Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-25 / 278. szám
1978. november 25., szombat o 4\ci A Kner Nyomda grafikusainak — Bezzegh Lászlóné, Gécs Béla, Sárga Antal, if j. Svecz András és Zahorán Mária — munkáiból rendeztek kiállítást Békéscsabán, a Kner Nyomda kultúrtermében. A december 1-ig nyitva tartó kiállítást Balogh Miklós műszaki igazgató nyitotta meg tegnap délelőtt 11 órai kezdettel Fotó: Gál Edit Napirenden a gyermekélelmezés SZMT-elnökségi ülés Tanács vb-ülésekről jelentjük Munkánk biztos mércéje (Folytatás az 1. oldalról) dúlni, hogy bekapcsolják. Többen javasolták, hogy azokban a konyhákban, ahol nincsenek ételmelegítők, ezt sürgősen be kellene szerezni, hiszen lehetetlen állapot, hogy a gyermekek hideg ételt kapnak. A KÖJÁL-vizsgálat is rámutatott ennek szükségességére, mivel az étel értéke emiatt romlott. Szó volt az iskolatej-ellátásról is, ami a tapasztalatok szerint bizonyos mértékig szemlélet kérdése, hiszen vannak iskolák, ahol nagyon jól megszervezték. Meg kellene vizsgálni annak lehetőségét is. hogy a felnőttek étkeztetését ne a napközisek rovására biztosítsák, hanem a vendéglátóiparhoz irányítsák. Steigerwadd György többek között elmondotta: a szak- képesítést illetően a konyhavezetőknek tanfolyamot szerveznek, hogy a gyerekek étrendjét változatosabbá tegyék. Ezen túlmenően összehívják az érdekelt kereskedelmi szervek vezetőit és megbeszélik, hol, mivel, miben lehetne javítani az ellátást. I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1978. november 20-án Trabant Hycomat Lim (Bp.) 7529 Trabant Lim. (Győr) 6828 Trabant Lim. (Bp.) 15 050 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 22 518 Trabant Lim. Spec. (Győr) 14 824 Trabant Kombi (Bp.) 3 666 Trabant Kombi (Győr) 1063 Wartburg de Luxe (Bp.) 12 555 Wartburg Lim. (Bp.) 11235 Wartburg de Luxe tolótetős (Bp.) 4 021 Wartburg Lim. tolótetős (Bp.) 2 546 Wartburg Tourist (Bp.) 3 839 Skoda 105 S (Bp.) 1 265 Skoda 105 S (Győr) 291 Skoda 105 S (Debrecen) 140 Skoda 120 L (Bp.) 4 095 Skoda 120 L (Debrecen) 1593 Skoda 120 L (Győr) 1735 Lada 1200 (Debrecen) 48 583 Lada 120Q. (Bp.) 96 966 Lada 1300 (Bp.) 11 005 Lada 1300 (Debrecen) 6 253 Lada 1500 (Bp.) 18 885 Lada Combi (Bp.) 12 800 Polski Fiat 126 (Bp.) 13 248 Dacia (Budapest) 10 803 Polski Fiat 1500 (Győr) 13 768 Zaporozsec (Bp.) 27 263 Moszkvics 2140 (Bp.) 3 5Q0 Bocskai Mihályné SZMT- titkár javasolta, hogy az elnökség a következőkben tegye meg észrevételeit a megyei tanácshoz, illetve a SZOT-hoz: módosítsák a rendeleteket. A VI. ötéves, terv készítésekor a fejlesztéseknél vegyék figyelembe a napközis konyhák építését. Ami pedig különösebb beruházás nélkül megoldható: ételmelegítés, szakképzés, vitamindús ételek összeállítása, iskolatej, ebben az illetékes szervek tegyék meg a szükséges intézkedést. A beszámolót a hozzászólásokkal és javaslatokkal kiegészítve az elnökség elfogadta. Ezután a környezetvédelem helyzetéről és a szak- szervezeti tisztségviselők oktatásáról szóló beszámolókat, valamint az SZMT 1979. évi költségvetését vitatta meg. November 23-án délelőtt 9 órakor csaknem 40 hetedikes és nyolcadikos kisdiák gyűlt össze Békéscsabán, a Körös Szállóban. Itt rendezte meg a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat, a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola azt a pályabemutatót, amelynek célja volt megismertetni a különböző vendéglátóipari szakmák jellemzőit, szépségeit. A gyerekeket, akik kedvet éreznek a szakács-, a felszolgáló-, illetve a cukrászszakmákhoz Bőke Gyula, a PTI igazgatóhelyettese köszöntötte. A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat munkájáról Futaki László személyzeti vezető beszélt. A rendezvény programját Apró Tibor, a PTI munkatársa ismertette. Ezt követően kezdődött a bemutató: a szálló négy helyszínén, négy csapat for- gószínpadszerűen töltött félfél órát. Ezután izgalmas percek következetek. Az állomásokon megfigyelt tudnivalókból vetélkedőt rendeztek a csapatok között, s a Orosháza Községportai telep, szente- tornyai telep. Az Orosházán élő cigánycsaládok jelentős hányada lakik ezeken a felszámolásra ítélt telepeken. A városi tanács végrehajtó bizottsága 1976 májusában vizsgálta a cigánylakosság helyzetét, s körülményeik javítása, változtatása érdekében öt évre meghatározta a feladatokat, egyebek között azt, hogy ebben az ötéves tervben gondoskodni kell a községportai telep teljes felszámolásáról. Most, két és fél év elteltével tájékoztatást kért a testület arról, hogyan hajtják végre az illetékes szervek a határozatokat. Többek között e témát tűzte napirendre az orosházi Városi Tanács V. B. november 24-i, tegnap délutáni ülése. A tájékoztató jelentés szerint a községportai telep felszámolására megtette az intézkedéseket az igazgatási és a műszaki osztály. Míg 1976- ban 9, jelenleg hat épület van az említett telepen, melyekben 15-en élnek: A szentetornyai telep felszámolása hosszabb időbe telik, arra várhatóan csak a következő ötéves tervben kerülhet sor. örvendetes, hogy a munkaképes korú cigánylakosság zöme dolgozik; a mintegy 350 lakosból 12 férfi és 34 nő nem helyezkedett el. Megkülönböztetett figyelmet fordít határozatában a vb a cigánycsaládok gyermekeinek nevelésére, egészségügyi ellátására. Mind több kisgyermek jár óvodába — bár sokan rendszertelenül viszik a kicsiket —, s hasonló a gond az általános iskolákban is: a cigánygyermekek sokat hiányoznak igazolatlanul. A városban összesen 90 a cigánycsaládba való tanköteles gyermek, s közülük 40-en napközi otthoni ellátásban részesülnek. Endrőd Endrődön a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága a szakigazgatási szervek tevékenységéről és a törvényesség helyzetéről tárgyalt. A testület megállapította, hogy a szakigazgatási szervek dolgozóinak felkészültsége megfelelő. Nagy gondot fordítanak a jogszabályok betartására. Ebben az évben a korábbi évhez képest az ügyek száma emelkedett Több volt a fellebbezés is. Jelentős a tanács gyámügyi zsűri által pontozott csapatok, tudásuk szerint kaptak jutalmat. A pályabemutató és a vetélkedő ideje alatt éhen sem tevékenysége. Jelenleg 94 veszélyeztetett kiskorút tartanak nyilván. Ebben az évben segélyezésükre mintegy 20 ezer forintot költöttek. Az ügyek számát számottevően növelte a műszaki ügyintézés. Az egyedi határozatokkal elbírált ügyek számának 73 százalékát teszik ki. Ez év tavaszán a belvíz 37 lakóépületet rongált meg. Valamennyit újjáépítették, illetve helyreállították. Negyvenöt építési engedélyt adtak ki eddig. 1977 óta több új hatáskör került át a helyi tanácsokhoz, s így első fokon a lakosság ügyeinek mintegy 90 százalékát itt végzik. Mindez fölveti az ügyintézés egyszerűsítését. A korszerűsítésben eddig elismerésre méltó eredményeket értek el. Vésztő Ugyancsak tegnap tartotta ülését a vésztői Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága, melyen három fontos napirendi pont megtárgyalására került sor. Elsőként Komáromi Gábor tanácselnök, a bizottság elnöke számolt be a cigányügyi koordinációs bizottság munkájáról. Elmondotta, hogy a bizottság eddig 18 határozatot hozott, melyek végrehajtásáról folyamatosan gondoskodik. Legfontosabb feladat a cigánylakosság lakáskörülményeinek megoldása és munkába állítása volt. Ezen a téren jelentős eredmények születtek. Az eltelt két és fél évben 54 lakást vásárolt a tanács, ötöt épített és két családot tanácsi bérlakásban helyezett el. A férfi cigánylakosság nagy része munkába állt, a nőknek azonban csak kis hányada dolgozik. A gyermekek rendszeresen járnak iskolába, a többség óvodába is. Második napirendi pontként a művelődés- és egészségügyi bizottság munkájáról számolt be Szabó János elnök. A bizottság tárgyalt az anya- és csecsemővédelem helyzetéről, foglalkozott az idősek problémáival, a munkahelyek egészségügyi helyzetével, figyelemmel kísérte a veszélyeztetett családokat és az alkoholistákat. Több javaslatot terjesztett a vb elé. Az ülés utolsó napirendi pontja a tanács 1979. évi munkatervének ismertetése volt. Végezetül hozzászólások, bejelentések hangzottak el. maradtak a gyerekek, erről a Körös Szálló dolgozói gondoskodtak, akik mindent a csapatok asztalára tettek, mi szem-szájnak ingere... gyik ismerősöm — 1945 óta párttag — panaszolja, hogy tavaly az 50. születésnapján a munkahelyén még azt sem mondták neki, hogy álljon arrébb. Pedig ő 18 éves fejjel jegyezte el magát a kommunista párttal. Viszont a napokban kapott miniszteri elismerést egyik fiatal, pártonkívüli munkatársa — majd így folytatta: „Ez a koma még a világon sem volt, amikor én már a vállalatnál élmunkás voltam, s ha a helyzet úgy hozta, rávertünk istenigazából”. Ilyen alapon azonban nem lehet különbséget tenni ember és ember, munkás és munkás között. Sajnos a munkahelyi vezetők hibát követtek el, mert elismerés és tisztelet jár a szorgalmas, eredményes munkásévekért. A fél évszázadot megért embereknek pedig egy figyelmes köszöntő, egy baráti kézfogás és őszinte jókívánság sokszor többet ér mindennél. Viszont, ha a fiatal, kitüntetésre méltót alkot, akkor azt is el kell ismerni, még akkor is, ha rövidebb ideje dolgozik a vállalatnál. Ezzel eljutottunk egy fontos tényezőhöz, amiről egyes elvtársak néha mintha megfeledkeznének: a felszabadulás óta kommunisták és pártonkívüliek együttesen közös erőfeszítéssel építették a szocializmust. Sőt, még azok is hozzájárultak ehhez munkájukkal, akik esetleg néhány dologban nem értettek egyet a párt polititkájával. Hogy a kommunisták többet tettek a szocializmusért, ez természetes, ezt diktálta a kötelesség. Ezért is tisztelik a pártonkívüliek a kommunistákat. Többletmunkánk eredménye benne foglaltatik abban, hogy ma jobban élünk, mint tegnap. Munkánk eredményét pedig együtt élvezi az egész dolgozó nép. S a kommunista, azért, mert többet dolgozott, nem vetheti senkinek a szemére: „az én fáradtságos, küzdelmekkel teli munkám eredményét élvezed”. Bízvást mondhatjuk, hogy ezeket az elvtársakat aligha kell kioktatni a kommunista helytállásról, áldozatosságról, hiszen egész életükkel ezt példázzák. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ma is önként vállalják a kommunisták többletkötelezettségeit, éppúgy munkára készek, mint voltak 33 év alatt, vagy még korábban is. Mi tehát az oka annak, hogy egyesek a pártonkívü- liekről mint „gondtalan, hivatásukban könnyen érvényesülő” emberekről beszélnek néha? Az így vélekedő elvtársak bizonyára nem értékelik kellőképpen azokat a változásokat, amelyeknek — éppen a párt munkája nyomán — a fel- szabadulás óta naponta tanúi lehetünk. Szem elől tévesztik, hogy a több mint három évtizedes szocialista építőmunka után már nem abban kell különbséget tenni ember és ember között, ott volt-e a barrikádokon az első évek hősies, kemény harcokai tűzdelt napjaiban, vagy sem. Nemcsak azért, mert e több mint három évtized alatt felnőtt egy generáció, amely már csak könyvekből és nagyapáik, apáik elbeszéléseiből ismerheti ezeket az időket, hanem mert senki sem hibáztatható azért, hogy a régi rendszer neveltetése után a felszabaduláskor nem vált mindjárt kommunistává. Igazságtalanság is lenne háttérbe szorítani olyan pártonkívü- lieket, akik passzívak, közömbösek voltak ugyan 10, vagy 15 esztendőn át, de ma már becsülettel helytállnak a többletfeladataikban is. Inkább örülnünk kell, hiszen olykor véget nem érő vitáink, érvelő, a jövőbe vetett hitet erősítő szavaink, az ezek nyomán változó tudat és tevékenység, a megvalósulás ténye vezette ezeket az embereket a szocialista útra. „Hol voltak ők, amikor mi már áldozatot hoztunk ...?” Kommunisták így sohasem tehetik fel a kérdést, mert amit vállaltak, azt öntudatosan, önként vállalták, és nem önmagukért, hanem osztályukért, az egész népért, amelyet felemelni, boldoggá tenni legszentebb kötelességüknek tartották és tartják ma is. Akik a korábban idézettek szerint vélekednek, legjobb szándékuk ellenére is mások azzal illethetik őket: pusztán régi érdemekből akarnak megélni, amelyek bár tiszteletre méltóak, de ha nem párosulnak a ma oly szükséges magas fokú szakmai tudással, új iránti érzékkel és az emberek iránti odaadó türelemmel, nem nyújthatnak előnyöket egyetlen párttagnak sem. Persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az idős kommunisták egy részében valóban él és nem is indokolatlanul a mellőzöttség érzése. Joggal hivatkozhat némelyik igazságtalanságra, méltánytalanságra, tapintatlanságra. Előfordul — nem is ritkán — hogy méltatlanul mellőzik a kommunistákat, néha szándékosan, néha figyelmetlenségből. Idézett elvtársunk példája sem egyedüli eset. De ez legalább annyira a pártszervezetek, mint a gazdasági vezetők hibája. Sokszor például nem könnyítenek a pártmunkával jócskán megrakott elvtár- sak helyzetén, emiatt ösz- szeroppannak, elfáradnak a terhek súlya alatt, nem tudnak tanulni, sőt néha anyagilag is hátrányos helyzetbe kerülnek. Az is előfordul, hogy a szakmai hozzáértés fontosságát egyoldalúan hangsúlyozzák, és a politikai rátermettséget figyelmen kívül hagyják. Arra is jócskán akad példa, hogy helytelenül értelmezve a kommunistaszerénységet, a jó gazdasági munkáért a kommunista vezetők — noha felemelő érzés — csupán erkölcsi elismerést kapnak. De mégis mennyire igazságtalan dolog lenne azt mondani: mindez a párt mai politikájának egyenes következménye. Az áldozatos, harcokban kemény próbát kiállt párttagokat megbecsülni minden kommunista kötelessége. Tisztelettel, elismeréssel, gondoskodással tartozunk nekik. Nemcsak szavakban, tettekben is. Hogyan is becsülheti meg a szocialista rendszert az, aki nem becsüli meg azokat, akik a legtöbb áldozatot hozták érte. A pártszervezeteknek nemcsak joguk, hanem kötelességük fellépni minden olyan esetben, amikor mellőzni akarnak kommunistákat, méltatlanul kisebbíteni akarják érdemeiket, vagy puszta figyelmetlenségből megfeledkeznek róluk. Ez utóbbi sajnos még „magunk között”, a kommunisták közösségében is előfordul. Pedig a kommunisták megbecsülése jó részt attól is függ, mennyire becsüljük önmagunkat, a régi kipróbált, ma már idős harcosok munkáját. P ersze, számunkra mindemellett mégis az a legfontosabb, mennyire becsülik a pártot, a párt egyes tagjait a pártonkívüliek. Mert az ő elismerésük, elégedettségük munkánk legbiztosabb mércéje. Ha ők jól élnek, előrelépnek, érvényesülnek, elégedettek, teli vannak alkotókedvvel, jutalmat és kitüntetést kapnak, ennek csak örülhetnek a régi, idős kommunisták. örülhetnek joggal, hiszen az ő nevelésük, az ő áldozatkészségük, az ő munkájuk gyümölcse így érik be. Deák Gyula Kasnyik Judit Pályabemutató és vetélkedő a Körös Szállóban A gyerekek a szakácsszakma titkaiból — majd a munka eredményéből — kapnak ízelítőt Fotó. G4J Mlt
