Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-12 / 267. szám
lí>78. november 12., vasárnap Kitekintés Gibraltár: a félszigetből sziget lett A helyet lakosai egyszerűen csak Sziklának nevezik. A szűkszavú elnevezés találó: valóban itt, Gibraltáron, az Ibériai-félsziget déli csücskében csak szikla van. Így nyerte elnevezését is a XX. század hetvenes éveinek egyetlen európai gyarmata is. A mórok, akik 711-ben elfoglalták, vezérükről, Tarik ibn Szaidról nevezték el. Így kapták Herkules egykori oszlopai új nevüket, s lettek „Tarik sziklái, azaz arabul Dzsebel al-Tarik. Hz utrechti béke Az észak-afrikai hódítók nem az elsők voltak, akik megtelepedtek itt a Földközi-tenger atlanti kapujánál. Ismerték a helyet az ókor görög és római hajósai, a föníciaiak is. A tengerparti sziklaerődöt a középkor folyamán ostrom alá vették a normannok, a kasztíliaiak, s végül 1462-ben a spanyolok hódították vissza. A terjeszkedő világbirodalom számára fontos volt az erőd, hiszen délről és nyugatról az oszmán hajóhadak és az észak-afrikai kalózok fenyegették területét. A spanyol királyok uralmának azonban nem a félhold vetett véget: 1704-ben a brit lobogó kúszott fel a gibral- tári erőd ormára, s lett ezzel a Szikla Nagy-Britannia legfontosabb támaszpontjainak egyikévé. Az angolok hódítását 1713-ban, az utrechti békével a spanyol uralkodóknak is el kellett ismerniük. A szerződés tizedik cikkelye szerint: „A katolikusok királya maga és utódai nevében lemond Nagy-Britannia koronája javára Gibraltár városáról és erődjéről a hozzá tartozó kikötővel, erődítményekkel és őrhelyekkel együtt.” A város és közvetlen környéke azóta Anglia birtoka, azaz egyszerűen gyarmata. Igaz, 1969 óta Gibraltárnak alkotmánya van, s hivatalosan domíniumnak nevezik. A lakosság tizenöttagú képviselőházat választ, s a szavazások mindenkori győztese, a munkáspárt minisztertanácsot alakít. Az ügyeket azonban úgy, mint már több mint 250 éve a Londonból kinevezett kormányzó irányítja. Vizet importból Az egész terület egy 1200 méter széles, 5000 méter hosszú, a Földközi-tengerbe nyúló, terméketlen, kopár félsziget, ahová a legszükségesebb élelmiszereket, s az ivóvizet is tengeri úton kell szállítani. Tengeri, vagy légi úton, mert a Franco-kormány több mint tíz éve teljes blokádot hirdetett Gibraltárra, s elzárta a félszigetet a szárazföldtől. A blokád válasz volt az angolok által rendezett népszavazásra, amelyen 12 ezer szavazat ellenében csupán 44 szólt a Spanyolországhoz való csatlakozás mellett. Azóta a gibraltá- riak még több „British forever”, azaz „Brit mindörökké” feliratot festenek a szűk utcák falaira, s a határon túl élő hozzátartozóikkal a lezárt sorompókon keresztül kiabálva közölhetik csupán a családi híreket, mivel a szárazfölddel telefonösszeköttetése nincs Gibraltárnak. A Szikla, mint mindig, most is a tengerből él. Igaz, a gibraltári hadikikötő és a légi támaszpont hadászati értéke az utóbbi időben valamelyest csökkent, de az itteniek számára mégis ez az egyik legfontosabb kereseti lehetőség. Ezenkívül természetesen számos kereskedelmi és turistahajó is megáll Gibraltár védett kikötőjében, s a kereskedelem továbbra is jelentős hasznot hoz, hiszen az egész gyarmat „Duty free” — azaz adó- és vámmentesek az itt kapható holmik. A kereskedelem uralja a város külső arcát. Minden ház egy-egy bolt, s az utcára kirakott árucikkek csábítva kínálgatják magukat a különböző egyenruhát viselő tengerészeknek és a turistáknak. A kényelmetlenségek ellenére ugyanis továbbra is van idegenforgalma Gibraltárnak. Az állandóan sütő nap, a Földközitenger vize aránylag sok üdülőt vonz ide ma is. Az egyenruhák gyakori felbukkanása azonban arra figyelmezteti a gibraltári Main street-en sétálót : Gibraltár, a hajdani brit világhatalom egyik utolsó maradványa, amelynek megtartásáért 1967-ben London a térségbe vezényelte flottáját is. A félszigeten vannak olyan erők is, amelyek Gibraltár teljes állami függetlenségét tűzték zászlajukra. A többség azonban ma már nyilván számol azzal, hogy a jövőben hozzá kell szokniuk a Spanyolországhoz való csatlakozás gondolatához. Az, hogy anakronisztikus jelenség egy gyarmat Európában, valószínűleg egyre világosabb London számára is. Az is igaz, hogy Nagy-Britannia amúgy sem túl jó egészségnek örvendő pénzügyeit alaposan •megviselik Gibraltár költségei is. Érthető volt, természetesen a gibraltáriak szembenállása a Franco-re- zsimmel, hiszen még a gyarmati uralom is felmérhetetlenül több jogot biztosított számukra, mint a fasiszta, rendszer. Ezt akkor el kellett fogadniuk a gyarmat angol urainak is. (És persze az is sokat nyomott a latba, hogy Spanyolország, nem lévén tagja a NATO- nak, nem látták biztosítva a támaszpontok jövőjét sem.) Tárgyalások A jelenlegi spanyol kormány és London között az utóbbi hetekben megindultak a tárgyalások a félsziget-gyarmat sorsáról. Sokan úgy tartják, Nagy-Britannia és a demokratizálódás útjára lépett Spanyolország hamarosan megtalálja azt az utat, amellyel a bonyolult helyzetet megoldják. Nyilván átmeneti megoldásokkal kísérleteznek majd, s a Szikla különleges helyzete még sokáig "fennmarad. A tárgyalások nem kerülhetik el Gibraltár legnevezetesebb létesítményét, a sziklaerődöt, a kövekbe vájt hadikikötőt, a hadihajók javítódokkjait és a katonai repülőteret sem. A Földközi-tengernek a NA- TO-stratégiában továbbra is nagy szerepe van. így aztán valószínűnek látszik: a Szikla átadását már egy NATO-tag Spanyolországnak tervezik. Ez azonban aligha valósul meg rövidesen. A falakon még ott a felirat: „Gibraltár örökké brit marad!”, s a sziklákon még ott élnek Gibraltár híres majmai, amelyekről azt mondja a fáma, jelenlétükkel biztosítják a brit uralom folyamatosságát. Európában itt, Gibraltárban élnek csupán szabadon majmok. S ez kontinensünk egyetlen gyarmata is. Valószínűnek látszik, a majmok megérik a brit lobogó lehúzását. K. B. ... és ma Gibraltár egykor... Filatéliai hírek A Magyar Posta november 15-én adja ki Szent László király megkoronázásának 900-ik évfordulójára emlékeztető bélyegét 1 forint névértékben. A bélyeg a király Győrben őrzött fejereklyetartóját ábrázolja és Cziglényi Ádám grafikusművész tervezése. Ugyanezen a napon jelenik meg a Kőszeg várossá nyilvánításának 650 éves évfordulóját köszöntő bélyeg. Tervezője Füle Mihály graI fikusművész. A bélyeg 2 586 300 fogazott és 4400 vágott példányban jelenik meg. A bélyeget itt mutatjuk be. Továbbá november 24-én 1 forint névértékű bélyeg köszönti a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját, és ebből az alkalomból adja ki a posta Czabán Samut és Berzeviczy Gizellát ábrázoló 1 forint névértékű bélyegét. Tervezője Kékesi László grafikus- művész. Példányszám : 1 154 075 db fogazott és 4075 db vágott. A bélyeg színei: I vörös, barna és okker, készül acélnyomással a Szovjetunióban. Az év legszebb bélyege címet 1977 évben szavazat- többséggel a belgrádi európai biztonsági értekezlet emlékére kiadott blokk nyerte el. A blokk tervezője Cziglényi Ádám, készítője az Állami Nyomda. A Magyar Posta vándordíját a tervezőnek, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének vándordíját a kivitelező nyomdának november 18-án Pécsett, a Medilex ’78 nemzetközi megnyitóján adják át. A szavazás részletezésére visszatérünk. Vas Tibor Kert — háztáji Autó — motor n holnap reflektora A sötétben való autóvezetésnél közismert jelenség, hogy ha a vezető nem tompítja idejében a lámpák fényét, akkor a szembe jövőt elvakítja a világítás. Az elvakított ilyenkor csupán félelmetes „sötét foltot” lát, nem vesz észre az arra járó gyalogost, kerékpározót, vagy az esetleg elromlott, vesztegelő kocsit, s ebből azután sok baleset keletkezik. Az elvakítást ma még a legtökéletesebb reflektorok sem szüntetik meg. A szakemberek véleménye szerint a jövő a polarizált fényű reflektoré. A fizikából tudjuk, hogy a fény — így természetesen a fényszóróból kilépő fény is — a terjedés irányára merőleges síkokban minden irányban „rezeg”. Vannak bizonyos anyagok, amelyek a rezgések közül csak a rácsszerkezetüknek megfelelő párhuzamos síkokba eső fénysugarakat bocsátják ki. Az ilyen anyag a polarizátor. Ennek a rácsszerkezetére merőleges rácsszerkezetű anyagon — az analizátoron — a polarizált fény nem megy át. A gépjárműveknél ez a fizikai jelenség olyan formában lenne hasznosítható, hogy minden autó fényszórójára egy polarizáló fóliát erősítenének fel, a vezetők pedig olyan szemüveget viselnének, amelyben analizátor fólia lenne. Így a veszedelmes elvakítás minden kapcsolgatás nélkül elmaradna, mivel a polarizált fényt az analizátor kioltaná, ugyanakkor a saját reflektorának az előrevetített fényét jól láthatná a vezető. A szemüveg ketté- osztottságát megoldva még a váltakozó használat is megvalósulhatna : a vezető csak akkor nézne a fólián át, ha a vele szembe jövő járművek vakítanák, egyébként a szemüvek szabad alsó felén át pillanthatna ki, figyelhetné a forgalmat. A polarizált fényű autó- fényszórók alkalmazásba vétele egy sereg nehézséggel járna, mivel valószínűleg több éves átmeneti időszakra lenne szükség. A vakító hatások elkerülése végett az esti és éjszakai vezetésnél valamennyi gépkocsi- vezetőnek viselni kellene a fóliás szemüveget, még akkor is, ha ő maga még hagyományos lámpájú autóval közlekedne, hiszen az ellenkező irányban haladó autók közt már minden bizonnyal akadna polarizált fényű is. Lényeges hátránya a leírt rendszernek, hogy a polarizáció által a reflektor kibocsátotta fény nagy része kárbavész: mindössze 25 százaléka hasznosul. Hogy ez a csekély hányad mégis elég legyen az úttest megvilágításához, legalább 120 Watt teljesítményű izzólámpákat kellene használni és természetesen ennek megfelelően erősebb generátorokat is kellene beépíteni az autókba. Ezzel párhuzamosan az összes jelzőlámpák teljesítményét is meg kellene növelni. Halogénlámpák alkalmazásával áthidalható lenne a fokozott hőfejlődés problémája. Az elmondottakból következik, hogy az országúton haladó gyalogosoknak is ajánlatos lenne polarizációs szemüveget viselniük. Az autóvezetőknek kanyarban és dombon át nagyon óvatosan kellene hajtaniuk, mert ilyen helyeken a közönséges reflektor szórt fénye messziről észrevehető a sötétben, de a polározott fénynek nincs szóródása. A szakemberek a felsorolt nehézségek ellenére sem mondanak le a polarizált fényű reflektorok elterjesztésének tervéről, de valószínűleg még finomítani fogják a kiviteli elképzeléseket. B. I. Telepítsünk gyümölcsfát! Fagymentes napokon a továbbiakban is telepíthetünk gyümölcsfacsemetéket. Igyekezzünk olyan fákat ültetni, amelyek termése korán érik, mert ezekből országosan is kevés van és ha piacon értékesítjük magas bevételhez jutunk. Ilyen keresett a csonthéjasok termése. A fatelepítés alapszabálya, hogy csak jól meglazított, tápanyaggazdag földbe ültessünk. A gyümölcsfák számára olyan gödröt ássunk, amelynek alapterülete legalább 120x120 centiméter, mélysége pedig 60—70 centiméter. A gödörásás során felszínre jutó köveket és egyéb törmeléket el kell távolítani. A talaj felső rétegét az egyik, alsó rétegét pedig a másik oldalon halmozzuk fel. A kiásott gödröt csak kb. két hét eltelte után temessük vissza, ez alatt az idő alatt az alsóbb rétegek is jól átnedvesednek a csapadéktól, harmattól. Minden esetben használjunk műtrágyát a telepítés előtt. Célszerű a gödör aljába szórni 40—50 dekagramm szemcsés szuperfoszfátot és 30—40 dkg 40 százalékos kálisót. Ez azért is szükséges, mert nehezen jut le a mélyebb talajrétegekben, ahonnan a gyökerek fel túdják venni. Tápanyagszegény talajoknál hasznos a szerves trágya. Előnye, hogy a növény táplálásán kívül növeli a talaj humusztartalmát, és javítja a vízgazdálkodást. Gödrönként 10—12 kg szerves trágyát keverjünk el a kiásott talajjal és szórjuk az aljára úgy, hogy a korábbi felső réteg kerüljön alulra. Vigyázzunk, hogy a szerves trágya ne érintkezzen közvetlen a csemete gyökerével, mert elbomolva a gyökérzet penészedését okozhatja. A kiásott, megtrágyázott gödröt az ülepedési idő eltelte-'"után temessük be, ültetéskor újra ássuk ki a szükséges mélységben, azaz olyan mélyre, hogy a csemete gyökere gyűrődés nélkül elférjen, de ne mélyebbre és ne sekélyesebb- re, mint a faiskolában volt. Ez jól látszik a fácska törzsén. Jó, ha az ültetést ketten végezzük. Az egyik ültető tartsa a fát, a másik temesse vissza a földet. Ha ültetőlécet használunk, biztos, hogy a gödör közepére kerül és a sor is egyenes lesz. Ügyeljünk arra, hogy a törzs függőleges legyen. Néha — a talaj visszatöltö- getésekor — mozgassuk meg a fát, hogy a gyökerek kö- zés is jusson föld. Közben- közben óvatosan, a talpunkkal tapossuk meg a földet, hogy tömörödjön a fedőréteg. Ültetés után egy-egy vödör vízzel öntözzük meg a csemetéket, ez segíti a talaj ülepedését és táplálja a növényt. Ezután kupacoljuk föl a töveket, hogy megvédjük a fagytól. Hasznos lehet papírral beburkolni a törzset, így megóvhatjuk a nyulak rágásától. Érdemes beszélni az egyes gyümölcsfáknál ajánlott sortávolságokról, mert ha nem biztosítunk elegendő életteret a fáknak, növésük satnya lesz, termésük csekély. Almánál 160 centiméternél kisebb törzsmagasságnál 8, két méter felettinél 10 méteres sortávolságot számoljunk. A körte legalább 8 méter sortávolságot igényel. Szilvának ennél kevesebb, hétméteres távolság is elegendő, ugyanígy a kajszibaracknak. A katlanformájú őszibarackot elé, ha négyméteres sortávolságra ültetjük. A cseresznye koronája terebélyesre megnő, ezért 8 méteres távolságot tartsunk az egyes sorok között. A meggynek ennél kevesebb is elég, ültessük 6 méteres távolságra. A diófa közismerten a gyümölcsfák között a legnagyobbra nő, ezért ültetésnél ezt vegyük figyelembe és tartsuk be a javasolt 12 méteres sortá- volsgáot. Mandulánál elég az ötméteres távolság. M. Szabó Zsuzsa
