Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-30 / 282. szám

1978. november 30., csütörtök o Vb-ülésröl jelentjük Mezőberény Tegnap, szerdán délután tartotta soron következő ülé­sét a mezőberényi Nagyköz­ségi Közös Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. Napirendi pon­tok között szerepelt az épí­tő- és parkosítóüzem jövő évi feladattervének jóváha­gyása. Az üzem 1979-ben 5,1 millió forint értékű felújítást vállal, az építőipari szolgál­tatás mintegy 400 ezer fo­rint lesz. Ezután a vb tagjait tájé­koztatták a MEZŐGÉP Vál­lalat mezőberényi gyáregysé­gének munkájáról, fejlesztési célkitűzéseiről, az üzem- és munkaszervezés helyzetéről, a dolgozók egészségügyi, szo­ciális és kulturális ellátott­ságáról. A beszámolóból ki­derült, hogy a 310 fős gyár­egység termelésével a nagy­község egyik igen fontos ipa­ri bázisa, a vállalat életében, tőkés exportjában jelentős szerepet tölt be. Az Országos Műemléki Felügyelőség Boldván a XII. század­ban épült bencés apátsági templom helyreállításán dolgozik. A helyreállítással napvilágra került egy körülbelül hétezer éves neolitkori település nyoma. Megtalálták a templom mellett a hajdani keresztelőkápolna alapját is (MTI-fotó — Herényi László felvétele — KS) Ozemi demokrácia a textiliparban Se szeri, se száma azoknak a szervezett kereteknek, for­máknak, amelyek a vállala­tok, üzemek munkahelyi de­mokráciáját hivatottak szol­gálni, kifejleszteni, erősíteni, de nagyon sokat kell még tenni a munkahelyeken azért, hogy ez mindennapi való­sággá, gyakorlattá váljon. Röviden így foglalhatjuk ösz- sze annak a tanácskozásnak a legfontosabb megállapítá­sait, amit az SZMT és a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének központi veze­tősége tartott a napokban Békéscsabán. A textilipari üzemekben sem elég ugyanis ügyrend­ben szabályozni az üzemi de­mokrácia fórumai összehívá­sának rendjét, működési szabályait, a dolgozók rész­vételének módját, a fóru­mokra tartozó kérdések kö­rét. A munkahelyi demokrá­cia érvényesülésének sok más fonte» feltétele is van. A fórumok — termelési, bi­zalmi és szocialista brigád­vezetői tanácskozások, üze­mi gyűlések, s az úgyneve­zett „réteg”-f órumok — mindenütt megvannak, az esetek többségében azonban mégsem funkcionálnak kel­lőképpen •— állapították meg a tanácskozás résztvevői. Sok a kis üzem, a kis telep­hely, s a központok nem tö­rődnek eléggé azzal, hogy a fióküzemek idejében meg­kapják az előterjesztéseket. Néhány esetben, főleg a ne­hezen megközelíthető helye­ken a felkészülésre csupán egy-két nap marad. Gyakori hiba az is, hogy az illetékesek nem fordíta­nak elegendő figyel met az előterjesztések, a felvetett problémák megfogalmazásá­nak közérthetőségére. Az írásos anyagok terjedelme­sek, sokszor nehezen átte­kinthető mondatokat, nem mindenki számára érthető szakkifejezéseket, összefüg­géseket, adatokat, táblázato­kat tartalmaznak. Még na­gyobb baj, hogy nem mindig derül ki belőlük egyértelmű­en, hogy a dolgozóktól vagy a testület tagjaitól miben kémek állásfoglalást. Az sem helyes, hogy a vállalati ve­zetőkkel együtt tartott meg­beszéléseket nem előzik meg mindenütt csoportértekezle­tek. Jól illeszkednek az üzemi demokrácia megvalósítását célzó fórumrendszerbe a szo­cialista brigátívezetői és a termelési tanácskozások. Am — sajnos — olyan telephely is akad (sarkadi és mezőhe- gyesd kenderüzemek), ahol egy adott témában csak egy tanácskozást szerveznek, s ezen a délutáni vagy éjsza­kai műszakban dolgozók nem tudnak részt venni. A tanácskozás résztvevői értékelték a Békés megyei textiles üzemék kádermun­káját is. Megállapították, hogy alapvetően jó az után­pótlás biztosítása, de gondot okoz, hogy a fiatalok és a munkások bevonásával nem mindenütt törődnek kellő­képpen, se nem megfelelő a tisztségviselők utánpótlása, képzése sem. A tanácskozáson részt vett és kifejtette véleményét — többek között —■ Gyulavári Pál, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának titkára és dr. Biró Györgyné, a TDSZ főtitkára is. — v. j. ­Felavatták Rabinovits lázsef emléktábláját Tegnap délelőtt felavatták Rabinovits József emléktáb­láját Kőbányán, a Zágrábi utcai lakótelepen. A magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő harco­sának, a KMP egyik alapító tagjánák, a párt első Köz­ponti Bizottsága egyik titká­rának, a Tanácsköztársaság belügyi népbiztoshelyettesé­nek emlékét őrző táblát a nagy forradalmárról elneve­zett utca 16. számú házának falán helyezték el. Órádra készülnek Tegnap reggel 8 órától 13 óráig szólt a zene — kisebb megszakításokkal — Békés­csabán, a Megyei Művelődé­si Központ nagytermében. Próbált a Békéscsabai szim­fonikus zenekar... A zenekar tagjai az aradi és békéscsabai testvérkap­csolatok jegyében, december 2-án a kora reggeli órákban Aradra indulnak, viszonozva ezzel az ottani állami filhar­monikus kórus legutóbbi Bé­kés megyei látogatását. Ott-tartózkodásuk élső napján Aradon tartanak hangversenyt, Molnár László vezényletével, aki október­ben vette át a zenekar Veze­tését. Műsorukon Enescu : Prelud l’unisvan, Bach III. Brandenburgi versenye, Haydn: D-dúr zongoraverse­nye és Londoni szimfóniája, valamint Hajdú Mihály: Di- vertimentója. A kétórás elő­adást másnap, december 3-án Borosjenőn mutatják be is­mét. A zenekar tagjai elő­reláthatóan hétfőn, a késő délutáni órákban térnek ha­za. Az Alkotó Ifjúság-pályázat országos kiállítása Budapesten Az ifjúság művészi képes­ségeit is „megnyilatkoetatta” az Alkotó Ifjúság-pályázat, amelyet az Állami Ifjúsági Bizottság, a Kulturális Mi­nisztérium és a KISZ Köz­ponti Bizottsága hirdetett meg. A munkásoktól a mű­szaki értelmiségiekig a leg­különbözőbb foglalkozású fiatalok több mint ezer kép­ző-, ipar- és népművészeti alkotást küldtek a hivatásos művészekből álló bíráló bi­zottság elé. Az ország min­den részéből érkezett pálya­művek között a legszínvona­lasabbáknak — 134 fiatal csaknem 300 művét — első ízben mutatják be külön ki­állításon a Budapesti Törté­neti Múzeumban. A Kulturális Minisztérium ifjúsági bizottsága a legki­válóbb művek díjazásával a szenvedélyes alkotókedvet ösztönzi — mondotta Bara­bás János, a KISZ KB tit­kára szerdán, a kiállítás meg­nyitóján. A 16 pályadíjat Bo­ros Sándor kulturális mi­niszterhelyettes adta át. A kiállítást december 17- ig tekinthetik meg az érdek­lődők. A lottó ajándéksorsolása A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság decemberben külön ajándéksorsolást ren­dez. A húzáson a decembe­ri előfizetéses lottószelvé­nyek, valamint azok az 52. heti lottószelvények vesznek részt, amelyek — az 51. heti lottószelvényekkel egy idő­ben — legkésőbb december 21-én, csütörtökön 12 óráig a kiértékelő helyekre beér­keznek. Az ajándéksorsolást december 22-én rendezik, a főnyeremény: Moszkvics sze­mélygépkocsi. Ankét a hisárutermelésről Hazánkban 1 700 000 csa­lád vesz részt a háztáji és kisegítő gazdálkodásban, és ők adják a mezőgazdasági termelés egyharmadát. Gond viszont, hogy a kisgazdasá­gok termékeiből kevés válik piaci áruvá — mondották el azon az ankéton, amelyet szerdán tartottak meg a ker­tészeti egyetemen. A kisgazdasági áruterme­lés fejlesztésével foglalkozó tanácskozáson — amelyet a népfront rendezett — Zsit- vay Attila, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um főosztályvezető-helyette­se vitaindító előadásában hangsúlyozta: a kisgazdasági termelés nem divat, nem jó szándék kérdése, hanem az ország ellátásának, az áru­termelésnek az alapja. Az alma kivételével például minden gyümölcsféléből a legjelentősebb részt ma még a kisgazdaságokban termelik meg. Így e szektor termelé­sének szinten tartása a ha­Gvermekkönyvheli előzetes December 4-én kezdődik a gyermekkönyvhét. E prog­ram előzeteseként Muszty Bea és Dohai András ven­dégszerepeit tegnap, szerdán verses-zenés gyermekműso­rával Geszten, Mezőgyánban és Gyulán. Ma délelőtt 10 órákor ismét nekik tapsol a gyermekközönség, ezúttal Bé­késcsabán, a Megyei Műve­lődési Központban. Délután 15 órai kezdettel a 11-es szá­mú általános iskola ötödik, hatodik osztályos diákjai ré­szére tartanak rendhagyó iro­dalomórát a fővárosi ven­dégművészek. Pénteken még két előadást tartanák, dél­előtt a 10-es számú általános iskolában, délután pedig Bé­késen mutatkoznak be mű­sorukkal. zai gyümölcsellátás alapvető érdeke. A zöldségellátást a mindenkori kereslet szabja meg; egy ember évente átla­gosan 48—50 kilogramm friss zöldséget vásárol, és e mennyiség fele a kisgazdasá­gi termelésből származik. A kertészeti ágazat VI. öt­éves tervi fejlesztési kon­cepciójának alapja már el­készült, ebben határozottan megfogalmazódik a kisgaz­daság! termelés szerepe a zöldség-, szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, gyógy-, illő- és fűszernövény-termesztésben. A hozzászólásokból egy­értelműen kitűnt: a kisgaz­daságoknak a munkaigényes növények termesztésében van jelentős szerepük. A gondok között megemlí­tették, hogy számukra nem jó a növényvédő szerek cso­magolása, a vetőmag minő­sége nem mindig megfelelő és nincs elegendő szaporító­anyag sem. Kősziklából vizet fl legenda szerint László királyunk szomjúhozó seregének bárdjával fakasztott vizet egy kősziklá­ból. Bár a kémikusok bizo­nyítják, hogy a sziklában is van víz, de egy bárddal for­rást fakasztani, a rideg, meddő kőből, ilyformán éle­tet csiholni mégis nagy do­log lehetett. Életfakasztás a rideg kő­ből mostanság mindennapos, s akik ezt az életet fakaszt­ják, azok nem királyok, így hát aligha említik majd meg nevüket, legendás tetteiket a gesták és krónikák. Mert kit érdekel az, hogyan tett „cso­dát” mondjuk Kiss Gergely asztalos, Nagy Pál könyvelő, Kovács Jenő marós, vagy La­katos Zoltán bányász, az el­eddig parlagon hevert város környéki terméketlen földek­ből kimért hobbikertekben? Településenként néhány hektár az egész, semmi több. Kis paradicsom. Mert para­dicsom is terem itt persze, meg szőlő is. Gyümölcsfák is természetesen, fiatalkák, de már büszkén gömbölyítik gyümölcseiket. Hobbikertek. Kiskertek. Lehet választani a névben, a lényegen az mit sem változtat: csodát mí­veltek a kisek, kovácsok, az emberhez illő lelemény, a szerszám, és a szívós munka nyomán. Életet fakasztottak a köves, száraz, reménytele­nül sivár tájon. Műveljétek meg kertjeite­ket — így szól a bölcs in­telem. Itt is, meg az ország számos más pontján is, a nagyüzemileg megművelhe- tetlen területeken, néhánv négyszögölön csupán formá­lódik egy igazi „kert Ma­gyarország”. Semmiből valamit: ez az igazi emberi cselekvés. Át­formálni a tájat, a világot, benne önmagunkat: ezért ér­demes élni. S ezekből a ..kősziklákból” életet fakasz­tani. már önmagában véve is örömteli, igazán emberi dolog. Mennyi lehet ezeknek a kis kertelmek, ezeknek a szó szerint is konyhakertek­nek az összes területe? Or­szágosan néhány ezer hektár, s bérlői túlnyomórészt olyan emberek, akiknek szenvedé­lyük az életteremtés. S ha a dolognak csak ezt a részét, az etikai, erkölcsi, sőt: társa­dalometikai részét tekinte­nénk is, már akkor is fel­becsülhetetlen értéke lenne ezeknek az egykor értékte­len kis parcelláknak. A kis kertek jószívvel meghálálják gondozóik mun­káját. Megvan belőlük a család szükséglete zöldségből, gyümölcsből, miegyébből, jól ellátható a konyha, s ez már korántsem csak szépelgő gon­dolat. Ez már gazdaság, sőt közgazdaság. Olyan értelem­ben is, hogy soha nem termő területek kerültek a termés szférájába akkor, amikor oly sok nagy hozamú földterület esik sajnálatosan áldozatul az urbanizációnak, az iparoso­dásnak, az infrastruktúrá­nak. Ám olyan értelemben is, hogy a kis kertek bérlői, mívelői nem az országos „keretből” kérik ki részüket, hanem megtermelik azt ma­guk, sőt egynémelyike még piacra is képes szállítani. Eleddig terméketlen földe­ket termővé tenni, ezzel a népgazdaságot egy tekintet­ben könnyíteni, más vonat­kozásban még segíteni is — ez bizony minden romantika és líra nélküli közgazdasági kategóriává emeli a kerteket, különösen a kertszövetkeze­teket. Ne beszéljünk most azok­ról, akik nem „vizet”, de legalább olajat. szeretnének fakasztani ama bizonyos kő­sziklából, akik számára a kert csakis és egyedül piacra termelő „üzemegységet” je­lent. Ne szóljunk most a sznobokról, és a kivagyiak- ról, akik e kertek orvén és ürügyén, azok közepébe vár­kastélyt szeretnének építeni és építenek is. Az impozáns és ki tudja mibe kerülő ke­rítésekről se ejtsünk szót. ég ha bosszantóak mindezek is, ha nem is elhanyagolható, de elenyésző százalékot jelente­nek csupán a csodát mívelők egyre népesebb táborában. Csodát mívelők? Hiszen ép­pen az a csoda az egészben, miként bizonyítják be: egy­általán nem kell csoda ah­hoz, hogy kősziklából vizet fakasszunk. Munka kell hoz­zá. Meg szeretet. Annak sze- retete, amit csinálunk. Gyurkó Géza M ü tágyalőterembai Lopásért húsz hónap szabadságvesztés A napokban tárgyalta az orosházi Járásbíróság Bak Mihály, Orosháza, Bethlen út 54. szám alatti lakos bűn­ügyét. A vádlott már volt büntetve különböző vissza­élések miatt. Legutóbb lopá­sért ítélték el. A 22 éves fi­atalember a büntetésekből nem sokat okult. Szabadság- vesztésének letöltése után az orosházi KAZÉP Vállalatnál helyezkedett el. Keresetének-MMWWUmimVMMMMMltWMtUVWUHHMMm»­A Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Kutató Intéze­tében rendszeresen végeznek kísérleteket akusztikai berende­zésekkel. A kísérletek többségét a gyártó cégek felkérésére — a termékek minőségének javítása érdekében — végzik. A vizsgálatokhoz úgynevezett „zengő” és „süket” szobák állnak rendelkezésre (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) jelentős részét italra költöt­te. Hamarosan ismét bűn­cselekményt követett el. Au­gusztus 29-én ittasan ment be a munkahelyére. Az öltö­zőszekrényből ellopta az egyik munkatársának 1400 forint értékű farmer öltönyét. Ezután elment az egyik szó­rakozóhelyre. A nadrágot el­adta, a kerékpárján levő farmer kabátot viszont vala­ki eltulajdonította. Ugyan­csak augusztusban a válla­lattól különböző alkatrésze­ket vitt magával a lakására. Október 14-én pedig szoká­sa szerint szórakozóhelyről szórakozóhelyre ment. Nagy mennyiségű italt fogyasztott. Majd a Huba utcában be­ment az egyik lakóház alag­sorába. Onnan egy kerék­párt akart elvinni. Ám az egyik lakó észrevette, így a kerékpárt otthagyva a tettes elfutott. A bíróság ittas ke­rékpározásért is felelősségre vonta. A járásbíróság többszörö­sen visszaeső által és közös munkahelyen dolgozók sérel­mére elkövetett lopás és há­rom rendbeli közlekedési vétség miatt halmazati bün­tetésül egy év nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésül öt évre el­tiltotta a közügyek gyakor­lásától, három évre pedig a járművezetéstől. A szabad­ságvesztést fegyházban kell letöltenie, s feltételes sza­badságra nem bocsátható. Az ítélet nem jogerős. A vádlott és védője enyhítésért felleb­bezett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents