Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS n MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. NOVEMBER 26., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXIII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Egyenjogú állampolgárai vagyunk e hazának Megkezdődött a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa A szövetség főtitkára, Szilágyi Péter szóbeli kiegészítést fűzött az írásos beszámolóhoz Fotó: Béla Ottó Szerte a világon megélén­kült az érdeklődés a nemzet­közi kisebbségek problémái iránt. Ezért is kíséri nagy fi­gyelem a hazánkban élő nemzetiségiek ezekben a he­tekben folyó kongresszusait. Három megyéből érkeztek küldöttek tegnap Gyulára, ahol a városi tanács díszter­mében megkezdődött a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének V. kongresszusa. Részt vett ezen dr. Szentistványi Gyuláné, az MSZMP KB tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, dr. Po- linszky Károly oktatási mi­niszter, dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi ál­lamtitkár, Klaukó Mátyás, az MSZMP KEB tagja, a me­gyei tanács elnöke, Nagy Je­nő, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára. A szövetség elnökének, Márk Lászlónak két nyelvű köszöntője után a helyi ro­mán gimnázium fiataljai üd­vözölték a kongresszuson részt vevőket és virágcsok­rokkal kedveskedtek az el­nökség tagjainak. Ezután Szilágyi Péter, a Magyaror­szági Románok Demokrati­kus Szövetségének főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést az országos választmány beszá­molójához a szövetség el­múlt ötévi munkájáról, fin­nek bevezetője megállapítja, hogy a szövetség a Magyar Szocialista Munkáspárt poli­tikája alapján a Hazafias Népfront keretében, együtt­működve a helyi párt- és ál­lami szervekkel eredménye­sen mozgósította a román nemzetiségi dolgozókat a szocializmus építésében való részvételre, a párt X. és XI. kongresszusának, határoza­taiból adódó feladatok vég­rehajtására. Szervező és irá­nyító tevékenységével pedig jelentős segítséget nyújtott az anyanyelv oktatásához, az anyanyelvi kultúra megőrzé­séhez, a haladó hagyományok ápolásához. Megállapította a beszámoló, hogy a IV. kong­resszus óta jelentősen emel­kedett a román nemzetiségi lakosság életszínvonala, ja­vultak a szociális és kulturá­lis körülményei, bővültek az anyanyelv- és a hagyomány- ápolás lehetőségei. Az elmúlt öt év fontos ta­pasztalatának tartják, hogy hazánk nemzetiségi politiká­jában nincsenek olyan je­lenségek, amelyek eltérné­nek a párt marxista—leni­nista politikájától. Az itt élő román nemzetiségi dolgozók egyetértenek ezzel a politi­kával, ezért azt kérik, hogy a párt folytassa tovább ezt a helyes politikát, következete­sen érvényesítse azt a jövő­ben is. v A román nemzetiségi dol­gozók politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről szólva megállapítja a beszámoló, hogy anyagi helyzetük, élet- színvonaluk, életkörülmé­nyük azonos a velük együtt élő magyarokéval és más nemzetiségiekével. Megfelelő képviselettel rendelkeznek a politikai, állami és gazdasá­gi vezető posztokon. Megta­lálhatók a román nemzetisé­giek az országgyűlésben, a párt- és tanácsapparátusban, a helyi népfrontbizottságok­ban, ahol jól segítik a sajá­tos nemzetiségi feladatok eredményes végrehajtását. Jelentős előrelépés tapasztal­ható a román nyelvű könyv­kiadás, népköltészet gyűjté­se és publikálása terén. A könyvtárakban tovább emel­kedett a román könyvek szá­ma. Azt is jólesően állapí­tották meg, hogy uz elmúlt öt év során a sajtó, a rádió és a televízió segítségével széles körben terjedt el, vált ismertté a nemzetiségiek éle­te, eredményei és problémái. A szövetség tevékenységéről elhangzott, hogy felelősség- érzettel és eredményesen képviselte a román lakosság sajátos érdekeit. Szó volt a román nemzetiségi oktatás helyzetéről, a közművelődés­ről és hagyományápolásról, kultúrkörutak szervezéséről, külföldi együttesek vendég- szerepléséről, a szakember- képzésről, a klubmozgalom­ról, ismeretterjesztésről, és nagy teret szenteltek a ro­mán nyelven megjelenő Foaia Noastra újság munká­jának, tevékenységének, amely hűen tükrözi a hazai román lakosság helyzetét, gazdasági és kulturális éle­tét, nemzetiségi tudatát, nyelvi problémáit. Nagy sze­repe van a lapnak az anya­nyelv művelésében, a nyelv- tanulásban, a szókincs bőví­tésében. Azt is örvendetes­nek tartották, hogy a szövet­ség több olyan kiadványt je­lentetett meg, amely nagy népszerűséget vívott ki a román nemzetiségi lakosság körében. Az első napon előterjesz­tették az alapszabályt módo­sító javaslatot, majd követ­kezett az előterjesztések fe­letti vita, hozzászólások. A kongresszus első napi mun­káját a késő délutáni órák­ban fejezte be. A kongresszus alkalmából kitüntetésekre is sor került. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: Márk György, az MRDSZ titkára, a Szocialista Kultúráért ki­tüntető jelvényt Boka Mi- hályné, Méhkerék községi Tanácsának elnöke, Oláh Mi­hály, a pocsaji termelőszö- vr''rezet elnöke, Stég-'rmájer G a orgy né, a kétegyházi ta­nács vb-titkára, Szőke Zol­tánná, a szövetség gazdasági előadója és Turla György nyugdíjas. B. O. Hafez Al-Asszad hazánkba látogat Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének meghívására a közeli napok­ban hivatalos, baráti látoga­tásra hazánkba érkezik Ha­fez Al-Asszad, az Arab Új­jászületés Szocialista Pártjá­nak főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. (MTI) Országos honismereti diákkonferencia Szombaton gazdag prog­rammal folytatódott Egerben a harmadik országos honis­mereti diákkonferencia. A konferencián Óvári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára tar­tott előadást „Szocialista ha- zafiság és proletár interna­cionalizmus” címmel, majd válaszolt a fiatalok kérdései­re. Ezután Komidesz Mihály, az MSZMP KB osztályveze­tője tartott előadást „A mun­kásmozgalom-történeti okta­tás, kutatás helye, szerepe az ifjúság nevelésében” címmel. Gödöllői diákok megyénkben Csütörtök este megyénk­be érkezett a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Bé­kés megyei diákklubja dr. Mérai Géza egyetemi ad­junktus, a klub elnöke és dr. Szabó Béla egyetemi do­cens, patronáló tanár veze­tésével. A hallgatók fogadá­sán megjelentek a megyei pátrbizottság, a megyei ta­nács, a KISZ megyei bi­zottsága és a Körösök Vidé­ke TESZÖV képviselői. A hagyományos megye­látogatás része annak a ren­dezvénysorozatnak, amely hétfőn kezdődött Gödöllőn, Békés megyei napok cím­mel. A vendéglátók ezúttal a Körösök Vidéke Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségéhez tartozó szövetke­zetek voltak. Pénteken délelőtt a klub tagjai meglátogatták a kö- röstarcsai Petőfi Termelő­szövetkezetet. A baráti ta­lálkozó bevezetőjében a szö­vetkezet elnöke és vezetősé­ge ismertette az üzem mun­káját, eredményeit. A kiala­kult őszinte hangulatú be­szélgetés során a hallgatók megismerték az eredménye­ken kívül a gondokat is, si­került átfogó képet nyerni a tsz gazdálkodásáról. Dél­után a füzesgyarmati Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezet látogatására került sor. Szombaton Gyula város megtekintésére indultak a diákok, befejezésül pedig a Gyulai Húskombinátban tet­tek üzemlátogatást. A gyulai kirándulás egyben a megye­látogatás végét is jelentette, mert ennek befejeztével a klub tagjai visszautaztak Gödöllőre. Az egyetemisták nevében Bogdáni Győző tit­kár mondott köszönetét a Körösök Vidéke TESZÖV és a társadalmi szervek jelen­levő képviselőinek a vendég­látásért és a nagyon jól si­került programért. Nagy választék várja az apróságokat az élelmiszerboltok polcain ezekben a napokban. Ez a csepp emberke éppen nagy gondban van: melyik csokoládécsizmát válassza, amit már a kezébe kaparintott, vagy talán, amit anyu kínál? Talán mind a kettőt... Fotó: Gál Edit Ifjúsági parlament a Volánnál A megye egyik legnagyobb vállalata a Volán 8-as, ahol több mint 1500 fiatal dolgozik a megye különböző részei­ben, a telephelyeken. Részt vesznek a szocialista brigád­mozgalomban, s példamutató munkájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat az elmúlt évben el­ért eredmények alapján elnyerte a Kiváló Vállalat címet. Az anyagi és erkölcsi megbecsülés nem marad el, sokan kaptak az idén is kitüntetést, jutalmat. Erről és a vállalat eredményeiről, a fiatalok munkájáról, az ifjúsági parla­menten elhangzott véleményekről, javaslatokról szól írásunk lapunk 4. oldalán. LegflH érték a jogszabály? Egy hónappal ezelőtt számoltunk be a békéscsabai kórház intenzív osztályán alkalmazott színkronozott de- fibrillátorról és impulzátorról. A készülék országos ér­deklődést váltott ki, hírt adott róla a rádió és a televízió, írtak róla az országos lapok. A nagy visszhangnak lett azonban egy sajnálatos és váratlan következménye is: az Egészségügyi Minisztérium egy levelével leállította az életmentő készüléket és az most kikapcsolva pihen. Meddig kelj még így állnia? Jogos volt a minisztérium döntése? És mi lesz a defibrillator további sorsa? Ezekre a kérdésekre keres választ cikkünk lapunk 5. oldalán. Legyen ismét antikvárium! A könyvek néha vándorútra kelnek: a közvetítő ilyen­kor általában az antikvárium. S ha nincs a közelben ilyen kereskedés? Az évek alatt megőrzött kötet útja menthetetlenül a MÊH-telepre, a papírgyári zúzdába ve­zet. Leginkább értelmetlenül. Tehát: szükség lenne antikváriumra! A megszűnt he­lyébe újabb kellene. Ennek lehetőségét kutattuk, biztató eredménnyel. Tudósításunk a 6. oldalon. Magyarok, nemzetiségiek Battonyán A történetírók szerint Battonya, e határ menti nagy­község neve már 1446-ban előfordul különböző oklevelek­ben. A XVIII. század első éveiben — a tőrök pusztítást kiheverve — azonban újra talpra áll. Román, szerb, majd az ország más vidékeiről magyarok telepedtek le, s az akkori falu népessége fokozatosan nőtt. Jellemző, hogy 1839-ben mezővárosi és vásártartási jogot kapott. Az el­nyomott földmunkások nemzetiségi hovatartozás nélkül harcoltak a földesurak ellen, ennek a megmozdulásnak kiemelkedő állomása az 1891-es zendülés. A község életében 1944. szeptember 23-a nagy jelentő­ségű, hiszen a Vörös Hadsereg elsőként szabadította fel. A Magyar Kommunista Párt helyi szervezetét már de­cemberben megalakították, és több mint ezer nincstelen földhöz jutott. Hogyan és miből élnek a battonyai em­berek napjainkban, mit tesznek a nemzetiségi kultúra és anyanyelv ápolásáért? Erről szól képes összeállításunk lapunk 7. oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents