Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

1978. november 26., vasárnap Napirenden egy kisközség közművelődése Barátunk a könyv November 22-én, szerdán délután 14 órai kezdettel ta­nácsülésre gyűltek össze a kertészszigeti tanácstagok. Az ülésen többek között Kö­leséri Gábornénak, a műve­lődési ház igazgatójának be­számolóját- -vitatták meg a részvevők, amely a község közművelődési helyzetéről szólt. Kertészszigeten 10 éve épült a művelődési ház. Az­óta — mint a részvevők is sajnálattal tették szóvá — már a hetedik igazgató dol­gozik itt. A gyakori csere okai között bizonyára az is közrejátszott, hogy a műve­lődési ház éves költségvetési kerete igen szűkös, így ko­moly gondot jelent a gazda­sági problémák megoldása. Molnár Józsefné tanácstitkár ezzel kapcsolatban elmon­dotta, hogy a jövőben a le­hetőségekhez mérten több pénzt szeretnének juttatni a közművelődési célok végre­hajtásához. Ez annál is in­kább szükséges, mivel a mű­velődési ház tervei között szerepel, hogy a könyvtár­ban zenei sarkot alakítanak ki. Jelenleg 127 olvasójuk van, a látogatók jelentős há­nyadát a 14 éven aluliak al­kotják. A művelődési ház emel­lett más feladatokat is ellát. Helyet ad a TIT-előadások- nak, amelyek között elsősor­ban a fiatalokat érintő té­mák arattak nagy sikert. A nőknek szervezett előadások már korántsem sikerültek ilyen jól. Ennek oka — mint Rajnódi Imre társadalmi ta­nácselnök hozzászólásában elmondta —, hogy a község­ben egyre több nő vállal ál­landó munkát, s így később­re húzódik a házi munka is... Az idősebb korosztály ne­vében Bögre Imréné . arról beszélt, hogy örömmel fo­gadták a márciustól újra működő nyugdíjasklub prog­ramjait, amelyekre mintegy 15-en látogatnak el rendsze­resen. Tolmácsolta a klub tagjainak kérését: szeretné­nek többet kirándulni. Ez, mint az ülés résztvevői meg­állapították, jobb szervezés­sel, több odafigyeléssel meg­oldható lesz. A művelődési ház igazga­tójának beszámolója kitért az általános iskolával egyre javuló kapcsolatra is. Schmidt István pedagógus, csapatvezető elismeréssel szólt arról, hogy az iskola nem egy rendezvényét a mű­velődési házban tarthatták Építészeti szabadegyetem a TIT-ben Az ismeretterjesztő tár­sulat és a MOTESZ helyi szervezete ebben az évben is megszervezte a Haán La­jos szabadegyetem építészeti tagozatát. A hazai és a kü­lönböző országok építészeté­nek múltját és jövőjét mu­tatják be a résztvevőknek, hogy építészeti látásmódju­kat fejlesszék. Az építészeti szabadegye­tem 8 előadásból áll. Az el­sőre november 28-án, ked­den este 7 órától kerül sor Békéscsabán, az értelmiségi klubban. Az osztrák építé­szet történetéről beszél Kal­már Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem tanárse­géde. A december 19-i fog­lalkozáson folytatják ezt a témát, majd január 9-én, 23-án, február 6-án és 20-án, március 6-án, és 20-án lesz­nek szabadegyetemi előadá­sok. r meg. Különösen jól sikerült az a tavaszi sportrendezvény, amelyen a gyerekek mellett a felnőtt lakosság is szívesen részt vett. Schmidt István arról is beszélt, hogy a jó kapcsolat segíti a pedagó­gusok művészeti nevelő te­vékenységét, ám ez még csak elindítás az irodalom és zene megszerettetésében. Az iskó- lából kikerülve megszűnik ez a hatás. Jámbor Ernő, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője — aki ugyancsak részt vett ezen a tanácsülésen — ezt a hozzá­szólást azzal egészítette ki, hogy a jövőben jobban, bát­rabban kellene a szocialista brigádokra támaszkodni. Sajnos azonban az is gyak­ran előfordul, hogy bár egy- egy rendezvényre a jegyet megvásárolják, mégis üresek maradnak a széksorok. Eh­hez a vitához szólt hozzá Bállá Ferenc, aki hozzászó­lásában arról beszélt, hogy sok fiatal elkerül a községből. Amennyiben tanulmányai­kat befejezve visszatérnek, szabad idejüket a környező nagyközségekben töltik. Ez a helyi szórakozási lehetősé­gek szűkösségére vezethető vissza. Kertészszigeten nincs egyetlen kulturált szórakozó­hely, az italboltban sokszor még üdítő ital sem kapható, az épület állapotáról, s „törzsvendégeiről” nem is beszélve... Hozzászólását az­zal fejezte be, hogy addig is, míg e gondot az ÁFÉSZ eny­híteni tudja, a művelődési háznak kell az egyre igénye­sebb ifjúságról gondoskodnia. A napirendi pont megtár­gyalása után az ülés részve­vői elfogadták a beszámolót, s a határozati javaslatot a művelődési ház magasabb költségvetési keretéről, vala­mint a könyvtári zenei sa­rok létrehozásáról. Az évről évre megjelenő könyvek egy része — koros­ságuk függvényében egyre kevesebb — megannyi tár­gyi és emberi ok miatt el­pusztul, elenyészik. A meg­maradt hányad pedig az em­beri tudást gyarapítandó pi­hen a könyvespolcokon. La­kásokban, könyvtárakban, más gyűjteményekben. S né­ha-néha vándorútra kelnek: a közvetítő ilyenkor az an­tikvárium. S ha nincs a kö­zelben ilyen kereskedés? Az évek alatt megőrzött kötet útja menthetetlenül a MÉH- telepre, a papírgyári zúzdába vezet. Leginkább értelmetle­nül. Békéscsabán általában ne­gyedévenként a Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat szegedi — s egyben föld­rajzilag a megyéhez legkö­zelebb eső — antikváriuma tart két-három napos könyv­vásárt a Jókai Színház e célra nem éppen a legmeg­felelőbb előcsarnokában. Aki már látott ilyen „könyv- perzsavásárt”, annak nem kell indokolni, mennyire hi­ányzik, mennyire kellene ehelyett az antikvárium. A közgyűjteményeknek — amelyek közül a megyénk­ben a legjelentősebb a me­A szarvasi Járási Hivatal művelődésügyi osztálya az elmúlt hónapban felhívást küldött a város és a járás iskoláiba, és a 7. osztályosok számára meghirdette a „Ba­rátunk a könyv” elnevezésű vetélkedőt. Szarvas 227 hetedikes ta­nulójából 57, a járási 430 hetedikesből 150 tanuló je­lentkezett, hogy részt vesz a vetélkedőn. A meghirdetés értelmében a felkészülési szakasz 1979. január 9-én zárul, és a legmagasabb pontszámot elérő 5 csapat indulhat majd a Csabacsü- dön, 1979. január 13-án Irodalmi és művészeti fo­lyóiratunk ez évi 3. számát a napokban kapták meg előfi­zetői, és vásárolhatták meg az olvasók. A folyóirat e szá­mának első cikkét Földeák Iván tette közzé: „Tartalmas, őszinte véleménycsere” cím­mel. Ebben a fiatal magyar és szovjet írók találkozójá­nak több jellemző esemé­nyét, eszmecseréjét ismerteti. A következőkben szintén Föl­deák Iván fordításában Ju- rij Antrapov „A cédrusfe­nyő” című írását olvashat­juk, mely részlet a szerző „Ivanovi hegyek” című kis­regényéből. Itt olvashatjuk még Szergej Fagyajev verse­it Veress Miklós fordításá­ban, és Alekszandr Ruszov „Árnyék a Dunán” című írá­sát ugyancsak Földeák Iván fordításában. A továbbiakban izgalmas és figyelemre méltó írást je­lentettek meg Fábián Zoltán tollából „Két szarvas-ének” címmel. A költők közül ez­úttal Simonyi Imre, Lendvai Éva, Baranyi Ferenc, Sass Ervin, Antalfy István, Fila- delfi Mihály, Tomka Mihály, Ménesi György és Korin Gé­gyei könyvtár — igen nagy gondot, sokszor fejtörést okoz a kölcsönzések során el­használódott, a közeljövő­ben újabb kiadásra nem ke­rülő könyvek egy-egy köte­tének pótlólagos, s csakis az antikváriumból lehetséges beszerzése. A vidéki könyvterjesztést, vagyis az ország lakossága négyötödének könyvigényét a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjai vállalják magukra. Igazgatója, Presz- ter Sándor az alábbi tájé­koztatást adta a könyvesbolt kialakításának lehetőségéről : „Vállalatunk tervezi, hogy a VI. ötéves terv végére minden megyeszékhelyen, ahol antikvár könyvesbolt létesítésére megfelelő üzlet- helyiséget bérleményként a rendelkezésünkre bocsátanak, vállaljuk a bolt berendezési és üzemeltetési költségeit an­nak ellenére, hogy önálló antikvár bolt fenntartása csak kultúrpolitikai célkitű­zéseink teljesítését, és nem a vállalat gazdaságosságá­nak növekedését eredménye­zi. Célszerűnek látszik az esetleg Békéscsabán kialakí­tásra kerülő antikváriumban a szakkönyv, zenemű és hanglemez értékesítésének a megrendezésre kerülő dön­tőn. A benevezett úttörőközös­ségek történelmi regénye­ket olvasnak és elemeznek, azokról könyvismertetést készítenek, megtervezik raj­zos címlapjukat és illuszt­rációkat készítenek egy-egy jelenetről. Ugyanakkor kö­zösen ismerkednek a közmű­velődési könyvtárak kata­lógusával, a kézikönyvek tí­pusaival, olvasói ajánlójegy­zéket készítenek a Tanács- köztársaság 60. évfordulója alkalmából. Közben író-ol­vasó találkozókon vesznek részt. za jelentkezik új költemé­nyeivel, Tóth Lajos novellá­jának címe: „Szenteste”. So­kak érdeklődésére számíthat Irányi István írása Petőfi szarvasi világáról és Nagy Lajos: Ismeretlen hagyomá­nyok Arany Jánosról című munkája is. A folyóirat zá­róblokkjában „Versek a Nyírségből” címmel nyírségi költőket mutat be, végül több jeles tanulmányt-cikket kö­zöl. Ezek közül is kiemelke­dik Cseres Tibor írása Jan- kay Tiborról, Koszta Rozália emlékezése találkozásairól Jankay Tiborral. Dér Endre, V. Kiss Margit szintén a ne­ves, pályáját Békéscsabán kezdő művészről ír elmé- lyülten, sokoldalúan. Végül helytörténeti írások zárják az Üj Aurorát, Szabó Ferenc „A Viharsarok mint mozgalom­történeti tájegység” címmel fejti ki tárgyát, dr. Tóth La­jos pedig Benka Gyulára, a neves pedagógusra emléke­zik. Végül — de nem utolsó­sorban — Koszorús Oszkár írása egy elfelejtett Békés megyei írónőről, Győry Ilo­náról a folyóirat e számának jelentős eseménye. bevezetése is ” — hangzik az igazgatói tájékoztató. A megyei tanács művelő­désügyi osztályának közmű­velődési csoportvezetője, Ambrus Zoltán véleménye: „Egy antikvárium kialakítá­sa szükséges Békéscsabán. A megyei tanács lehetőségeihez mérten minden támogatást megad a város tanácsának.” Az antikváriumlétesítés kérdéséről több alkalommal tárgyaltunk Fekete Jánosné- val, Békéscsaba város Taná­csának elnökhelyettesével. Az elnökhelyettes javaslata — amely a tanács vezetői testületének véleménye is — kezdetben ideiglenes megol­dást adni. A tanács megálla­pítása szerint a Kossuth té­ren nemrégiben megnyitott 152-es számú, úgynevezett „passzázs” könyvesbolt a megfigyelések szerint nem váltotta be a hozzá fűzött kereskedelempolitikai elkép­zeléseket: forgalma elhelyez­kedéséből eredően nem éri el a kívánt mértéket. A tanács javaslata szerint ideiglenes jelleggel ezt az üzletet le­hetne antikváriummá átala­kítani. A tanács vezetői a csabai antikvárium végleges elhe­lyezésének kérdését is vizs­gálják. Az illetékes szakigaz­gatási szervek most olyan megoldást keresnek, amely kielégíti az antikvárium ke­reskedelempolitikai érdekeit, megfelel a város lakosságá­nak, nem ütközik a város- fejlesztési tervekbe sem. Is­merve a megyeszékhely mű­velődéspolitikai célkitűzéseit, biztosra vehetjük, hogy rö­videsen antikváriummal gaz­dagodhat Békéscsaba. A könyvbarátok és a könyvek örömére, hasznára. N. A. Legyen ismét antikvárium Békéscsabán Közhelynek számit, hogy hazánkban olcsó a könyv. Mégis: ez az árucikk, amely egyben az emberi gondolkodás ered­ményeinek, a tudományok, a művészetek megnyilatkozásai­nak is egyfajta hordozója és közvetitője, az évek múlásával nem válik divatjamúlttá, eldobni való kacattá. Sőt: a régi kiadású könyvek értéke, mint a nemes boré, évről évre emelkedik. Ennek következménye, hogy amióta könyvkiadás van, azóta léteznek olyan kereskedések is, amelyeket antik­váriumnak neveznek. Békéscsabán nyolc éve szűnt meg az antikvárium. Megjelent az Új Aurora ez évi 3. száma Csapatotthon Csorváson A mozgalmi élet, játék,------------------------------IÜWJ1.7HC1 szórakozás színhelye A csorvási általános iskola 4047-es Kulich Gyula úttörőcsa­pata tavaly májusban vette birtokába csapatotthonát. A csa­ládi házból átalakított csinos helységekben raj-, örsi és szakköri foglalkozásokat tartanak a pajtások. Az úttörőcsa­pat mozgalmi emlékeit, ajándéktárgyait, a gyerekek ügyes­ségét bizonyító dísztárgyakat gondosan őrzik ebben a csa­patotthonban. Képünkön a nyolcadikos kislányok a nyári vidámságot felidéző képeket rendezik az új tablóra. Közben jót derülnék az emlékeken Hetenként két alkalommal egy-egy pajtás, tölti be az ügye­letes tisztét a csapatotthonban. Képünkön Bencsik Erika és Györki Julianna 8. osztályos úttörők az ügyeletes szobában, ahol a tisztaság és a rend természetes Asztalifoci, társasjáték, tivoli várja a gyerekeket a játék­teremben. Itt mindig kellemesen tölthetik el szabad idejü­ket az úttörők. Az úttörőcsapat vezetői most a községi KISZ- szervezettel közösen tervezik a csapatotthon pincéjének rendbe hozását, hogy úttörőklubot alakítsanak ki benne. Nyáron az udvar megszépítésére is sor kerül majd. A négy helyiségből álló szép csapatotthon a csorvási úttörők kedvelt találkozóhelye, szabad idejük nagy részét itt töltik B. Zs. Fotó: Gál Edit (Nemesi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents