrendelők és szállítók között a korábbinál szigorúbb szabályok és sza­bályzók határozzák meg. A hozzászólásokat Bácskai László, a Volán 8-as számú Vállalat szakszervezeti taná­csának titkára zárta. El­mondta, hogy a Volán 1978- ban 38 millió utast szállított járművein, és 6 millió tonna árut fuvarozott el, kielégítve valamennyi őszi szállítási igényt. Az új esztendőben a közlekedésben az eddiginél is nagyobb szervezettségre és hatékonyságra van szükség ahhoz, hogy a zökkenőket el­kerüljék. A Volán dolgozó kollektívája tisztában van azzal, hogy nemcsak a bejá­ró munkások kulturáltabb utaztatását kell megoldania, hanem a szervezettség továb­bi fokozásával a fuvarozás anyagi, technikai feltételei­nek javításával kell felké­szülnie az ipar és a mezőgaz­daság hatékonyabb kiszolgá­lására is. A megyei ipari áktívaülés az elnöklő Csatári Béla zár­szavával ért véget, a megyei pártbizottság titkába a vita összefoglalásaként a Közpon­ti Bizottság december 6-i ha­tározatán hivatkozva hang­súlyozta ki, hogy a tervek­ben megfogalmazott, s az eddig megszokottnál mérsé­keltebb ütemű fejlődés, fej­lesztés 1979-ben sem jelent kevesebb feladatot a terme­lő, az irányító és a végrehaj­tó szerveknek, mint az V. ötéves terv korábbi éveiben. A mennyiségi feladatokkal szemben a hangsúly most a minőségi kívánalmaik teljesí­tésére tevődött át, illetve mindazon teendőkre, ame­lyek a népgazdasági egyen­súly helyreállítását segítik elő. Kőváry E. Péter A MÁV az újabb ünnepi hétvégére is gondosan fel­készült. Szilveszterre és új­évre 143 mentesítő vonat in­dítását tervezik, 50-el töb­bet, mint tavaly. A fővárosi pályaudvarokról pénteken indul az első 24 mentesítő szerelvény, szombaton pe- dik további 34 vonatot állí­tanak forgalomba a szoká­sosnál több utas elszállításá­ra. Miután várhatóan többen jönnek vissza, mint ameny- nyien szilveszter előtt vi­dékre utaznak, hétfőn 46, kedden 20 mentesítő vonat közlekedik. Elsősorban az iskolások zavartalan visz- szaszállítására még 3-án, szerdán is indítanak 11 men­tesítő szerelvényt. A munkaügyi miniszter a különböző érdekképviseleti szervekkel egyetértésben 1979-re rendeletben szabá­lyozta a munkaszüneti na­pok körüli munkarendet, a szabadnap-áthelyezéseket. A rendelet szerint április 28, szombat teljes munka­nap, április 29. vasárnap szabad nap, április 30. hétfő heti pihenőnap, május 1. kedd munkaszüneti nap. De­cember 22. szombat teljes munkanap, december 23. vasárnap szabad nap, de­cember 24. hétfő heti pihe­nőnap. december 25. kedd munkaszüneti nap, december 26. szerda munkaszüneti nap. December 29. szombat teljes munkanap, december 30. va­sárnap szabad nap, december Egy kilométer hosszú nyúlfogó háló elől őzcsapatok menekülnek, fölötte pedig vadlibarajok húznak el. A nyulak azonban nem tudnak ..meglépni”, fennakadnak a hálón. Azonban van közöt­tük tapasztalt, öreg tapsifü­les is. amelyik visszafordul a háló elől és kitör a hajtők gyűrűjéből. — Ezt a lát­ványt nyújtotta a Mezőhe­gyes és Battonya közötti Tom,oapus7tán a csütörtökön megkezdődött élővad-b.efogás. A mezőkovácsházi Nimród vadásztársaság tagjai most puska nélkül ejtették el az apróvadakat, majd ketrecbe rakva vonatokra és teher­gépkocsikra kerültek, s in­dultak exportra. Gondoskodás Békés megyében 14 szoci­ális otthonban 1390 idős embert gondoznak. Az ün­nepek alkalmával minden otthonban felragyogtak a szemek, mindenhol meg- gyúltak a gyertyák és csil­lagszórók a szeretet ünne­pén. Békésen, a fekvőbetegek otthonában sok idős embert látogattak meg, közel há­romszor annyi látogató for­dult itt meg az ünnepek alatt, mint a korábbi évek­ben. Sok idős embert a hoz­zátartozók hazavittek és a család együtt ünnepelt. Békéscsabán a Körgát so­ri otthonban új televíziót kaptak a lakók karácsony­ra. Ebbe az otthonba ellá­A megyei tanács kereske­delmi osztályának tájékozta­tása szerint december 30-án, szombaton az élelmiszer- üzletek 16.00 óráig nyitva tartanak. Az iparcikk- és vendéglátóipari üzletek szombati nyitva tartási rend szerint üzemelnek. December 31-én, vasárnap minden nyílt árusítású üzlet egész nap zárva lesz. Az A Volán erre a hétvégé­re az előzőnél már kevesebb, de a szokásosnál még min­dig mintegy 50 ezerrel több utasra számít, elszállításuk­ra ezer kisegítő buszjáratot tervezett. Csupán az Engels téri pályaudvarról pénteken 35, szombaton és vasárnap 40—40 kocsival több indul a legforgalmasabb vonalak­ra. Üjév napján 65, másodi- kán is még 45 mentesítő já­rat hozza a fővárosba az utasokat. A budapesti Vo­lánon kívül a vidéki társ- vállalatok is indítanak szük­ség szerint kisegítő járato­kat a fővárosba visszauta­zok zavartalan szállítására. 31. hétfő heti pihenőnap. 1980. január 1. kedd munka­szüneti nap. Ez a munkarend azokra is vonatkozik, akik a munka­szüneti napot megelőző héten nem szabad szombatosok, nekik azonban az e szombat­ra eső munkaidőt az előző hét szombatján kell ledolgoz­niuk. Nem vonatkozik vi­szont e munkarend a meg­szakítás nélkül üzemelő (folytonos) és rendeltetésük folytán e napokon is dolgozó vállalatokra. A miniszteri rendelet csak a munkanap-áthelyezéssel összefüggő munkarendről in­tézkedik. Természetesen munkaszüneti nap április 4-e, húsvéthétfő, augusztus 20. és november 7-e is. Az állatok fogsága nem sokáig tart, 3-4 nap múlva ugyanis már Franciaország erdeiben szaladnak ismét, el­lenértékűk azonban, a dara­bonkénti 40 dollár hazánk valutáját gyarapítja. Megyénkben közismerten sok a fácán, a vadnyúl, az őzállomány, ezért 48 vadász- társaság gazdálkodik a Kö­rösök völgyében. Ebben a szezonban, vagyis január vé­géig élő vadnyúlból közel 30 ezer darabot fognak be, és a MAVAD-on keresztül Fran­ciaországba szállítanak, ahol az alföldi mezei nyulak a francia testvéreikkel kötött frigy nyomán frissítik az ál­lományt. togattak a FÉKON, a kon­zervgyár, a vendéglátóipari vállalat, és a kötöttárugyár szocialista brigádjai is. A kertészeti vállalat egyik szo­cialista brigádja olyan idős embereket patronál ebben az otthonban, akiknek nin­csenek, vagy már nem élnek a hozzátartozói. Ugyancsak Békéscsabán a Csaba utcai otthonhoz tartozó öregek Napközi Otthonában az öre­geket az Orosházi úti óvo­dások és a Padrah Lajos Ál­talános Iskola kisdiákjai kö­szöntötték. A házi szociális gondozás­ban részesülőket is meglá­togatták a gondozónők. Az idős emberek hálásak, ha a szeretet ünnepén róluk sem feledkezünk meg. édesség-, dohány- és virág­üzletek vasárnapi, a vendég­látóipari üzletek a szokásos szilveszteri nyitva tartási rend szerint fogadják a ven­dégeket. Január 1-én, hétfőn min­den nyílt árusítású üzlet egész nap zárva tart. A ven­déglátóipari, az édesség-, do­hány- és virágüzletek vasár­napi nyitva tartási rend sze­rint üzemelnek. n tanítók példája köz- / ismert. Náluk találták meg először a megol­dás módját. A kiutat, hogy elegendően legyenek az álta­lános iskolák alsó tagozatain nevelő pedagógusok. Kiötlöt- ték a képesítésnélküliséget, mint a hányzó diplomásokat pótló vagy átmenetileg he­lyettesítő intézményt, s máris megszűnt a munka­erőhiány. Legalábbis papí­ron, a számok, a tények vi­lágában. A tanítókat említettem, ám szót ejthettem volna egyéb foglalkozásokról is, ahol a vágyak és az igé­nyek igencsak eltérnek a valóságtól. Hivataloskodva: ahol a képzés nem fedi a társadalom igényeit. Vagy legalábbis nem teljesen il­leszthető egymásra a két je­lenség, eltérnek egymástól nagyságban, alakban. Elméletben pedig igen­csak egyszerű az egész. Lé­tezik egyszer a képzés. Az oktatás, a felkészítés rendje, s adottak a munkahelyek is, ahol megfelelő számban vár­ják a szakmát, diplomát szerzetteket. Ha úgy tetszik az utánpótlást. Aztán — szakmája válogatja — vagy jönnek az újak vagy nem. Aligha szükséges külön szólani róla, hogy minden társadalomban létezik egy­fajta munkamegosztás. Adott egy séma rá, hogy adott idő­ben, adott helyen hány mér­nökre, orvosra, jogászra, szakmunkásra, betanított munkásra és így tovább, van szükség a társadalmi fel­adatok teljesítéséhez. A képzésnek többé kevésbé kö­vetnie kell a sémát, töreked­nie szükséges rá, hogy a munkamegosztás egyes poszt­jairól eltávozok pótolhatók legyenek. Megfelelő felké­szültségű, hozzáértő munká­ra kész szakemberekkel. A kiindulópontot figye­lembe véve, a tanítóknál a képzés nem követi az igé­nyeket. A fővárosban — a tanács nemrégiben közzétett megállapításai szerint — né­hány esztendő alatt szinte megháromszorozódott a ké­pesítés nélküliek száma. A; lelkes amatőröké, akik tu­lajdonképpeni szakmunkájuk mellett utólag szerzik meg a képesítést. Az orvosoknál más a gond. Számukra a vi­dék fehér folt, még lakással (iami pedig igencsak nagy érték nálunk) is alig tudják lecsalogatni őket egy-egy fő­várostól távoli körzetbe. A mérnökök viszont többen vannak, mint amennyit a felkészültségüknek megfele­lően foglalkoztathatnak a gyárak, az üzemek. Nincs hiány jogászból sem, a hat­vanas esztendők vége óta a szükségletekhez igazodott számuk. A szakmunkásoknál már tarkább a kép. Olyan foglal­kozások számítanak manap­ság hiányszakmának, ame­lyeknek igencsak nagy ha­gyományuk van. Csak egyet­len példa. A gépi forgácsoló­ké, azaz az esztergályosoké. Kis túlzással élve lámpással keresik a szakma elsajátítá­sára kész fiatalodat szerte az országban. Persze az igazság­hoz az is hozzátartozik, hogy mindig voltak és lesznek hiányszakmák, valamint di­vatos foglalkozások. Már csak azért sem lelhe­tő fel tökéletes megoldás, mert a képzés nem mentes a kockázattól. Nincs oktatási intézmény, ahol ne létezne lemorzsolódás, s ezzel szá­molniuk kell a felvételnél közreműködőknek is. A pon­tos szám, az igényeknek megfelelő mennyiség sem számítható ki 15—30 évre előre. Valaki nem megy el nyugdíjba a korhatár eléré­sekor, egy másik megbeteg­szik és otthagyja a rajzasz­talt, a gépet, s máris keresz­tül húzza a számításokat. Azokban a szakmákban Vi­szont, ahol . esztendők óta nagy a szakemberhiány még akad mód a cselekvésre. E gyrészt propagandával (nem mennyiségi, in­kább minőségi rek­lámmal), másrészt pedig az érdekeltség megteremtésével. Vonzóvá kell tennie egy-egy hiányszakmát a pályavá­lasztás előtt állóknak. A ' he­lyes orientálás az érdekekre épít. Az anyagiakra és az er­kölcsiekre egyaránt. Elsősor­ban ott, ahol a hosszú távú tervezés során fény derül rá: a szakmának élnie kell, a társadalomnak a munkameg­osztás adott posztján szük­sége Van az utánpótlásra. Malonyai Péter A békesség éjjelén Csillagszórók fényei csillogtak, a gyerekek önfeledten kerekre tárult szemekkel nézték a karácsonyfa alatt so­rakozó megannyi kedves meglepetést. Ezen az éjszakán a békesség költözött minden házba, a szobákban szépen feldíszített fenyők körül csend, nyugalom, béke honolt. A konyhákban főtt, sült az ünnepi eledel. Kora estére az utcák is elnéptelenedtek. Bezártak az italboltok is, még az egyedül élő magányosok is elhúzódtak valahová, vala­kihez, hogy erre az éjszakára feladják önként vállalt, vagy a rájuk szakadt magányosságot. Ezen az éjszakán nem robbantak pokolgépek, nem térítettek el repülőgé­peket, nem volt terrorakció. A szeretet, a béke éjszakája megbénította az ökölbe szorított kezeket. Vagy mégsem? Gyulán ezen az éjjelen a sötétség azt, vagy azokat is eltakarta, akiknek a karácsony nem a békét jelentette. Talán — vagy biztos — alaposan felöntöttek a garatra és a mámorral olyan energia költözött izmaikba, ami fékeveszett volt. Kihasználva a sötétséget, azt hogy min­den jó érzésű ember a családja körében ünnepelt. A téli álmukat álmodó zsenge növényekkel telt súlyos műkő virágtálakat kezdték borítgatni. Tizenhatot egy rövid szakaszon, a város központjában, az Április 4. tértől a Lenin-szoborig. Mint mindent pusztító tájfun söpört vé­gig a rombolás eszeveszett dühe, nyomában növény-ha­lottakkal. Ës reggel az emberek békességgel szívükben, megdöb­benve látták a pusztulást, mint a kegyetlenség halottjai hevertek a felborított virágtálak. Munkaszüneti naptár ÉlSvad-befogás Tompapusztán Üzletek ünnepi nyitva tartása

Next

/
Thumbnails
Contents