Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-19 / 298. szám

1978. december 19., kedd Gyermekkönyvek karácsonyra A karácsonyi könyvvásár az idén talán még több gyermekkönyvvel várja a szülőket, ajándékozókat, nint az elmúlt években. A iagy és igen színvonalas vá- asztékból mutatunk be né- ányat, tájékoztatásként. A könyv — mondják — a 'gszebb ajándék. Az a gyer­mekeknek is, éljünk vele! ozerezzünk nekik is igaz örömöt. JAÁsr tuoLo-L o£lkiat\a. Í CSUKÁS ISTVÁN HOGYAN FOGTAM EL SETTENKEDŐ TÓDORT? Csukás István : Hogyan fogtam el Settenkedő Tó­dort? című hat éven felüli­eknek szánt könyvében egy lopásairól híres macska tör­ténetét meséli el. A hétéves Pisti vállalkozik a nagy sze­repre, hogy a környék ré­mét hűvösre tegye. A nagy harc közben egy gyáva ar­tista visszanyeri bátorságát, a postás bácsi visszakapja sapkáját, és a húsbolt veze­tőjének ártatlansága is bebi­zonyosodik. A mulatságos történetet Mayer Gyula vi­dám rajzai kísérik. MIME-NU Hajnal Anna feldolgozá­sában az óvodások könyves­polcára jelent meg Kéne, ha vóna címmel klasszikus né­met gyermekversek új gyűj­teménye. A kötetben csupa érdekes, különös dolgokról olvashatnak a gyerekek: me­seországról, ahol csak lusta emberek élnek, ahol a sza­bó helyett törpék végzik el a munkát, és a favágó sem dolgozik. Hogy ki jár igazán jól, azt is elmondják ezek a versek, mesék. A Móra Könyvkiadó je­lentette meg karácsonyra a Libbenj, lobogó! című ver­ses, rajzos összeállítást. A kis könyvben — többek kö­zött — Devecseri Gábor, Ju­hász Gyula, Nagy László, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos és Weöres Sándor verseit olvashatjuk. A könyvet díszítő színes raj­zokat budapesti és kecske­méti óvodások készítették. TH0CEK BIRKELAND Szekrénygyerekek Thoger Birkeland : Szek­rénygyerekek című, hét éven felülieknek szánt gyerekre­gényét a Móra Ferenc Könyvkiadó jelentette meg Dani Tivadar fordításában, Engel Tevan István rajzai­val. A regény története egy lakótelepi „szekrényház”-ban játszódik. Lisék ugyanis így hívják a lakótelepi házakat, egyformaságuk miatt. Az új környezetet lassan szokják meg, de aztán mégiscsak be­illeszkednek ebbe a különös, érdekes világba. Vitalij Korzsikov regényé­nek hőse, Napocskin kisgye­rek kora óta arról ábrándo­zik, hogy matrózként bejár­hassa a világot. A tengerész­iskolába ugyan nem jut be — még túl fiatal —, de öreg barátja, Robinson segítségé­vel álmai mégis valóra vál­nak: a Hajrá! nevű hajó kis matróza lesz. Ettől kezdve csupa izgalom a kisfiú éle­te: Kamcsatkától a Déli­sarkig hajózva számtalan kacagtató és fantasztikus kalandban lesz része. Erről mesél a könyv, amit 8 éven felülieknek ajánl a kiadó. .10HAS/ 1 I RI V Csikóellés Juhász Ferenc Csikóellés című verseskönyve a gyer­mekeknek szól. Játékos-de­rűs versekben életre kelti a természetet, kis olvasói elé varázsolja édesanyja és édesapja alakját, szülőfalu­ját. Megkapóan festi le a tavasz örömeit, a röppenő fecskéket és a kék égboltú nyarat. Jubileum előtt a „Napsugár” Interjú Lenkefy Konráddal, az együttes vezetőjével — Sokat emlegetjük ma­napság, hogy gyermekeink érzelemszegény környezet­ben nőnek fel. A szülők dolgoznak, s a nap hátrale­vő részében jóformán csak a szociális ellátásra — ete­tésre, tisztántartásra — ma­rad idő. Azt hiszem, ennek tudható be, hogy a gyerme­kek, s rajtuk keresztül a szülők részéről ilyen nagy igény van a bábjátékra, amely hihetetlen mérték­— jön erre az újabb kérdés. — Nos, a megyében és a megyehatáron kívül az elő­írtnál jóval több a fellépé­sünk. Számuk az idén re­kordot ért el. Ennek éppen az az oka, amiről az előbb beszéltem; az igény egyre nagyobb — s ez országos je­lenség — a bábszínházra. Igazság szerint az ilyen amatőr együttesek elsődle­ges célja a közösségi szellem erősítése lenne, s csak má­A siker teljes... ben hat az apróságokra. Elég egy előadás közönsé­gét megfigyelni, a hatás szinte megdöbbentő. Ezzel kezdtük a beszélge­tést a napokban Lenkefy Konráddal, a KPVDSZ Nap­sugár bábegyüttesének és a békéscsabai ifjúsági ház Tü­csök bábszakkörének veze­tőjével. Most, a Télapó-ün­nepségek időszakában az üzemektől, vállalatoktól, a közművelődési intézmé­nyektől érkezett meghívók egész sorában olvashattuk, hogy a műsorban bábelő­adás is lesz. Vajon év köz­ben is ennyi elfoglaltságuk van? — Ha ismerősökkel talál­kozom, mindig azt kérdik tőlem, mikor megyünk kül­földre? Azt gondolják, min­den évben utazunk, pedig 1974 óta csak két alkalom­mal voltunk nagyobb tur­nén. — Mégsem értek rá soha, akkor mit csináltok? Fotó : Kovács Erzsébet sodlagos szerep jutna a be­mutatásra. Ezt mi nem te­hetjük meg, sőt... Egyfajta színházpótló szerepet kell ellátnunk. Időtartamban, látványban azt kell nyúj­tanunk, amit a hivatásosok­nak. A különbség, hogy mi tanulás és munka mellett tesszük mindezt. A statisztika elgondolkoz­tató. A felnőtt együttes 35 előadást tartott az idén, a gyerekek pedig az előírt 2 bemutató helyett több mint 20-at. Hogy lehet bírni mindezt a rendszeres pró­bák mellett? — A baj, hogy a bábjá­ték, a játék maga már nem cél, hanem eszköz lett. Mindez panasznak tűnik, pedig nem annak szántam. A megye egész területén is­mernek minket, többször hívnak országos fesztivá­lokra, szakmai bemutatók­ra. Ez már eleve jó érzés­sel tölt el minket. Ha fá­Mendelssohn Gyulán Az Országos Filharmóniá­nak gondot okozott a gyulai 3. bérleti hangverseny meg­szervezése és lebonyolítása. A műsortervben szereplő Mihai Brediceanu romániai karmester helyett ugyancsak Romániából a fiatal és tem­peramentumos Ervin Atzél érkezett meg, aki más mű­sort állított össze. A hang­verseny első számaként ma­gyarországi bemutatóként a Kolozsváron működő dr. Zsigmond Toduta vonósze­nekarra komponált négyté­teles „Divertimentója” csen­dült fel, melynek kedélyes hangulatképeiben román folklórmelódiák voltak fel­fedezhetők. A hangverseny fénypontja Mendelssohn : e-moll hege­dűversenyének előadása volt, melynek szólistája a gyulai közönség régi ismerőse: Ko­csis Albert Liszt-díjas he­gedűművész kitűnő techni­kával, ragyogó előadásban szólaltatta meg ezt az igen népszerű hegedűversenyt a Szegedi Szimfonikus Zene­karral együtt. Kocsis Albert szárnyaló muzsikálása magá­val ragadta a szegedi zene­kart és a karmestert is. Így lett ennek a műsorszámnak megérdemelt közönségsikere.-hangverseny Ez a lelkes hangulat foly­tatódott a szünet után sorra kerülő Mendelssohn : Szent- ivánéji álom-szvit előadásá­nál. A kísérőzenéből az is­mert Nyitányt, a Scherzót, a Noctumót és a házasságkö­téseknél megszólaló Nászin­dulót hallhattuk nagyszerű tolmácsolásban. Még a ve­zénylő Ervin Atzél is meg­tapsolta a zenekart. A kö­zönség lelkes ünneplését a Nászinduló megismétlésével honorálták. A távolmaradt Fasang Ár­pád helyett Herbály András, a gyulai Erkel Ferenc Zene­iskola igazgatója, sikeresen konferálta a hangverseny műsorát. Dr. Mára! György Gyomai táncosok a 1978. december 10-én a gyomai Körösmenti Tánc- együttes hat tagja Romániá­ba látogatott, Szék község­be. A 4500 lakosú, székelyek által lakott községben min­den hét végén táncházat ren­deznek a fiatalok. A gyomai táncosok nagy érdeklődéssel szemlélték az eredeti népviseletbe öltözött radtan indulunk is egy-egy előadásra, azért mégiscsak az éltet minket, ha sikerrel járunk. Ez egyből lemérhe­tő a gyermekközönségen. A taps, a kacagás, s hogy a szavak mint a pinponglab- da röpködnek a közönséghez és vissza hozzánk, mindent elfeledtetnek velünk. Hosz- szú idő, mire egy előadást elkészítünk, én is nyúzom őket, kínlódnak a bábokkal, vagy egyszerűen nem fek­szik egy-egy szerep, de meg kell csinálni. Aztán jön a bemutató, a szorongás, hogy mi lesz? És ha jól sikerül, akkor napokig, hetekig ez a téma. Lehet, hogy sántít a hasonlat, de olyan ez, mint a gyermekszülés. Ne­héz, fájdalmas, de mert ta­lán az emberi természet ilyen, azt is sokan újból megpróbálják... A jövő évet, 1979-et a gyermekek évének nyilvá­nították. A fellépések száma bizonyára tovább nő. Lesz-e erejük új produkciók beta­nulására is? — Már eddig is több meghívást kaptunk, s a jö­vőben is el szeretnénk vál­lalni, amit csak tudunk. Szabolcs-Szatmár megyébe több előadásra várnak min­ket, Debrecenben, az új bábszínházban is bemutat­kozunk majd. Mindezek mellett szeptemberben lesz a Napsugár bábegyüttes 30 éves. A jubileumra egyhó­napos rendezvénysorozatot tervezünk, amelyre régi fel­nőtt- és gyermekműsorokat újítunk fel. De, hogy a kér­désre válaszoljak, már nagyban készül egy új da­rabunk. Tarday Ede „Cit­romka” című báb játékát — amely egy sárga vaddisznócs­ka kalandjairól szól — ta­vasszal mutatjuk be. A foly­tatást is szeretnénk elkészíte­ni, amely Citromka testvé­rének, Kunkorinak a vi­szontagságait követi végig. Legutóbb vasárnap lépett fel a Tücsök bábszakkör az ifjúsági és úttörőházban. A beszélgetést — amelyet Len­kefy Konráddal folytattunk — ez az előadás igazolta. Hogy munkájuk nem hiába­való, bizonyítja a kép, ame­lyet az előadáson készítet­tünk. A játék, szemmel lát­hatóan, akkora élményt je­lent a csöpp embereknek, hogy akár ezért az egy elő­adásért is megérte dolgozni. S hány ilyen előadás van már a két csoport mögött?... Nagy Ágnes Mai tévéajánlatunk: Lombik szülte iparágak A csehszlovák dokumen­tumfilm (18.35) a műanya­gok felhasználásával fog­lalkozik. A műanyag elter­jedése világjelenség ; pótol­ja a hagyományos anyago­kat, amelyekkel már nem tudják kielégíteni a meg­nőtt igényeket. A csehszlo­vák vegyipar fellendülése összefügg a szovjet olajszál­lítással. 1962 óta Csehszlo­vákia vegyipara a világ el­ső tíz országa közé került. Az alapanyaggyártásban je­lentős szerepe van a litvi- novi petrolkémiai központ­nak, a Csehszlovák—Szovjet Barátság Üzemnek. Nem kevésbé jelentős a boehle- ni gyár, ahol az aszfaltot ál­lítják elő. A műanyag egyaránt sze­repet kap az emberi kör­nyezetben — textília-, sző­nyeg-, gumiabroncs-, papír-, festékgyártásban — és a mezőgazdaságban is, ahol ma már nélkülözhetetlen a műtrágya. széki táncházban fiúkat és lányokat, majd be­kapcsolódtak a táncba, és megtanulták az eredeti szé­kely lépéseket, ezzel is gaz­dagítva ismereteiket, tudásu­kat. A kulturális küldöttség egy jelentős szakmai tapasz­talattal gazdagodva, 11-én tért vissza Gyomaira. KÉP­ERNYŐ Nyitány Nincs még tudomány, melynek elvei, szabályai, ta­nításai, vagyis az elmélet és a gyakorlati megvalósulás között akkora távolság me­redeke, mint a nevelés. De olyan másik sem, amelynek mindenki professzora lenne, azt hivén, birtokában van az összes tudnivalónak, hiszen elképzeléseit több évezre­des általános tapasztalat tá­masztja alá, vagy — a saját családjában uralkodó szoká­sok. Igen, mindnyájan meg vagyunk győződve nevelési elveink helyességéről, s ez nem is rossz, mert a jó munkához biztonság is szük­séges. De — szerencsére — egy kis kétség is fölmerül azért: hátha más jobban tudja, hátha neki jobban si­kerül, s ha időben kapunk okos tanácsot, még fel tud­juk használni. Ez a termé­szetes érdeklődés tette nép­szerűvé a televízió játékosan szemléltető nevelési témájú műsorait. Tájékozódni, mi­kor, mit és hogyan is kell cselekedni a szakember ta­nácsa szerint. Vagy utólag ellenőrizni, hogy annak ide­jén jól oldottuk-e meg ne­velési feladatunkat? Persze az élet erre már válaszolt igennel vagy nemmel, a kér­dés ebben az esetben inkább az, elismerjük-e az igazsá­got? Ennél viszont sokkal fontosabb, hogy akikre még eztán vár ez a csöppet sem könnyű munka, ott voltak-e, nézték-e ezeket az adásokat? És mennyit fogadtak el be­lőlük követendő példaként? És mennyit fognak a szom­baton indult új, 13 részes sorozatból? A cím — „Hogy nálam különb legyen..— a szülők óhaját idézi. De figyelmeztető is: a gyermek nem az elrontott, vagy más­képp sikerült élet pótlékául jön a világra. Ranschburg Jenő és Popper Péter több mint két hónapon keresztül lesz velünk kapcsolatban, hogy a gyermek fejlődésének egyes állomásait megbeszél­je velünk. Nem nevelési ta­nácsokról lesz szó eseten­ként 35 percig, hanem a gyermek szemével látott vi­lág bemutatásáról. És ez na­gyon eltér a felnőtti világ­képtől, már csak azért is, mert a kicsi gyermek véd­telen, és valóban apróság. Hozzá képest szó szerint óri­ás az egész környezete, te­hát másképp lát, másképp érzékel, mint mi. Az első rész mottója — egyetlen gyermek sem születik rossz­nak! — előkészítés volt a többire. De már most jó megjegyezni: mi rontjuk el, ha mindenáron saját vágya­ink megvalósulási tárgyának tekintjük. Ez bizony keserű pirula, még ostyába burkol­va is. Ám, ha igazán sze­retünk, lenyeljük. Egy sorozatot az első rész után megítélni nem lehet, csak a körvonalakat kitapo­gatni és a figyelmet felhív­ni rá. Valamit azért megje­gyeznék, családról lévén szó, s nevelésről, meg anya— gyermek kapcsolatról. Kár, hogy az egyik pszichológus a kettő közül, nem nő. Ez egyáltalán nem egyenjogúsá­gi kérdés, sokkal inkább lé­lektani. A vegyes páros nemcsak színesítené a mű­sort, de egyben minta is lenne, a szakembert és a szülőt együtt megtestesítve. A néző ugyanis nemcsak a pszichológust figyeli adás közben, hanem — tudva vagy tudattalanul — arra is gondol, hogy ez is olyan szülő, mint én és a sok má­sik a több millióból. Ezt a téma sugallja, s nem lehet eltekinteni tőle, mint attól sem, hogy a nézők többsége nő. S ha az ideális család nem csonka, akkor a műsor­nak is ajánlatos ezt tükröz­ni. Még azt is megkockáz­tatnám, hogy a hatás is — mennyire vonzó a műsor, és ki mennyit fogad el belőle — múlik rajta. Vass Márta

Next

/
Thumbnails
Contents