Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-04 / 261. szám
O 1918, november 4., szombat Moór és Paál találkozása az idegosztályon. Tegnap este mutatta be színházunk Csurka István komédiáját, a Döglött aknákat. A két főszereplő: Körösztös István és Székely Tamás Fotó: Demény Gyula Az oktatási eszközök jobb kihasználásáért " Mérlegen a múzeumi és műemléki hónap Szocialista brigádok, diákok látogatásai Befejezéséhez közeledik az idei múzeumi és műemléki hónap eseménysorozata. Dér László, a Békés megyei Múzeumi Szervezet vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a megye múzeumaiban minden a megtervezett program szerint alakult. A korábbi évekhez képest előrelépés volt, hogy a programok jobban kapcsolódtak a képzőművészeti világhéthez, elég itt a nyitórendezvényre, a „Békés megyei művészek szobrai és plasztikái” című kiállításra gondolnunk. Ugyanakkor erősödött a hónap műemléki jellege is. Több kiállítás és előadás foglalkozott ezzel a témakörrel. Mindezeken kívül lényeges tematikai sajátosság volt, a 60. évfordulóra való megemlékezés. Természetesen az ehhez kapcsolódó kiállítások, előadások, csak elindítói azoknak a rendezvényeknek, amelyeket az évforduló jegyében szerveznek majd. * * * A múzeumi hónap mérlegének felállításakor említésre méltó, hogy komoly előrelépés volt a csoportos foglalkozások terén. A múzeum és az iskola kapcsolatában például szép eredmény, hogy 88. Odanyúlt, s mintha csak a játékos kép öltene testet varázsérintésre, a magasból lecsüngő valódi kötélzetbe markolt. Szíve nagyot dobbant: megvan! Oldalt pillantott. A kőasztal mellett édesdeden aludt a házigazda. Feje a bőrökön, s körül szétterült, vadon nőtt fürtök. Az aranybarna fürtök. S noha torkában dobogott a szíve, kissé elmosolyodott. Fellépett a hágcsóra, s azon felkapaszkodott a boltozatig. S íme, a sziklaperem fölött, melyhez a hágcsót erősítették, nyílást fedezett fel. Szűk, sötét kis nyílást. Az ember, ha felhúzódzkodott a peremre, épp csak bebújhatott, hason csúszva. Ha ugyan e lyuk arra való, hogy kijusson innen az ember. De akkor minek a hágcsó? Anyicska tapogatózva kúszott a sötét sziklaüregben. S noha az út nem volt hosszú, mégis örökkévalóságnak tűnt. Néha veríték öntötte el, ahogyan hason csúszva előrejutni igyekezett, s fejét oldalra fordítani kényszerült, hogy átküzdhesse magát a csak Békéscsabán összesen 85 gyermekcsoport kereste fel a múzeumot ez időszak alatt A mintegy háromezer diák részben filmvetítésen és tárlatlátogatáson, részben múzeumi órákon vett részt. Az új épület átadásával az előadások, vetítések jobban kapcsolódhattak a gyűjteményi anyaghoz, hiszen korábban előadóhelyiséggel nem rendelkezett a múzeum. Most a szemléltetést már nemcsak egy-egy tárgy bemutatásával oldhatták meg, mert az egész gyűjtemény ott, helyben rendelkezésre állt. Az új épületnek köszönhető, hogy az állandó kiállítás mellett három időszaki kiállítást is bemutathatnak egyszerre a nagyközönségnek. Az üzemi kapcsolatok is erősödtek az elmúlt hónapban, s mint Dér László elmondotta, az igények egyre inkább kibontakozóban vannak. Ezt tapasztalhatták mindazok, akik részt vettek az üzemi közművelődési felelősökkel rendezett találkozón, amelyen 14 üzem képviselője vett részt. * * * A múzeumi hónap keretében a múzeumbaráti kör két kirándulást szervezett. Az legszűkösebb helyeken. Az irdatlan súlyú sziklatömbök összepréselték ilyenkor a tüdejét. Apró kapkodásokkal nyelt be morzsányi levegőt, s vágyakozott egy nagy lélegzet után, mely egész tüdejét megtölti. És ilyenkor érzett olyasmit, hogy most se előre, se hátra — beszorult a sziklák közé. Abban most már biztos volt, hogy nem itt jöttek be. Nem, ez lehetetlen. Végre, kicsit tágasabb lett, és derengést észlelt. Akkora levegőt vett, majd megrepedt tőle. Ujja alatt száraz ha- raszt zörrent, Majd fejét is bele kellett fúrnia a sűrű harasztba, mintha homokba ásná magát. S egyszer csak nem volt fölötte a szikla, kibújt a derekáig érő harasztból. Mint valami habfürdőből. Kinn volt a szabad ég alatt. Kinn volt, s körülnézett. Sziklafal zugában állt, egy mélyedésben, ahová a szél összehordta a környező fák harasztját. A szikla olyan volt, mint valami várrom utolsó csonkja, kőtömbökből óriások rakta vár maradéka. Amolyan odatétt kőtömb Az iskolában felhalmozódott audiovizuális oktatási eszközök kihasználtságáról, nem is olyan régen, szinte legendák keringtek. A töb ezer forint értékű eszközök ott porosodtak a szertárakban, egyrészt korszerű információ-hordozó anyag híján, másrészt a pedagógusok hozzá nem értése miatt. Ezen a meglehetősen áldatlan állapoton próbált segíteni a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya Pedagógus Továbbképző Intézete. Ezért 1975-ben alapfokú oktatás- technikai tanfolyamot indítottak az oktatástechnikai egyik Tótkomlósra, ahol a táj házat és a Koppány- gyűjteményt látták a résztvevők, a másikat Szarvasra, ahol a múzeumbaráti kör művészeti szekciója Erdélyi Attila művészetét ismerhette meg. Dér László végül kitért arra, hogy a múzeumi és műemléki hónap keretében a múzeumok a közönség elé tárták gyűjteményük új szerzeményeit, hisz az egyik legfontosabb cél éppen a gyűjteményi gyarapodás közkinccsé tétele volt. • * • A múzeumi és műemléki hónap Békés megyei eseményének záróprogramja ma délután 15 órakor lesz. A Békés megyei múzeumbaráti kör ekkor tartja a Munkácsy Mihály Múzeumban évi közgyűlését. Az összejövetelen beszámoló hangzik el a baráti kör 1978. évi munkájáról. Ezt követően dr. Vass István „A KMP Békés megyei tevékenységére vonatkozó kutatások néhány újabb eredménye” címmel tart előadást, végül értékelik a néprajzi és helytörténeti pályamunkákat. N. A.' volt az is, ami alól kibújt. Mintha csak nem illeszkednék egészen pontosan az alatta levő tömbhöz, s ez az egyenetlenség okozna némi rést közöttük. A rést e zugban elborította a derékig érő haraszt. A sziklacsonk alig magasodott AnyicSka feje fölé, néhány méternyit mindössze. „A tetőn vagyok, a szurdok a másik oldalon lehet” — állapította meg mindjárt. S valóban, füves hegyhát induit a sziklazugtól. Csene- vész, ritkás fák között tüskés bozótok sűrűje. A lány jobb kéz felől felismerte a koporsó-hegyet. Nem burkolózott kék párába, minthogy közelebb volt hozzá, mint bármikor, ha az erdőn távolabbra eljutott. De hogy fölismerte az alkonyati nap kihunyni készülő korongja alatt, máris tudott tájékozódná. Szinte pontosan tudta, merre esik a falu. Elindult. S hajnalra ugyanide visz- szatért, batyuval a hátán. Azt mondta, és elszántan mosolygott : „Megszabadítom őket a Gonosztól! Hogy ne féljenek többé...” Széthajtotta maga előtt a harasztot, batyuját előretolva becsúszott a kőtömbök közén. Az egyszer 'megjárt út már nem volt olyan félelmetes. Szíve másért dobogott. Mert mégiscsak merész dolgot mível, eredményében kiszámíthatatlant. Milyen lesz a fogadtatás? És mi várja még aztán? Nem lehetett biztos. Bízott az ösztönében. S az csoport munkatársainak vezetésével, az óvodákban és általános iskolákban dolgozó pedagógusok számára. A három lépcsőben megvalósított tanfolyamon először a vezető szakfelügyelők és a megye 10 központi műhelyének vezetője vett részt. Felkészítésük után a tanfolyam résztvevői 1976 tavaszán, a továbbképzés második lépcsőjében, 12 órás tanfolyamon adták tovább tudásukat az iskolák igazgatóinak és iskolánként egy-egy jó technikai érzékű pedagógusnak. A harmadik lépcsőben az ily módon felkészített iskolák szakemberei átadták ismer reteiket a tantestületekben tanító pedagógusoknak. Ezzel az alapfokú oktatástechnikai tanfolyam le is zárult Időközben azonban alaposan megszaporodtak az oktatástechnikai eszközök, ugyanakkor a központi ellátásból alig-alig juthattak az iskolák korszerű információ-hordozókhoz. De az is közismert, hogy ezek az anyagok rendkívül drágák, és csak nagyon kevés szakmai tárgyhoz készültek még el. A pedagógus továbbképző intézet ezért 1976 szeptemberében új tanfolyamot indított, amelyen most már audiovizuális információ-hordozókat készítettek a pedagógusok. A szakosított tanfolyamon a szaktárgyukat kiválóan ismerő pedagógusok megismerkedhettek a fényképezés, a filmezés, az írásvetítő transzparensek készítésével, majd az elméleti felkészülés után a gyakorlati tennivalókkal is. A tanfolyam második szakaszában a pedagógusok a vezető szakfelügyelőkkel közösen, kiválasztották az egyes szaktárgyakhoz, és különösen az új tantervi dokumentumokhoz szükséges tematikát. A tervezést aztán meg is valósították. Ebben az évben a szakosított tanfolyam utolsó fázisához érkezett: most a rajz- és gyakorlati foglalkozás információ-hordozó anyagát készítik el a szakos nevelők. Idén az Országos Oktatás- technikai Központtal közösen a pedagógus továbbképző intézet 180 órás, az eddigieknél is magasabb szintű tanfolyamot indított oktatócsomagok tervezésére és készítésére. A már elkészült hatodikos fizika oktatócsomagban jól látható a célrendszer és követelmény- rendszer egysége. A tanfolyam során, amelyen egy- egy teljes témakört dolgoztak fel a résztvevők, hat oktatócsomag készült el. Az oktatástechnikai eszközök kihasználását a gyakori meghibásodás is akadályozza. Az egész megyében eddig mindössze egy technikus tudott segítséget nyújtani az iskoláknak. Ezért hasznos az a kezdeményezés, amelyet az oktatástechnikai csoport indított: az egyszerű meghibásodások kijavítására, magukat a pedagógusokat készítik fel. Ezért szervezték meg a 100 órás iskolai audioviziuális technikai tanfolyamot. A technikusi tanfolyamnak két előnye is van: egyrészt jól felkészült szakembereket kapnak az iskolák, másrészt a gyakorlati foglalkozások alatt megjavítják a megyében meghibásodott oktatástechnikai eszközöket. B. Sajti Emese MOZI Jégmezők lovagja Most, amikor már a szovjet filmművészet olyan sokszínűén ábrázolja a társadalmi fejlődés bonyolult kérdéseit, s ezekben a napokban látjuk vendégül e művészet jeles képviselőit megyénkben is, a szovjet filmek fesztiválján, ilyenkor jó, ha a hőskorszak nagyjaira, köztük az egyik leghíresebbre: Eisensteinre emlékezünk. Nemrégiben vetítette a békéscsabai Szabadság mozi az 1938-ban készült filmet: a Jégmezők lovagját. Kicsit sérült hanggal, itt-ott megugró kópiával ugyan, de milyen jó, hogy előbukkan időnként mozijainkban ez a filmtörténeti jelentőségű alkotás. Hajlamosak vagyunk a legyintésre, ha ilyen film- történeti értékű műről hallunk. Ugyan ki nem látta már ezt vagy azt a filmet — mondjuk, pedig újra nézve ezeket, különleges élményben van részünk. Talán a film történetét megörökítő könyveket is elővesszük, hogy az alkotások születésének korszakát felidézzük. Eisensteinnek, aki az akkor új irányt teremtő filmtechnikai felfedezés ; a montázs és az intellektuális film híveként dolgozott, nem volt könnyű dolga a 30-as évek Szovjetuniójában. Formalista kísérletezőnek, a kispolgári értelmiség forradalmi ideológusának vádolták kritikusai. Nem illettek elképzelései a realista meseszövés és az egyéni hős ábrázolásának uralkodó művészi áramlatába. Csak 1938-ban nyílott lehetőség arra, hogy újra bizonyítsa tehetségét a történelmi témát feldolgozó Alekszandr Nyevszkij (Jégmezők lovagja) című film megrendezésével. A főhős herceg a XIII. század közepén helyreállította Oroszország egységét és a Pejpusz- tó jegén vívott ütközetben tönkreverte a Német Lovagrend hadseregét. A filmben statikusan és szépen megkomponált képeket sorakoztatott fel a rendező, de a montázstechnika alkalmazásával drámai erőt sugallnak a jelenetek. A közelgő veszedelem ábrázolásának klasszikus példája, amikor a csata kezdetén megpillantjuk Nyevszkij herceg sziluettjét egy magas sziklán, majd a horizont felől előnyomuló német lovagok tömegeit látjuk meg. Méltóságos és misztikus még ma is a Jégmezők lovagja. Az irgalmatlan, könyörtelen hódítók fehér köpenyének szinte a pusztításvágy, a halál jelképe. Hát- borzongató a lovagrendek öltözete, sisakja és démoni .a szállítható orgonán csapkodó szerzetes figurája. A vallás és a terror rokonságát illusztrálja velük a rendező, s kitűzött célja még az is, hogy filmjével a német fasizmusra mérjen csapást. Prokofjev zenéje fontos része Eisenstein mondanivalójának. Bár ma már látjuk a film gyengéit is (a túl hosz- szú, monoton csatajeleneteket), de jelentősége vitathatatlan, s annak idején biztosította a rendező művészi boldogulását is. A korán elhunyt Eisenstein filmjei, művészi hitvallása akkor és azóta is a világ számos nagy rendezőjének szolgált példaképül. Bede Zsóka Gazdag program a békéscsabai úttörőknek A békéscsabai ifjúsági és úttörőházban novemberben új természetvédelmi előadássorozatot indítottak kisdobosok és úttörők számára. Elsőnek „Csak egy Föld arcban, melyről eleget olvasott. Bízott, mint a gyermek. S mint a megszállottak, ö lesz, aki kihozza a szurdokból a katonát, megváltván rettegéséből a falut, megnyitva előtte a világító értelem útját Nem beszélte meg ezt magával szavakban, de a megváltás gomolygó izgalma reszketett szívében. S még valami reszketett, amit nem tudott megfogalmazni, mert sohasem érzett még. S ami együtt és elválaszthatatlan reszketett benne a megváltás boldog izgalmával. Köny- nyű lett volna megtalálnia pedig, ha kicsit is keresi, az egyetlen hasonlítható érzést: a féltést. Ügy lehet, a vezérlő fonalat a láthatatlan szálak sodrában, mely ide húzza. Bidiangósors? A botor pillangóé? Fényszálak foglya?... A batyu előtte huppant a barlang kőpadlójára. Az erdő réme a bőrökön ült, moccanatlan. Feje durva tenyerének öblös kelyhé- ben. A bánatba roskadt tehetetlen erő. Beszédesebb kép nem is lehetne. Anyics- ka ahogy letekintett, nyilvánvaló volt előtte. A zajra, amit a batyu ütött, még riadni is felejtett. Lassan, súlyosan emelte meg fejét, mint mázsás kőtömböt. Olyan volt, mint nehéz álomból az ocsudás. Végig- zuhintotta a barlangot szomorúsággal. S akkor a lány is letoppant a hágcsóról. Letoppant. (Folytatjuk) van” címmel Réthy Zsig- mond muzeológus tartott előadást, majd a téma folytatásaként november 17-én 3 órakor „A természetvédelemről dióhéjban” című előadásokra kerül sor. Novem- ; bér 5-én délután 15.30 órakor újból megkezdte foglalkozásait az úttörők és kisdobosok körében népszerű „Játszó”. A 'kisdobostáncházat Kurtucz Borbála néptáncoktató vezeti. Az ifjúsági ház programjában új színt jelent a Kincskereső klub, amely 19- én délelőtt 10 óraikor kezdi meg foglalkozását. A Kincskereső című irodalmi gyermeklap nemrég Fordító kerestetik címmel pályázatot hirdetett. A Zana Zoltán által vezetett klub tagjai erre a pályázatra készülnék fel. A gazdag programból érdemes kiemelni a már hagyományosnak számító pályaválasztási fórumot. A november 18-án délelőtt 10 órakor megrendezendő fórumon Békéscsaba város 7. és 8. osztályos tanulóinak a középiskoláik, szakmunkás- képzők, és a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársai válaszolnak a továbbtanulásról és pályaválasztásról szóló kérdéseire. November végén, 26-án délelőtt 9 órakor játékos sportversenyt rendeznek kisdobosoknak „Játsz- szunk együtt!” címmel. A verseny során tízfős kisdoboscsapatok vetélkednek. A kicsinyeknek különösen kedvez a november havi program. November 19-én a Napsugár bábegyüttes műsorát láthatják, 23-án pedig „Foltos és fülenagy” címmel az Állami Bábszínház mutatkozik be az óvodásoknak, majd délután fél 3 órai kezdettel a kisiskolásoknak. SZEBERÉNY! LEHEL: A RÉM Regény
