Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-12 / 267. szám

MŰSOR MŰSOR TELEVÍZIÓ VASÁRNAP BUDAPEST, I. műsor: 8.05 Té- vétoma. (sz.) (ism.) 8.10 Cyp- rián apó meséi. 8.20 Játsszunk együtt! 8.30 Kosársuli. II. (sz.) 8.45 Varázssapka. (sz.) Mese­filmsorozat. 9.50 Bors. Kaland- filmsorozat. XI. (ism.) 10.50 Hí­rek. 10.55 Magyarország—Romá­nia. Férfi kézilabda-mérkőzés. 12.15 Országos sportnapok 1978. (felvételről) 14.05 öveges pro­fesszor legkedvesebb kísérletei, (ism.) 14.25 Pedagógusok fóru­ma. 15.00 Mogador lakói, (sz.) Francia filmsorozat. I. 15.50 Mű­sorainkat ajánljuk. 16.15 Reklám. 16.20 A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. V. 17.00 Zenés üd­vözlet. (sz.) 17.30 Lehet egy kér­déssel több? 18.00 Késő szüret. Juhász Gyula emlékére. 18.40 A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.45 Esti mese. (sz.) 18.50 Tévé­torna. (sz.) 19.00 A Hét. 20.00 Hírek. 20.05 Kamaszkorom leg­szebb nyara. Amerikai film. (sz.) 21.45 Sporthírek. 21.55 Házigazda: Borvszky Ambrus. 22.30 Hírek. BUKAREST: 7.00 Torna. 7.15 Üttörőhíradó. 8.20 A dzsungel könyve. Gyermekfilmsorozat. 8.45 Családi kör. 9.00 A falvak életéből. 10.55 Zenés műsor. 12.05 Vasárnapi album. 16.50 Tengeri utazás. 17.40 A képernyő a ki­csinyeké. 18.00 Tv-híradó. 18.40 Művészeti antológia. 20.10 A csö­könyös újonc. Film. 21.45 Tv- híradó. BELGRAD, I. műsor: 9.00 Ba­rázda — faluműsor, utána gyer­mekműsor magyar nyelven. 10.10 Mágnes — kontaktműsor gyer­mekeknek. 10.30 A fekete nyíl — filmsorozat gyermekeknek. 11.00 Folklórszemle ’78. 11.30 Földmű­velőknek. 12.30 A tudás — va­gyon. 13.45 A nézők és a tv. 15.15 Vasárnap délután. 19.15 Rajzfilm. 20.00 Kastély az égen is, a földön is — drámasorozat. 21.05 Karaván. 21.55 Sportszemle. H. műsor: 15.00 Aranygong — ökölvívó-mérkőzés közvetítése. 17.45 Vízilabda: KPK—Ferencvá­ros. 18.35 Fenntartott idő. 20.00 Barátom, a ló — dokumentum­sorozat. 20.50 Huszonnégy óra. 21.10 Bolond szerelem — francia játékfilm. HÉTFŐ BUKAREST : 15.00 Magyar nyelvű adás. 18.00 Költészet. 18.20 A legkisebbeknek. 18.30 Tv- híradó. 18.50 Panoráma. 19.25 Hatalom dicsőség nélkül. Film­sorozat. (12. rész) 20.15 Kérdé­sekre válaszolunk. 20.45 Dalok. 21.00 Világhíradó. 21.20 Tv-hír­adó. BELGRAD, I. műsor: 17.10 Ma­gyar nyelvű tv-napló. * -17.43 Skok, a fiú — gyermekműsor. 18.00 Szó és kép. 18.15 Művelődé­si műsor. 18.45 Ifjúsági stúdió. 19.15 Rajzfilm. 20.00 A fehér fal — tv-dráma. 21.15 Kiválasztott pillanat. 21.20 Kultúra az objek­tívben. 22.20 Dokumentumfilm. H. műsor: 18.45 Válogatás a ljubljanai tv műsorából. 20.25 Sport karikatúrában. 20.30 Ta­pasztalatok — belpolitika. 21.00 Huszonnégy óra. 21.10 Házi mo­zi: A barát — török játékfilm. RÓDIÓ vasárnap KOSSUTH RADIO: 7.23 Emlé­keztető az állami gazdaságok hőskorára. 7.54 A Közönségszol­gálat tájékoztatója. 8.05 Útköz­ben. 8.10 öt kontinens hét napja. 8.25 Hallgatóink figyelmébe! 8.26 A „Nyitnikék” postája. 9.00 Ol­vastam egy novellát. 9.25 Dévai Nagy Kamilla népdalfelvételeiből. 9.50 Csudajó. 10.08 Ad egy falat aranyfalat! 10.50 A Magyar Rá­dió és Televízió gyermekkórusa énekel. 11.18. Szimfonikus zene. (hangfelvétel) 13.10 Rázós úton. 13.20 A spirituálé kiváló előadói. 14.05 Egy évszázaddal Eiffel után. 15.10 Reklámkalauz. 15.14 Teheráni levél. 15.24 Népdalkö­rök országszerte. 15.44 A Rougon- Macquart család. 16.47 Várséta Bajmócon. 17.05 Útközben. 17.10 Gyilkosok járnak a földön. 17.15 Emlékezetes pillanatok. 18.15 Hol volt, hol nem volt. . . 18.28 Hall­gatóink figyelmébe! 18.40 Útköz­ben. 18.50 Diákkönyvtár hang­szalagon. A kapitány lánya. I. 19.47 Mozart: Szöktetés a szeráj- ból. Opera. Közben: 21.19 Barokk elégia. 22.20 Világirodalmi deka- meron. Ráhel perbe száll Isten­nel. 23.17 Versenyművek. 0.10 Giovanni Gabrielli-canzonák. PETŐFI RÁDIÓ: 7.00 A refor­mátus egyház félórája. 7.30 Jean Guillou Bach-korálelőjátékokat orgonái. 8.05 Mit hallunk? 8.30 Szívesen hallgattuk . . . (ism.) 10.00 Szivárvány. 12.00 Jó ebéd­hez szól a nóta. 12.57 Mindenki királysága. Mesejáték. 13.38 A Camerate Hungarica együttes játszik. 14.00 Újdonságainkból. 14.33 Táskarádió. 15.30 „Az 50 részvényes aggódva nézte...” 16.00 A vasárnap sportja. Totó. 16.28 Hallgatóink figyelmébe. 16.33 Útközben. 16.40 ötórai tea. 17.50 Népzenekedvelőknek, (ism.) 18.20 Mikrofon előtt az irodalmi szerkesztő. 18.33 Az ügyefogyott ügyvéd. Zenés játék. 19.52 David Tuhmanov együttesének felvéte­leiből. 20.10 Könyv az ebédlőben, (ism.) 20.38 Földön, vízen, leve­gőben. 21.38 Magnósok figyelem! (ism.) 22.23 Népdalok. (ism.) 23.10 Sanzonok. SZOLNOKI STÜDIÖ : 17.00— 18.00 Egy regény bölcsője. Az Őri muri városa. Beszélgetés Kun Zsigmonddal — Mezőtúri citerások felvételeiből — Bene­dek Péter-szoba Cegléden. Szer­kesztő riporter: Pálréti Ágoston — Az Emerson-trió játszik — Da­lok a pénzről. 18.00—18.30 Sport és muzsika, összefoglaló a hét­vége alföldi sporteseményeiből. Szerkesztő : Zentai Zoltán. HÉTFŐ KOSSUTH RÄDIÖ: 8.25 Népda­lok. 9.00 Üres kezek. Forbáth Imre versei. 9.10 A hét zenemű­ve. 9.40 Énekeljünk! 10.05 Nyit­nikék. 10.35 Magyar előadómű­vészek operafelvételeiből. 11.20 A Fekete-Afrika történetéből. 11.40 A boldog ember. XII. 12.35 Vá­laszolunk hallgatóinknak. 12.50 Részletek Szvjatoszlav Richter zeneakadémiai zongoraestjéből. 13.34 öt földrész zenéje — Szov­jetunió. 13.49 Slágerrandevú. 14.04 Mai dalok. 14.14 A magyar- országi délszlávok népköltészeté­ből. 14.34 Hej, jávorfa, jávor­fa. . . 14.54 Édes anyanyelvűnk. 15.10 Holnap közvetítjük . . . 15.28 A Gyermekrádió irodalmi újság­ja. 16.05 Szimfonikus zene. 16.30 Szocialista brigádok akadémiája. 17.10 Orosz Júlia operettfelvéte­leiből. 17.30 Nemzetiségek Ázsiá­ban. 17.55 Táncdalok Párizsból. 18.15 A medve. Orosz népmese. 19.15 Népzenei Hangos Üjság. 19.55 Janus Pannonius versei. 20.00 örökzöld dallamok. 21.00 Fehéren — feketén. 22.20 Önody György iráni útijegyzete. II. 22.30 Hallgassuk együtt! Wagner- művek. 23.15 Zenekari muzsika. 0.10 Csuka Mónika táncdalaiból. PETŐFI RADIO: 8.05 Cseh fú­vósmuzsika. 8.33 Az 1977. évi drezdai nemzetközi dixieland fesztivál felvételeiből. 9.00 Ope­rettrészletek. 9.50 Rendetlen ren­deletek. 10.00 Zenedélelőtt. 12.00 Nóták. 12.33 Kis magyar nép­rajz. 12.38 Tánczenei koktél. 13.25 Festőállvány és igazgatói iroda. 14.00 Kettőtől ötig ... A Rádió kívánságműsora. 17.00 A döntő láncszem. 17.30 Zeneközeiben. 19.25 Millöcker operettjeiből. 20.00 Eszmék faggatása. 20.33 Ez is házasság, az is házasság . . . Ré­vész Tibor vidám krónikája. 21.04 Újdonságainkból. Magyar táncdalok. 21.44 Nóták. 22.20 Kel­lemes pihenést! Szórakoztató ze­ne éjfélig. SZOLNOKI STÚDIÓ: 17.00 Hí­rek. 17.05 Egy regény bölcsője. Az Úri muri városa. Beszélgetés Kun Zsigmonddal — Mezőtúri ci­terások felvételeiből — Benedek Péter-szoba Cegléden. Szerkesztő riporter : Pálréti Ágoston — Az Emerson-trió játszik — Dalok a pénzről, (ism.) 18.00—18.30 Alföl­di krónika — Sporthírek — A tegnap slágereiből énekel Tom Jones — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. SZÍNHÍZ VASÁRNAP 1978. november 12-én, vasárnap délelőtt 10.00 órakor Mezőbe- rényben: FEHÉRLÖFIA 1978. november 12-én, vasárnap délután 15.00 órakor Békéscsa­bán: DÖGLÖTT AKNAK Kulich-bérlet 1978. november 12-én, vasárnap este 19.00 órakor Békéscsabán : , DÖGLÖTT AKNÄK Madách-bérlet 1978. november 12-én, vasárnap este 19.00 órakor Mezőberény- ben: A SZABADSÁG ELSŐ NAPJA 1978. november 13-án, hétfőn este 19.00 órakor Békéscsabán: A NÉPHADSEREG MŰVÉSZEGYÜTTESÉNEK ELŐADÁSA MOZI VASÁRNAP Békési Bástya: 4 és 7 órakor: Pokoli torony I., II. rész. Békés­csabai Brigád: fél 4, háromne­gyed 6 és 8 órakor: A hét mes­terlövész. Békéscsabai Szabad­ság: 4-kor: A gejzírvölgy titka, 6 és 8 órakor: Ahová lépek, ott fű nem terem. Békéscsabai Terv: Tavaszi behívó. Gyulai Erkel : Mr. Süket trükkjei. Gyulai Pe­tőfi: Sebzett madarak. Orosházi Béke: 5 órakor: A néma dosszié, 7 órakor: Nem zörög a haraszt. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Szegény gazdagok, fél 6 és fél 8 órakor: Az Egér és a Macska. Szarvasi Táncsics : Kalózok Ja­maicában. HÉTFŐ Békési Bástya: 4 és 7 órakor: Pokoli torony I., H. rész, 22 órakor: Filmklub. Békéscsabai Brigád: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: A hét mesterlövész. Békéscsabai Szabadság: 4 és 6-kor: Vidám gazfickók, 8-kor: Szöktetés. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Az Egér és a Macska, fél 8-kor: A bosszú. Gyulai Erkel: A szegények kapitánya. Gyulai Petőfi: 3-kor: Holtbiztos tipp, 5 és 7-kor: A csipkeverőnő. Oros­házi Béke: 5-kor: A néma dosz- szié, 7-kor: Nem zörög a ha­raszt, 21 órakor: A zöldségkeres­kedő. Orosházi Partizán: Sebzett madarak. Szarvasi Táncsics: Ka­lózok Jamaicában. Mindenki eladni akar Immár néhány éve két erőteljes és jellemző irány­zat bontakozik ki a világ­piacon. Az egyik, hogy a legtöbb ország igyekszik korlátozni külföldi vásárlá­sait, importját, és a másik, hogy az exportot minden eszközzel igyekszik előse­gíteni. S ez alól sem a fej­lődő, sem a fejlett tőkés or­szágok nem képeznek ki­vételt. A szocialista álla­mok is megkísérlik vissza­fogni behozatalukat, mi­közben magas növekedési ütemet tűznek célul export­juk bővítésére. Vagyis azt mondhatjuk, hogy az emlí­tett két irányzat valójában az igész világpiacra jellem­ző. Megfordult a helyzet Mi áll a jelenség mögött? A világpiac megváltozott árviszonyai: a drága nyers­anyag- és energiaárak és a viszonylag olcsó iparcikkek. Emlékezetes, hogy a hetve­nes évek elején bekövetke­zett nyersanyagár-robbanás előtt éppen fordított volt a helyzet: a nyersanyagok és az energiahordozók voltak olcsók és az iparcikkek drá­gák. Mindenki jól járt, ha készterméket akart eladni a piacokon, hiszen olcsó anyagból készítette azokat és drágán adta el. A mos­tani fordított helyzetre vi­szont az jellemző, hogy a nyersanyagok áremelkedé­sét nem lehet kompenzálni az iparcikkek árában. Vagy­is — általánosságban szólva — a termelési költségek emelkedését nem lehet be­hozni a késztermék eladá­sakor, így a termék több­nyire ráfizetéssel kel el. Általánosságban ez igaz, de nem minden országra, és nem minden termékre. Azok az országok, amelyek gazdaságosan használják föl a nyersanyagokat (pl. az NSZK, Japán stb.), vagy semmit, vagy alig veszítet­tek az árarányok megvál­tozásán. Azok viszont, ahol a gazdaság alacsony fej­lettségű, ahol nem alkal­mazkodtak a megváltozott körülményekhez, ahol pa­zarló az anyagfölhasználás, sokat veszítettek. Nemzet­közi fizetési mérlegük hiá­nya krónikussá vált, hite­lek, kölcsönök fölvételére szorulnak, végül is eladó- sódnak, s nehézzé válik számukra e helyzeten vál­toztatni. A tőkés országok — spon­tán és tudatosan — a meg­változott helyzetre azzal reagáltak, hogy a korábbi évi 5—6 százalékos termelés- növekedési ütemüket lelas­sították, ami 1975/76-ban egyes országokban a terme­lés és a nemzeti jövedelem visszaesését is jelentette. Tavaly és idén pedig átla­gosan ,3 százalékos növeke­déssel, vagyis a korábbi fe­lével számolnak. Mit ered­ményezett ez? Válság és védelem Mindenekelőtt a számotte­vő munkanélküliséget a tőkés országokban. Mivel a termelés nem nőtt, a válla­latok a beruházásokat is visszafogták. Ez végső fokon a termelés további csökke­nését okozta, hiszen a beru­házási cikkek iránt kisebb lett, vagy megszűnt a keres­let. A lakosság személyes fogyasztása sem bővült a hetvenes éveket megelőző időszakhoz hasonlóan, ami ismét a termelés visszaesé­se irányában hatott. Végső soron tehát a tőkés orszá­goknak a megváltozott vi­lágpiaci árviszonyokra va­ló reagálása átmeneti válsá­got eredményezett. Az egész folyamat termé­szetes kísérőjelensége, hogy — a belső piac védelme vé­gett, a tőkés vállalkozók helyzetét enyhítendő — korlátozni kezdték az im­portot. Amire a belső piac kielégítése szempontjából szükség volt, megvették kül­földön, de a túlkínálatot igyekeztek elkerülni, a töb­bi között azért is, hogy ne keresztezzék a tőkések tö­rekvéseit, a termékek belső piaci árának emelésében. Hiszen, ha nagy a kínálat, nem lehet az árakat emelni. A tőkések viszont a drá­gább energia- és nyers- anyagárakat igyekeztek a hazai árakban érvényesíte­ni, azaz egyre drágábban eladni a termékeket. Törek­véseiket siker koronázta, mert a tőkés államokban a belső árszínvonal évi 10— 15 százalékkal lett maga­sabb. Keresik a kárpótlást Miközben a belső piacon az áremelési tendencia ér­vényesült, az exportra el­adott termékek árait nem, vagy alig voltak képesek emelni. Tehát olyan jelen­ségnek lehetünk tanúi, hogy a tőkés vállalkozók, keres­kedők lényegében a hazai piacon igyekeznek kárpó­tolni magukat veszteségei­kért, mert a külső piacokon erre alig van esélyük. A többi között azért sem, mert — mint említettük — minden ország törekszik az import korlátozására. Ennek nagyon sok eszköze ismere­tes ma a gyakorlatból; ezek közül meg kell említenünk néhányat. Igen kedvelt módszer az adók, az illeté­kek és egyéb pénzügyi ter­hek kivetése. Ha olcsó az importcikk, s olyan ország­ból származik, amellyel kedvezményes * külkereske­delmi megállapodás (vagy kifejezetten vámuniós egyezmény) van, a vámokat nem lehet emelni, mennyi­ségi korlátozásokat nem le­het szabni — csak ezen túli eszközök vethetők be. Pél­dául luxusadót, vagy más­fajta adót vetnek ki rá, s így az importcikk azonnal drágáb lesz, mint a hazai termék. S ez ellen senki sem emelhet kifogást. Divatba jött az ún. döm- pingeljárások kérdése is. Mi ennek a lényege? Döm­pingváddal azt a terméket illetik, amelynél az impor­táló ország azt állítja, hogy az exportáló olcsóbban adja el neki, mint amennyiért sa­ját piacán árusítja. Például az Egyesült Államok a japán rádiók és televíziók, vala­mint textiláruk ellen indítót dömpingeljárást, bizonyítva, hogy Japán olcsóbban expor­tálja azokat az amerikai pi­arcra, mint amennyiért a japán piacon árusítja. Ha pedig bizonyítható a döm- ping, akkor kötelezik az ex­portőröket az áremelésre. A protekcionista intézke­déseket egyre szélesebb kör­ben alkalmazzák, ami azzal jár, hogy a világpiacon éle­ződik az eladók versenye. Manipuláció a dollárral Vannak veszélyesebb, az egész piacra, sőt a világ pénzügyi helyzetére kiható eszközök is. Napjainkban ezek közül az egyik legjel­lemzőbb és legveszélyesebb a dollár világszerte tapasz­talható elértéktelenedése. Az elmúlt hónapokban a dollár világpiaci értéke rohamosan esett, miközben más valulták — mindenekelőtt a svájci frank, a nyugatnémet már­ka, a japán yen — értéke emelkedett. Közismert az összefüggés: ha egy valuta értéke esik, annak az or­szágnak exportcikkei a vi­lágpiacon olcsóbbá válnak. Az Egyesült Államok kül­kereskedelmi mérlege — ami a külföldön vásá­rolt és eladott termékek árait összesítve tartalmazza — nagy hiányt mutat (előze­tes adatok szerint 1978-ban mintegy 25 milliárd dollár értékben). A dollár gyengü­lése a hiány csökkenése irá­nyában hat mindaddig, amíg a dollár esése túlságosan nagy nem lesz. Közben pe­dig az erősödő valutájú or­szágok exportcikkei drágul­nak, csökken az amerikai árukkal szembeni verseny- képességük. Nem véletlen ezért, hogy Washington egye­lőre semmit sem tesz elér­téktelenedése ellen, s ezt a veszélyes, de talán hatékony eszközt is beveti gazdasági nehézségei leküzdésére. Ve­szélyes játék ez, főleg azért, mert a dollár nem egyszerű­en az amerikai állam fize­tési eszköze, hanem világ­pénz is, hiszen a világke­reskedelmi forgalom zömét dollárban számolják el, és nemzetközileg dollárban tart­ják nyilván. így a dollár árfolyamváltozásai az egész világra kihatnak, s az eset­leges nagy árfolyamesése vi­lágméretekben is súlyos za­varokat okozhat. Hogy Wa­shington ezzel számolva mégis eszközként használja föl nehézségei enyhítésére, mutatja a problémák sú­lyosságát. Szoritóban a fejlődők is A nehézségeket fokozza az a körülmény is, hogy a fej­lődő országok versenye is éleződik a piacokon. Ezek az országok az évek során né­hány iparágat kiépítettek, főleg a textil- és ruházati ipart, a lábbelik gyártását, bizonyos közfogyasztási cik­keket termelő ágazatokat stb. Itt az olcsó munkaerő, és sok esetben a helyszínen rendelkezésre álló jó minő­ségű saját nyersanyag fel- használása miatt — a készter­mékek önköltsége jóval ala­csonyabb, mint ugyanezen cikkek költsége a fejlett ál­lamokban. Ennek következ­tében a fejlődő országok ter­mékeinek ára is alacsony, versenyképes. S ez akkor jelentkezik, amikor az ipa­rilag fejlett országok éppen árakat akarnak emelni. A két törekvés éles versenyt támaszt, rontja a fejlődők eladási esélyeit és a fejlet­té« piaci helyzetét is. Az elmondottakkal azt kí­vántuk érzékeltetni, hogy a nemzetközi piacokon, éppen az egy irányba ható, de egy­mást keresztező törekvések miatt bonyolulttá vált a helyzet. Gyulai István Furcsaságok Bosszúállás? Egy Florence — Dél-Ca- rolina szövetségi állam, USA — közeli farmon egy egyéb­ként békés bika megtámad­ta dr. Goulden állatorvos autóját. Az autóban súlyos anyagi károk keletkeztek. Az orvos rémülten menekült a tett színhelyéről. Foglalko­zása: a mesterséges megter­mékenyítéssel foglalkozó ál­lategészségügyi intézet veze­tője. * * * Régi mesterek Hogy San Remóban kép­hamisítók nyomára bukkan­jon, az olasz rendőrség két carabinierit (csendőr) vetett be, akik műgyűjtőnek adták ki magukat. A szélhámosok rögtön a rendőrség hálójába pottyantak. Kétmilliárd lí­ráért el akartak adni nyolc, ismeretlen festőtől származó képet, amelyeket vegyszerek segíségével Tizian, Michel­angelo, Van Gogh műveivé „alakítottak át” és hamis ta­núsítvánnyal láttak el. A két szélhámos: egy 81 éves ve­gyész professzor és hobbi­festő, valamint 76 éves nő­testvére. * * * Magánzárka Halleforsban (Svédország) egy professzor előadását kö­vetően a helyi sajtóban a következő kritika jelent meg: „Az előadó egy órán keresz­tül beszélt anélkül, hogy megemlítette volna, miről is beszél. Ha pedig mégis vol­tak gondolatok a fejében, azokat egész idő alatt ma­gánzárkában tartotta.”- HIRDETÉS ­A csanádapácal Széchenyi Mgtsz gépipari és elektromos szolgáltató üzeme 1979. január l-i belépéssel állást hirdet az alábbi munkakörökbe: műszaki rajzoló (nő), gépíró, vegyész- technikás (művezető beosztásba nő, esetleg lérli), villanyszerelő Feltétel: minden munkakörnél szakirányú képesítés. Bérezés: MÉM—MüM sz. rendelet szerint. Érdeklődni lehet : telefonon : 23. Személyesen : üzemvezetőnél. A Vetőmag Vállalat békési virágtelepére MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZERELŐI MUNKAKÖRBE (hegesztői vizsgával), valamint könnyű kerti munkára férfi és női dolgozókat keres felvételre. Fizetés megegyezés szerint. Értesítés! Értesítjük Békéscsaba város lakosságát, hogy 1978. XI. 13-tól 20-ig hálózatmosatá­si munkákat végzünk Ennek következtében előfordulhat vízzavarosság és nyomáscsökkenés Munkánkhoz megértő türelmüket kérjük. Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat békéscsabai üzemmérnöksége A Gyomai Háziipari Szövetkezet gyomai, dévaványai és hunyai telephelyeire felvételt hirdet női munkavállalók részére szövődéi, kötődéi és varrodai üzemi munkára Betanítási idő 1—3 hónap, melyre egységesen 1600 Ft tanulóbért biztosítunk. Betanulás után teljesítménybér. Jelentkezés : a szövetkezet központjában, a műszaki vezetőnél, Gyoma, Hősök u. 52. Telefon : 68.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents