Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-22 / 275. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÛJSÀG 0 MEGYEI PŰRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. NOVEMBER 22., SZERDA Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM Látószög Egy gépipari vállalat vidé­ki gyáregységének főmérnö­ke felmérést készített a kü­lönböző üzemrészekben mű­ködő, nagy teljesítményű gé­pek kihasználtságáról. Hogy igaz és tárgyilagos képet kapjon a helyzetről, nem egyetlen embert kérdezett meg, hanem a terület illeté­kes főművezetőjével, cso­portvezetőjével és a gépet kezelő munkással is fel be­csültette a nagy termelé­kenységű célgépek, automa­ták leterheltségét. Bár a bediktált adatok nem pontos statisztikákon, csupán becslésen nyugodtak, mégis úgy gondolta, hogy a különböző emberektől kapott számok nem térnek el je­lentősen egymástól. Némi meglepetéssel vette hát tu­domásul, hogy a főműveze­tők többsége 5—10 százalék­kal jobb kihasználtságot észlelt, mint a csoportveze­tők, akik azonban szintén 5—10 százalékkal magasabb­ra taksálták a gépek munká­ban töltött idejét, mint a mellettük dolgozó fizikaiak. Az egyik költséges berende­zés, a hidraulikus fémnyo- mópad kihasználtságát a te­rület főművezetője 100 szá­zalékosnak ítélte. A csoport- vezető már nem látta ilyen napsugarasan a helyzetet ; szerinte csak a műszakok 80—90 százaléka mondható effektiv időnek. A legna­gyobb meghökkenést a mun­kás okozta: azt állította, hogy a gépe osupán a mű­szak egyharmadában van bekapcsolva. Nem kell magyarázni, hogy az emberi észlelés, becslés — ha az idő múlását nem órával mérik — szubjektív. Itt arról van szó, hogy a be­vallott adatok közti eltérés bizonyos látószög-különbsé­get takar. A teljesítmény­bérben fizetett munkás, aki­nek, tegyük fel, három és fél ezer forint van a boríték­jában, joggal gondolja, hogy folyamatosabb anyagellátás­sal, precízebb műhelyrajzok­kal, kevesebb gépátprogra­mozással kereshetett volna akár ezer forinttal többet is. Becslése tehát egy kicsit kritika „felfelé”. A főműve­zető, aki 100, de akár 90 szá­zalékot becsül, valószínűleg „lakkozza” a helyzetet, hi­szen közvetlenül ő felel az adott műhelyben mindenért, amiért a gépek állnak. És bármennyire is ettől függ munkájának elismerése — s ezzel prémiuma —, a számok szépítése egy olyan szituáci­ót konzervál, amely hosz- szabb távon kizárólag nem­csak neki, de az egész vál­lalatnak veszteséget okoz. A csoportvezető voltaképpen a két pólus között lavíroz: ér­deke lenne a termeléstöbb- let, de ezzel leginkább saját nyugalmát, feletteséhez fű­ződő viszonyát teszi kockára, és az eddiginél jóval több munkát csinál magának. A fentiek alapján úgy tűnhet, érdekellentétek fe­szülnek a fizikai dolgozók és a termelésirányítók között. Ha van is ilyen, az csak az adott termelő egységben konzerválódott tervezési- szervezési-vezetési fogyaté­kosságok másodlagos „ref­lexe” lehet. E hiányosságo­kat pedig nem a statisztika „kozmetikázásával” lehet megszüntetni. Megérkezett Moszkvába a Magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével kedden délután megérkezett Moszk­vába a magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely részt vesz. a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének ülésén. A kül­döttség tagja Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök, Gyenes And­rás, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A párt- és kormánykül­döttség fogadására a szovjet főváros magyar és szovjet zászlókkal feldíszített kijevi pályaudvarán megjelent: Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, az SZKP KB pártellen­őrzési bizottságának elnöke, Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB titkára, Pjotr Gyemicsev, a Szovjetunió kulturális minisztere, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, Ivan Pavlovszkij közlekedési miniszter, az SZKP KB tagjai, Oleg Rah- manyin, az SZKP KB pót­tagja, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese és Gennagyij Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető­helyettese. Ott volt dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és a nagykövet­ség több vezető diplomatája. > megyei tanács vb kihelyezett ülésén határozott: Szeghalom nagyközség várossá nyilvánításának kezdeményezése indokolt A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a soron kö­vetkező ülését november 21- én tartotta Szeghalóm nagy­községben Klaukó Mátyás elnökletével. Elsőként a decemberi megyei tanács­ülés előkészítéséről tárgyal­tak. Az előterjesztett javas­lat alapján úgy döntött a testület, hogy a legközeleb­bi megyei tanácsülés idejét a következő vb-ülésen hatá­rozza meg. Megtárgyalásra 7 napirendi pontot javasol majd a végrehajtó bizottság, amelyeknek anyagait a mos­tani ülésén megvitatta és el­fogadta. A továbbiakban Kulkai Sándor, a megyei NEB el­nöke terjesztett be írásos je­lentést „A közérdekű beje­lentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény végrehajtása” vizsgálatáról. A testület a jelentésben foglalt megálla­pításokat tudomásul vette és úgy értékelte, hogy me­gyénkben az 1977. évi I. tör­vény végrehajtásának hely­zete a tanácsi szerveknél összességében jó. A végre­hajtás színvonala azonban tanácsi szervenként és a ta­nácsi felügyelet alá tartozó vállalatoknál, intézmények­nél eltérő. Éppen ezért a vb a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok inté­zésének további javítása ér­dekében feladatokat határo­zott meg. Ezt követően dr. Takács János, a megyei tanács osz­tályvezetője a megye telepü­léshálózat-fejlesztésének ala­kulásáról tett jelentést, me­lyet a testület elfogadott. E napirendhez szorosan kap­csolódva a végrehajtó bizott­ság megvitatta Kozák Sán~ dórnak, Szeghalom tanácsel­nökének a nagyközség vá­rossá szervezésével kapcso­latos feladatokról szóló elő­terjesztését. Már ez a kihelyezett ülés is azt célozta, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának tagjai személyesen is érzékeljék a nagyközség fej­lődésének dinamikáját. Mert nem attól város egy telepü­lés, hogy városi címet kap, hanem attól: megfelel-e a követelményeknek. És ho­gyan áll ez Szeghalmon? Er­re adott választ a vb tagjai­nak körültekintő értékelése, vitája, állásfoglalása, amely egységesen tükrözte: Szeg­halom nagyközség várossá fejlesztendő település! Ezzel a gondolattal a me­gyei, a helyi párt- és tanácsi szervek évek óta foglalkoz­nak. Mint középfokú köz­pontnak a megyei tanács fejlesztési tervében is már korábban kiemelt fejlesztés szerepelt. Ahogy teltek az évek, egyre inkább bebizo­nyosodott, hogy nem indo­kolatlan ez a törekvés. A nagyközség vonzáskörzete főleg a ^szeghalmi járás 13 településére, kisebb rész­ben a Hajdú-Bihar megyei Csökmő és Újiráz községek­re terjed ki. Ebben a kör­zetben 63 ezer ember él. A nagyközség városiaso­dás ütemére és a -fejlesztési munka méreteire a lakosság számának növekedéséből is lehet következtetni. Koráb­(F oly tatás a 3. oldalon) J. Szóráth Gyula Erőteljesen fejlődik Szeghalom. Látkép a lakótelepről Fotó: Lónyai László A közelmúltban megnyílt a békéscsabai Univerzál Aruház kisegítő játékboltja, ahol jelentős mennyiségű készlet áll a vásárlók rendelkezésére Fotó: Kovács Erzsébet Az egészségügyi felvilágosítás mindnyájunk közös ügye Első ízben került sor me­gyénkben egy országos egészségnevelési értekezlet megtartására, amelynék ren­dezője és házigazdája a Bé­kés megyei Egészségnevelési Csoport (MENCS). A tanácskozáson, melyet november 21-én Békéscsa­bán, a Körös Hotel különter­mében tartottak, az ország 19 megyéjéből vettek részt a MENCS vezetői, és Buda­pestről az Országos Egész­ségnevelő Intézet képviselői. Megnyitót dr. Gonda György, az Országos Egészségnevelési Intézet igazgatója mondott, majd dr. König János főor­vos, a MENCS vezetője is­mertette a programot. Ott volt a tanácskozáson dr. Nagy Judit főorvos, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályának képviseletében, dr. Horváth Éva, a Hazafias Népfront megyei elnöke, és öz Ferenc, a Vöröskereszt megyei titkára. A program első részében a MENCS Békés megyei tevé­kenységét bemutató színes, diaképes tájékoztatóját lát­hatták és hallhatták a részt­vevők, majd a különböző szervek képviselői tartottak előadást az egészségnevelés gyakorlati tapasztalatairól. Érdekes volt dr. Horváth Éva diaképekkel illusztrált előadása a gyulai városi egészségnevelési munkáról, ugyanígy dr. Ollár György előadása a fekvőbeteg-in­tézményekben történő egész­ségnevelési tapasztalatokról. Érdekességként mutatta be diaképeken a megyei kórház szülészeti osztályának tévé­láncát. Előadást tartott dr. Rédei József, Elek község körzeti orvosa, dr. Olasz Imre bé- késszentandrási körzeti or­vos az alkoholizmus elleni propagandáról. Hárs György- né, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának főelő­adója az oktatási intézmé­nyekben folytatott egészség- ügyi propagandáról adott tá­jékoztatót. Ezenkívül a mű­velődési intézmények, a saj­tó, a kölezedésbiztonsági ta­nács területén végzett mun­káról is hangzott el előadás. Ladnyik Mihály, a kondoro- si Egyesült Tsz elnöke a mezőgazdasági dolgozók kö­rében folytatott tevékeny­ségről szólt, majd mintegy összegzésként öz Ferenc, a Vöröskereszt megyei titkára beszélt a MENCS és a Vö­röskereszt kapcsolatáról. A szünetben a Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Válla­lat, valamint a Hajdú me­gyei Tejipari Vállalat kép­viselőjének tájékoztatója hangzott el, amelyet étel­bemutató és kóstoló követett. A délutáni órákban konzul­tációra került sor, este pe­dig a résztvevők megtekin­tették a Jókai Színház elő­adását. A konzultáció ma délelőtt folytatódik. K. J. Ételbár nyílt Békéscsabán Az árlap meleg szendvi­cseket, frissen sült ételeket kínál. A hozzávalókat előre elkészítik és hűtik. A meleg szendvicseket két és fél, a frissen sült ételeket 5-6 perc alatt tálalják. Nem kell te­hát sokat várni. A vendég közben az egész munkafo­lyamatot láthatja. Az étke­zéshez italt is rendelhet. Ilyen a kiszolgálás a Békés megyei Vendéglátóipari Vál­lalat első ételbárjában, amely november 20-án nyílt meg Békéscsabán, a Tanácsköz­társaság útján. Az igazán szép és ízléses berendezést a vállalat ter­vezte és készítette, amiért méltán illeti dicséret azokat, akik részt vettek a munká­ban. Üjszerű, hogy a bár­pultnál egyszerre vagy negy­venen étkezhetnek. Az első nap délelőtt Bitt­ner Sándomé üzletvezető­helyettes, Milyó Mihályné szakácsnő és Ökrös Béláné mindenes várta a vendége­ket. Készséggel mutatták a villanyfőzők, sütők és más gépek sorát, amelyen külön­féle ételek készíthetők. Per­sze kellő hozzáértéssel és nagy figyelemmel kell dol­gozniuk. De nagyon örülnek, hogy ilyen szép, modem és ragyogóan tiszta munka­helyre kerültek, és bíznak abban, hogy a lakosság ha­mar megismeri és megked­veli az ételbárt. P. B.

Next

/
Thumbnails
Contents