Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-03 / 260. szám
I zugijaim 1978. november 3., péntek Rekord a Sarkadi Cukorgyárban Versenyben a világpiacon A HESSTON-sztori Az elmúlt hetekben is teljes kapacitással dolgozott a Sarkadi Cukorgyár. A ■szezon kezdete óta összesen több mint 20 ezer vagon répát vettek át. A cukorrépa minősége, cukortartalma jónak mondható. A gyártási átlag megközelíti a 15 százalékot. A gyár igazgatója, Mátyási János elmondotta azt is, hogy eddig az összes répa 62 százalékát vették át és 65 százalékát takarították be. Ezek egy részét szántóföldi prizmákban tárolják. Úgy tervezik, hogy megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy november 20-ig átvegyék valamennyi megtermelt répát. Ezúton is kérik a termelőket, hogy fokozottan tartsák be az előre megálA Körösök és a Berettyó gátrendszerét, védelmi fel- készültségét egy héten keresztül vizsgálták a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei. Céljuk az volt, hogy a sűrűn előforduló nagy árhullámok ellen megelőző intézkedéseket tegyenek, s lehetőleg ne szoruljon megyénk az árvizek miatt már többször megismétlődött lakás és gazdasági épületek kiürítésére. Az úgynevezett „bejárást” kármegelőző intézkedések végett szervezte az igazgatóság, melynek tapasztalatai alapján elhatározták, hogy Ki gondolná, hogy a porszívók elterjedése ellenére még mindig keresett cikk a seprű és az alapanyagául szolgáló cirokszakáll? Pedig az. Nemcsak itthon, hanem külföldön, olyan országokban is, ahol kemény valutával fizetnek érte. Azt már többen tudják, hogy megyénk üzemei adják az ország seprűcirok termésének majdnem egészét, s ezzel jelentős dollárbevételhez juttatják a népgazdaságot. Már a harmincas években jelentős ciroktermelő volt Békés megye, különösen a déli rész, amelynek száraz, meleg éghajlata kiválóan alkalmas a seprűcirok termesztésére. A kor jellegének megfelelően területileg szórtan, kisüzemi módszerekkel állították elő a seprűnek valót. A kisüzemi jellegből adódóan nem volt egységes termesztési technológia, szervezetlen volt az értékesítés is. A nagyüzemi termelés elterjedése kedvezően hatott ennek a növénynek a termesztésére is. Az évek során kialakult a nagyüzemi technológia, s a szegedi ne- mesítőknek a fajtakérdést is sikerült megoldani a Szegedi törpe előállításával. A korábbi értékesítési gondok megszüntetésére 33 üzem létrehozta a Dél-Békés megyei Seprűcirok Termeltető és Értékesítő Közös Vállalkozást, röviden a CITÉV-et. A tíz év előtti létszám azóta 23-ra csökkent a tsz- egyesülések miatt, és mert egyes üzemek felhagytak a termesztéssel. A CITÉV bebizonyította létjogosultságát az azóta eltelt évek alatt, biztonságossá tette az értékesítést a nagyüzemek és a háztájiban termelők számára. Jelentős szerepet vállal a levágott cirok tisztításában, osztályozásában és csomagolásában —■ ezt jelenleg öt telephelyén végzi. Nagy gondot okoz azonban az azóta kétezer hektárra nőtt termőterület mintegy 500 vagonos szakálltermése. Nem tudják hová tenni szállításig ezt a lapított szállítási ütemet. A múlt évhez viszonyítva — és ez is örvendetes — a hektáronkénti átlagtermés 45 mázsával, a cukortartalom egy százalékkal magasabb. A gyár nyolcezer vagon répát tárol, ebből 2200 vagonnal a gyárban, és ezzel a mennyiséggel biztosítani tudják a folyamatos termelést. Kiemelkedő eredmények is születtek már ebben a szezonban. A gyár 10 napos átlagban 300 vagon helyett 305 vagon répát dolgozott fel, a rekord október 19-e volt, amikor 320 vagon, répát dolgoztak fel és 47 vagon cukrot gyártottak. Ilyen kiemelkedő eredmény még nem volt a gyár fennállásának történetében. a védekezéshez feltétlenül szükséges a Kettős-Körös bal oldali árvízvédelmi töltés megerősítése a dobozi és a mezőberényi híd között. Ezenkívül a sarkadi ártéri védővonal megerősítésével is számolni kell. A már évek óta folyó megelőző munka eredménye, hogy a fővédővonalak és tartozékaik megfelelőek, a védekező személyzet fel- készültsége kielégítő. Ezért az említett két híd közötti szakaszon kívüli árterek védőgátjainak felújítását csak a hatodik ötéves tervben szándékoznak megvalósítani. hatalmas tömeget, kevés a tárolótér, s nem ritkaság hogy a termés 5—10 százaléké tönkremegy az időjárás viszontagságai miatt. Pedig nagy értékről van szó, à Bé- 1 kés megyei cirokszakáll évente 5—-6 millió dollárt hoz az államkasszába. Nem beszélve az árpánál kedvezőbb összetételű cirokmagról, amely „mellékesen” 34—35 mázsát is terem egy hektáron. Jelenleg behozatalra szorulunk árpából, és kivisz- szük a cirokmagot. Ha a GMV igényelné, a termelők szívesen adnák hazai értékesítésre a magot, hogy megszűnjön az árpabehozatal. W Sokat beszélünk mezőgazdaságunk gépesítéséről, de mégsem annyit, hogy ne legyenek gondok egyes — különösen kis területen termő — növények gépellátásában. A seprűciroknál is erről van szó. Kétezer hektár az ország 5 millió hektárnyi szántójához képest nem nagy Az V. ötéves tervben célul kitűzött termékszerkezetátalakítás egyik legfontosabb követelménye az volt, hogy gyáraink, üzemeink olyan gyártmányokat állítsanak elő, melyek minden piacon jól, gazdaságosan értékesíthetők. Idegen, de ma már közkeletű szóval ezeket konvertálható árualapoknak neveztük el. Ma már világosan látszik, hogy az V. ötéves terv minden célkitűzését nem tudjuk teljesíteni, és ennek egyik oka, hogy a termékszerkezet-váltás nem úgy zajlott le, ahogy elképzeltük. A magyar gyártmányok iránt nem fokozódott — sőt néha csökkent — a kereslet a tőkés piacokon és ez bizony hátrányosan érinti a népgazdaságot. A vállalatok gyakran és szívesen hivatkoznak a világpiaci értékesítés nehézségeire, a gátló körülményekre, amikor mindez szóba kerül. Van is ebben igazság. De mindezek ellenére mégis sok magyar vállalat fel tudja venni a versenyt tőkés világcégekkel is. Ez azt bizonyítja, hogy elsősorban határainkon belül kell keresni a megoldás módját. A módszer tulajdonképpen egyszerű: olyan termékekkel kell jelentkezni . külföldön, melyek teljesítőképességben, megbízhatóságban, műszaki színvonalban és árban egyenrangúak a versenytársak hasonló produktumaival terület. Termésének betakarítását 50—60 gép meg tudná oldani. Csak tudná, mert jelenleg nincs erre megfelelő berendezés. Nagy szériával dolgozó gépgyáraink nem látnak perspektívát ennyi gép legyártásában, sőt megtervezésében sem. Nem gazdaságos ilyen kis mennyiség előállítása egy nagyüzem számára sem. Az üzem szempontjából ez érthető, a termesztők szempontjából nem. Már 1972—73-ban megpróbálkoztak a hiányt egy olasz maglehúzó géppel kiküszöbölni, ez azonban csak a mag eltávolítását végezte, a már levágott szakállról. A hektáronkénti 220—230 ezer tőről továbbra is csak kézi erővel lehetett levágni a felső, szakáll részt. Nagy segítséget jelentett a szovjet ke i- dervágó gép, azonban ez is csak egy részfolyamatot old meg és csak a kendert is termelő gazdaságok rendelkeznek vele. Próbálkoznak az üzemek még egy olasz géppel, azonban ez sem ol- dotta meg a teljes betakarítás gondját. Az említett beés szállítási határidőkben, valamint azok pontos betartásával is állni kell velük a versenyt. Végső soron a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat sem tett mást, mint ezt az elvet alkalmazta a HESSTON adapterek hazai gyártásának megkezdésekor, és a várt siker nem is maradt el. Egyenrangú minőség Az utóbbi évek során a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat már elég nagy gyakorlatra tett szert a tőkés kooperációban. Az NSZK-beli Class cégnek gyártott csőtörő adapterek külföldön is elismerést arattak és a különféle kombájnokra szerelhető 4- és 6-soros kukoricabetakarító adapterekből nemcsak a magyar, hanem a KGST-országok mezőgazdaságát is ellátja a békéscsabai gyár. A kukoricabetakarításnak van azonban egy másik területe is, amelynél többé-ke- vésbé megoldatlan volt hosz- szú ideig a gépellását. A silókukoricához készültek ugyan különböző szocialista gyártmányú gépek, de ezek ‘ nem váltak be igazán. Ezért aratott nagy sikert a magyar mezőgazdaságban az amerikai HESSTON háromsoros önjáró silókukoricabetakarító gépe. Ennek csak rendezések nagyon drágák, dollárért szerezhetők csak be, nagyon fontos lenne itthon előállítani jó és forintért kapható gépeket. A betakarítás megoldatlansága jiíttatta arra az elhatározásra a legnagyobb, 400 hektáron cirkot termelő kun- ágotai Bercsényi Tsz vezetőségét, hogy cirokterületüket kiadják háztáji termeltetésre. Az ötlet bevált, és találkozott az ország mezőgazdaságát irányító szakemberek azon törekvésével, hogy ne kukoricát termeljen a háztáji, hanem olyan növényt, amelynek termesztését a nagyüzem csak nehezen, vagy nem tudja megoldani. A kunágotaiak ez évben felváltották a kukoricát a cirokkal. Mindenki jól járt vele. Jó és követendő a kunágo- tai példa, azonban gondolni kell a csökkenő munkaerőre, amely mind több gondot okoz mezőgazdaságunk számára. Nem jelenthet végleges megoldást a háztáji termelés, a gépesítésnek mindenképpen a nagyüzemi előállítás lehetőségét kell megteremtenie. Ezt kívánja a termesztők és az egész népgazdaság érdeke. egy hibája volt — az ára. Sokba került és dollárba, így született meg az ötlet, hogy az eddigi kooperációs és termelési tapasztalatokra alapozva vegyék fel a békéscsabaiak a kapcsolatot a HESSTON-nal silókukoricabetakarító adapter gyártása ügyében. Ha hűek akarunk lenni az igazsághoz, meg kell mondanunk, hogy az amerikaiak első hallásra nem rajongtak az ötletért. Őszintén megmondták félelmük okát is: nem bíznak abban, hogy a békéscsabaiak olyan minőségben tudják előállítani majd az adaptert, mely egyenrangú saját gyártmányukéval. Márpedig az egyenrangúság elengedhetetlen, mert a gépek túlnyomó többsége tőkés exportra kerül, ahol azt a HESSTON saját gyártmányaként hozza forgalomba. Végül — talán éppen a Claas-kooperáció során szerzett jó tapasztalatok révén — a kölcsönös előnyök alapján mégis létrejött a megegyezés, s ekkor jött egv újabb probléma — az idő. Hz idő kevés A kooperációs szerződést a HESSTON-nal 1976 novemberében írták alá és az első szállítmány dátumaként 1977 áprilisa szerepelt. A hazai „normális” gyakorlat szerint egy ilyen jellegű gyártás meghonosítása, g prototípus, majd a nullszéria legyártása, az elengedhetetlenül szükséges módosítások végrehajtása legalább 2-3 évet igényel. Eszerint tehát a MEZŐGÉP- re váró munkát a vállalt határidő alatt nem lehet teljesíteni ! Ebben az esetben azonban a „lehet” kérdése fel sem merült, mindenki tisztában volt vele, hogy ennyi idő alatt kell megcsinálni az első széria adaptert. A piaci verseny kegyetlen dolog, aki világcégekkel akar partner lenni, annak vállalnia kell az ezzel járó feladatokat is. És a mezőgépesek vállalták, teljesítették. Pedig rengeteg, gyakran előre nem látható nehézségekkel kellett megküzdeniük. Először is át kellett tervezni az egész adaptert coll mértékrendszerből metrikusra. Azután az amerikai szabványnak megfelelő anyagok helyett megfelelő hazaiakat keresni, és ami itthon nem kapható, annak megtalálni a beszerzési forrását. További gondokat jelentett az európai gyakorlatban szinte ismeretlen, úgynevezett szabad áthajtások kialakítása. Ennél a berendezésnél ugyanis nincs önálló hajtómű, hanem az egyes részek a váz különböző pontjaira vannak felszerelve. Ezáltal könnyebb lett a szerkezet, Békés megyében ebben az évben mintegy 120 ezer hektárról kell betakarítani legfontosabb takarmánynövényünket, a kukoricát. Az üzemek többségében a tavalyinál jobb, vagy azt megközelítő mennyiségű termésre számítanak. Az őszi betakarítás időszakában is nagy figyelmet kell fordítani a beérett magvak megóvására, növényegészségügyi állapotára. A kukorica nagyüzemi termesztése kedvez a kórokozók elszaporodásának. A kukorica egyik legveszélyesebb gombás eredetű betegsége a fuzáriumos tőszáradás és csőpenészedés. A fertőzés általában a cső hegyén kezdődik és előbb pókhálószerű, majd egyre sűrűsödő halvány rózsaszínű gombaszövevény vonja be a cső felületét a csuhé- levelek alatt. A kórokozók, amennyiben elegendő idő de nehezebb a gyártás, mert az eddig még megengedhető néhány milliméteres pontosság itt tized-, századmilliméteresre készült. És amikor mindezeket megoldották, jöttek a váratlan problémák. Kiderült, hogy a hazai ipar nem gyárt megfelelő minőségű festéket, kötőelemeket, láncokat, ékszíjakat, műszaki gumiárukat. Filléres alkatrészeket kellett emiatt tőkés importból beszerezni. A MEZŐGÉP bizonyított Mint a fentiekből is kiderült, a kért határidőre elkészült az első sorozat. Az amerikai cég képviselői először Békéscsabán, majd több külföldi városban vetették rendkívül alapos vizsgálat alá a MEZŐGÉP termékeit. Ezek a vizsgálatok, majd az üzemi próbák azt bizonyították, hogy a Békéscsabán készült silókukorica-adapterek m'ndenben egyenrangúak az eredeti gártmánnyal, sőt annyira megnyerte a partner tetszését, hogy az eredeti rendelésállományt megemelte, és ebben az évben már 500 adaptert vásárol Magyarországról. Ezeknek az adaptereknek az értéke a pótalkatrészekkel együjt 40 millió forint. Az eladáskor 31 forint 90 filléres dollár- kihozatalt sikerült elérni az idei évben, és ez jobb az országos átlagnál, de nem elégedettek vele a gyáriak. A hosszú évek óta folyó Claas-kooperációnál ugyanis már elérték a 26 forintos szintet és a cél ennél az új munkáknál is legalább ez. És ennek elérésére minden reményünk megvan. Az együttműködés ugyanis hosz- szú távúnak ígérkezik, egyre nagyobb mennyiségeket rendelnek, * sőt előrehaladott tárgyalások folynak a kooperáció továbbfejlesztéséről is. A nagyobb teljesítményű gépek részére kifejlesztettek Békéscsabán egy négysoros adaptert, melynek teljesítménye 30 százalékkal nagyobb a jelenleg gyártotténál. Ilyen adapter nem szerepel a HESSTON gyártási programjában, így ha létrejön a megegyezés, a teljes meny- nyiséget Békéscsabáról vásárolják majd. Már folynak a kísérletek egy olyan csőtörőadapterrel is, mely a HESSTON-adapterre szerelve szemes zúzalékot készít. És eközben a tervezők rajzasztalán már alakulnak azoknak az új adaptereknek a körvonalai is, melyeket — érthetően — ma még üzemi titokként kezelnek. A kooperáció tehát bevált, és így a jövőben folytatódik a HESSTON-sztori. A tanulságokat azonban már rpost érdemes levonni. Elsősorban nem a mezőgépeseknek, ők ezt már menet közben sokszor megtették, inkább azoknak, akik ha lemaradnak a versenyben, szeretnek mindig külső okokra hivatkozni. Mert — mint a példa mutatja —, lehet olyan módon is dolgozni, mint ahogy a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatnál teszik. Sőt, csak úgy érdemes! Lónyai László áll rendelkezésre, átjárják a csutkát és a szénieket is. A környezeti tényezők közül elsősorban nedvesség és a meleg segíti elő a fertőzés elhatalmasodását. Az előbb említett kórokozók igen nagy kárt okozhatnak. A fertőzött mag ugyanis rosszul csírázik, s a tárolás során elrohadhat. Ennél is fontosabb azonban, hogy a beteg csövekből származó anyagok takarmányozásra nem alkalmasak, mivel a gomba toxikus anyagokat termel, a fertőzött kukoricából előállított takarmány mérgező. A károk megelőzése érdekében gyors ütemű betakarítása kell törekedni. Célszerű a fertőzött csövek gondos kiválogatása, majd a termény szárítása. A következő évi termesztés biztonsága, a fertőzött növényi részek elpusztítását teszi szükségessé. M. Szabó Zsuzsa A kunágotai Bercsényi Tsz telephelyén nagy munkát jelent most a szakáll magtalanítása, tisztítása Fotó: Veress Erzsi Megelőzik az árvízpusztítást Keresett cikk a cirok n kukorica fuzáriumos betegségeiről
