Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-21 / 274. szám

1978. november 21-, kedd Meteorolégia és orvostudomány Harc az időért Egy békéscsabai kutatás eredményei Meghódítható a naprendszer! „Időjós a reumád” — szoktuk mondani • azokra, akik betegségükkel szinte előrejelzik az időjárás rosz- szabbra fordulását. Ezek az ízületi bántalmak azonban — bár korunk egyik legel­terjedtebb betegségei — nem tartoznak a legsúlyo­sabbak közé. Pedig az „idő­jóslást” más, és halálos ki­menetelűvé is váló beteg­ségek, egészségkárosodások is „vállalják”. & Dr. Bereczky Zsolt és három munkatársa — Már- ki-Zay Lajos csillagász, dr. Hőss Károly, a megyei ta­nács számítástecnikai inté­zetének vezetője és Bándi Károly matematikus — ép­pen ezeket az összefüggése­ket látta meg és vizsgálta a meteorológiai változások és a súlyos kimenetelű meg­betegedések között. A békés­csabai kórház intenzív-terá­piás osztályán ápoltak kór­lapjait, a betegségek lefo­lyását dokumentáló osz­tálynaplót tanulmányozva vette észre dr. Bereczky Zsolt, hogy időközönként bi­zonyos esetsűrűsödések for­dulnak elő. De nemcsak az időjárás romlásának nap­jaiban, hanem akkor is, amikor a borús, csapadékos napokat napfényes, kellemes napok követték. Így meg­állapíthatta, hogy az inten­zív-terápiás osztályra ke­rültek esetében az időválto­zás okozta az egészségi ál­lapot hirtelen bekövetkezett rosszabodását. És ami a leglényegesebb: mindenkor a már beteg szervezet álla­pota romlott tovább. — Az osztályunkon kezel­tek közül a szívizom-infark­tusos betegek állapotának, a szívizomelhalásnak (in­farktusnak) ritmuszavarral szövődő eseteinek, a szív­elégtelenségnek, a tüdőembó­liáknak, a májelégtelenség által kiváltott nyelőcsővér­zéseknek, valamint a súlyos asztmás rohamoknak sú­lyosbodását, a kóresetek halmozódását vizsgáltuk. Bizonyos időszakokban ugyanis hirtelen rosszabbo­dás következett be és az osztályra beszállított súlyos betegek száma is nőtt. A napi meteorológiai változá­sok és a súlyosbodó beteg­ségek között az összefüggés Gyávák Ketten ültek a fülkében: menetiránynak a fiú, vele szemben a lány. A lányon hosszanti csíko- zású aranyszín ruha volt, térdig érő, egyenes szabású. Sötétbarna haja a vállát ver­te, lágy hullámokban takar­ta a fülét. Könyvet olvasott, napszemüveggel. A fiú kávé­barna ingkabátban, világos- szürke nadrágban; saruját fehérrel mintázott zöld zok­nira húzta. Bal kezében nap­szemüveg volt, a jobban új­ság, kinyitva, de olvasatla- nul: nézte a tájat. A tájat meg a lányt, a lányt meg a tájat. Aztán az órájára pillan­tott, s látta, már csak har­minc pete van hátra addig az állomásig, ahová mennek: a lány előtte váltott jegyet. Megköszörülte a torkát, de halkan, hogy a kerekek za­katolásába vesszen. Már nyi­totta a száját, mikor a má­sik megmoccant. Erre be­csukta hirtelen. nyilvánvaló. Elsősorban a hőmérsékletben bekövetke­zett hirtelen változás és az ezzel kapcsolatos légnyomás­növekedés, illetve csökkenés váltja ki az állapot rosszab­bodását. A ritmuszavarok jó részénél az időjárás hir­telen változása tehát stressz- ként hat és ez a rossz ha­tás a vegetatív idegrendsze­ren keresztül érvényesül. Az egészségromlások mel­lett ilyenkor megszaporod­nak a súlyosabb kimenete­lű balesetek, többen esnek olyan depressziós állapot­ba, amely öngyilkosságba torkollik. Azt is megfigyel­tük, hogy ezek a periódu­sok általában négynaposak. Ennek okát még nem ismer­jük. Az emberi szervezettel kapcsolatban a „periódus” szóról sokaknak az utóbbi években elterjedt „biorit­mus” jut eszébe. Bereczky Zsolt megfigyelései és a ter­mészettudományos kutatások azonban mást igazolnak. Köztudott, hogy a világ- egyetem minden egyes ré­sze, minden egysége fejlődé­sek sorozatát éli. Ez a fej­lődés időben is mennyiségi és minőségi periódusokra, szakaszokra tagozódik. A legáltalánosabb példa erre az évszakok változása a földön, a hold fényváltozá­sai a csillagászat tárgyköré­ben, a nappal és az évsza­kok, a női szervezet menst­ruációs és ovulációs ciklu­sa az orvostudomány terü­letéről. Ezen túl az orvosok, biológusok még nagyon sok­féle hasonló periódust — ha úgy tetszik: ciklust — ismernek. Ilyen például a szívverés percről percre is­métlődő ciklusa (60—86 dobbanás percenként), a testhőmérséklet, a fehér­vérsejtek számának válto­zása 24 órás ciklusban, vagy a kilencven percenként is­métlődő periodicitások egész sora, amelyek egész szervezetünket uralják. A bioritmus ezen körei az érzelmi élettel, a másik nem iránti vonzalommal, a szer­vezet pihenési idejével, ön­építésével és a tudatállás­ponttal kapcsolatosak. Az erre vonatkozó részletes tudományos kutatások je­lenleg is folynak. Az embe­ri élet harmóniája telje­sebb; bonyolultabb és több ennél. S nem utolsósorban korántsem fest ilyen miszti­A lány mindent jól látott: a tájat is, a fiút is. A fon- csorozott üveg mögül ráné­zett az órájára: már csak huszonnyolc perc — míg a fiú jegyet váltott, ő a pénz­tárcáját tette el. Lapozott egyet a könyv­ben. Már csak huszonhét perc... — Bocsásson meg — mondta akkor a fiú, és érez­te, bal hóna alól nagy iz- zadtságcsöpp indul lefelé az oldalán — bocsásson meg, de nem tesz jót, ha árnyék­ban is napszemüveggel ol­vas. A lány levette. Nagy, zöld szeme volt; csodálatos nagy zöld szeme, csillogott, ingerkedett és si­mogatott ez a szempár: — Jókor szól! Égy órán keresztiül hagyta, hogy ront­sam a látásomat! A másik az órájára né­zett: — Hatvanöt percen keresz­tül. Nevettek és egyszerre áll­tak föl. A lány a tájat nézte, a fiú a lányt, aki ebbe most picit belepirult. — Látta? Azt a juhászt a fa alatt? — A pulival? Láttam. Most a fiú nézte a tájat, a lány meg őt. Üvegen ke­resztül egészen más volt. így nagyon aranyos. Hát ha még kus, képzelgéseket szülő ké­pet az ember pszichikumá­ról, egészségi állapotáról. A szemlélőben minden tudományos kutatás kap­csán felvetődik annak ér­telmére, hasznosságára vo­natkozó kérdés: miért? A meteorológiai változások és a súlyos kimenetelű megbe­tegedések közötti összefüg­gés beható vizsgálatának nagyon is kézzel fogható haszna van. Dr. Bereczky Zsolt és munkatársai ezen kutatásukkal Békéscsaba — és az eredmények közel­jövőben történő publikálása után az ország többi kór­házának mindennapos gyó­gyító munkáját segítik elő. A meteorológiai és csilla­gászati (napfizikai) előre­jelzésekre támaszkodva a gyógyítást végző orvosok felkészülhetnek az időjárás­változás hatására várhatóan bekövetkező egészségrom­lásokra. Ebben a hatalmas adathalmaz feldolgozását követelő munkában támasz­kodnak a Békés megyei Ta­nács Számítástechnikai In­tézetének sokat tudó komp- jútereire. A kutatás útjának végét természetesen nem lehet belátni. A tervek között ezen előzetes programok ki­dolgozása, prognózisok ké­szítése szerepel. Ezek se­gítségével várhatóan to­vább csökkennek az inten­zív-terápiás osztályokon ápoltak betegségeinek szö­vődményei; az orvosok, az egészségügy munkásai ha­tékonyabban tudják végez­ni embergyógyító munkáju­kat. A kutatások további területekre — a naptevé­kenység és a földmágneses­ség vonatkozásában — is kiterjesztik. Munkájukban eredményesen hasznosítják a leningrádi és a japán ku­tatóintézetek eddigi meg­figyeléseit, kutatásait. A sió­foki, szeptember közepén megtartott, aneszteziológiai (érzéstelenítéssel és az ér­zéstelenítőszerekkel foglal­kozó) s intenzív-terápiás or­szágos orvos-vándorgyűlé­sen igen kedvező fogadta­tásban részesítették dr. Be­reczky Zsolt és munkatár­sainak kutatásairól szóló beszámolót. A folytatásra minden le­hetőség biztosított. A cél: az emberi egészség megőrzése, visszaállítása. Nemesi László bajuszt is növesztene — kis, szúrós angolbajuszt. A vonatmozgás friss sze­let csapott be az ablakon. — Mit olvas? A lány felvette a könyvet, odaadta. Gyönyörű mozgása van. A szellös ruha alatt is látszik, hogy karcsú a dereka, ke­csesek, arányosak a mellei... A fiú feltette a könyvet a hálóba. Fogalma sem volt, mit olvasott a címlapján. Tíz ujjal túrt a hajába, las­sú mozdulattal, s közben ki­emelte a mellét. Ügy tetszettek egymásnak, hogy elszorult a torkuk. — Dohányzik? — Köszönöm. A fiú kitartotta a gyufa­szálat, hogy a huzat oltsa el. Egymásra néztek. Eddig nem is vették észre, hogy a válluk összeér. — Zöld a szeme? — Nem! A fiú elkapta a lány két vállát, magához fordította: — Csúfolódik?! Az nem felelt. Behunyta a szemét. Valahol csapódott egy aj­tó. Riadtan engedték el egymást. Néztek ki áz abla­kon. Válluk enyhén súrló- dott a kocsi mozgására. A lány az ablakszélhez tá­masztotta a fejét, haját hát­rafújta a szél. Előtűnt két 140 nap a világűrben November 2-án, csütörtökön a déli órákban visszatért a földre a Szojuz 31 szovjet űrhajó. Két kozmonautája, Vlagyimir Kovaljonok parancsnok és Alekszandr Iván- csenkov fedélzeti mérnök kereken 140 napig tartózkod­tak a világűrben, föld körüli pályán (jórészt a Szaljut 6 űrállomás fedélzetén). Csaknem öt hónapig tartó külde­tésük alaposan megváltoztatta az űrrekorderek rang­sorát. Táblázatunk közlése előtt megjegyezzük, hogy az idő­tartam-rekorderek első tíz helyezettje között mindössze négy amerikai maradt. II rangelsők A tíz rangelső mintegy 970 napot töltött a világűrben, ebből a hat szovjet asztro­nauta több mint 650 napot (!) birtokol, s (s 320 nap ma­rad az USA űrhajósainak). Megjegyezzük: néhány koz­monauta napjainak száma több utazásból tevődik ösz- sze. íme a (napra kerekített) rangsor : 1. V. Kovaljonok 142 nap (2 űrutazás). 2. A. Ivancsenkov 140 nap. 3. G. Grecsko 126 nap (2 űrutazás). 4. Romanyenko 96 nap. 5. G. Carr (USA) 83 nap. 6. W. Pogue (USA) 83 nap. 7. E. Gibson (USA) 83 nap. 8. V. Szevasztjanov 81 nap (2 űrutazás). 9. P. Klimuk 71 nap (2 űr­10. Álan Bean (USA) 70 nap. zet” a következőképpen ala­kul : a legkisebb energia- igényű pályán egy Vénusz- utazás (csak oda) 146 napot igényel. Ezt Kovaljonok és társaképpen teljesítette. Egy Mars-utazás időigénye 260 nap (ennek a felén már túl­jutottak). Ám az évszázad végén, amikor ezek az ex­pedíciók technikailag meg­valósulnak, a rakéták már sóikkal gyorsabbak lesznek. Így a Szojuz 31 két űrhajó­sának teljesítménye mindkét bolygó meglátogatásának időigényét csaknem teljes egészében fedezni fogja! (Az ember tehát alkalmas a föld testvéreinek meghódítására !) Az 1970-es évek elején egy űrhajózási kongresszuson ér­dekes előadás hangzott el. Az űrutazások időtartamát a következő (persze nem ál­talánosan elfogadott) kate­góriákra osztották. I. 1—10 nap. Ebbe a kate­góriába tartozik az új űrha­jók berepülése, újonc űrha­jósok kipróbálása stb. (A cseh, a lengyel és az NDK­beli újoncok mindig 7 na­pig tartózkodtak fent!) II. 10—100 nap. Ez az idő­tartam fedezi a legbonyolul­tabb holdutazást vagy föld körüli keringést (űrállomá­son való tartózkodást). A „rovat” 10—20 nap feletti részének, minthogy egy hold­utazás ennél tovább nem tart, nincs gyakorlati jelen­tősége. A 20—100 nap közöt­ti időtartam csupán arra jó, hogy átevezzünk a követke­ző kategóriába : ugorjunk egy nagy nagyságrendet. III. 100—1000 nap. Ez a legfontosabb kategória (mai ismereteink szerint) ! Ezer napon belül ugyanis — a jö­vő évezredben — a nap­rendszer valamennyi boly­gója felkereshető, az út — akár a Plútó bolygóig — oda-vissza megjárható! IV. 1000 nap felett. Ez az intersztelláris — csillagközi — utazások időigényének alsó határa, egyelőre a „jö­vő zenéje”. A tudomány je­lenleg nem foglalkozik vele, csak fantasztikus regények lapjain fordul elő. Kovaljonok és Ivancsen­kov a nagyszerű időtartam­világrekordon kívül azzal örökítette meg a nevét, hogy teljesítményük új időtartam­kategóriát nyitott meg az űrhajózás számára. Bebizo­nyították, hogy a naprend­szer bolygójának elérésében az ember nem lesz akadály. Gauser Károly Érdemes megjegyezni, hogy Ivancsenkovék teljesítménye igazi, nagy „ugrás”, rekord­juk csaknem 50 százalékkal felülmúlta Grecskóék 96 nap­ját. Ha a kedves olvasó azt gondolná, hogy most csu­pán „egyszerű” (és persze bámulatos) rekord javítás történt, természetesen téved. Itt sokkal többről van szó. Kovaljonok és társa ugyanis új időtartam-kategóriába lé­pett! II bolygóktól a csillagokig (?) Ha a Szovjetunió és az USA már most olyan sze­mélyszállító űrhajókkal ren­delkezne, amely képes len­ne a Vénusz vagy a Mars el­érésére, akkor az „időfede­pici füle. Fehér, pici, gyöngy- S házfényű füle. Mindkettő azt várta, hogy ; a másik hunyja le előbb a • szemét... aztán a fiú visz- ; szahúzódott. Most ajtó sem csapódott. — Rágyújt? — Köszönöm! S ledobta magát az ülésre. ! A fiú rágyújtott, de a ciga- i rettát dobta ki az ablakon. : Mikor észrevette, utána- ■ küldte a gyufát is: — Bolondok vagyunk... i Ügy örültem, mikor a pénz- ; tárnál hallottam, hogy egy ! az utunk. A lány hirtelen fölvetette ; a fejét: — Nem szeretek nyitott : szemmel csókolózni! A fiú leroggyant mellé: — Én sem... — Akkor miért nem : hunyta le?! — Maga miért nem? — Maga a férfi! — Maga a nő! A lány ráborult az ülés i karfájára: — Hagyjon békét! Hagy- ; jón nekem békét! A fiú úgy érezte magát, ; mintha meztelenül ülnének, S s legalább százan néznék : őket. Három kocsival arrébb ■ eszmélt rá, hogy a napszem- ! üvegét otthagyta. Kunszabó Ferenc S VÁLTOTT PIPÁKKAL... „Jó hír” a dohányosok számára: svájci üzletekben megjelent a dupla fejű pipa. A két fej felváltva használható — megrögzött nikotinisták pedig két adagot szívhatnak vele egyszerre GYEREKFEJNYI PARADICSOM. Ilyen célpontról álmod­hatott Teli Vilmos: bizonyára könnyebb eltalálni, mint egy öklömnyi almát. A félméteres óriás paradicsom egy svájci gazda kertjében termett, súlya 1 kiló 20 deka! (Fotó — AP — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents