Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-03 / 260. szám

1978. november 3., péntek o IZHslUKflTÉl Finn ifjúsági delegáció látogatott megyénkbe A KISZ Központi Bizott­ságának meghívására októ­ber 30-án hatnapos látoga­tásra hazánkba érkezett a Finn Demokratikus Ifjúsá­gi Szövetség, az SDNL há­romtagú delegációja, IIpo Eerolanak, az SDNL végre­hajtó bizottsága titkárának vezetésével. A finn vendé­gek magyarországi látoga­tásuk során november 2-án, tegnap felkeresték megyén­ket. Békéscsabán, a KISZ megyei bizottságán Szabó Miklós, a KISZ megyei bi­zottság első titkára és Ki- bédi-Varga Lajos megyei titkár fogadta a vendége­ket, akik rövid tájékoztatást hallhattak Békés megyéről, a KISZ-életről, különös te­kintettel az ideológiai, poli­tikai nevelő munkára. Dél­után a Sebes György KISZ- vezetőképző Iskolán elő­adást tartott Ilpo Eerola, majd a delegáció tagjai megtekintették az intéz­ményt. Végül ellátogattak a vendégek a békéscsabai if­júsági és úttörőházba. Ilpo Eerola előadás közben, a KISZ-vezetőképző iskolán Fotó: Veress Erzsi Tanácskozás a munkaerő és az egészségügy helyzetéről Két fő napirendi pont sze­repelt azon az értekezleten, amelyet Klaukó Mátyás el­nökletével a járási hivatalok vezetőinek és városi taná­csok elnökeinek tartottak november 2-án, tegnap dél­előtt Békéscsabán. Az ülésen részt vett Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság titkára A kötelező munkaerő-köz­vetítés helyzetéről és a mun­kavédelem feladatairól dr. Molnár Margit osztályvezető számolt be. A feszültsége^ oka — mint mondotta — is­mert: kimerültek a megye munkaerő-tartalékai, és ezért tovább kell javítani a nem kívánatos munkaerő" vándorlás megszüntetésére irányuló tevékenységet. El­hangzott az a megállapítás, hogy több vállalatnál nem is ezzel, hanem a munkafegye­lemmel, valamint a munka minőségével összefüggésben jelentkeznek kisebb-nagyobb problémák. Egyébként a minisztériumi felmérés bi­zonyította: helyes volt a munkaerő-közvetítés diffe­renciálását a tanácsok ha­táskörébe utalni, mert ez­által is tervszerűbbé vált az irányítás, fokozódott a mun­kaerő-gazdálkodás hatékony­sága. A munkavédelem helyzete is javuló tendenciát mutat, noha tapasztalhatók bizonyos megtorpanások. További el­lenőrzések szükségesek, mert egy-egy baleseti vizsgálat el­végzésekor nem mindig ke­rülnek felszínié a termelő- egységek mulasztásai. Ezután dr. Samyai Ferenc osztályvezető, az egészség- ügyi integráció tapasztalatai­ról beszélt. Jóllehet az intéz­kedés végrehajtása óta eltelt idő még kevés ahhoz, hogy szembetűnő eredményekről lehessen beszámolni. A hosz- szú távra szóló feladatok azt a célt szolgálják, hogy csök­kenjen a vizsgálati idő és a kórházi beutaltak várakozási ideje. Az integráció kedvező hatására utalva, több esetet is felsorolt az előadó. Példá­ul Gyulán a laboratórium mind a rendelőintézeti, mind a kórházi vizsgálatokat egy­maga képes elvégezni. Arról van szó, hogy — éppen a be­tegek érdekében — meg kell szüntetni a párhuzamosságot, vagyis némi túlzással így le­hetne fogalmazni: ne vizs­gáljanak az orvosok egy esetet tízszer, tízféle szem­pontból. Az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit, az orvosi műszerek és beren­dezések beszerzésének krité­riumait, valamint a növekvő gyógyszerfogyasztás kérdését is érintette a beszámoló. Ag­gasztó jelenség: 1978-ra az országban már 110 százalék­kal emelkedett az antibioti­kumok fogyasztása. Az értekezlet végén beje­lentések hangzottak el. Csep- regi Pál tanácselnök-helyet­tes a beruházással; Dankó Pál ifjúsági titkár a munka­helyi parlamentek szervezé­sével összefüggő kérdésekről; majd Klaukó Mátyás, a me­gyei tanács elnöke a gazda­ságpolitikai feladatok végre­hajtásáról és a tanácsi appa­rátus munkájáról tájékoztat­ta az ülés résztvevőit. —y—n Ismét kapható borítékos sorsjegy Az OTP Békés megyei Igazgatóságának tájékozta­tása szerint a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság — az Országos Testnevelési és Sporthivatal megbízásából — ismét bocsát ki borítékos sorsjegyeket, ezúttal mály­valila és narancssárga szín­ben. A sorsjegyekkel, me­lyek ára 5 forint, a szoká­sos összegeket — 50 ezer, 20 ezer, 10 ezer, 5 ezer, ezer, 500, 200, 100, 50, 20 és- -tíz forintot — lehet nyerni. A legkisebb nyeremény az „Üjra húzhat”. A sorsjegyek terjeszté­sével az OTP magánbizo­mányosi hálózata, totó-lottó- kirendeltségek, a takarék- szövetkezetek, az ÁFÉSZ, az élelmiszer-kisker. boltok, és alkalmi bizományosok fog­lalkoznak. A nyereményeket 500 forintig a helyszínen, azonnal kifizetik a bizomá­nyosok. Az ennél nagyobb összegeket a takarékpénztár fiókjaiban, illetve a totó- lottó-ki rendeltségeken ve­hetik át a szerencsés játé­kosok. A korábbi akciók során Békésen három, Gyulán és Békéscsabán két-két, Csa- bacsüdön pedig egy 50 ezer forintos nyeremény akadt. Emellett Békéscsabán há­rom, Csorváson és Dévavá- nyán két-két, Gyulán, Kar­doson, Kétegyházán, Körös- nagyharsányban és Oros­házán egy-egy 20 ezer fo­rintos nyereményt vehettek át a játékosok. Tízezer fo­rintos nyeremény is volt a megyében : Békéscsabán, Békésen, Endrődön, Kondo­roson, Kétegyházán, Mező- berényben és Szeghalmon akadt ilyen nyereményösz- szegű sorsjegy. A legújabb borítékos sorsjegyakció no­vember 2-án kezdődött. Vendégek a Benini Népi • Köztársaságból A FAO szervezésében hattagú delegáció látogatott november 1-én a kondorosi Egyesült Termelőszövetke­zetbe. A Benini Népi Köz­társaságból érkezett küdött- ség tagjai: Akpo Philippe falufejlesztési és szövetke­zetügyi miniszter, Beho Tadjon, a miniszteri tervező iroda igazgatója, Akié Jo­nas, a mezőgazdasági kuta­tóintézet igazgatója, Yebe Christophe mezőgazdasági igazgató, Robert Virtyor, a Senagri igazgatója és a FAO képviselője: A. de Vajda. A vendégek a szövetkezeti gazdálkodást tekintették meg, valamint a határszem­le során a gabonák és ta­karmánynövények ter­mesztésének módjával is­merkedtek. Az érdeklődésük a szövetkezet felépítésére is kiterjedt, melyről Ladnyik Mihály, a tsz elnöke adott tájékoztatást. Fórum a városfejlesztésről A közeli napokban a Ha­zafias Népfront szarvasi bi­zottsága és a városi tanács közös szervezésében a te­lepülésfejlesztésről tartottak fórumot az érdeklődőknek Szarvason, a városi tanács dísztermében. Bevezetőként Tóth Béla, a tanács műszaki osztályának vezetője tartott ismertetőt, melyben a tele­pülésfejlesztési terven túl vitaindítót mondott a terv megvalósítását és helyességét elemezve. Ezután a résztvevők ösz- szesen 57 kérdést tettek f«l. melyekre Vrbovszki György, a városi pártbizottság első titkára, Jansik Tamás, a vá­rosi tanács elnöke, Koszti Pál, a tanács művelődésügyi osztályának vezetője és Tóth Béla válaszolt. Első ilyen fó­rum volt ez Szarvason, ahol a városfejlesztési téma mel­lett a gyermekélelmezés, a lakótelepek kialakítása, a lakótelepi játszóterek hiánya, a közutak építése, gondozá­sa, a szeméttelep áthelyezése mind kérdésként hangzottak el. ' Szlovák gasztronómiai napok Immár hagyományosan november 4-től 13-ig szlo­vák gasztronómiai napokat tartanak Békéscsabán a Körös Szállodában. A csehszlovákiai Dukla Szállo­da főszakácsa — aki több nemzetközi verseny győzte­se — öt társával, hat fel­szolgálóval, szlovák táncze­nekarral, két énekessel és szlovák ételkülönlegessé­gekkel várja a rendezvény- sorozat vendégeit. Néhány étel az étlapról: sajtos göngyöleg, sült tátrai pisztráng, kolibai sertés­borda, szepesi rakott káposz­ta, sztrapacska és még sok ajánlat a szlovákiai italok mellé. II tárgyalóteremből II nyitva felejtett ajtó A battonyai járásbíró­ság tárgyalta Recski Jó­zsef Mez'őkovácsháza, Dó­zsa György út 118. szám alatti lakos bűnügyét. A 19 éves fiatalember már többször volt büntetve va­gyon elleni bűncselekmé­nyek miatt. A büntetések­ből nem okult. Augusztus 21-én a hajnali órákban is­mét bűncselekményt köve­tett el Mezőkovácsházán. Hazafelé tartva megállt egy személygépkocsinál, amely az utcán parkolt. Először csak nézegette, majd az ajtót akarta feltörni. Ám, ahogy a kilincshez nyúlt, az magától kinyílt. Tulaj­donosa elfelejtette kulcsra zárni. A fiatalember nem habozott, gyorsan kihasz­nálta az alkalmat. A gon­dosnak egyáltalán nem ne­vezhető autótulajdonos gépkocsijában négyezer fo­rintot és hat magnókazettát hagyott. A vádlott a pénzt és a kazettákat magához vette és eltávozott. A járásbíróság Recski Jó­zsefet többszörösen vissza­eső által elkövetett lopás bűntette miatt egy év és négy hónap szabadságvesz­tésre ítélte. Mellékbünte­tésként három évre eltiltot­ta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést fegy- házban kell letöltenie, s feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős. —di Makacs betegség K ortársaim még sokan emlékeznek a régi világbeli középiskolai igazgatóra, aki a magas méltóságok, a hiúság való­ságos megszállottja volt, s akihez már nem lehetett normális, egyenes emberi hangon szólni. Az a diák, aki nem csókolt neki kezet, s nem azzal kezdte, hogy a méltóságos úrnál nincs jobb szónok, vagy okosabb em­ber a világon, az hamar kipenderült a szobájából. A bevezető kézcsók, s az ügye­sen kiagyalt bók után vi­szont nyugodtan lehetett kérni egy-két napi eltávo­zást, tandíjhalasztást, vagy bármi egyebet. S ha a de­likvens a búcsúzáskor is megreszkírozott még egy hangos méltóztassékot, ak­kor a nagy ember a szülő­ket is szívélyesen üdvözöl­te, amiért ilyen derék, tisz­tességtudó gyereket nevel­tek. Az ilyen embert az ak­kori rangkórságos világban is kinevették. Gúnyt űztek belőle, s ez a tulajdonsága állandó szóbeszéd és meg­vetés tárgya volt a város­ban. A diákok néha már a tréfa kedvéért is bementek hozzá valami kérelemmel, s utána napokig derült és ámult az ifjú sereg, hogy egy felnőtt, rangos, tanult ember ilyen korlátolt lehet. Ez a világ — szerencsé­re — elmúlt, de sem a hiú­ság, sem a hízelgés nem pusztult ki teljesen vele. Fiatal egyetemista újsá­golta, hogy a múlt június­ban olyan tételt húzott, amelyet jószerével el sem olvasott. Makogott róla néhány szót, s amikor már- már minden elveszett, bará­tunk elszánt vállalkozásba kezdett. Tettetett áhítattal a vizsgázató szemébe nézett, és azt mondta: „Ha én egy­szer annyit tudhatnék, mint a professzor elvtárs. De mit... hiszen ez , lehetet­len.” Az ember azt várná, hogy az arcátlan hízelgőnek sürgősen menekülnie kel­lett. Nem ez történt. A ta­nár „bekapta a horgot”. Hosszú beszélgetés után jó érdemjeggyel és ezzel a megjegyzéssel engedte el' a fiatalembert. „Barátom, ma­gának egészen eredeti gon­dolatai vannak”. A hiúság bonyolult és ma­kacs betegség. Talán azzal kezdődik, hogy mindenki szívesen hall jót önmagá­ról. Még a bírálatot jól el­viselő emberek is örülnek, ha néha megdicsérik őket. Csakhogy a józan ítéletű ember mindig jól tudja, mi illeti meg, és mi nem. Ha­tárvonalat tud húzni a jo­gos elismerés és az ízetlen hízelgés között. Az ügyes hízelgő azonban résen van, sokszor eredményesen át­lépi ezt a határvonalat. Márpedig ha a hiúság elha­talmasodik, a szívet és az agy velőt is megtámadja. El­sorvasztja az érzéseket és az ítélőképességet. Jól tud­ja ezt, s a tüneteket is jól ismeri a hízelgő és „gyógyí­tani” kezd. Jó néhány éve még kö­zös ismerősünk volt az a megrögzött gyűlési felszó­laló, aki tüzes frázisokkal, mindig elsőként tett hitet valami aktuális mellett. Ez a fajta ma már kihalófél­ben van. Fülünkét sérti az ilyen üres fogadkozás. De ki ne ismerné azt az örök­kön aggódó embert, akinek egész napi hangulatát az határozza meg, hogy a fe­lettese mosolyogva fogad­ta-e köszönését, vagy csak mogorván odabiccentett ne­ki. Aki napjában többször is szerét ejti, hogy valame­lyik vezetőjével találkoz­zék, hogy láttassa magát, s legalább a tékintetében megfürödjék. A gyakorlott hízelgő, aki már ért el eredményeket, bátran ko­pog be főnöke ajtaján, hogy az aznapi eredeti ötletét, vagy elképzelését felcsil­lanthassa. S ha mégsem jut be az áhított ajtón, átmene­tileg a titkárnő is megfelel: „Hogy van a Főnök? Mond­ja meg neki, hogy keres­tem”. ■ Sok embernek ma is élet­eleme a nyüzsgés, az önmu­togatás. Van, aki két szal­maszálat is roppant zajjal, nagy csődület közepén tesz keresztbe, hadd lássa min­denki, hogy ő azzal is a szocializmust építi. Egy hivatal dolgozói mondták el, hogy időnként lábújj- hegyen járnak, amikor X. elvtárs dolgozik. Ilyenkor híre jár, hogy X. fontos megbízatást kapott, nem szabad zavarni. Hogy mit dolgozik, az titok, és nem is lényeges. Az a fő, hogy a fontos emberről kiderüljön, milyen fontos ember. Va­lójában pedig az ilyen em­berek fele annyi energiát sem fordítanak a tisztessé­ges alkotómunkára, mint amennyit elherdálnak fe­letteseik elbűvölésére és az önmutogatásra. Ki tudná megmondani, ki született előbb: a törtető, hízelgő, vagy a hiú felettes, aki táplálni kezdte a talp­nyalás bacilusait. Az első hiú ember valószínű vala­mi barlangfőnök lehetett. Mert annyi esze már a neandervölgyi hízelgőnek is volt, hogy lefelé nincs ér­telme se nyüzsögni, se hí­zelegni. v Ha a felvetett gondolatok csupán néhány ember ap- róbb-cseprőbb jellemhibá­ját érintenék, kár is volna a további szóért. Sajnos, többről van szó. Ott a szerényen, becsüle­tesen dolgozók szürke, kö­zépszerű tömeg. Aki sza­vak és lárma nélkül csu­pán csak belső izgalommal végzi munkáját, és szégyell magának propagandát csap­ni, azt húzódozónak, pasz- szívnak, közömbösnek, esetleg alattomosnak is bé­lyegzik. S ha ráadásul egy- egy megjegyzést is elejt, ak­kor már összeférhetetlen és kötekedő. Nem úgy, mint Z. a hízelgő, aki készséges, lelkes, buzgó és természete­sen tehetséges is. Kellemes ember, mert nem bosszant­ja feletteseit, észreveszi jó tulajdonságaikat. Egyszó­val, öröm vele dolgozni. S zánnivaló ember az, 'akit a hízelgés meg­szédít. De veszedel­mes is, mert segítő kezet nyújt egy esetleges nagy étvágyú parazitának, aki a napi 8 órából hármat-né- gyet azzal tölt, hogy „ön­magát adminisztrálja”. S eközben azok elől akarja elszívni a levegőt, akik szolidan és eredményesen mindig a nyolc órát végig­dolgozzák. K. F. Ma este bemutató a színházban Csurka István: Döglött aknák Két ellentétes figura „har­cos” tragikomikus találkozá­sának lehetünk tanúi a Jó­kai Színház ma esti bemu­tatóján. Moór és Paál mind­ketten egy idegosztály kezelt- jei, s bár az útjuk ellenkező irányból vezetett idáig, áz életük végeredménye azonos lett. Csurka István kétrészes komédiáját, a Döglött akná­kat Udvaros Béla rendezte. Az előadás főbb szereplői: Körösztös István, Székely Tamás, Kárpáti Tibor és Fo­dor Zsóka. A díszleteket és jelmezeket Kabódi Sándor tervezte. A Jókai Színház bemuta­tóival egy időben, immár ha­gyományosan kamaratárlat nyílik a színház előcsarno­kában. Ezúttal Varga Géza szobrászművész kiállításán Ambrus Zolán megyei köz- művelődési csoportvezető mond ünnepi megnyitót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents