Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-03 / 285. szám
1978. december 3., vasárnap o Tizenöt éves a Miskolc jelképévé vált tv-torony, illetve kilátótorony, amely a város felett, az Avason épült. A toronyra most kiváló minőségű vételt biztositó antennát szereltek. Ezentúl jobbak lesznek az URH-műsorok vételi lehetőségei (MTI-fotó — Serényi László felvétele — KS) J Néprajzi szakkör A múzeumi és műemléki hónap keretében októberben alakult meg a román nemzetiségi néprajzi szakkör Gyulán, a román gimnázium tanulóiból. Az eddigi munkáról, s a további elképzelésekről beszélgettünk a napokban a szakkör veH Télapó trónfosztása? i Még mindnyájan emlék- : szünk, s a mindnyájan itt | azokra vonatkozik, akik az : esti tv-tornát is elkezdhetik ; — gyermekkorunk hasonló, \ karácsonyt váró időszakára. ! Ilyenkor írtunk leveleket a ; Jézuskának, s fenyegettek \ meg bennünket szüléink, mi- [ kor néhány rossz aprófával : élesztettük a tüzet, hogy ; „meglátod, a Jézuska nem ■ hoz majd semmit”. A felsza- ! badulás itt is tiszta vizet ön- \ tött a pohárba. S gyermeke- \ ink már „csak” a karácsonyt \ várták. Később, mikor a £ Mikulásból is Télapó lett, ; nyújtott műszakban kará- S csonyig teljesített szolgála- : tot. Mi pedig, akik a reali- ; tás talaján álltunk, kapva- • kaptunk az alkalmon, s gyér- : mekeink tudatába kará- ■ csonyra a Télapó fogalmát ! építettük be. S ezzel többé- i kevésbé megoldottnak lát- • tűk a kérdést olyannyira, j hogy unokáink már problé- . mamentesen fogadják el az fehér szakállú, ajándékozó ; kedvű, jószívű Télapót. De nem így a Skála buda- ; pesti nagyáruház. Megunván • a hagyományokat, a tv ka- : rácsonyi hirdetéseiben a esi- ; nos Skála-házikisasszony ! mosolyog ránk, nőre szabott 1 Télapó-öltözetben. Gyerekek ; bizonyítják, hogy vár ben- • nünket, már főleg az ajándé- ! kozókat a TÉLAPÓ LÁ- ■ NYA! Miután a hölgy esi- \ nos, feledve a télapós öltő- ! zetet, egy randevúra még a ; Skálában szívesen vállaikoz- ; nék. De a randevúra vonat- « kozó igények bizonyára : megnőttek, mert a minap a ; rádió reggeli hirdetéseiben S létrehozta az új, karácsonyi : jelképet, s közli velünk, ■ hogy várnak bennünket a ! TÉLAPÓLÁNYOK! Hát ezt : nem vállalom! A lányát még ; csak igen, de ezeket a hibri- ! deket nem! Tudom, hogy a reklám, az ■ reklám! De játékszabályai S nem nélkülözhetik a jó íz- 5 lést! Mert ezt a TÉLAPÓ- ; LÁNYT hogyan lehet a gye- • rekeknek megmagyarázni? ; Apó is, meg lány is? Hát akkor miért nem : TÉLANYÓ! Ja! Hogy bizo- ; nyára csinosak és fiatalok is, • hát akkor fiatal-TÉL- : ANYÓK! Kicsit furcsa lenne meg- ■ szokni, de megmagyarázni : talán könnyebb! Vagy talán ■ mégsem...?! (demény) : zetőivel, dr. Grin Igor muzeológussal és dr. Bencsik Jánossal, az Erkel Múzeum igazgatójával. Mint dr. Grin Igor elmondta, a megyei múzeumi szervezet az idén nyáron harmadízben rendezett néprajzi tábort, ezúttal Eleken. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, a résztvevők között voltak egyetemisták, főiskolások, de voltak általános iskolát éppen elvégzettek is. A vegyes felkészültség lassította a munkát, s éppen ezen a gondon kívánnak segíteni, e szakköj* létrehozásával. A 11 első, illetve második osztályos fiatal havonta egyszer találkozik, s hallgat előadást a legkülönfélébb témakörökben, így elsajátítják az alapokat, s nyáron már nem mennek készületlenül a „terepre”, Méhkerékre. Ugyancsak a tábor eredményesebb munkáját segíti elő, hogy a lehetőségeket felmérve előzetes témaköröket, s ehhez alapbibliográfiákat adnak a majdani résztvevőknek, hogy tudjanak választani, mivel szeretnének foglalkozni, s merre induljanak majd a gyűjtésben. Dr. Bencsik János a szakkör konkrét tevékenységéről adott tájékoztatást. Mindig egy témát dolgoznak fel a foglalkozásokon, legutóbb a kenyérsütés eszközanyagával ismerkedtek az ifjú néprajzosok. Januárban a karácsonyi ünnepi szokásokról és annak tárgyi anyagáról lesz szó. A témák feldolgozásával kapcsolatos rövid, jól behatárolt házi feladatokat is kapnak a szakkör tagjai, amelynek nagy lelkesedéssel tesznek eleget. A feldolgozásoknál elsősorban a múzeum anyagára támaszkodnak. A távlati cél ezzel, hogy megérezzék, mi az intézmény feladata, s megismerjék a tárgyak, a tárgyi emlékek jövőjét. S ha mindezért felelősséget is éreznek, s ezt elhintik társaik között, akkor a szakkör már nem dolgozott hiába. Felnőttoktatás A megfelelő lakás- és munkakörülményeken kívül a cigánylakosság beilleszkedésének feltétele az alapfokú műveltségi szint elérése. Ezért Vésztőn, a nagyközségi tanács mellett működő cigányügyi koordinációs bizottság igen nagy gondot fordít nemcsak a gyermekek tanulására, de a felnőttek műveltségbeli elmaradottságának felszámolására is. Igen fontos a kisgyermekek óvodába járatása, hiszen így nem kerülnek hátránnyal az általános iskolába. Jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy a kezdeti ellenszenv Ifjúsági parlament Péntek délután tartották meg sorrendben a harmadik ifjúsági parlamentet megyénk legnagyobb ipari szövetkezetében, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetben. Korábbi napokban kiadott elnöki írásbeli beszámolót Székely László, a szövetkezet vezetője szóbeli kiegészítésével bővítette. E két tényanyagból megtudhattuk, hogy a szövetkezet dolgozóinak több mint 40 százaléka 30 éven aluli, szám szerint 776-an tartoznak a fiatalok táborába. Már elöljáróban leszögezhetjük, hogy a vas-, fémipari szövetkezet vezetői maximális támogatást biztosítanak a fiataloknak úgy anyagilag, mint erkölcsileg. Ennek fényes bizonyítéka, hogy a fiatalok köréből az elmúlt évben 10 dolgozójuknak, az idén pedig 12-nek adtak lakásvásárlási hozzájárulást, természetesen emellett azok is részesültek támogatásban, akik saját maguk építkeztek. Az elnöki kiegészítőt követően felszólalások hangzottak el. Leglényegesebbnek vehetjük azoknak a fiataloknak a hozzászólását, akik a szövetkezet KlSZ-szerveze- tének fejlesztését javasolták. Megtudhattuk, hogy a 30 éven aluliak közül mindössze 120 fiatal tagja a KISZ-nek. : Egy másik hozzászólásban a szövetkezeti klubhelyiség került szóba. Mint ismert, két esztendővel ezelőtt az ifjúsági pinceklub elvizese- dett. Éppen ezért a most követő év január elsejétől egy új klubot hoznak létre, amelyhez az elnök kérte a fiatalok társadalmi munkáját. Dévaványai részlegük fiataljai klub-, illetve szórakozási lehetőséget kértek. Ez érthető is, hiszen a nagyközségbeli 80 dolgozójuk mintegy 75 százaléka fiatal. Mint az elnök válaszából kiderült, a dévaványai üzemi beruházás után sor kerül a klub létesítésének megoldására is. — jP — Üzemegészségügy A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában nagy gondot fordítanak a dolgozók egészségére. A vállalati szakszervezeti tanácsmunkájából ebben a gyárban 11-en veszik ki részüket. Közülük heten főként az üzemegészségügyi kérdésekkel foglalkoznak. A nyugdijelőkészítő, az SZTK- kifizetőhelyet ellenőrző albizottság és a segélyezési albizottság igyekszik pontosan felmérni a közel kétezer dolgozó és nyugdíjas problémáit és azt a szakszervezeti bizottság ülésein továbbítja a vezetőségnek. A táppénzeseket rendszeresen látogatják. Ennek a tevékenységnek is köszönhető, hogy 1977-ben a táppénzesek száma az előző évhez képest alig emelkedett. Az albizottságok részt vesznek a névadók szervezésében, a gyesen levők látogatásában és felmérik az egyedülálló nagycsaládosok szociális körülményeit. A nyugdíjasok minden hónapban egy alkalommal tartanak klubfoglalkozást, a szakszervezeti bizottság tagjai elbeszélgetnek velük, klubprogramot alakítanak ki közösen, és tájékoztatják őket az üzem életéről és tevékenységéről. Könyvajánlat Mezőgazdasági építészet Nem reklámszándék mondatja velünk, hogy Tomory László : „Mezőgazdasági építészet” cimű most megjelent könyve a Mezőgazdasági Kiadónál, nem hiányozhat egyetlen mezőgazdasági üzem könyvtárából, szakkönyveinek sorából sem. Mert igaz ugyan, hogy a mezőgazdasági termelés jelentős része — az állattenyésztés kivételével minden — a szabadban folyik, de nincs egyetlen terméke sem, egyetlen ágazata sem, amely valamilyen formában ne igényelne épületet. Hiszen a termést szárítani, kezelni, tárolni, csomagolni, az állatokat fedett helyen kell tartani. Mindezekhez pedig alkalmas épületekre van szükség (és természetesen megfelelő technológiára). Nem kis gondot okozott és okoz jelenleg is az olyan megfelelő épülettípus kiválasztása, amely nemcsak célszerű, hanem gazdaságos, gyorsan felépíthető és jól kihasználható is, és amely megfelel a környezetvédelmi ellenére ma már a cigány- gyerekek csaknem fele rendszeresen jár óvodába. Az átalános iskolások nagy része napközis. Gondot jelent, hogy igen magas a kisegítő iskolába járó, túlkoros gyermekek száma. A koordinációs bizottság egy éve foglalkozik intenzíven a felnőttek beiskolázásával. Jelenleg 23 felnőtt cigánylakos vesz részt valamilyen oktatásban. A nem iskolai keretekben folyó művelődést a cigányklub létrehozása oldaná meg. Ez a következő év fontos feladata lesz. Nőtt a könyvtárlátogatók száma. Harminckét cigánycsalád járat újságot, televízió 34, rádió 56 családban van. előírásoknak. Ezekre és az ehhez hasonló számos fontos problémára ad választ ez a könyv, amelyet jól megkomponált másfél száznál is több ábra tesz még érthetőbbé, még használhatóbbá. Piaci hírek Ahhoz képest, hogy már decembert írunk, bőséges volt a felhozatal, és sok a vevő a szombati hetipiacon Békéscsabán. Ezekben a hetekben kezdődött a savanyúkáposzta szezonja, amelyet kilónként tíz forintért mérnek, és tegnap összesen 150 kilogrammot árultak a termelők. Tizenkét-tizenhárom forint kilója a sütőtöknek, amely sokak kedvenc csemegéje a téli hónapokban. Még mindig gazdag a kínálat almából, amelyet a minőségétől függően 10—15 forintért adak az árusok, s a felhozatal összesen 2600 kilogrammot tett ki. Kétezer kilogramm volt körtéből, melynek kilója most 8—16 forint. Egyre kevesebbet árulnak naspolyából. Még mindig elég sok a gyümölcspiacon a szőlő, de igazán szép fürtök már nincsenek. Ennek a gyümölcsnek 14—20 forintért adták kilóját. Mérsékeltek az árak a zöldségpiacon; a burgonyát most kilónként 3,50— 4 forintért mérik, s összesen 1440 killogrammot árultak tegnap. Három-négy forintot kémek egy kilogramm fejeskáposztáért — ebből 1070 kilogrammot kínáltak összesen az árusok. Négy-öt forint egy csomó zöldség — így kilója 12—14 forintba esik, és 3-4 forintért adják a sárgarépa csomóját, amelynek kilója 7-8 forint. Sok árusnál piroslott hónaposretek, három forintért adták csomóját. Több helyen lehetett kapni feketeretket is. Várszínház 1979 Harmincnyolc — Tatárjárás A Gyulai Várszínház művészeti tanácsa pénteken délután elfogadta a Várszínház 1979. évi nyári programját. Ugyan még több bizonytalansági tényező van a műsortervben, de a legvalószínűbb lehetőség, hogy Kosa Ferenc már elkészült „Tatárjárás” című történelmi drámája, valamint még a télen elkészülő Hernádi Gyula darabja kerül a Várszínház színpadán bemutatásra. Ezeken a drámákon kívül a már szintén nagy népszerűségnek örvendő szokásos folklórműsor „A gyulai kertek alatt” címmel zárja majd a színvonalasnak ígérkező várszínházi programot. A „Tatárjárás” című darabot a szerző, a Hernádi Gyula által megírásra kerülőt (címe valószínűleg „Harmincnyolc” lesz) Andzrej Wajda, nálunk is jól ismert lengyel filmrendező, akadályoztatása esetén Jancsó Miklós fogja rendezni. Illyés Gyula is történelmi drámát készül írni a Gyulai Várszínház részére, valamint Nemeskürthy István, aki Kerecsényi Miklós volt gyulai várkapitány történetét dolgozza fel. A darabok elkészülésének üteme befolyásolhatja a vár színpadán bemutatásra kerülő drámákat. A várudvarban folyó előadásokkal párhuzamosan egyéb bemutatókra, művészeti rendezvényekre is sor kerül. Valószínűleg a Várfürdő kertjében Szokolay Sándor „Csalóka Péter” című gyermekoperája, a vár mellett Katona Imre „Debreceni disputá”-ja, amelyet az Universitas Együttes visz színre, és „Játszó” címmel gyermekfolklórt láthat majd a közönség. Szerepel a tervben egy olyan jellegű kiállítás is, a vár lovagtermében elhelyezve, amely a közönség tájékoztatását szolgálná e színre kerülő darabokkal kapcsolatban, valamint Bálint Endre kiállítása a Dürer teremben. Amennyiben sikerül megfelelő anyagi fedezetet és nyomdakapacitást biztosítani, (ez utóbbinál a meayei Dürer Nyomda kultúrátpártoló kollektívájára gondolt elsősorban is a művészeti tanács), akkor könyvalakban kiadásra kerülnék az utóbbi öt év Várszínházban ősbemutatott történelmi drámái, a jövőre színre kerülőkkel együtt. A nyári kulturális program Gyulán ezzel távolról sem teljes, hiszen a Várszínház előadásai csak egy, bár meghatározó részét képezik az évek óta megrendezésre kerülő „gyulai nyárnak”. (Lényegében a párhuzamos műsorok is inkább ide illenek.) Szóba került a művészeti tanács ülésén , Kodály Zoltán Háry János c. operája színpadra állításának a terve is, amelyet a szabadtéri színpadon a pécsiek előadásában mutatnának be. Előrehaladást jelent az előző évekhez képest, hogy már most, december legelején, a program alapvetően kiformálódott; Minden remény megvan, hogy februárra már a szereposztásban is tisztázódjanak az alapvető kérdések. — ft — Békés megyei fafaragé sikere A MEDOSZ elnöksége, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági Múzeum Baráti Köre ez év tavaszán országos fafaragópályázatot hirdetett. A pályázatra érkező alkotásokból a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából kiállítást rendeztek a Mezőgazdasági Múzeumban. A kiállítást Varga Györgv, a MEDOSZ titkára nyitotta meg. A pályázatot Bereczky Loránd művészettörténész értékelte, majd sor került a legsikerültebb művek alkotóinak díjazására. A nagy sikerű kiállításra kilenc Békés megyei alkotó Sipos Imre átveszi a III. díjat Varga Györgytől, a ME- DOSZ-központ titkárától munkája is bekerült. A látogatók megcsodálhatják mindenekelőtt Sipos Imrének, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozójának III. díjat nyert „Ökrös szekér” című alkotását. Továbbá ; Kétegy- házáról Tóth Istvánnak, a Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet dolgozójának „Falitányér”, „Kerek szelence,,’ „Cigarettakínáló”, Békéscsabáról Szelekovszky Lászlónak, a Szabadság Mgtsz munkatársának „Fé- sülködő”, „A juhász”, „A ju- hászné", Gyuláról Beleznay Ferencnek, a regionális vízmű dolgozójának „Kígyó”, „Éjjeli lámpa”, Sípos Imrének, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozójának „Kulacs”, ifjú Orodán Imrének, a Műszaki Erdészet dolgozójának „Űrhajósok”, Orosházáról Tóth Gyulának, az Állami Gazdaság dolgozójának „Csikós juhász”, valamint Észlári Józsefnek, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozójának „Madár” című művét tekinthetik meg. Az értékes kiállítást — amely november 11-től december 31-ig tart nyitva — már eddig is számos érdeklődő néze meg, s gyönyörködött a fafaragó kések művészetében. A nagy sikerű kiállítás hétfő kivételével naponta 10—17 óra között tekinthető meg a Vajdahunyad várában. A III. díjas alkotás, az Ökrös szekér Fotó: Kesztyűs Ferenc
