Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

1978. november 26., vasárnap o A békéscsabai úttörő és ifjúsági ház fotószakkörének tagjai fotósétán vették részt. Képünkön: látható ügy buzgalommal igyekeznék a pajtások elsajátítani a fényképezés minden csínját-bínját Fotó: Veress Erzsi Kiállításmegnyitó az orosházi múzeumban A Békés megyei Múzeu­mok Igazgatósága és az orosházi Szántó Kovács Já­nos Múzeum tegnap, no­vember 25-én délelőtt 11 órakor rendezte meg a „For­radalmak 1918—1919-ben” című kiállítás megnyitóját. A gazdag fotó- és dokumen­tumanyagot bemutató kiál­lítást dr. Vass István, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóhelyettese nyitotta meg, emlékezve a KMP megalakulása, az őszirózsás forradalom és a Tanácsköz­társaság eseményeire. A megnyitón közreműködött az Orosházi 3-as számú Általá­nos Iskola kamarakórusa. Szavalóverseny a MEZÖGÉP-nél A KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából tegnap, november 25-én, Bé­késcsabán, a MEZŐGÉP Ságvári Endre KlSZ-alap- szervezete rövid ünnepség­gel egybekötött versmondó­versenyt rendezett a vállalat különböző gyáregységeiben dolgozó fiataloknak. Az ün­nepség első részében a bé­késcsabai Kulich Gyula­leánykollégium irodalmi színpada adott emlékműsort a kollégium névadójáról, Kulich Gyuláról. Az irodal­mi összeállítást követően 8 szavaló részvételével kez­dődött meg a versmondó­verseny. Mezei Annamária színművésznő elnökletével háromtagú zsűri értékelte a versenyzők szereplését. Az első helyet Farkas László­nak ítélte a zsűri, második Kiszely Piroska, harmadik pedig Leszkó Mária lett. A díjakat Dobrocsi Nándor, a Ságvári Endre KlSZ-alap- szervezet titkára adta át. Kukoricatörés és szántás Tanácsülésről jelentjük Helyzetkép mezőgazdasági munkákról Megyénk minden mező- gazdasági üzeme befejezte a búza vetését. A tervezettnél 4 százalékkal nagyobb, 132 ezer hektáros területen ke­rült földbe a kenyémekvaló magja. Jó sorol a vetés, szé­pen látszanak a földeken a kelő búzasorok, különösen az idény elején elvetett táb­lákon. A későbbi vetésűek- nél már megfigyelhető, hogy a hiányzó csapadék miatt kevésbé egyenletes a kelés. Biztató, hogy a magromlás, csírapusztulás ezeken a te­Pletykázék — Te, hogy ez a Ko- vácsné milyen trehány! — hangzott el a szenten­cia egy fehér irhabundás nő szájából a buszmeg­állóban. — Láttam a férjét a múltkor. — Az is olyan elhanyagolt szegény. — kontrázott rá beszélgető partnere, egy piros sváj­cisapkás, erősen festett hölgy. —A gyerekekkel is olyan türelmetlen. Foly­ton kiabál rájuk. Otthon nem is mernek rosszal­kodni, csak az iskolában. A lányom mesélte, hogy Tibiké a héten három fe­kete pontot is vitt haza. A tanító néni behívatta az anyját. Az meg csak legyintett:1 „— Nem érek én rá örökké az iskolába járkálni!" — Hát szülő az ilyen?! — tette fel az egyben ítéletet is tartal­mazó kérdést a bősz, ir­habundás anyuka. — A múltkor találkoztam ve­le a fodrásznál... —foly­tatta volna mély léleg­zetvétel után a történe­tet, de közben befutott a busz. — Klári, igyekezz már! — förmedt rá türelmet­lenül hatévesforma cse­metéjére. — Csókollak, lcukám! Gyertek fel va­lamelyik nap! — intett vissza a svájcisapkásnak a csukódó ajtóból. A busz közepén hamarosan ismerőst fedezett fel. Kislányát maga után rán- cigálva törtetett egy bar­na kabátos nő felé. — Rózsikám! Ezer éve nem láttalak. Mi újság? — Választ sem várva kez­dett mondókájába: — Képzeld, az előbb talál­koztam az Icával. Csak tudnám, kinek festi ma­gát annyira?! —gubucz— rületeken is legfeljebb 1—2 százalékra tehető. Kétség­telen, hogy egy néhány milliméteres csapadék ser­kentőleg hatna a fejlődésre, s az így megerősödött búza könnyebben viselné a tél viszontagságait. Az egész megyében a be­takarítási munkák vége fe­lé tartanak az üzemek. A cukorrépa szedése mindenütt befejeződött, egyedül a ku­korica okoz még gondot. A megye vetésterületének 15 százalékáról kell még letör­ni a csöveket. A továbbiak­ban is hátráltatja a mun­kát, hogy a nedvességtarta­lom változatlanul magas, s a betakarítást a szárító­kapacitás nagyságához kell szabni — s ez köztudottan kevés. Jól halad az istállótrágya szórása, a tervezett terület 90 százalékán végezték el az üzemek a szeryes anyag pótlását. A még hátralevő — csaknem 2 ezer hektáros — terület várhatóan már nem okoz nagy gondot a gazdaságoknak. Sok munkát jelentenek még a tavasziak alá törté­nő őszi mélyszántások, hi­szen eddig a tervezett terü­letnek csak 58 százalékán fejeződtek be. A viszonyla­gos elmaradást rövidesen sikerül pótolni, mert a cu­korrépa-betakarításból fel­szabadult emberek és gépek is ezt a munkát folytatják. M. SZ. Hová mentek, buta libák? Füzesgyarmat Pénteken délután Szőke István tanácselnök irányítá­sával ülést tartott Füzçsgyar- mat nagyközségi Tanácsa. Ezen elsőként a tanácselnök adott jelentést a tanácshatá­rozatok végrehajtásáról és a két ülés között végzett végre­hajtó bizottsági munkáról Ezt követően megvitatták a tanács- törvény végrehajtásának ta­pasztalatait, majd meghall­gatták Bátori Árpád beszá­molóját a településfejleszté­si bizottság munkájáról. Megtárgyalták, majd jó­váhagyták a nagyközsé­gi tanács jövő évi mun­katervi tervezetét. Ugyan­csak megtárgyalták és jóvá­hagyták a temetők fenntar­tásával kapcsolatos tanács­rendeletet. Ez azért is vált szükségessé, mert a község­ben elkészült az új temető és ravatalozó, amit a jövő évtől használnak. Szó volt a tanács és a gazdasági egysé­gek együttműködési megálla­podásának módosításáról, ki­egészítéséről. Az együttműködési ' megál­lapodás öt évvel ezelőtt szü­letett meg a gazdasági egy­ségekkel, akik felajánlották, hogy bruttó bérük 4 ezrelé­két befizetik a tanácsnak, amely a mintegy 300 ezer fo­rintot óvodák, iskolák, a sportkör, a tűzoltók, az MHSZ támogatására hasz­nálja fel. Ilyen megállapo­dás van egyebek mellett a tanács, az Univerzál Ipari Szövetkezet, a helyi Vörös Gsillag Termelőszövetkezet és a füzesgyarmati ÁFÉSZ intéző bizottsággal. A tanácsülés a tanácstagok kérdéseivel, bejelentéseivel ért véget. Sertéstelep fejlesztés előtt Amikor 1971-ben átadták rendeltetésének a kamut- muronyi SERKÖV szakosí­tott sertéstenyésztő telepét, évi 8000 hízó leadását tűzték elé célul. Azóta a lelkes és hozzáértő gárda az állat­egészségügyi feltételek ál­landó javításával a tenyész­tői munka színvonalának fo­kozásával, a takarmányozás hatékonyságának növelésé­vel elérte, hogy évente mint­egy 10 ezer hízott sertés ke­rül ki innen feldolgozásra, illetve exportra. Eredményé­vel a SERKÖV az elmúlt esztendőben második helyre került az ország szakosított telepei között folyó verseny­ben. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés a telep sikereire alapozva most la­tolgatja a vállalkozás to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit, az elképzelések és a ta­nulmányterv szerint a nagy arányú rekonstrukció a kö­vetkező években indulna, befejeztével pedig néhány esztendő múltán mintegy 25 ezer sertést hizlalónak meg a Békéscsaba és Mezőberény közötti műút mellett fekvő telepen. Fotó: Veress Erzsi IX. magyar békekongresszus Milliók felelőssége E bben az évben a világ legszélesebb társadal­mi mozgalma, a bé- kevilág-mozgalom zászlóbon­tásának 30. évfordulójára emlékezünk. A békemozga­lom kibontakozására jelen­tős hatást gyakorolt a II. vi­lágháború megrendítő emlé­ke, az a felismerés, hogy a háborút emberek csinálják, tehát az emberek meg is akadályozhatják, mert léte­zik egy szilárd bázis, a szo­cialista világrendszer. Az 1978. december 1—2-re összehívott IX. magyar béke­kongresszus mindennek tu­datában tanácskozik majd, s végzi felelős munkáját. A béke az élet, a társadal­mi haladás létfeltétele, ame­lyet védeni, építeni legszen­tebb kötelessége mindenki­nek, aki felelősséget érez a saját, a családja, hazája és az emberiség sorsáért. Nap­jainkban is ez a felelősség tükröződik azoknak a száz­millióknak az állásfoglalásai­ban, akik határozottan köve­telik: a fegyverkezési ver­seny megállítását, a neutron­fegyver és más tömegpusztí­tó fegyverek betiltását a vi­lág válsággócainak felszámo­lását és szolidaritásukkal se­gítik a szabadságért, függet­lenségért, emberi jogaikért küzdő népeket az egész vilá­gon. A IX. magyar békekong­resszus minden bizonnyal felméri az elmúlt öt eszten­dő munkáját, a megtett út tapasztalatait, hiányosságait és kijelöli feladatainkat a hazai és a nemzetközi tevé­kenységben egyaránt. Az utóbbi időben az imperializ­mus jelentős erői fokozott erőfeszítéseket tették a po­litikai enyhülés lelassítására, az országok közötti bizalom, a kölcsönös előnyök alapján történő együttműködés meg­zavarására. Az enyhülési fo­lyamatot akadályozva hatal­mas propagandakampányt folytatnak a Szovjetunió, a szocialista világrendszer el­len. A fegyverkezési verseny további fokozására töreked­ve, a meglevő rendkívül nagy mennyiségű pusztító eszköz mellé új tömegpusztí­tó fegyverek, új fegyverrend­szerek (például a neutron­fegyver, a számyasrakéta) kifejlesztésére és rendszerbe állítására tesznek intézkedé­seket. Akadályozzák a vál­sággócok felszámolását, mér­gezik a politikai légkört és támogatják a fasizmust, a fajgyűlölet alapján álló rendszereket a Közel-Kele­ten, Dél-Afrikában, Chilé­ben, Latin-Amerika más or­szágaiban. Az imperialista erők jó támogatóra találtak a kínai vezetőkben, akik nagyhatal­mi soviniszta hegemóniára törekedve, gazdasági, politi­kai ég katonai provokációk egész sorát követik el a hős vietnami nép ellen, akadá­lyozzák a békés építőmunkát, veszélyeztetik az ázsiai biz­tonságot, testvérháborút szí­tanak a különböző népek körében. A társadalmi haladásért, a békéért küzdő erők az el­múlt években az imperialis­ta törekvésekkel szembeni következetes küzdelemben jelentős eredményeket értek el. Történelmi jelentőségű győzelmet arattak Indokína népei, az amerikai imperia­lizmussal szemben, felszá­molták a fasiszta rendszere­ket Európában (Görögország, Portugália, Spanyolország) felszabadultak a volt portu­gál gyarmatok. Több ország­ban — például —, Angolá­ban, Etiópiában, Dél-Jemen- ben az imperialista támadá­sok ellenére a társadalmi fejlődés nem kapitalista út­ján harcolva áldozatos mun­kával érnek el eredménye­ket. Megnövekedett a Szov­jetunió, a testvéri szocialis­ta országok nemzetközi te­kintélye, amelynek politikai, gazdasági erősítése egységé­nek továbbszilárdítása meg­felel ezen országok népei, az egész emberiség létérdekei­nek. A békéért, a társadalmi haladásért folytatott küzde­lemnek a szocialista orszá­gok jelentik a fő bázisát, mert nálunk ez az állami po­litika egyik alapkérdése. A nemzetközi küzdelem­ben a haladás erői számíta­nak ránk, a Magyar Nép- köztársaságra, bíznak ben­nünk, meg kell felelnünk a bizalomnak. Baranyi Ferenc költő nagyszerűen fejezte ezt ki: „A világ ránk tekintve [arra számít] Vállalunk gondjából [egy hazányit.”] A békéért folytatott küz­delem formái országonként változnak, tartalmilag azon­ban a nemzeti békemozgal­mak lényegében azonos, vagy hasonló célkitűzésekért küzdenek. Hazánkban a IX. béke­kongresszusra készülve is megállapíthatjuk, hogy min­denkinek érdemes áttekinte­ni az elmúlt öt évben vég­zett munkáját. Ha általában, országos méretekben vizsgál­juk ezt a kérdést, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy a magyar nép békében, bizton­ságban, nyugodt politikai légkörben él és dolgozik. Az elmúlt időszakban a békés építőmunka eredményeként további új gyárakat, üzemek egész sorát és lakások száz­ezreit adták át, továbbá számos oktatási, kulturális és szociális intézmény épült fel. Életünk kulturáltabbá, gazdagabbá, teljesebbé vá­lik. Egyre hatékonyabban érvényesül a szocialista de­mokrácia, erősödik a szocia­lista nemzeti egység. Ha­zánkban is nagy hatású or­szágos akciók bontakoznak ki a világ válsággócai fel­számolásáért, a vietnami, a chilei, az angolai, a palesz­tin, az arab nép melletti szolidaritás kifejezésére, milliók támogatták a BVT II. stockholmi felhívását, a fegyverkezési verseny megál­lítását és a leszerelést köve­telve tiltakoztak a neutron­fegyver gyártása és elterjesz­tése ellen. A kongresszusi beszámoló erről a felelősség- teljes és eredményesen vég­zett munkáról adhat számot. A kongresszus küldöttei a magyar társadalom minden rétegét képviselik a tanács­kozáson. A társadalmi és tö­megszervezetek, illetve moz­galmak dokumentumértékű anyagokat készítettek abból a célból, hogy sajátos fel­adataikat a továbbiakban is összekapcsolhassák a béké­ért, a haladásért folytatott küzdelemmel. M eggyőződésűn k, hogy népünk az igaz haza- fiság szellemében tel­jesíti az MSZMP XI. kong­resszusán a fejlett szocialis­ta társadalom építésére ki­dolgozott programból adódó feladatokat; ez felel meg egyéni érdekeinknek és szol­gálja a béke védelmét is. Dr. Sütő Gyula, az Országos Béketanács titkára

Next

/
Thumbnails
Contents