Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-20 / 299. szám
1918. december 20., szerda A békéscsabai ifjúsági és úttörőházban a diákok szabad szombatjaira rendszeres délelőtti programot szerveznek. Legutóbb a város kisdobosainak kedves műsorral kedveskedett a ház irodalmi színpada és citerazenekara. A verses-zenés irodalmi ösz- szeállítást és az ezt követő filmvetítést mintegy 400 gyermek nézte végig. Az előTerülete, lakosainak száma, fővárosa, hivatalos nyelve, pénzneme. Földrajz, történelem, államszervezet, népesség, gazdaság, politika — s .minderről a legfrissebb tények és adatok a föld minien országáról. Ezt nyújtja egy könnyen kezelhető — nem súlyos, nagy — kötetben a Kossuth Könyvkiadó karácsonyi újdonságai között. A több mint négyszáz oldalas könyv szerkesztése praktikus, földrészenként csoportosít, s a tartalomjegyzék mellett abc-ben szedett névmutató könnyíti meg a keresést. Kettőszáztizeranégy ország, köztük kis, apró, ismeretlen szigetek sokasága, csöpp kis fővárosokkal, adásra a Télapó is ellátogatott. (képünk) December 22-én, pénteken rendezik meg a hagyományos fenyőünnepélyt, amelyen a Trófea együttes „Mesebolt” című műsorát láthatják a meghívott kisdobosok. A nagyobbak, az úttörők, 30-án délután 15 órakor jönnek össze vidám szilveszteri mulatságra, amely 19 óráig tart. Fotó: Veress Erzsi olyan picike k mint Niue, melynek az összlakossága négyezer, és még ez is csökken évente 100-200 fővel a kivándorlás következtében. De még ennél is kisebb Nor- folk-sziget, a (maga 1870 lakosával, akiknek legfontosabb jövedelemforrás^ egyre inkább az idegenforgalom. Nem csoda, mert a legutóbbi adatok szerint egy lakosra évente tíz vendég jutott. A könyv borítója világtérkép, belül pedig a földrészek térképe színesíti a sok új ismeretet tartalmazó kötetet, melynek nemcsak a rejt- vényfejtők és diákok veszik hasznát, de minden érdeklődő olvasó. Az egész világé Ludwig Zamenhol — a nemzetközi segédnyelv megalkotója — születésnapján minden évben megemlékezést tartanak a világ eszpe- rantistái. Ezek az ünnepségek egyben békemegmozdulások is, kifejezést adva a zseniális lengyel orvos elgondolásának, hogy az eszperantó nyelv a béke jegyében kapcsolja össze a népeket. Az orosházi, gyulai, békéscsabai, békési és hódmezővásárhelyi eszperantisták orosházi ünnepi ülésén is ez volt a vezérmotívum. Az emlékbeszédet tartó dr. Her- jeczki János a nemzetközi nyelv keletkezését és 90 éves múltját vázolva elmondta, hogy mindkettő szorosan ösz- szefonódott a béke eszméjével, s annak gyakorlati megvalósulását szolgálta : az emberek közti megértést. Nemzetközi szerepre ugyanis — ezt hangsúlyozta legjobban Zamenhof — csak semleges nyelv alkalmas, mert „az a nemzet, amelynek nyelvét nemzetközi nyelvül választanák, nemsokára az összes többi nép fölött hatalmas felsőbbséget szerezne.” így viszont egyetlen nemzeti nyelv sem kerülhet a másik fölé, s ami egyiké sem, az válik mindenkiévé, s békés megértés fontos eszközévé. A Viharsarokban régi hagyomány az eszperantó- mozgalom, kommunista, szociáldemokrata és szakszervezeti szervek ápolták, segítették, felismerve politikai és kulturális — különösen munkásművelődési — szerepét az elnyomatás évtizedeiben. Helyi csoportjai a nyelvtanuláson kívül az internacionalizmus eszméjét is ébren tartották. S a csoportok a betiltás és üldöztetés ellenére is tovább működtek. Majd a felszabadulás után az országban először Orosházán, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen és Gyulán alakultak újjá, s 1946-ban Orosházán tartotta az országos kongresszust a magyar eszperantó mozgalom. A rendezvényen a gyógyszertári központ vegyes kórusa adott műsort, majd a résztvevők megtekintették a művelődési házban kiállított eszperantó nyelvű könyveket, bélyegeket és a világ minden tájáról származó levelezőlapok nyolc tablóját. V. M. WMUmmUHMHUHHHVHVMHUHHHUMUHUW MVWMMMIWMMHMMMHWtMMWWmWMtHMMM VIoi tévéajánlatunk: Húszon kétezer nap Körülbelül huszár kétezer nappal ezelőtt alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, amelynek jogfoly- onos utódja a Magyar Szo- ialista Munkáspárt. A do- umentumfilm ezúttal felidézi a párt hatvanéves történetét, eseményekben gazdag múltját, az objektív történelem és szubjektív szemlélő oldaláról egyaránt. Sok szó esik arról a forradalmi helyzetről, amely 1918 őszén alakult ki, s amelynek egyik eredménye a párt megalakulása lett. A fiatal művészek jelentős része a párt, ,a forradalom oldalára állt. Érdekes dokumentumokat idéz a 20.40-kor kezdődő film az akkori fiatal írók, képzőművészek mozgalmairól. A film során tisztán rajzolódik ki a hatv,an év története Sarlós Istvánnak, a Hazafias Népfront főtitkárának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának visszaemlékezései nyomán. A párt történetéből emel ki fontos eseményeket Erényi Tibor történész; a haladó művészek útját E. Fehér Pál publicista rajzolja meg. Több mint 5 ezer kötet közül válogathatnak a szabadkí- gyósi szakmunkásképző intézet tanulói a kastélyiskola könyvtárában. Nehéz lenne az olvasáshoz megfelelőbb, szebb, méltóbb helyet találni, mint a szabadkígyósi gyerekek könyvtára „ „... Foto: Gal Edit Egy vendégjáték három napja Aradon a Jókai Színházzal Arad megyében eddig csak a televízióból ismerték Hu- bay—Vas—Ránki : Egy szerelem három éjszakája című zenés tragédiáját. Az elmúlt hét végén a magyar színház- művészet Békés megyei követei két előadáson több mint 800 romániai magyarnak mutatták be ezt ,a művet. Egy régebbi békéscsabai bemutató kapcsán így írt lapunk kritikájában Szabad Olga könyvtáros, s érdemes őt idéznünk, ha az előadás hangulatát szeretnénk felidézni: „Figyelmeztet, emlékezik és emlékeztet az el nem évülőre. Erről szól egy három felvonásé« ének. Ragyogás, mely dallam is, meg fény is. Hit is, meg szépség is. Valaminek megtartója, valaminek temetője. A vészt túlélés, az ellenség ellenére való élés tudománya, meg az újjászületés vágya, s az újjáterem- tődés képessége szólal meg a véres 1944 Európájában, az erre utaló, s 1944 Magyarországát színpadra vivő zenés tragédiában. Minderről egy költő, azaz egy KÖLTŐ által vall a mű. Költő, sőt költők a színen.” Victor Tudor Popa, az Aradi Állami Színház igazgatója a bemutatót követően árulta el, hogy nehéz vállalkozásnak érezték ezt a nehéz gondola tiságú, ihletett zeneiségű darab eljátszását Aradon. Hogyan fogadja majd a romániai színjátszásra jellemző temperamentumos fordulatokhoz, pergő ritmusú játékhoz szokott aradi közönség ,a lágy líraiságú szerelmi drámát? A választ a szombat esti vastaps mindnyájunknak megadta. Aradi újságíró kollégák szomszédságában ültünk a színházban, szerintük hosszú ideje nem volt ekkora siker náluk. Néhányan még a szünetben, az előadás után is erről beszélgettünk. Bár vannak még gyengébb pontjai az előadásnak, de a két fiatal szerelmes (Ferencz Éva és Tímár Zoltán), főként Júlia alakítója, s Victor, a költő (Szűcs András) erősítik egymást tragikus sorsuk érzékeltetésével. Melitta (Felkay Eszter) színrelépésekor külöTextil- és kerámiakiállítás a békési múzeumban Színek, formák, hangulatok Tenger ... mormoltam, amint beléptem és megláttam a középső szoba főfalán a kékes-zöldben játszó vastag filcet, alul-fölül hullámzó csíkjaival. Marik Eszter textiltervező Balaton című munkája ez, amit először pillant meg a kiállításból a látogató, hogy aztán sorra vegye a három helyiségben elhelyezett faliképeket. És Janáky Viktor kerámiáit, melyek kivétel nélkül nyers fehérek, s majd mind nagyméretűek. Tehát nem a lakásdíszítést szolgálják, hanem a külső környezet szebbé, esztétikusabbá tételét. Marik textiljei a belső terek hangulatát formálják, de nagyságuk miatt kizárólag középületek, vagy más objektumok termeinek falán képzelhetők el hatásosan. Mik is ezek a textilből készült művek? Híd és Hold, Ablakok, Hajnal és Est, Fénylila, meg az előbb említett Balaton. Alapanyaguk nemez, vagyis a filc, s formát, kifejezést az egyes darabok bevágott, vagy bedolgozott — leginkább más színű — enyhén megcsavart csíkok által kapnak. A csíkok szélessége mindig azonos, csak a hosszuk változik, s ennek alakulása, viszonya egymáshoz és az egészhez, továbbá a színek harmóniája vagy ellentéte teremti meg a faliképek kifejező hangulatát. Hol hajnal dereng föl piros, kék, rózsaszínben, hol meg az est sötét lilája tűnik tétován a távolba, hogy helyet adjon a ráboruló éjszakának. A sápadt hold körül sejtelmesen viliódzó udvargyűrűk, s a lila fényhatást kiváltó különleges kompozíció éppúgy mint a többiek; egyben keretet adnak a kerámiáknak. A békési születésű Janáky Viktor itt kiállított munkáinak egy része farönk forma fehérben. Mélyed- tek, dudorosak, félhasábok. Szépek a geometrikus és körös alakzatok kombinálásából született szoborkerámiák, azokból is kiemelkedik a Körös gyöngyös és a Homorú gyöngyös. MaszA Körös gyöngyös és a Homorú gyöngyös szívságukban is csipkesze- rűek, az apróbb-nagyobb porcelán szigetelőcsövecskék szellemes alkalmazásának hatására. S olyanformán modernek ezek az alkotások, hogy újdonságukat a mai ember magához közelinek érzi. A jól összeválogatott — s három szobában elrendezett— anyagban nemcsak kiegészíti, de ki is emeli egymást a textil és a kerámia. A két művész egyéni stílusa is összhangban van. Alapja, hogy mindketten tiszteletben tartják anyaguk tulajdonságát, s szerkesztésük nem öncélú, hanem a rendeltetést szolgálja. Az ötvenes évek végétől kiállítások során ismerkedhetett meg művészetükkel a hazai és külföldi közönség, önálló és csoportos tárlatokon szinte egész Európában, de a tengerentúlra is eljutottak, például Caracasba és Delhibe. A január 10-ig megtekinthető kiállításnak egyetlen negatívuma, hogy a nagyméretű faliképeknek legalább egy nagyterem nem áll rendelkezésre. De ezt az épület adottságainak rovására kell írni. V. M. nős egyéni légkört teremtett az aradi színpadon is, Budapesttől búcsúzó dalával pedig sokáig emlékezetes élményt adott nézőinek. A „Három királyok” elrongyo- lódott, testileg szellemileg kiégett figurái is Aradon értek igazán vérfagyasztóan tragikomikussá (Tunyogi István, Berki Antal és Rudas István). A ruhatárban szokásos tolongásban, az előcsarnokból kifelé sodródó tömegben nem egy nézőtől hallottuk a siker bizonyítékát, a visszahívó szavakat: „Vajon mikor jönnek újra ezek a békéscsabaiak?” * * * A szájról szájra terjedő népi legenda szerint Simonyi gróf egy kártyacsatán kótyavetyélte el Simonyifalvát valamikor a múlt században. Errefelé a magyarok mégis Simonyifalvának emlegetik Satou-Noul-t. Az odavivő út bizony kissé bizonytalanná tett bennünket, lesz-e nézője a mai estének. Ilyenkor, ha néhány nap esik az eső, nehéz a falvak között a közlekedés. Sok a sár, s még a színházi busz „tájedzett” kerekeit is igencsak: megdöcögtette a zúzott kövekkel borított országút. Mégsem volt üres a kultúr- ház színházterme, sőt, egyre többen jöttek előadás közben is. Az itt olykor-olykor megforduló nagyváradi társulat későbbi kezdéshez szoktatta az embereket. Mesélték az itteniek azt is, hogy ezen a napon ünnepség volt az iskolában, s mire a szülők gyerekeikkel vagy nélkülük a művelődési házba értek, már elkezdődött a játék. A sok falut megjáró, számtalan tájelőadás változó viszonyaihoz alkalmazkodó társulat Simonyifalva közönségének kissé lassú „honfoglalását” is türelemmel szemlélte, A ne- héz kezdésért mindenkit kárpótolt az őszinte, lelkes taps, az előadás utáni tiszta szívű köszönő szó. * * * Hétfőn bebarangoltuk a téli köddel borított Temesvárt. Nem volt kegyes hozzánk az időjárás, fázósan nézelődtünk a patinás régi házak, modern áruházak, a fejlődést igazoló felbontott utak, megkezdett építkezések állványai között. Még ebben a hidegben is szép emlékeket vittünk haza gondolatainkban. „Várjuk a következő élménygazdag találkozást testvérmegyénk művészeivel” — búcsúztatott bennünket hétfőn este az aradi színházban Victor Tudor Popa. Fáradtan indultunk haza a vendégszereplésről, de azzal a jóleső bizonysággal, hogy az Arad megyei közönség szereti a Jókai Színház művészeit. Jövőre mi leszünk a vendéglátók. Bede Zsóka Mérleg az őszi könyvhetekről A napokban készítették el Mezőkovácsházán az őszi könyvhetek mérlegét. Már hagyományos, hogy a Mező- kovácsháza és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet és a nagyközségi-járási könyvtár az őszi könyvhetek alkalmából vetélkedőket szervez. Az idén „Történelmi-irodalmi lottójáték” elnevezéssel szerveztek ismeretgyarapító vetélkedőt, melynek elsősorban az olvasás, az irodalom népszerűsítése volt a célja, és az, hogy felkeltse az érdeklődést a KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából kiadott művekre, előkészítse az 1979-es év Móricz- és Móra-ünnepségeit. A vetélkedőt 10 községben rendezték meg, a legtöbben a nagybánhegyesin és a kever- mesin vettek részt. A legjobbak — községenként — 300 forintos könyvutalványt kaptak, a második helyezettek 200, a harmadikok pedig 100 forintosat. A könyvhetek alkalmából Nagybánhegyesen, Mezőhegyesen, Mezőkovácsházán és Dombiratoson író-olvasó találkozókat is rendeztek. Ezeken csaknem háromszázan vettek részt. Új könyvek Földünk országai
