Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-20 / 299. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANŰCS LAPJA 1978. DECEMBER 20., SZERDA Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM. 299. SZÁM Túlteljesítés várható az V. ötéves tanácsi fejlesztési tervben II megye új tanácselnöke Gyulavári Pál A megyei tanács december 19-én tartotta az év utolsó ülését Békéscsabán Klaukó Mátyás elnökletével. A vég­rehajtó bizottság javaslatára a megtárgyalandó 7 napi­rendi pont mellé a 8. is felkerült, amelyet Személyi kér­dés címmel legvégül zárt ülésen tárgyalt meg a tanács­ülés. A testületi ülésen részt vett és felszólalt dr. Papp La­jos, államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Borics Gyula, az MSZMP KB igazgatási és adminisztrációs osztályának helyettes vezetője és Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. Ott voltak a párt járási, városi bizottságainak első titkárai, az ország- gyűlési képviselők megyei csoportjának tagjai, a nép­front, társadalmi szervek, üzemek, gazdaságok, intézmé­nyek képviselői és a megyei tanács osztályvezetői. Élénk vitát, bíráló észre­vételeket váltott ki a tanács- törvény végrehajtásának ta­pasztalatairól szóló jelentés, melyekre dr. Kertész Már­ton vb-titkár, a napirend előadója válaszolt. Végül így lehet csokrosítani a tanács állásfoglalásának egy részét. A tanácstörvényben a ta­nácsok részére biztosított nagyfokú önállóság és az ed­dig megtett intézkedések sem tudták feloldani azokat a feszültségeket, amelyek a megye intézményi hálózatá­hoz kapcsolódnak, egyes el­látási szinteken jelentkeznek (ált. iskolai tantermek, nap­közi otthoni, óvodai helyek, kórházi ágyak száma stb.). Ezeknek a feszültségeknek a felszámolására a helyi taná­csok a társadalmi erők ösz- szefogásával igyekeznek erő­feszítéseket tenni. Ezek az erőfeszítések a gondokon né­mileg enyhítenek, de a me­gye önerőből ezt a problé­mát megoldani nem tudja. A tanácsi gazdálkodás kö­rében jelentős helyet foglal el a tanácsi vállalatok mun­kájának irányítása, szerve­zése. A megyében 28 tanácsi vállalat működik, termelési értékük 1977-ben 4,3 milliárd forintot tett ki. A tanácstör­vényből eredő jogok érvé­nyesítésével összefüggésben a tanácsi vállalatok létesítése, megszüntetése, illetve össze­vonása területén jelentősebb változások hosszabb idő óta nem történtek. A vállalati tevékenység értékelésére az irányító tanács évenként visszatér, és szükség szerint határoz. Ugyanígy testületi döntés fogalmazza meg a vállalatokat érintő szakosz­tályi és pénzügyi ellenőrzés irányát, témáját és egyben kijelöli azokat a vállalatokat is, amelyeket 1-1 évben el­lenőrizni kell. A vállalatok irányításában a fenntartó ta­nácsok önállósága maximá­lisan érvényesül, és az a ta­pasztalat, hogy szükség ese­tén az érdekelt főhatóságok ezt a munkát egyedi intéz­kedéseikkel elő is segítik. A megyében az elmúlt 7 év alatt a tanácsok gazdál­kodásában, ezen belül külö­nösen a kommunális és alap­fokú oktatási intézményháló­zat fejlesztésében igen je­lentős szerepet játszott a koordinációs tevékenység. összegzésként az állapít­ható meg, hogy a tanácsok népképviseleti, önkormány­zati és államigazgatási jelle­ge a rendelkezésre álló esz­közökkel való hatékonyabb gazdálkodást, a helyi erő­források jobb felkutatását, a tanácsok önállóságának erő­södését, az államigazgatási tevékenység jelentős javulá­sát eredményezte. A taná­csok szervezete tökéletese­dett, működésük javult és korszerűsödött, mindezzel együtt növekedett önállósá­guk és felelősségérzetük, va­lamint kezdeményezőkészsé­gük. Ezt követően Csepregi Pál tanácselnök-helyettes tett je­lentést a megye V. ötéves tanácsi fejlesztési tervének időarányos teljesítéséről. Mind a jelentésből, mind a vitából kitűnt, hogy me­gyénk ezt a fejlesztési ter­vét túlteljesíti. Most is, mint általában a lakásfejlesztés állt az érdeklődés közép­pontjában. Ez az alábbiak szerint alakult: lakásfejlesz­tési tervünk az V. ötéves tervidőszakra 15 ezer lakás felépítését irányozta elő. En­nek 62 százalékát a tervidő­szak első három évére, ez ideig a tervezettnél időará­nyosan mintegy 20 százalék­kal több lakás valósult meg. Ehhez jelentősen hozzájárult a társasházépítési program mintegy 50 százalékos túltel­jesítése. így a tervidőszak végére a tervezettnél mint­egy 2800-zal több lakás meg­valósításával számolhatunk. Végül is a testület elfo­gadta a jelentést megerősít­ve azzal, hogy az V. ötéves tervidőszak hátralevő évei­ben — az egyre nehezedő gazdasági feltételek közepet­te is — a középtávú tervben meghatározott feladatok le­hető legteljesebb körű meg­valósítására kell törekedni. Ehhez a tanácsok részéről az eddiginél következetesebb és fegyelmezettebb gazdaság po­litikai magatartás szükséges. A feladatok rangsorolásánál érvényt kell szerezni a meg­valósításokhoz fűződő, sür­gető társadalompolitikai szükségleteknek. Elsősorban a folyamatban levő beruhá­zások befejezésére kell töre­kedni, költségkímélő megol­dásokkal, a kivitelezői kapa­citással való hatékonyabb gazdálkodással. A továbbiakban dr. Rom­vári László és Bereczki András osztályvezetők ter­jesztették be a megye taná­csának 1979. évi költségve­tését és fejlesztési tervét, melyeket a tanács egyhangú­lag elfogadott. Megállapítot­ta, hogy összességében a me­gye 1979. évi költségvetése mérsékelten fejlődő, de pénzügyi oldalról így is le­hetőséget biztosít a lakossá­gi igények jobb kielégítésé­re, a tanácsokra háruló alapvető költségvetési fel­adatok ellátására. Ehhez azonban az szükséges, hogy a költségvetési gazdálkodást az eddiginél is fokozottabb mértékben az ésszerűség, a hatékonyság és a központi megyei irányelvekben meg­fogalmazott takarékossági követelmények jellemezzék. Ami a fejlesztést illeti — hangsúlyozta a testület —, az 1979. évi tanácsi fejlesz­tési terv meghatározó jelen­tőségű az V. ötéves terv tel­jesítésének szempontjából. A népgazdaság megoldásra vá­ró feladatai a tanácsoktól az eddigieknél is következete­sebb gazdasági magatartást igényelnek. A tanácsoknak egyrészt igazodni kell a be­ruházási színvonal-szabályo­zás adta lehetőségekhez, más­részt törekedni kell fejlesz­tési feladatuk megvalósításá­ra. A következő napirendben a testület jóváhagyta és el­fogadta a megyei tanács és bizottságainak 1979. évi mun­katervét, valamint Kulkai Sándor NEB-elnök előter­jesztése alapján a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jövő évi ellenőrzési tervét. Végül bejelentéseket vett tu­domásul. A napirendekhez felszó­lalt: Győri Imre szarvasi, Borka Sándor battonyai, dr. Pozsgai Elemér szarvasi, Sándor József szeghalmi, Ta­kács Lajos gyulai és Szegedi Lajos sarkadi megyei ta­nácstag. ★ Ezt követően került sor a megyei tanács zárt ülésére, azaz a 8. napirendi pontra. A zárt ülést levezető elnök dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese volt, aki ismertette a napirendet. Felkérte dr. Hor­váth Évát, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának elnökét személyi javaslatté­telre. Horváth Éva ismertet­te, hogy Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke meg­romlott egészségi állapotára tekintettel kérte a felsőbb szervektől nyugdíjaztatását. A Hazafias Népfront megyei elnöksége javasolja a me­gyei tanácsnak, hogy Klaukó Mátyást kérésének megfele­lően, érdemeinek elismerése mellett végrehajtó bizottsági tagságának érintetlenül ha­gyásával mentse fel a me­gyei tanács elnöki tisztségé­ből. Közéleti tevékenységé­vel azonban így, mint az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, ország- gyűlési képviselő, a megyei pártbizottságnak és végre­hajtó bizottságának tagja­ként továbbra is részt vál­lal. Javasolta továbbá, hogy Klaukó Mátyásnak évtizedes munkásságáért a megyei ta­nács jegyzőkönyvileg fejezze ki elismerését. A tanács méltatta Klaukó Mátyásnak a mozgalomban eltöltött négy évtizedes mun­kásságát. Mindenkor nagy felelősséggel, hozzáértéssel, kommunista emberséggel dolgozott ott, ahová a párt állította. Élete útját, célját jól érzékeli magas kitünteté­se, melyen ez áll: „A Szo­cialista Magyarországért Ér­demrend”. A tanácsülés a népfrontel­nökség javaslatát egyhangú­lag elfogadta és Klaukó Má­tyást 1978. december Sl-iha-- tállyal a megyei tanács el­nöki tisztségéből felmentet­te. Ugyancsak dr. Horváth Éva, a Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében javaslatot tett az új elnök személyére. Javasolta: Gyu­lavári Pált, a megyei tanács és végrehajtó bizottságának tagját a megyei tanács el­nökévé 1979. január 1-i ha­tállyal megválasztani. Gyulavári Pál 1930-ban Békéscsabán született mun­káscsaládból. 1955-ig mint lakatos dolgozott és párt- algpszervezeti titkárként kézdte el a társadalmi tevé­kenységet. Később az MSZMP Békés megyei bi­zottságának munkatársa, majd osztályvezetője let' Éveken keresztül dolgozott Békéscsabán, mint a városi pártbizottság első titkára és a legutóbbi években a me­gyei pártbizottság titkára volt. Közben különbözeti vizsgával az MSZMP Politi­kai Főiskoláján egyetemi végzettséget szerzett. A pártapparátusban és a közéleti tevékenységben ki­fejtett eredményes munkája elismeréseként többször ré­szesült kormánykitüntetés­ben. A tanácsülés figyelemmel Gyulavári Pál közéleti jár­tasságára, hosszú időn át végzett eredményes vezetői tevékenységére, szocialista társadalmunk iránti elkötele­zettségére, jó emberi tulaj­donságaira, alkalmasnak tar­totta a megyei tanácselnöki munkakör ellátására. A testület egyhangúlag megválasztotta a megyei ta­nács elnökévé. A szavazást követően Gyu­lavári Pál köszönetét mon­dott az előlegezett bizalo­mért. Végül Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első tit­kára a megyei pártbizottság nevében mondott köszönetét Klaukó Mátyásnak a több évtizedes munkásságáért és kifejezte jókívánságait Gyu­lavári Pálnak a megyei ta­nácselnöki feladatok ellátá­sához. Az ülés dr. Szabó Sándor zárszavával ért véget. — r. Aktívaülést rendezett december 19-én, tegnap délután Bé­késcsabán az ifjúsági és úttörőházban a KISZ városi bi­zottsága. Részt vett a rendezvényen a Penza megyei Kom- szomol-delegáció is. Felvételünkön: Fionov Alekszander Viktorovics, a Komszomol Penza megyei titkára köszönti az aktívaülés résztvevőit Foto: Veress Erzsi KISZ-aktíva Békéscsabán Riszt vett az ülésen a penzai Komszomol-delegácü A KISZ békéscsabai váro­si bizottsága áktívaülésre hívta össze az ifjúsági és út­törőházba a városban műkö­dő KISZ-bizottságok, alap­szervezetek titkárait. A de­cember 19-én, tegnap dél­után megtartott ülésen részt vett a megyénkben tartózko­dó Penza megyei Kornszo- mol-delegáció. A megjelente­ket Duna Mihály, az MSZMP Békés megyei bizottságának tagja, a KISZ megyei bizott­ságának titkára köszöntötte, majd Paluska Pál, a KISZ békéscsabai városi bizottsá­gának politikai munkatársa tartott rövid tájékoztatót az ifjúsági mozgalomban folyó eszmei-politikai nevelő mun­káról. Elmondta többek kö­zött, hogy ennek egyik sajá­tos munkaformája a fiatalok szervezett és tömeges politi­kai képzése. Ez lehetőséget nyújt a KISZ-esek és KISZ- en kívüliek, aktívák és KISZ-vezetők rendszeres képzésére, továbbképzésére. Kitért arra, hogy az ideoló­giai-politikai feladatok meg­oldását szolgálja a KISZ-ben a közművelődési tevékenység is. A szabad idő tartalmas el­töltésének szervezése, a mun­ka melletti tanulás, szakmai továbbképzés, ösztönzés a ro­konszakma elsajátítására — az alapszervezetek egyik fel­adata. Az előadó szólt arról, hogy az ifjúság ápolja a nemzetközi és helyi munkás- mozgalmi hagyományokat, s hogy a magyar kommunista ifjúsági mozgalom számára mindenkor megkülönbözte­tett fontosságú a szovjet if­júsággal, a lenini Komszo- mollal való testvéri együtt­működés és barátság ápolá­sa. Az aktíviaülésen szót kért Scholtz Hilda, a Rózsa Fe­renc Gimnázium és Szakkö­zépiskola tanulója, aki el­mondta, hogy iskolájukban 1972 óta működik tagcsoport­ja ,a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaságnak. A diákok le­veleznek penzai fiatalokkal, s kialakultak a kapcsolataik a penzai Belinszkij iskolával. Polonka György, a Volán 8-as számú Vállalat KISZ- eseinek képviselője többek között ,a politikai képzés for­máiról, színtereiről tett em­lítést, arról, hogy náluk hét ifjúsági vitakör működik, melynek foglalkozásain KISZ-esek és KISZ-en kívü­liek vesznek részt, összesen 125-en. Nagy Sándor, a kon­zervgyári KISZ-esek képvi­seletében arról beszélt, hogy a közelmúltban a Békés me­gyei delegáció tagjaként Pen- zában járt, ahol találkoztak a Komszomol-szervezet tag­jaival, megyei vezetőkkel, s hasznos tapasztalatokat gyűjtöttek. A negyedik fel­szólaló, Sándor Györgyné a baromfifeldolgozó vállalattól arról beszélt, mit tudnak a gyár fiataljai a Komszomol- ról, s hogy a KISZ-esek szá­mára példa a komszomólis- ták múltja, tevékenysége. Felszólalt az aktívaülésen Fionov Alekszander Viktoro­vics, a Komszomol Penza megyei titkára, a nálunk tar­tózkodó delegáció vezetője. Mindenekelőtt átadta Penza megye ifjúságának baráti üd­vözletét, majd ,a szovjet és a magyar nép sok évtizedre visszanyúló barátságának el­ső emlékeit, a Penzában an­nakidején megalakult első internacionalista csapat har­cát idézte. Megemlékezett arról, hogy az idén a szov­jet és a magyar ifjúság is kerek évfordulót ünnepel : október 29-én volt a Kom­szomol megalakulásának 60. évfordulója, és december vé­gén lesz a magyar kommu­nista ifjúsági mozgalom meg­alakulásának 60. évfordulója. Elismeréssel szólt a most megyénkben látottakról, ta­pasztaltakról, majd egy Bé­kés megyei delegációt hívott meg 1979-re Penzáha. Végül a KIMSZ megalakulásának évfordulójára átnyújtotta a Komszomol Penza megyei bizottságának ajándékát Du­na Mihálynak. Ezt a KISZ megyei bizottságának titkára hasonló gesztussal viszonoz­ta. T. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents