Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-02 / 284. szám

1978. december 2., szombat o Békés megyei felszólaló a IX. békekongresszuson A kétnapos kongresszus első napján elfogadott napirend szerint a főtitkári beszámolót vita követte. Az első napi vi­tában hangzott el Békés megye egyik küldöttének, Knall Györgynek felszólalása is. Knall György hozzászólása A híd tovább épül A békéscsabai Kner Nyom­da KlSZ-fiataljainak küldöt­te vagyok, a vállalat fizikai dolgozója, nyomdagépmes­ter, a Salvador Allende if­júsági szocialista brigád ve­zetője. Megtiszteltetés szá­momra, hogy a Békés me­gyei fiatalokat és ezen belül is a nyomda fiataljait képvi­selhetem a békekongresszu­son. Ahhoz a szerencsés ge­nerációhoz tartozom, amely már csak történelemből, az idősebb munkatársak és szü­léink elbeszéléséből ismeri a háború borzalmait. A magyar békemozgalom, de ezentúl a szocialista or­szágok következetes békepo­litikájának és a világ béké­jét óhajtó emberiségnek kö­szönhető, hogy mi születé­sünk óta békében élhetünk. Békés megye fiataljai fél tudják becsülni a béke je­lentőségét. Nyugodt körül­mények között tanulhatnak, dolgozhatnak, szórakozhat­nak, alapíthatnak családot. Hogy mindez továbbra is va­lóság maradjon, megteszünk mindent. 1977-ben a neut­ronbomba gyártása elleni akcióhoz csatlakozva az Or­szágos Béketanács felhívá­sára tiltakozó gyűléseket szerveztünk, amelyeken üze­Tessedikre emlékeznek Tudományos tevékenysé­gének városában, Szarvason nevét viselő IX. mezőgaz­dasági heteket nyitottak meg pénteken a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat nagytermében. Tessedik Sámuel, egykori lelkész az 1700-as évek vé­gén és az 1800-as évek ele­jén a felvilágosodás esz­méinek hatására a parasztság helyzetének javítására tö­rekedett pedagógiai és tu­dományos munkásságával. A város nagy tudósa az Alföld mezőgazdasági szer­kezetének javításán mun­kálkodott. Egyebek közt út­törőtevékenységet fejtett ki a korszerű vetésforgó mód­szereinek kidolgozásában, valamint a takarmánynövé­nyek gazdaságosabb ter­mesztésében. A felsorolhatatlanul sok tudományos eredményt el­ért Tessedik emlékét decem­ber 20-ig tudományos elő­adásokon méltatják. A ren­dezvénysorozaton megis­merkedhetnek az érdeklődők a nagy mezőgazdasági ku­tató reformtevékenységé­vel, nevelési elveivel, talaj­hasznosítási munkásságával és az általa elképzelt Szarvas környéki melioráci­ós lehetőségekkel. Az emlékezést tegnaptól december 20-ig mezőgazda- sági könyvkiállítással teszik színesebbé a rendező szer­vek. Gátőrtelepet adlak át Üj gátőrtelepet adtak át rendeltetésének pénteken dél­előtt Szeregyházán, a Fehér- Körös bal partján. A gátőr­telep építése ez év február­jában kezdődött a Körösvi­déki Vízügyi Igazgatóság gyulai szakaszmérnökségének kivitelezésében. Az új- őrte­lep a lebontásra váró elavult helyett épült, és korszerűsé­gével lehetővé teszi árvízvé- dékezéskor a műszaki ügye­let zavartalan működését. A beruházás költsége egymillió 615 ezer forint volt. műnk kollektívája is részt vett. Képeslapokon, melye­ket az Országos Béketanács címére küldtünk el, 30 ezer aláírást gyűjtöttünk tiltako­zásul a veszélyes fegyver el­len, mely a békét, az embe­riség jövőjét fenyegeti. Ebben az évben brigádunk kollektívája volt a kezdemé­nyező, Salvador Allende meggyilkolásának ötödik év­fordulója alkalmából meg­rendezett chilei szolidaritási napoknak, melyhez a város fiataljai csatlakoztak. A há­romnapos rendezvényt a városi KISZ-bizottsággal közösen bonyolítottuk le. A fasiszta hunta kegyetlensége elleni tiltakozásunkat nem­csak szóban, hanem tettek­ben is kifejeztük. E napokban társadalmi munlkaakciók sora zajlott le, mélynek befolyt összegét a szolidaritási alapra fizettük be. A végzett munkának az értéke 18 ezer forint volt. Tudjuk jól: csak a béke hozhat olyan eredményt töb­bek között, hogy nyomdánk fiataljai az 1972-es pártha­tározat, majd az ezt követő kormányhatározat alapján, a vállalat támogatásával ked­vezményes lakásvásárláshoz Jeles nap volt a 8. sz. Vo­lán életében a tegnapi. De­cember elsején ünnepelte ugyanis fennállásának 25. évfordulóját megyénk legna­gyobb vállalata. Az ünnepsé­gen — amelyen többek kö­zött megjelent Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes, Biró Ottó, a Volán Tröszt szakszervezeti bizottságának titkára és Jó­zef Golian, a CSAD zvoleni igazgatója — Vándor Pál, a vállalat igazgatója tartott ünnepi beszédet. — Huszonöt évvel ezelőtt 365 dolgozóval, 18 autóbusz- szal, 63 tehergépkocsival, 21 millió forint értékű állóesz­közzel alakult meg vállala­tunk. Negyedszázad alatt a létszám 3500-ra gyarapodott, s most egy év alatt 200 autó­busszal, 630 tehergépjármű­vel 36 millió utast, és hat­millió tonna árut szállítunk, 500 millió forint értékű álló­eszközzel. Nagy fordulatot jelentett vállalatunk életében az 1968- ban elfogadott közlekedéspo­litikai koncepció, és az eb­ből adódó feladatok végre­hajtása. Ennék eredménye­képpen 1973-ban a megye va­lamennyi települését bekap­csoltuk a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésbe. 1976- ra befejeztük az iskolák kör­zetesítésével járó közlekedési összevonásokat. Széles körű kapcsolatot építettünk ki a szovjet, a csehszlovák, a ju­goszláv, és a román közleke­dési vállalatokkal. A vállalat fejlődésével együtt fejlődtek a vállalat juthattak. A kormányhatá­rozat óta vállalatunknál csaknem 170 dolgozó kapott ilyen lakástámogatást és en­nek majdnem 80 százalékát 30 éven aluli fiatal. Vállalatunk jelentős anya­gi erőfeszítéssel segíti a vá­rosban és Gyoma nagyköz­ségben — ahol telephelyünk van — a bölcsődék, óvodák építését és fenntartását, amely ugyancsak elsősorban a fiatalok érdekeit szolgál­ja. Sorolhatnám tovább a szociális juttatást, vállalati autóbusszal ingyenes kirán­dulásokat teszünk, de tud­juk, hogy ezek csak békés körülmények között képzel­hetők el. ' A Kner Nyomda, valamint a békéscsabai és Békés me­gyei fiatalok nevében ígér­hetem, hogy továbbra is kö­vetkezetes harcosai vagyunk és leszünk a magyar és a világ békemozgalmának. Minden eszközzel harcolni fogunk azért, hogy ne csak a mi nemzedékünk, hanem a mi gyermekeink is csak könyvből ismerjék a hábo­rút. * * * A vita lezárását követően a 800 küldöttre a mai kong­resszusi napon a következő feladatok várnak: a kong­resszus állásfoglalásának jó­váhagyása; az OBT működé­si szabályzatának módosítá­sára vonatkozó határozat meghozatala; az Országos Béketanács és tisztségviselői­nek megválasztása. társadalmi szervei is. A meg­alakuláskor létrejött néhány fős pártalapszervezet ma 450 kommunistát tömörít, a vál­lalat szervezett dolgozóinak száma meghaladja a három­ezer főt, 1500 a harminc éven aluli fiatal, akik közül -- 14 KISZ-alapszervezetben fél­ezer fiatal tevékenykedik. Ezzel egy időben jelenleg 125 brigádunk küzd a Szocialista címért. Az elmúlt évi ered­ményeink alapján ez évben a Kiváló Vállalat címet is el­nyertük. Az igazgatót követően Biró Ottó, a Volán Tröszt szak- szervezeti titkára köszöntöt­te a vállalatot, majd Van- tara János, a békéscsabai tanács elnökhelyettese és Jozef Golian követte őt. A vállalat igazgatója ezután nyolc alapító tagnak — a vállalat történetében első íz­ben — arany pecsétgyűrűt Ülést tartott a A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott. Dobos Sán- dorné, a KNEB tagja, a Goldberger Textilnyomó­gyár igazgatója jelentést terjesztett elő a lakosság bútorellátásának helyzeté­ről. A fővárosban és tíz megyében — az elsődleges faipari és a bútoripari, va­lamint a nagy- és kiskeres­kedelmi vállalatoknál, il­Tudományos konferencia az antifasizmusrál A magyar antifasiszta el­lenállás és partizánmozga­lom a második világháború­ban címmel kezdődött két­napos tudományos konferen­cia pénteken Salgótarján­ban a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Par­tizán Szövetség rendezésé­ben. A tanácskozás résztve­vőit Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Vass Henrik, a Párttörténe­ti Intézet igazgatója mon­dott megnyitót. Emlékezte­tett arra, hogy a német fa­siszták esetleges világhábo­rús győzelme halálos ve­széllyel fenyegette az egész emberiséget, az egész embe­ri civilizációt és kultúrát. Ennek felismerése nyomán alakultak Európa-szerte el­addig nem látott széles frontok a megszállt, vagy fenyegetett országokban, sőt a fasisztákkal átmeneti­leg szövetségre lépett or­szágokban is. A konferencia első előadói a magyar antifasiszta ellen­állás sajátosságaival és meghatározóival az antifa­siszta és partizánmozgalom feltárásában és közzétételé­ben elért eredményekkel, a magyar antifasiszta ellen­állás és partizánharc egyete­mi és főiskolai képzésünk­ben elfoglalt helyével fog­lalkoztak, elemezték to­vábbá a magyaroknak a szovjet, a lengyel, a szlová­kiai, a jugoszláviai, vala­mint a nyugat-európai par­tizán-, illetve antifasiszta­mozgalmakban való részvé­telét. adott át. Heten kaptak a tröszttől, eredményes mun­kájuk elismeréseképpen em­léklapot; ők harminc eszten­dőt töltöttek a buszközleke­désben. Szintén emléklapot kaptak heten, akik negyed­századnál hosszabb időt töl­töttek el a vállalatnál, illet­ve jogelődjénél. Vantara János, a békés­csabai Városi Tanács nevé­ben Vándor Pál igazgatónak átadta a „Városért” elneve­zésű kitüntető plakettet. Huszonkilenc alapító tag kapott emléklapot, hárman vezérigazgatói dicséretben részesültek. A jubileumi ün­nepségen nyolcszázezer fo­rint jutalmat osztottak ki a törzsgárdatagoknak. A jubi­leumi ünnepséget a szegedi és a békéscsabai színház mű­vészeinek műsora zárta. Kép, szöveg: Béla Vali KNEB letve irányítószerveiknél — foytatott vizsgálat során a népi ellenőrzés 1972. évi ta­pasztalataihoz hasonlítot­ták a jelenlegi helyzetet. Megállapították, hogy a bú­toripari rekonstrukció és a bútorimport együttes hatásá­ra a kiskereskedelemben ér­tékesített bútorok mennyi­sége 25 százalékkal növeke­dett, s egyidejűleg javult a forgalomba kerülő bútorok választéka is. A múltban üldöztek bennünket, és azt ál­lították rólunk, hogy pánszlávok vagyunk — mondta az egyik esperes azon az ülésen, amelyet a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága a közel­múltban tartott. Az idegen szavak szótárában ennél a címszónál ezt olvashatjuk : A pánszlávizmus „az összes szláv népek egyesítésének ürügyén világuralomra tö­rekvő nacionalista politi­kai irányzat az orosz cáriz­mus idején”. Nem célszerű nagyon be­lemélyedni a letűnt törté­nelmi korok egymással élet-halál harcot vívó, leg­különfélébb nacionalista, so­viniszta áramlatainak elem­zéseibe. Ezt már jobbára elvégezték történészeink, és kutatásaik nyomán tisztáb­ban láthatjuk az ok-okozati összefüggéseket. Népek, nemzetek egymásnak ugra­tásában bűnös kormányok viszont olyan súlyos örök­séget hagytak maguk után, amelynek nyomait egyik napról a másikra nem lehet eltüntetni. Nekünk is hosz- szú, göröngyös úton kellett végighaladnunk mostanáig, amikor is őszintén és nyíl­tan kijelenthetjük, amit a párt XI. kongresszusa a kö­vetkezőképpen fogalmazott meg: „A hazánkban élő nemzetiségiek egyenrangú állampolgárokként vesznek részt az egész népet átfogó építőmunkában. Az állam- igazgatás és a közélet fó­rumain szabadon használhat­ják anyanyelvűket, ápolhat­ják nemzeti kultúrájukat, s minden támogatást meg is kapnak hozzá.” Noha a Magyar Kommu­nista Párt már 1944-ben ki­mondta a Magyarországon élő nemzetiségi kisebbsé­gek gazdasági, politikai és kulturális egyenjogúságát, e program a bel- és külpoli­tikai helyzet bonyolultsága, valamint az ide vonatkozó ideológiai kérdések tisztá­zatlansága miatt gyakorla­tilag csak fokozatosan va­lósulhatott meg. A párt nemzetiségi politikája és az ebből adódó határozatok, törvényerejű rendeletek leg­következetesebb végrehaj­tása lehetővé tette, hogy napjainkban már a nemze­tiségi dolgozókat is a szo­cialista építésben vállalt szerepük, s munkájuk alap­ján ítélhetjük meg. E megállapítás helyessé­gét a mostani nemzetiségi kongresszusok beszámolói is igazolták. Ez országos ta­nácskozások eseményeiről, a hozzászólók által felvetett kérdésekről hírközlő szer­veink részletesen tájékoz­tatták az ország lakosságát. Megelőzően: már a küldött­választó gyűlések, vala­mint a román, a német, a szlovák, és a délszláv szö­vetségek főtitkárainak la­punk részére adott nyilat­kozatai is nagyjából körvo­nalazták azokat a témákat, amelyeket a kongresszuson megtárgyaltak. Azt a legfőbb megállapí­tást emelhetjük ki: erősö­dött nemzetiségeink ragasz­kodása a szocialista rend­szerünk iránt, s a magya­rokkal együtt továbbra is részt kívánnak venni a szo­cializmus építésében. Talán mondanunk sem kell, hogy e szándék nyíltságához, őszinteségéhez nem fér két­ség. Nemzetiségi lakossá­gunk politikai, gazdasági, társadalmi helyzetének sta­bilitását garantáló törvé­nyeken, utasításokon; va­lamint művelődési, kulturá­lódási szintjük emelésére hivatott intézményeken túl­menően most inkább az érzelmi viszonyulási for­mákról érdemes néhány szót szólni. Nyilvánvaló, hogy csak törvényes anyagi és egyéb juttatások, valamint a hat­ványozott erkölcsi támoga­tás önmagában még kevés ahhoz, hogy bármely etnikai csoporthoz tartozó sze­mély lelki egyensúlya meg­legyen. Nemzetiségtudata csakis akkor lehet erős és felszabadult, ha érzi, s ta­pasztalja, hogy környezetén kívül is szabadon élhet, dolgozhat, és nem kell tar­tania mások rosszalló meg­jegyzéseitől még akkor sem, ha történetesen anyanyel­vén mondja el gondolatait. Itt most újra visszakanya­rodom az írás elején emlí­tett népfronttanácskozáshoz, amelynek egyik napirendi pontja a Békés megyében élő nemzetiségek helyzeté­ről készült beszámoló anya­gát tartalmazta. Egy fiatalember felállt, és röviden elmondta, hogy az idősebb korosztályoktól eltérően a magyar ifjúság — mivel nem élte át a múlt szenvedéseit — nem is tud másképp érezni, gondol­kodni, mint ahogyan azt ma teszi. Vagyis: ritkaságszám­ba megy valamelyik nemze­tiséghez tartozó egyén le- szólása, helytelen és káros megítélése, örvendetes len­ne, ha másutt a világban is ilyen kedvező helyzetben és ilyen megbecsülésben élhet­nének az egyes nemzetisé­gek, mint hazánkban ... És valóban, ez így is van. Soha ekkora segítséget, ne­mes bátorítást, jóindulatú ösztönzést nem kapott az ország idegen ajkú lakossá­ga, mint az elmúlt évtize­dekben. Ez az, ami nemzeti­ségeinket is őszinteségre, gazdasági, művelődési cél­jaink elérésében vállalt közös feladatok pontos végrehajtására inspirálja. A nyugodt politikai légkör, a biztos társadalmi háttér, a magyar nép megértő és se­gítő szándéka olyan gondo­lat- és érzelemvilágot, va­lamint biztonságtudatot munkált ki bennük, hogy ehhez hasonlót — különösen a sok viharral tarkított tör­ténelmi korokban — nem tapasztalhatott egyetlen nemzeti kisebbségünk sem. A népfront a maga esz­közeivel, módszereivel to­vábbra is hatékonyan kíván részt venni ebben a munká­ba. Befejezésül néhány gondolatot idézzünk abból az állásfoglalás-javaslatból, amely az országos nemzeti­ségi tanácskozásokat köve­tő időkben megyénkre vo­natkozik. Továbbra is meg­különböztetett figyelemmel kell kísérni Békésben a nemzetiségi kérdéseket. A .helyi népfrontbizottságok te­lepüléseink „nemzetiségi la­kosságának összetételétől függően az eddiginél is job­ban segítsék a nemzetiségi lakosság kulturális, köz- művelődési igényeinek ki­elégítését.” Szervezzenek összejöveteleket, kiállításo­kat és nemzetiségi tarta­lommal töltsék meg őket, s ezekre hívják meg a ma­gyar lakosságot is. Ami új­nak számít: a nemzetisé­gekkel összefüggő vala­mennyi társadalmi tevé­kenység jobb összehango­lása végett a bizottság java­solta, hogy hozzák létre a megyei népfront elnöksége mellett működő nemzetisé­gi kérdésekkel foglalkozó munkabizottságot. E hhez csupán annyit kívánunk hozzátenni, hogy e célok a hol­nap tennivalói közé tar­toznak. Valóra váltásukhoz megvan az a legfontosabb feltétel, az a „híd”, amely városaink, községeink poli­tikai, társadalmi és tömeg­szervezeteinek önzetlen tá­mogatásával, s az egész ma­gyar nép őszinte és nagysze­rű hozzállásával egyre szé­lesedik és tovább épül. Bukovinszky István II Volán negyedszázada Bíró Ottó köszönti a 8. számú Volán dolgozóit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents