Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-09 / 264. szám
IgNiWkfiM----I I Sopianae űrügyén 1978. november 9„ csütörtök c Cigarettagyártásunk helyzetéről Csőtörő, silóadapter, kisgép léi zárta a III. negyedévet a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat Nem kis bosszúságot okoz a dohányos embernek, ha nem azt a cigarettát kapja, amit megszokott. Megpróbál egy másikat, de az valahogy nem az igazi... Hónapok óta sokan próbálkoznak másfajta cigarettát szívni, nem kapni Sopianaet, füstszűrös Symphoniát, s Fecske is csak papírfilteres van. Ellátási gondokkal küszköd megyénk, de mint megtudtuk, országosan sem rózsásabb a helyzet. Kevés a filter Magyarországon 1961 óta gyártanak füstszűrös cigarettát. A kezdettől napjainkig szédületes iramban, évente 8-9 százalékkal emelkedett a filteres cigaretták fogyasztása. Négy dohánygyárunk (Debrecen, Pécs, Éger Sátoraljaújhely) jelenleg 25 milliárd cigarettát állít elő, ebből 20 milliárd füstszűrös. Az utóbbi években cigarettafogyasztásunk már csak évi 1-1,5 százalékkal emelkedik, de ezen belül tovább nő a filteres gyártmányok iránti igény. Érdekes megvizsgálni, milyen filtereket használ a dohányipar, s honnan szerzi be ezeket. Magyarországon három füstszűrő-alapanyag van forgalomban. Egyik a kreppelt papír. Szakemberek szerint ennek a legjobb a szűrőképessége, a legtöbb nikotint és kátrányt köti meg. A fogyasztók mégsem rajonganak az ilyen cigarettáért. Oka ennek, hogy kissé megváltoztatja a cigaretta ízét, kevésbé élvezetes azt szívni. Nagy előnye a jó szűrőképességen kívül: itthon is olcsón előállítható. Másik típus a viszkózfilter, amelynek cellulóz az alapanyaga, ám mint az köztudott: cellulóznak sincs bővében az ország. Legelterjedtebb, legkedveltebb a cellulózacetát alapanyagú filterrel „fölszerelt” cigaretta, ilyenek az összetett, multifilteres termékek, például a Sopianae és a Metropol. A cellulózacetát minősége jó, egy nagy hibája van, csak dolláért szerezhető be az alapanyag és a kész szűrő egyaránt. A multifilteres gyártmányok iránti igény akkora, hogy az alapanyag mellett szükség van már kész filterek behozatalára is. Kevés a gyártóberendezés, s a kapacitás növelésének határt szab a dohányipar fejlesztési alapja, mert a füstszűrőgvártó gépsor is csak dollárért szerezhető be — évente egy megvásárlására van lehetőség. Mi okozta a hiányt? Mint minden iparág, a dohánygyártás is figyelemmel kíséri az egyes időszakok fogyasztásának alakulását, ehhez igazítja a gyártás ütemét. Egyik ilyen összehasonlítási alap a féléves fogyasztás. Így 1978 első félévének a fogyasztását is az A kétévenként megrendezésre kerülő nagy tömeg lá- togatottságú vásáron Magyarország részvétele rendszeres. Az idén a kiállítást november 3. és 12. között rendezik meg. A Hungexpo szervezésében 9 külkereskedelmi vállalat vesz részt a kereskedelmi árubemutatón. A Chemoimpex írószereket, kozmetikumokat, kempingcikkeket, a Ferunion kerámiaipari termékeket, alumínium edényeket, a Hun- garocoop sportcipőket, a Hungarofruct konzervipari elmúlt év első feléhez hasonlították. Meglepődve tapasztalták a szakemberek, hogy nem nőtt, hanem mintegy 2 százalékkal csökkent a cigarettavásárlás a múlt évhez képest. Ennek megfelelően csökkentették a termelést. Ekkor hirtelen megugrott a fogyasztás, a tavalyihoz képest csaknem 4 százalékkal, összesen az előző hónapokhoz képest 6 százalékkal. Közrejátszott ebben valószínűleg az a szokás is, hogy ha valamilyen termékből időlegesen hiány lép fel, mi fogyasztók megijedünk, s hatalmas készletek felvásárlásával igyekszünk bebiztosítani magunkat. Ez tovább fokozza a helyenként fellépő hiányokat. A dohányipar erejéhez mérten igyekezett az ugrásszerű igénynövekedést termelésével utolérni, úgy néz ki, ez az utóbbi hetekben sikerült. De mire a termelés utolérte az igényeket, megkezdődött az őszi szállítási csúcs, amelyben a mezőgazdasági termékek kapnak elsőbbséget, a dohányipari termékek rovására. Röviden, ez a két legjelentősebb tényező, amely a hónapok óta tartó ellátási gondokat előidézte. amelyeket hamarosan sikerül leküzdeni. Mi várható ? A füstszűrös termékek tehát rohamosan hódítanak. Érdekes megvizsgálni az egyes, legnépszerűbb gyártmányok helyzetét, a fejlesztés irányát. A Sopianaet négy éve ismerik a fogyasztók, gyártása, vásárlása azóta évente megduplázódott. Jelenleg 1,9 milliárdat készítenek belőle — Pécsett. Ez az a termék, amelynek füstszűrőjéhez nemcsak az alapanyagot, hanem a kész filtert is importáljuk. Ez utóbbi miatt nem nyereséges az előállítása, a gyártók azonban mindent megtesznek, hogy a fogyasztók igényét kielégítsék. Jellemző a termelés ütemére, hogy a Pécsi Dohánygyár dolgozói hónapok óta lemondtak a szabad szombatról, gépeik megállás nélkül dolgoznak. Jövőre új filter- gyártó gépsor kezdi meg a munkát Pécsett, megszűnik a filterhiány, a termelés eléri a hárommilliárdot — ez várhatóan fedezi az igényeket. Nagyon keresett a Helikon cigaretta, ez az egyetlen gyártmány, amelyet az állam ártámogatásban részesít. Előállítási költsége ugyanis jóval meghaladja a tízforintos fogyasztói árat, a kiváló minőségű, niikotinszegény alapanyag miatt. A dotáció csak bizonyos mennyiségre szól, a hiányok ellenére ennél jóval több kerül forgalomba. A felmerülő többletköltséget a dohányipar fedezi. Fecsikéből ez évben 6,7 milliárd készül. Korábban mindhárom — már ismertetett — füstszűrőtípussal forgalomba került, ez megfelelt a szabvány előírásainak. A három gyár terméke nem volt egyforma élvezeti értékű. A Fecske-gyártás egységesítését szolgálják az idén kezdődött termelésszerkezettermékeket, a Hungarotex textilipari termékeket, konfekciót; a Konsumex a Fabu. lon-termékcsaládot ; a Kultúra könyveket, hanglemezeket, folyóiratokat; a Monim- pex mézet, paprikát, édességet; a Terimpex húsipari termékeket, konzerveket, sajtokat állít ki. A bemutatót hazánkat népszerűsítő multivíziós program vetítése egészíti ki. Az Intertourist egy finn szövetkezeti vállalattal közösen magyar termékeket árusít a kiállításon. átcsoportosítások, melynek egyik lépése, hogy Debrecen leállt a gyártással. Pécs és Eger továbbra is készíti a Fecskét, azonban már csak kétféle szűrőbetéttel, papírral és viszkózzal. Várhatóan állandóbb, egységesebb lesz ezentúl a minősége. Na, és a Délibáb? A Sopianaehoz hasonlóan hatalmas ütemben emelkedik a füstszűrös Symphonia fogyasztása. Ez évben még 400 millióval kevesebb fogy belőle, mint a Fecskéből, de becslések szerint jövőre már jelentősen megelőzi. Emelkedő népszerűsége talán a legnagyobb meglepetés volt a szakemberek számára. Jelenleg Debrecen gyártja, de éppen a megnövekedett fogyasztás miatt a korábban csak filter nélküli cigarettát gyártó Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban is üzembe helyeztek egy gépsort, amelyen filteres Symphonia készül. Újdonságot jelentenek az úgynevezett klímazónás cigaretták. Fedőpapírjuk a szűrő közelében ki vannak lyuggatva. Szíváskor nemcsak a parázson, hanem ezeken a nyílásokon át is be- áramlik a levegő. Ennek haszna, hogy a szénmonoxid felhígul, eltávozik, tehát kevesebb káros anyag jut a szervezetbe. A jelenleg forgalmazott Milde Sorte és a Délibáb cigarettáknál a szénmonoxid 15—20 százalékát hígítják fel ily módon, de elérhető 40—50 százalékos hatás is. Egy-két év múlva ilyen intenzíven szűrő gyártmányok előállítására is sor kerül majd. Évente egy füstszűrő- és füstszűrőscigaretta-gyártó berendezéssel tudja növelni kapacitását a dohányipar. Nem sok, de az iparban dolgozók mindent megtesznek termelésük, választékuk fokozására. Valószínűleg sikerrel, hiszen munkájuk célja: a fogyasztók igényeinek minél jobb kielégítése. Kétórás repülőút — 1800 kilométer — után ér Párizsba a magyar utas. A francia és a magyar főváros között fél kontinens: Közép- Európa. Mégsem volt ez soha legyűrhetetlen távolság, s különösen nem az ma, az expresszek, sugárhajtásos gépek idejében. S az emberi gondolat, a népek, nemzetek együttélésének évezredes hétköznapjai finom szálakkal át, meg átszőtték egymás kultúráját, gazdasági életét. Jámbor saint gilles-i szerzetesek telepedtek le már a XI. században a dunántúli Somogyváron, s követték -őket vallon mesterek, ötvösök, gyertyaöntők, szőlőművelők. Három évszázados jelenlétük kisugárzó, erjesztő hatását csak sejthetjük. A XVIII. század végén Batsányi és társai vetették „vigyázó szemüket” Párizsra, hagyományt kezdve és teremtve az egy nemzedékkel későbbi reformkori generációnak. A múlt század harmincas-negyvenes éveitől már vízválasztónak számított a magyar politikai-szellemi életben a francia eszményekhez, a francia kultúrához való viszony. Petőfi, Vasvári és a plebejus demokraták a jakobinusok forradalmi eszméin nevelked- ték, s amikor a szabadság- harc bukása után leszűkültek a politikai cselekvés lehetőségei, írók, festők, szobrászok sokasága mérte önnön művészetét, korszerű Megyénk egyik legdinamikusabban fejlődő nagyüzeme a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat, melynek gyárai és gyáregységei az egyre élesedő piaci versenyben is nemcsak tartani, hanem növelni tudták exportjukat. A vállalat három fő gyártási területe a csőtörő adapter, a silóadapterek és a mezőgazdasági kisgépek készítése, melyek közül az első kettő adja a termelés zömét. Ez a termelés az év első kilenc hónapjában 737 millió forint értékű volt, csaknem 5 százalékkal magasabb a terv időarányos részénél. A gyártmányok szezonális jellege miatt ennél nagyobb arányú a vállalat árbevételi teljesítése. Termékeiket 777 millió világlátását, szellemi magatartását az Európában leg-, haladóbbnak számító franciához. E francia hatás nélkül ma szegényebb volna egy színnel, fejezettel a magyar művészet-, gondolkodás- és irodalomtörténet. Az első világháború tragikus eseményei és az azt követő évek lehűtötték ezt az évszázadok óta termékeny kapcsolatot, s a második világégés után, a hidegháborús évek pedig mélyen a fagypont alatt tartósították azokat. Az olvadás, a kölcsönös közeledés csak a hatvanas évek derekán kezdődött. Magyar részről a békés egymás mellett élés fontosságának, lehetőségének gyakorlati — politikai síkon való — megvalósítása volta közeledés alapja. A francia politikát pedig De Gaulle tábornok nyitottabb, rugalmasabb koncepciója vezette. Péter János külügyminiszter 1965-ben járt Párizsban, s rá egy évre kollégája, Couve de Murville Budapesten. Ez és az aláírt három megállapodás volt a szélesebb körű francia—magyar kapcsolatok legújabb kori nyitánya. Követték ezt a szakminiszterek látogatásai. Legutóbb 1976-ban Lázár György miniszterelnökünk járt a párizsi Ma- tignon-palotában, s tavaly Barre professzor, francia kormányfő tárgyalt Budapesten, az Országházban. Üj fejezetet írunk több forintért adták el 9 hónap alatt, és ezzel a terv 83 százalékát teljesítették szeptember végéig. Még jobb a nyereségterv teljesítése. Az év végére várt 120,5 millió forintból háromnegyed év alatt 106- millió forintot realizáltak, és ez 13 százalékkal több az időarányos követelménynél. Mindezek az eredmények alapvetően a dinamikusan fejlődő exporttevékenységnek köszönhetők. Az idei évre a szocialista exportot 354 millió forintra növelték úgy, hogy 26 forint 40 fillérért termeltek ki egy rubelt. Rendkívül nagy arányban fokozták tőkés exporttevékenységüket. Kilenc hónap alatt 22 millió forintért szálmint egy évtizede a két nép évezredes kapcsolatának történetében. Nem közömbös, milyen gyorsan telnek a „lapok”, s főleg milyen tartalommal... Hol tartatnak ma e kapcsolatok, melyek azok a területek, ahol kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről tárgyalhatunk, ahol mindkét félnek előnyös üzletek köthetők, s ahol termékenyen meríthetünk egymás kultúrájából, művészetéből ? Párizs... A tízmilliós francia metropoliszban kerestünk választ a kérdésekre. Itt, ahol a kormányhivatalok, a vállalatok munkáját összefogó központok, a nagy lapok szerkesztőségei, kulturális létesítmények vannak. Ahol a párizsiak kétharmada alkalmazotti minőségben, hivatali, oktatói, egészség- ügyi foglalkoztatottként dolgozik. A különbségek észlelésén túl meghökkentő, hogy a tízmilliós francia főváros sok tekintetben hasonló cipőben jár, mint Budapest vagy néhány vidéki — méreteiben természetesen jóval szerényebb — városunk. A múlt század vége óta emlékezetünkben, s irodalmi művekben, útibeszámolókban, festményeken élő Párizs-kép mintha szakadozna. A belváros most is nyüzsgő, elegáns, a fények ragyogóak, a boulvard-ok az esti órákban is tömöttek, s vidám társasággal tele a csaknem tízlítottak adaptereket a tőkés partnereknek, az országban átlagos 37 forintos dollárkihozatali mutató helyett 29 forint 60 fillérért előállítva egy dollárt. A tőkés export egyébként az előző év hasonló időszakához képest 45 százalékkal emelkedett, ami különösen a megváltozott piaci helyzetet figyelembe véve szép eredmény. Természetes, hogy ilyen, átlagot meghaLadó termelési eredmények mellett a dolgozók jövedelme is az átlagot meghaladva nő. A tervezett 6 százalék helyett 8 százalékkal növelték a béreket, és a vállalat bérszínvonala elérte a 38 ezer forintot. A sikeres háromnegyed év egyben bizakodó hangulatot teremtett a vállalatnál, az éves tervteljesítést illetően is. Az előrejelzések szerint a tervezett 937 millió forintos árbevétel helyett 970 milliót teljesítenek, nyereségük pedig mintegy 5 millió forinttal haladja meg a tervezett 120,5 milliót. Mindezt kizárólag a termelékenység fokozásával érik el, mert a dolgozók létszáma évközben mintegy 40-nel csökkent. Ezzel párhuzamosan nőtt az egy dolgozóra jutó termelés értéke 357 ezer forintra úgy, hogy közben az anyagmentes termelési érték 140 ezer forintra emelkedett. Ezeket az eredményeket természetesen nem lehetett kizárólag munkaszervezési intézkedésekkel elérni. Kellettek ehhez új gépek és berendezések is, melyekre eddig 54 millió forintot költött az idén a vállalat. Ebből a pénzből elsősorban festő- és kiszolgáló berendezéseket, valamint termelékeny gépeket vásároltak. Bár az év végéig még két hónap van hátra. máris látszik, hogy a MEZÖGÉP-vál- lalat a tavalyinál is jobb eredményeket ér el, pedig az 1977-es esztendő volt a vállalat történetének eddigi legsikeresebb éve. így érthető a bizakodás, hogy ha tavaly elnyerték a Tröszt Kiváló Vállalata címet, akkor annál az idén sem adják alább. ezer kisvendéglő. De ez a belváros, 2 millió ember otthona. A többi párizsi — a városi lakosság négyötöde — külvárosokban él. Párizs lé- lekszáma a második világháború után kezdett nőni ugrásszerűen. 1964-ben már 8,4 millió ember élt e régióban. S a gondok — az emberi létfeltételek megteremtése, közművesítés, lakás stb. — úgy látszik azonosak mindenütt, a Szajnától a Dunáig, s a gyors megvalósítás is ugyanolyan gyermek- betegségekkel jár. 1954-ben indítottak el egy nagyszabású építkezési tervet a városatyák — ma már látszik, hogy megfelelő előkészítés és elképzelés nélkül. Ez volt a nagy lakótömbök korszaka, a jellegtelen, egyforma betonóriások születésének története. Ugyanakkor épült sok kisebb lakóház is, meglehetősen ellenőrizhetetlenül, és építészeti-városrendezési koncepció híján. Nagyobb jelentőségűek azok a változások, amelyek a város ilyen gyors és mohó kiterjedéséből következtek. A városközpontban már-már elviselhetetlen a túltelítettség, a peremkerületekben pedig az álmos alvó városok, az álló nap élet nélküli háztömbrengeteg. Kétségkívül szegényedik a Párizsra olyannyira jellemző társadalmi elvegyülés sokrétű gazdagsága és a mindenfajta ember és tevékenység színes szomszédsága. Alvó városok, hivatalnokutcák, üzletközpontok, éjszakai mulatók, mozik, szex-shop-ok negyede — az elkülönülés ma is tart, sőt mindennapi realitás. Csupor Tibor Következik: Tokaji és libamáj Hazánk részvétele a helsinki fogyasztási cikkek vásárán M. Szabó Zsuzsa Naponta mintegy 60 ezer liter tejet dolgoznak fel a Sárréti Tej Közös Vállalkozás szeghalmi üzemében. A tej nagy részéből ízletes sajt készül Fotó: Jávor Péter L. L. Franciák és magyarok o Kérdések — Párizsban
