Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-22 / 301. szám

1978. december 22., péntek o Tanácskozott az építők szakszervezete központi vezetősége Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Az építők munkájának eredményeként az idén or­szágosan több mint 300 ezer ember jutott új lakáshoz, hi­szen ebben az évben 93 ezer új otthon épült, 3000-rel több a tervezettnél — álla­pította meg az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központi ve­zetőségének csütörtöki ülé­sén tartott beszámolójában Podina Sebő, a szakszervezet titkára. Hozzáfűzte azonban azt is, hogy Budapesten sok nehézség akadályozta az épí­tők munkáját, nem sikerült teljesíteniük az előirányza­A Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat (DÉ- GÁZ) békéscsabai üzemének a Berényi úti új pb-gáz- cseretelepét december 18-án nyitották meg. Innen juttat­ják el a városba és a kör­nyéken levő 21 kisebb telep­re is ,a 36 ezer fogyasztó el­látásához szükséges palackos gázt. Naponta átlag 1000—1200 csere történik, most az ünne­pek előtt ennél is több, ami­re azonban az üzemegység felkészült. Az ellátásban te­hát nincs fennakadás. Tudvalevő, hogy a palac­Békéscsabán, ,a vízügyi szakközépiskola tanműhelyé­ben rendezik meg a hagyo­mányos év végi kisállatte­nyésztési városok közötti nemzetközi kiállítást. A be­mutatóra hazánk különböző tájairól, valamint Aradról, Temesvárról és Üjvidékről hoznak hús-, röp-,. postaga­lambokat, díszbaromfiakat. A vendéglátó „házigazda” a Magyar Galambtenyésztők 52. Egyesülete, Békéscsaba, tot, pedig jó néhány megyei ÉVM-vállalat is segített. Az építők az ötéves terv első három évében az időarányos­nál nagyobb arányban, az ötéves lakásépítési feladatok 64 százalékát teljesítették. A központi vezetőség a beszá móló alapján áttekintette az építők ez évi munkájának tapasztalatait és megtárgyalta a jövő évi feladatokat, a szakszervezeti munka fej­lesztésének tennivalóit, hogy több segítséget nyújthassa­nak a gazdasági, hatékonysá­gi előirányzatok teljesítésé­hez. kos gáz elsősorban főzésre, fürdőszobában vízmelegítés­re alkalmas. Igen gazdaságos, használata azonban szaksze­rűséget, óvatosságot igényel. Fontos tehát, hogy a haszná­lati utasítást, amelyet cseré­nél a palackkal együtt kap­nak ,a fogyasztók, pontosan megtartsák. Egyébként a gáz szagosí- tott, amit kis mennyiségű szivárgás esetén is meg le­het érezni. Ilyenkor a pa­lackszerepet azonnal el kell zárni, az ablakot kinyitni, szellőztetni és értesíteni a DÉGÁZ hibabejelentőt. nagy gondossággal készül a több száz kisállat reprezen­tatív bemutatására. Az ünnepélyes megnyitó 1978. december 23-án, dél­előtt lesz, melyek dr. Deák Lívia, az MSZMP Központi Bizottságának tagja méltatja a magyar galambtenyésztők munkáját és a nemzetközi kapcsolatokat. A legszebb, legértékesebb példányokat díjazzák, A „galambparádé” három napig tart. (Folytatás az 1. oldalról) ügyminiszter megállapítot­ta: megfelelő eszközök áll­nak a tudományos kutatás és fejlesztés rendelkezésére. Nemzetközi összehasonlí­tásban is kedvező a nem­zeti jövedelemből a támoga­tásra jutó összeg. Jó lenne a tudományos - eredmények gyakorlati hasznosításában is hasonló eredményekről beszámolni. A kormány tu­dománypolitikai bizottsága ezt a törekvést támogatja. Faluvégi Lajos az egészség- . ügyről és az oktatásról szólva az országgyűlési bi­zottságok ülésein már vál­Dr. Márkája Imre igazság­ügy-miniszter az új Büntető Törvénykönyv javaslatáról szóló előadói beszédében mindenekelőtt azt hangsú­lyozta, hogy a jog és az eh­hez mindig kapcsolódó jogi kényszer a szocializmusban is egyik fontos szervezője és szabályozója a társadalmi- gazdasági folyamatoknak. Védelmi eszköze a társadal­mi haladásnak, a megvaló­sult demokráciának, a bizto­sított emberi jogoknak és egyben jelentős eszköze az állampolgári nevelésnek és tudatformálásnak is. A bün­tetőjognak és a büntetőjogi kényszernek különösen a társadalom védelmében és az állampolgárok tudatformálá­sában van vitathatatlan sze­repe. A büntetőjog egyéb­ként a legélesebb jogi esz­köz az államhatalom kezé­ben; s, hogy a társadalom milyen mértékben kénytelen alkalmazni a jognak ezt az éles fegyverét, az döntően a társadalmi viszonyok fejlett­ségétől, a társadalom tudati és morális állapotától, nem utolsósorban a bűnözés hely­zetétől függ. Emlékeztetett arra az 1950-es évek elején fel-felbukkanó felfogásra, amely a szocializmus építé­sével párhuzamosan és szük­ségszerűen, szinte automati­kusan létrejövő eredmény­ként fogta fel a szocialista embertípus kialakulását E nézet alapján terjedt el az olyan ideológia is, amely sze­rint a szocializmusban, a társadalmi-gazdasági viszo­nyok fejlődésével összhang­ban a bűnözés csökkenése is automatikus folyamat. — Mindezek előrebocsátá­sa után — zárta e gondolat­sort az igazságügy-miniszter — úgy érzem, megkísérelhe­tek választ adni arra a kér­désre, hogy miért tartjuk szükségesnek most, 1978-ban, a fejlett szocialista társada­lom építésének időszakában az új Büntető Törvénykönyv megalkotásét? Vajon azért, mert valamiféle nagy bajok vannak a bűnözés körül? Vagy valamilyen oknál fog­va változtatni kívánunk bün- tetőpolitikánkon? Esetleg nem vált be a hatályos bün­tető törvénykönyvünk? Nem, szó sincs ilyen okokról. Egy­szerűen azt szeretnénk, ha büntetőjogi szabályozásúnk a lehetséges módon teljes össz­hangba kerülne a társadal­mi, gazdasági és tudati vi­szonyainkban bekövetkezett változásokkal, még jobban kifejezné említett és a gya­korlatban is bevált büntető­jogi elveinket és büntetőpo­litikai céljainkat, továbbá az eddigieknél korszerűbb, ha­tásosabb, a társadalmi fejlő­déssel jobban összehangban álló eszköztárát teremtené meg a bűnözés elleni ered­ményesebb küzdelemnek. A továbbiakban vázolta a magyar büntetőjog fejlődésé­nek történetét, majd rámu­tatott: E törvényjavaslat remél­hető elfogadásával tulajdon­képpen befejezzük az igaz­ságügyi jogszabályok meg­újítását. Igaz — és ezt kö­telességem jelenteni —, hogy az új Büntető Törvény- könyvvel összefüggésben 1979 első fél évében még né­hány jogszabály megalkotá­sára sor kerül. Ezek a jogszabályok azon­ban — terveink szerint — lait kötelezettségeket erősí­tette meg; a két ágazat leg­fontosabb igényeit napiren­den tartják és év közben is megvizsgálják a támogatás lehetőségeit. Igyekeznek na­gyobb segítséget nyújtani a rehabilitációs munkához és megvizsgálják a falusi pe­dagógusok építési kedvezmé­nyeinek ügyét is. összefog­lalója befejező részében Fa­luvégi Lajos a mezőgazda­ság idei eredményeit és jö­vő évi feladatait érintette. A terv és költségvetés végrehajtását a kormány beavatkozásra készen, figye­lemmel kíséri 1979-ben. mind napvilágot látnak az új Büntető Törvénykönyv hatályba lépése előtt. Azért javasoljuk, hogy az új Bün­tető Törvénykönyv 1979 jú­lius 1-ével lépjen hatályba, mert szeretnénk, ha addig a bűnüldöző és igazságügyi ap­parátusok felkészülhetnének a törvény alkalmazására, az irányító szervek pedig min­den feltételt biztosítanának ehhez, ideértve a végrehaj­tási jogszabályok megalko­tását is. A Büntető Törvénykönyv célja, hogy védelmet nyújt­son a társadalomra veszélyes magatartásokkal - szemben, neveljen a szocialista társa­dalmi együttélés szabályai­nak megtartására, a törvé­nyek tiszteletére. Elsődlegesen azt vizsgál­tuk, hogy hazai viszonyaink — de a nemzetközi bűnözés helyzete is — létrehoztak-e olyan, a társadalomra veszé­lyes új jelenségeket, melyek büntetőjogi üldözése szüksé­ges? Ilyen irányú vizsgáló­dásunk igenlő választ adott erre. Ezért tartalmaz a tör­vényjavaslat több új bűn­cselekményi meghatározást, így — döntően a nemzetközi összefüggések miatt — bün­tetőjogi védelmet biztosítunk a terrorcselekmények, a muzeális értékek fosztogatá­sa, rongálása, illetve az or­szág területéről engedély nél­kül történő kivitele ellen, il­letve fokozzuk a kábítószer­rel és a kábító hatású anya­gokkal kapcsolatos cselekmé­nyek büntetőjogi fenyege­tettségét. Viszont mindenek­előtt az itthoni veszélyhely­zetek felismerése miatt véd­jük büntetőjogilag is az emberi környezetet, termé­szeti értékeinket, műemléke­inket és más fontos érdeke­inket. így például indokoltnak látszik, hogy a kisebb súlyú becsületsértési és magánlak- sértési ügyeket, bizonyos csekélyebb jelentőségű köz­lekedési bűncselekményeket, a kis kárt okozó vagyon el­leni cselekmények újabb csoportjába tartozó ügyeket szabálysértésként bírálják el a jövőben. A törvényja­vaslat ugyancsak szűkíti a büntetendő magatartások kö­rét a gazdálkodás rendje el­leni bűncselekményeknél is, ahol a jövőben azokkal a népgazdaság érdekeit jelentő­sen sértő, a társadalomra ki­emelkedően veszélyes cse­lekményekkel szemben in­dokolt csak a büntetőjogi fe­lelősséget kilátásba helyezni, amelyek esetében a gazda­sági szankciók, illetve az egyéb felelősségi formák már nem elegendőek. Az előadói beszéd ez utób­bival kapcsolatban külön is hangsúlyozta, hogy a gazda­sági bűncselekmények ilyen típusú szabályozása nem je­lent „menlevelet” a társadal­mi vagyonnal szándékosan felelőtlenül gazdálkodóknak, az üzéreknek, az árdrágítók­nak, a bűnös eszközökkel harácsolóknak, a vesztege­tőknek, a gazdasági fegye­lem, a társadalmi érdekek tudatos és súlyos megsértői­nek. Ezzel szemben továbbra is szigorúan kell fellépni. A vagyon elleni bűncse­lekmények között is több olyan jelenleg büntetendő magatartás van, amelynél a bírósági eljárás szükségte­len, illetve amely szabály­Ugyanezt kérte Faluvégi La­jos más irányító .szervektől is, hozzátéve : a zárszám­adásnál a folyamatos ellen­őrzés tapasztalatairól is tá­jékoztatást adnak a képvise­lőknek. Ezután határozathozatal következett. Az országgyű­lés a Magyar Népköztársa­ság 1979. évi költségvetésé­ről szóló törvényjavaslatot általában és részleteiben, az eredetileg beterjesztett ösz- szegekkel egyhangúlag el­fogadta. Ezután dr. Markója Imre igazságügy-miniszter tartotta meg beszámolóját. sértési úton is hatékonyan elbírálható. A lopás, a sik­kasztás, a csalás, a jogtalan elsajátítás, a szándékos ron­gálás és a hűtlen kezelés bűncselekményt és szabály- sértést megvalósító alakza­tait jelenleg az 500 forintos értékhatár választja el egy­mástól. A gyakorlati tapasz­talatok azt mutatják, hogy ennél valamivel nagyobb kárt okozó magatartás tár­sadalmi veszélyessége is le­hetővé teszi a büntetőjogon kívüli felelősségre vonást. Sőt, az ilyen cselekmények miatt a szabálysértési eljá­rásban kiszabható pénzbír­ság a jelenleginél sokszor hatékonyabb, gyorsabb esz­köz is lehet. Ezért külön jogszabályban a szabálysér­tési értékhatár 1000 forintra emelésére tesznek majd ja­vaslatot. E körben — érték­határtól függetlenül — to­vábbra is bűncselekmények maradnak természetesen azok az esetek, amelyeknél az elkövetés módja — betö­réses lopás — illetve az el­követő személyisége —visz- szaeső — fokozottabban ve­szélyes a társadalomra. A miniszter a továbbiak­ban a büntetendő magatar­tások törvényi szabályozásá­nak egy további fontos jel­lemzőjéről, a differenciálás­ról szólt. Kiemelte, hogy ezt az egy eg bűncselekményfaj­ták helyes és a jogkövet­kezményekben is kifejezésre jutó értékrendjének megál­lapításán keresztül érték el. így kapott a javaslatban az állam és az emberiség elleni bűncselekmények mellett központi szerepet az emberi élet hatékony védelme. A büntetőjogi felelősségre vonás alapjairól, valamint' a törvényjavaslat büntetési és intézkedési rendszeréről szól­va kiemelte: — Ami a büntetőjogi fele­lősséget illeti : ennék alapja változatlanul a bűnösen, szándékosan vagy gondat­lanságból tanúsított olyan, társadalomra veszélyes ma­gatartás, amelyet a bün­tető törvény bűncselek­ménynek nyilvánít és bün­tetni rendel. A büntetés te­hát alapvetően ahhoz igazo­dik, hogy a cselekmény mi­lyen mértékben veszélyes a társadalomra. Ugyanakkor az elkövető társadalmi veszélyességének is komoly jelentősége lehet a büntetőjogi felelősség ho­gyanjának és mértékének megállapításában. Ezt a tör­vényjavaslat is szem előtt tartja, amikor a visszaeső bűnözőkkel szembeni szigo­rú, az eddigieknél differen­ciáltabb és így hatékonyabb büntetőjogi védelemi rend­szerét megteremti. A büntetési rendszert ille­tően pedig utalnék arra — mondotta —, hogy a szocia­lista büntetőjog fejlődésében az utóbbi időszakban a leg­jelentősebb változásoknak e területen vagyunk tanúi. Be­igazolódnak Lenin jövőbe látó gondolatai arról, hogy a szocialista építés előrehala­dásával a büntetési rend­szerben fokozatosan a neve­lés, a meggyőzés eszközei váltják fel a korábban is­mert hagyományos bünteté­seket, elsősorban a szabad­ságvesztést. A miniszter ezt követően aláhúzta, hogy a törvényja­vaslat büntetési és intézke­dési rendszere is ezeket a törekvéseket tükrözi. A szabadságvesztés például — a törvényjavaslat szerint meghatározott esetekben — lehet életfogytig tartó, ü- letve az eddigi egyhónapos alsó határ helyett 3 hónap­ról 15 évig, halmazati vagy összbüntetés esetén 20 évig terjedő. Ez a büntetés a bűncselekmények többségé­nél alkalmazható, számos űj rendelkezés biztosítja azon­ban, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésre csak a valóban ^indokolt esetekben kerüljön sör. Így néhány bűncselekménynél a büntetés kizárólag pénzbüntetés lehet. A szabadságvesztés helyette­sítését célozza a mellékbün­tetések, tehát például a járművezetéstől való eltil­tás —önállóan, főbüntetés kiszabása nélküli alkalmazá­sának lehetősége. Ilyen irányban hat az az új intéz­mény is, hogy hathónapi szabadságvesztésnél enyhébb büntetés helyett munkaterá­piás intézeti kezelésre köte­lezhető az elkövető, ha bűn­cselekménye alkoholista élet­módjával függ össze. Amikor a Minisztertanács nevében kérem, hogy a Tisz­telt Országgyűlés a törvény- javaslatot vitassa meg, fo­gadja el és iktassa az or­szág törvényei közé, még egyszer annak a meggyőző­désünknek szeretnék hangot adni, hogy az új törvény segítségévéi, a társadalom tevékeny támogatásával, a bűnüldöző és igazságszolgál­tatási szervék jobb munká­jával, a szükséges nemzetkö­zi összefogásai fokozottan úrrá tudunk lenni ezen a társadalmi gondunkon is, és a szocializmus erejét, korlát­lan lehetőségeit e vonatko­zásban is bizonyítani tudjuk. * * * Ezután dr. Földvári József (Baranya m., 4. vk.) a tör­vényjavaslat bizottsági elő­adója részletesen ismertet­te a bizottság által javasolt módosításokat, hangoztatva, hogy a törvényjavaslatot e módosításokkal együtt ajánlja elfogadásra az or­szággyűlésnek. A vitában ezután felszó­lalt Antalffy György (Csong- rád m., 8. vk.), majd dr. Szí­jártó Károly, legfőbb ügyész emelkedett szólásra. Majd felszólalt Fiala Tivadarné (Heves m., 1. vk), dr. Nez- vál Ferenc (Bp., 14. vk.), Bodogán János (Veszprém m., 10. vk.), Mátay Pál (Fe­jér m., 3. vk), Ruisz József (Vas m., 6. vk.) és dr. Ju­hász Tibor (Bács m. 20. vk.). A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, ezért az elnöklő Apró Antal a vitát lezárt és megadta a szót dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszternek, aki vá­laszolt a kérdésekre. Határozathozatal követ­kezett. Az országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság mó­dosítási indítványait, majd — már ezekkel együtt — a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot ál­talánosságban és részletei­ben egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációk kö­vetkeztek. Az interpellációra adott választ az interpelláló kép­viselő és az országgyűlés jó­váhagyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés má­sodik napja — amelyen Ap­ró Antal, Péter János és Raffaí Sarolta felváltva töl­tötte be az elnöki posztot — véget ért; a téli ülésszak be­fejezte munkáját, (MTI) „Idéző” n Tv szegedi körzeti stúdiójának mai műsora A szegedi körzeti stúdió „Idéző” című gyermekműsora nemcsak az iskolai szünet első napjait élvező gyerekek szá­mára lesz érdekes, hanem az apukák, anyukák számára is, akik aligha emlékeznek már arra, hogy például a kukorica- hegedű hogyan készült. Régi játékokat, mondákat, szokáso­kat elevenítettek fel a műsor készítői az Eleki Állami Gyer­meknevelő Intézet kis lakóinak segítségével. A műsort ma, december 22-én, pénteken Iáhatják az érdeklődők a tv I. programján 17.20 órától. Rendező: Eck T. Imre ' Fotó: Boross Endre Uj pb-gázcseretelep a megyeszékhelyen Nemzetközi kisállattenyésztési kiállítás Békéscsabán Markéja Imre beszéde

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents