Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

1978. december 17., vasárnap Éjszaka is telefonálhat Helyzetkép a gyulai kórházból Ünnepi csúcsra II veszély elmúlt, a gondok maradtak készül a GELKfl Ön bejelenti, a diktafon rögzíti A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat — röviden: GELKA — békéscsabai kirendeltségén Lődy András me­gyei kirendeltségvezető tájékoztat az ünnepeket megelőző forgalomról, a GELKA szolgáltatásainak bővüléséről. — Naponta 30—35 javításra szoruló televíziós készüléket hoznak be a békéscsabaiak — mondotta —, ötven rádiót és 20—25 háztartási gépet. Ennyit meg is kell javítanunk 24 óra alatt, hogy a torlódásokat elkerülhessük. Szervizünkben 45 dolgozó áll a lakosság szolgálatában, közöttük 22 műsze­rész. A jaminai és mezőberényi fiókszervizünk is teljes ka­pacitással dolgozik, felkészülve az ünnepi csúcsra. Már ha­A GELKA felvevőhelyiségében is fontos a gyors ügyintézés A televizióműszerészek munkában Fotó: Gál Edit gyományosan az idén is megszervezzük az ünnepi ügyelete­ket, a békéscsabai szervizen kívül ünnepi ügyeletet tart a gyulai, orosházi, szeghalmi, békési és mezőkovácsházi szer­vizünk is. Meglepetéssel is szolgál a békéscsabai szerviz: a nagy forgalom gyorsabb lebonyolítása érdekében este 18 órától reggel 8 óráig telefondiktafont kapcsolnak a szerviz telefon- állomására. A készülék minden telefonhívást magnószalagon rögzít, ezt reggel, munkakezdéskor lehallgatják, feldolgoz­zák és azonnal intézkednek. A békéscsabai telefonközpont napközbeni túlterhelését tehát éjszakai hívások lehetővé tételével kerülik ki a GELKA-ban, az ügyfelek örömére. Æ illetékes hatóságok augusztusban elrendelték a gyulai megyei kórház egyik nagy épületének sürgős ki­ürítését. Erre harmincnapos határidőt kapott a kórház vezetése. A feladatot úgy kellett megoldani, hogy minél kevesebb kórházi ágy essen ki a betegellátásból. Külső segítségre viszont nemigen számíthattak a kiürítésre ítélt osztályok elhelyezésében. Mi a helyzet ma, négy hónappal a határidő után? Az elolvadt hó csak sarat és pocsolyát hagyott maga után. Ezt kerülgetik velem együtt a kórházba igyekvők. A kaputól balra áll a volt I. számú sebészet pavilonja. Most szokatlanul kicsi a mozgás körülötte. Ránézve eszébe sem jut az embernek életveszélyre gondolni. Sok­kal inkább a feldúrt, rende­zetlen kórházudvar hívja magára az elgondolkodó fi­gyelmet. Az egykor volt ápoltságának most nyoma sincs. A legnagyobb gondot nem is ez jelenti — bárcsak ennyi volna —, hanem az említett épület. A földszint­jén — alatta a pince biz­tonságot adóan alá van már dúcolva — a röntgen, mint ottfelejtett őrszem végzi mindennapi, nem halasztha­tó feladatát. Alagsorában az izotóplabor és raktárak. Minden más része már la­katlan. * Buda István, a megyei kórház főigazgató főorvosá­val és Ádász István gazda­sági igazgatóval beszélge­tünk. ők irányították a sok gonddal járó gyors kiköltöz­tetést a veszélyessé vált épü­letből. Elmondják: a kiköltözte­tésre megszabott határidőt alapvetően sikerült betarta­niuk. Az osztályok tényleges helycseréié azonban csak nemrég ért véget. Ma már szívesebben be­szélnek arról. hogy azt a nagy felfordulást. amivel egy ilyen nagyméretű köl­tözködés jár, a legkissebb pánikhangulat nélkül sike­rült átvészelni. Hosszan so­rolják a példákat, hogy mennyire nem nézte akkor senki, mikor ér véget a mun­kaideje, az ő feladata-e azt végezni, amit éppen kel­lett. így is négy és fél mil­lió forintba került. Az em­beri öntevékenység, a kór­házért érzett felelősség volt a legfőbb oka — hangsú­lyozták több ízben is —, hogy fejvesztettség nem ka­pott lábra. Arról viszont már a „Kórházi Híradó”-ból olva­sok, hogy nem volt azért zökkenőktől, vitáktól mentes ez, s sok kórházi osztályt érintő költözködés, helyet cserélés, mint amilyennek most már utólag kezd fel­tűnni. Az egyéni és a kö­zösségi érdek nemegyszer került egymással szembe, volt amikor nagyon is éle­sen. Végül, ha nem is csor- bátlanul, de a helyes sor­rend érvényesült: előbb a betegek, minél több kórházi ágy elhelyezése, s csak ez­után az egyéb igény. * ' Szerencsétlen sorsú épület ez a most kiürített. Harmad­szorra vált életveszélyessé. Első ízben 1910-ben, alig hogy tető alá került, máris leszakadt a tetőrész, s ma­gával sodorta az épület min­den mennyezetét. Akkor két munkást maga alá temetett, hatot súlyosan megsebesített, A harmincas években kö­vetkezett be a második eset. Most is hasonló előtt állott, csak a gyors intézkedés há­rította el a legrosszabbat. A veszélyforrás a födémszer­kezetek teherbíró-képességé­nek kritikussá válása volt most. Már korábban tapasztal­ták ezek gyanús mozgását a rajta járó emberek súlya alatt. Még el sem készült az épületet vizsgáló tervezőin­tézet végleges szakvélemé­nye — emlékeznek az ese­mények sorjára az igazgatók — amikor már nyilvánvaló­vá vált: az épület további használata életveszély««. Hosszas töprengésre bizony nem volt idő : tenni kellett gyorsan. Senki nem tapsol a szükségből támadt zsúfolt­ságnak. Ez természetes, mint ahogy az is, hogy nincs olyan kész munka, amelyben hi­bát ne lehetne találni. De a lényeg : harminc nap alatt megszűnt a veszély, elké­szültek a nélkülözhetetlen átalakítások is. * A kiürített épület helyre- állításához mennyi időre van szükség, mikorra vehető új­ra használatba? Hosszas töprengés, véle­ménycsere, hangos gondol­kodás után végül is odaju­tunk, hogy egy ötéves terv­időszak bizony nem lesz ele­gendő erre. Előbb még te- herpróbát kell tartani a gyengének ítélt födémszer­kezeteken. Ez határozza majd meg a helyreállítás miként­jét. Csak ezután következhet a tervek készítése, aztán a kivitelező vállalat megszer­zése, majd az átalakítási munkák. Az is biztos, hogy minél inkább elhúzódik, an­nál több pénzre lesz szük­ség. De mi lesz addig? Hiszen van osztály, amelyet teljesen meg kellett szüntetni, a bőr- gyógyászati osztály ágylét­száma felére csökkent (eddig is csaknem fele volt annak az ágyszámnak, amivel más megyék rendelkeznek: most pedig alig több mint negye­de), a nőgyógyászat is 36, a sebészet 33 ággyal zsugoro­dott összébb. Jelenleg össze­sen — az erőfeszítések elle­nére is — 180 betegágy szü­netel a kórházban. És úgy tűnik, ezzel az állapottal tartósan kell számolni. * Nem könnyen tud bele­nyugodni az ember a szük­séghelyzetbe. Arról faggatom beszélgető társaimat, hogy nincs valami megoldás mégis, a helyzet javítására? Látszik rajtuk, hogy hosszú ideje keresik erre ők is a választ. Első tervük az volt, hogy faházakat állíttatnak fel. Ez gyorsan is megy, a célnak is megfelelne. A minisztérium azonban nem adta hozzájá­rulását. (Nem értem: Debre­cenben például komoly gyó­gyító tevékenységet folytat­nak ma is faházban és a cél­nak — a gyakorlat bizonyít­ja — megfelelően.) Viszont a kórház birtokában levő UNIVÁZ-szerkezet felhasz^ nálásával 80 ágy elhelyezé­sét — a szükséges kiszolgá­lóhelyiségekkel — biztosíta­ni lehetne. Ezzel a miniszté­rium is egyetért, s hozzá pénzt is ad. A terv már ké­szül. Vagyis a most szünetelő 180 kórházi ágy így lecsök­kenhetne 100-ra — támad fel a remény, de hamar le is nyugszik. A szünetelő ágyak számával, sajnos, változatlanul számolni kell — fejti ki véleményét a kór­ház vezetése, mert a szülé­szet részére 40 ágy szüksé­ges — olyan nagy a zsúfolt­ságuk —, a bőrgyógyászat eredeti ágyszámát, a 40-et, feltétlenül vissza kell állíta­ni. Igaz, hogy felszabadul majd az osztály jelenlegi he­lye, de ott korában is nővér- és orvoslakások voltak. Nem­csak a betegellátásra kell gondolnunk, hanem azokra is, akik ezt elvégzik — in­dokolták átgondolt tervük helyességéi* * A gyulai megyei kórház­ban ma már nem látható költözködő osztály. Lassan az utómunkák is végére ér­nek. A szükséghelyzet okoz­ta gondok ugyan még soká­ig megmaradnak, de hiba lenne a mostani állapotba való belenyugvás, amíg egyetlenegy betegágy is szü­netel. Felmerül a gondolat : a József Attila-szanatórium vajon nem segíthetne, hogy­ne kelljen 180 ágyat, s^éven­te többször ennyi beteget leírni? Lehet, hogy nem helytálló ez a gondolat. Az azonban mindenképpen, hogy ennek az ágyszámnak sokszorosával vagyunk el­maradva nemcsak más me­gyékhez, hanem a tényleges szükséglethez képest. Ezen az épülő békéscsabai kórház sem változtat, csak az ará­nyokon szépít. A veszély elmúlt, a kórhá­zi osztályok — ha szűkösebb helyen is — működőképe­sek. De a kiesett ágyszám nyugtalanító. Megoldást kell találni, hiszen csaknem egy évtizednyi időről van szó. A tárgyalóteremből Elsikkasztották a tanulók pénzét Enyedi G. Sándor Szarvas—Mezőkovácsháza H költségvetési özem tervei A szeghalmi járásbíróság hozott ítéletet Fekete Lajos és felesége, Fekete Lajosné, Körösladány, Május 1. út 17. szám alatti lakosok ügyében. Folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt kerültek a vádlottak pad­jára. Mind á ketten voltak már büntetve. A hajdúbö­szörményi városi bíróság ugyancsak sikkasztás miatt vonta őket felelősségre 1972-ben. A büntetés vég­rehajtását azonban próba­időre felfügesztették. Ezt követően költöztek Körös- ladányba, s a Tüköry Lajos Általános Iskolában taní­tottak. Fekete Lajos a pró­baidő alatt újabb bűncse­lekményt követett el, ame­lyért végrehajtható sza­badságvesztéssel sújtották, s egyben elrendelték az elő­ző felfüggesztett szabadság- vesztés végrehajtását is. Büntetésének letöltése után nem bocsátották el állásá­ból, hanem újra alkalmaz­ták pedagógusként. Ezt követően mindkét vádlott rendszeresen italozni kez­dett, s hozzányúltak a ta­nulók által befizetett pénz­hez, jóllehet többször fi­gyelmeztették, sőt fegyel- mileg felelősségre is von­ták őket. 1976 júniusában az iskola tanulóitól fényké­pekre 144 forintot, ez év februárjában farsangra 90 forintot, teadélutánra 185 forintot, márciusban bé­lyegvásárlásra 837 forintot, júniusban kirándulásra 1210 forintot szedtek össze, a pénzt saját céljaikra for­dították. A járásbíróság többszö­rösen visszaeső által, foly­tatólagosan elkövetett sik­kasztás büntette miatt Fe­kete Lajost 1 év és négy hónap szabadságvesztésre ítélte, Fekete Lajosnét pe­dig 8 hónap szabadság- vesztéssel sújtotta. Mivel a vádlottak nevelői beosztá­sukkal visszaélve követték el cselekményüket, a bíróság Fekete Lajosnét két évre, Fekete Lajost pedig 4 évre eltiltotta a pedagógusi fog­lalkozástól. Fekete Lajos­nak a szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie. Fekete Lajosné szabadság- vesztésének végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesz­tette a bíróság. Mind a két vádlottat kényszerelvonó kezelésre is kötelezték. Az ítélet nem jogerős, a vád­lottak enyhítőért fellebbez­tek. A tanácsok költségvetési üzemei nélkülözhetetlenek. Munkájuk sokrétű, hiszen az építésen, felújításon kí­vül köztisztasági feladato­kat is ellátnak. Hogyan ké­szülnek az 1979-es esztendő­re? Erre kerestük a vá­laszt egy városban és nagy­községben. Szarvason 28,5 millió fo­rint értékű termelést valósí­tanak meg. Ehhez 208 dol­gozó áll rendelkezésre. Né­mileg nehezíti a helyzetet, hogy kevés a kőműves és festő szakmunkás. A fej­lesztési alapból 7,4 milliót használnak fel. Közülük ki­emelkedik a 40 személyes bölcsőde befejezése, a dr. Melich utcai ABC-áruház- hoz és az ipartelephez ve­zető út megépítése. Felújí­tásra több mint 2 millió fo­rintot fordítanak. Bővítik a szociális otthont, az orvo­si szakrendelőt és mintegy 350 ezer forintot költenek a fürdő, valamint a művelő­dési ház fejújítására. A költségvetés legnagyobb ki­adása az utak, járdák kor­szerűsítése. Belvízrendezés­re, parkfenntartásra csak­nem 1 millió jut. Az állami épületek fejújítására, kar­bantartására 2,8 millió fo­rintot irányoztak elő. Ugyanakkor külső megren­delők igényeit is kielégítik. Az üzem építőrészlege va­lósítja meg Szarvason a TITÁSZ alállomását, amely a város és környékének jobb áramellátását biztosít­ja. Mezőkovácsházán a legna­gyobb feladat a 40 célcso­portos lakás felépítése. Ezek kivitelezését az ÉPSZER Vállalattal együttműködve valósítják meg. A 4 millió forint felhasználásával vár­hatóan jövő decemberben fejezik be az építkezést. Szintén ezzel a vállalattal kooperálva épül a 8 tanter­mes általános iskola, ame­lyet ugyancsak december végén szeretnének átadni. Áthúzódó beruházásként valósul meg a kunágotai ál­talános iskola. Az ÉVIG gyáregységének bővítésére 500 ezer forintot fordítanak, s május 30. a befejezési ha­táridő. Tanácsi lakóházak javítására 1,8 milliót irá­nyoztak elő. A megyei ta­náccsal kötött szerződés alapján jövőre 722 ezer fo­rint értékű szolgáltatást végeznek a községben. Az összes építőipari munkák értéke meghaladja a 16 mil­liót.

Next

/
Thumbnails
Contents