Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-21 / 274. szám
a 1978. november 21., kedd Félidőben az l-es öblösüveghuta felújítása Az Orosházi Üveggyárban felújítják az I-es öblösüveghutát. Ez azt jelenti, hogy az olvasztókemencét lebontják, a gépeket, berendezéseket kar- bahelyezik, majd korszerűbb kivitelben építik meg és szerelik vissza. A gépek alatt pincét is létesítenek, s oda kerülnek a segédberendezések, egyebek közt a géphűtőventillátorok, a légtartályok, vezetékek. A meleg üveghulladék kemencébe való visszavezetésére pedig szállítóberendezés létesül. Mindez lehetővé teszi, hogy az osztályozó-, valamint az adagolóteret leválasszák a hutatértől és így jobb munkakörülményeket teremtsenek. — A felújítás, amely sok millió forintba kerül, a terv szerint 3 hónap alatt készül el. Október 7-én kezdődött és a jövő év januárjának első napjaiban fejeződik be. Ez rövidebb idő, mint amennyi előzőleg a Il-es huta felújításához szükséges volt, amit — az előző tapasztalatok alapján — jobb előkészítéssel és megfelelő munkaszervezéssel igyekszünk elérni — tájékoztat Csizmadia Jenő, az I-es számú gyáregység vezetője. Elmondja, azt is, hogy a terv végrehajtását számítógép segítségével folyamatosan ellenőrzik és ha szükséges, változtatnak a munka- folyamatok sorrendjén. * * * A termelés 1963-ban kezdődött az üveggyárban. Azóta a hutákat egy-másfél évenként kellett felújítani. A mostani felújítás után 4-5 évig szakadatlan lesz a termelés. Pontosabban : kétévenként (1 hét leállással) kijavítják az automata gépeket, ezenkívül havonta 8 órát, negyedévenként 2 napot fordítanak a karbahelye- zésre. A másfajta üveg gyártására való áttérés néhány óráig tart. A felújításnak a jelenlegi módját az üzemelési tapasztalatok alapján alakították ki. Ez már megfelel az európai színvonalnak. Igaz ugyan, hogy a költség az előzőnél jóval magasabb, de az a folyamatos termeléssel visszatérni. Ugyancsak nagy jelentőségű, hogy a hutában az új körülmények között senki sem lesz kitéve olyan baleseti veszélyeknek és egészségi ártalmaknak, mint eddig, ezért minden bizonnyal állandósulnak és hozzáértőbbekké válnak a munkások, akik most a szakképzettségüknek megfelelően a saját gépük felújításában vesznek részt. A munka jelentős része a III-as számú (fenntartó és szolgáltató) gyáregységre hárul, amelynek Kovácsovics László a vezetője. Az ő irányítása alatt több mérnök, technikus és sok szakmunkás dolgozik jól összehangoltan, szinte percnyi pontossággal. Ebbe a keretbe tartozik az automata gépek felújítása is, amely azonban az I-es számú öblösüveg- és hengerelt-síküveg gyáregység karbantartó üzemének a feladata. * * * — Hol tartanak most, a félidőben? — kérdezem Kovácsovics Lászlótól. — A kemenceépítésben lemaradás van, aminek az oka, hogy kevés a kőműves. De várunk szakmunkásokat a salgótarjáni és a sajószent- péteri társgyáraktól. — Kiket dicsérne meg elsősorban? — A vasszerkezeti, a műszerész tmk-, a vasipari tmk-üzem vezetőit, Tóth Józsefet, Román Andrást, Ben- csik Jánost, valamint a három üzem valamennyi dolgozóját. — Elismerés illeti az I-es számú gyáregység karbantartó üzemét is, melynek Plenter Károly a vezetője — egészíti ki a sort Csizmadia Jenő. A jövő év második felében kerül sor a IV-es öblösüveghuta felújítására, s akkor az I-es hutánál szerzett tapasztalatokat is felhasználják majd. És talán egy-két nappal lerövidíthetik még ezt a nagy munkát. Pásztor Béla iu«xnwnxxxu> o»vvn«ï«vmx»«vn\um»uuunn«nuram\»nn»nn<\mxvvmj Korszerű juhtenyésztést! Füzesgyarmat irányítja — az AGROBER tervezi Közismert, hogy gazdasági állataink közül a juh sokoldalú hasznosítási lehetőségeivel, termékeinek széles skálájával tűnt ki- Jelentősége ma is kiemelkedő, mert a gyapjú, mint könnyűipari alapanyag, mással gyakorlatilag nem helyettesíthető és ezt a juh olyan területeken „állítja elő”, amelyeken más állatfajoktól nem várhatunk gazdaságos termelést. Megyénkben — főleg az északi területeken — nagy hagyományai vannak a juhtenyésztésnek. A feltétlen juhlegelők és az intenzív gyepgazdálkodás kialakítását indokló adottságok a juhtenyésztés fejlesztésére ösztönöznek ezen a területen. A fejlesztési célok a juhállomány hús- és gyapjútermelésének javítására, a gyepterületek eltartó képességének növelésére, a legelőgazdálkodás korszerűsítésére, az érőmunka-takarékos tartástechnológiák kidolgozására és ezzel együtt új, olcsó férőhelyek kialakítására irányulnak. A feladatok ismeretében határozott úgy 1977. májusában a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, hogy az ágazatban létre kell hozni egy egyszerű gazdasági együttműködést. Az együttműködés célja, hogy összefogva a megye juhtartó üzemeit a népgazdasági elvárásoknak megfelelően koordinálja és a hosszú távú fejlesztést egységes irányelvek alapján oldja meg az ágazatban. A határozatnak megfelelően alakult meg 1978 tavaszán 12 üzem részvételével a Körös-vidéki Juhte- nyésztési Társulás, amelynek gesztora a füzesgyarmati Vörös Csillag Mg. Termelőszövetkezet. Az alapító üzemek jelenleg 36 ezer anyajuhot tartanak. Terveik szerint ezt a létszámot 1980-ra- 58 ezerre, 1985-re pedig 76 ezerre növelik. Ez azt mutatja, hogy az üzemek részéről a tenyésztési kedv és az ágazat fejlesztése iránti igény megvan. A társüzemek termelési mutatói jelenleg a hasonló adottságaik ellenére igen nagy szóródást mutatnak. Célkitűzés ezért az átlagosnál alacsonyabb termelési eredményeket elérő üzemek átlagos szintre hozása. Üzemeink a magyar fésűs merinót tenyésztik. A fajta korszerűsítését és termelési eredményeinek növelését a szovjet aszkániai és német húsmerinó fajták kereszte- zési partnerként történő fel- használásával oldhatják meg. Természetesen más gondok is adódnak. A 36 ezres anyajuhállomány és szaporulata jelenleg 73 telepen, 198 épületben van elhelyezve, pedig az optimális nagyüzemi méret ilyen állománynagyságnál csak 8—9 telep létét indokolná. A telepeknek 23 százalékára vezet szilárd burkolatú út, 35 százalékába kötötték be a villanyt és 22 százalékán a vízvezetéket. Az épületek korszerűtlenek, nehezen, vagy egyáltalán nem gépésíthetőek. Az épületek 80 százalékából a trágya géppel nem távolítható el. Magas az ágazat élőmunka- és fogaterő-felhasználása. A feladatok gyors megoldásának előkészítésére a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet és az AGROBER Békés megyei kirendeltsége együttműködési megállapodást kötött. Az AGROBER-nél szaktervezők bevonásával munkacsoport alakult a tervezési feladatok gyors és színvonalas elvégzésére. A munka eredményeként a fejlesztési céloknak megfelelő, az adott lehetőségek mellett legolcsóbb épületek tervei már a rajzasztalon vannak. A tervezők elképzeléseit a társulás igazgatótanácsa jóváhagyta. Az épületszerkezetek gyártásához a gesztor megtette a szükséges lépéseket. Az épületszerkezet és a technológiai berendezések tervezésénél természetesen a tartástechnológiai szempontok elsődlegesek. A társulás megbízása alapján az Állattenyésztési Kutató Intézet már megkezdte egy olyan tartástechnológiai keretterv kidolgozását, amely Békés megye északi területeinek adottságaihoz igazodik, így viszonylag kevés módosítással bármelyik juhtartó üzem adaptálhatja. Nagyok a feladatok az ágazat takarmányozási rendszerének korszerűsítésében is. Ezen a téren szemléletváltozásra is szükség van. A legelőgazdálkodás fejlesztése, a szántóföldi növénytermesztés melléktermékeinek hasznosítása, valamint az abrakmennviség csökkentése a legsürgősebb. A társüzemek a Füzesgvar- mati Lucernatermesztési Rendszernek is tagjai. A rendszer szép eredménveket ért el és korszerű technológiát adott a melléktermékek felhasználása területén. A juh alapvetően szálas- és tömegtakarmánv-fogvasztó állat, de anyajuhként évente 60—80 kilogramm abrak felhasználása mindenképpen indokolt. Az üzemek azonban abrakhi- ánnval küzdenek. Az OTÄF által engedélyezett közel ezer tápreceptúrából csak 14—15 készül iuhra. Megfelelőek a hizlaló tápok, de nincsen berregtető, vemhes. szoptató anyajuhtáp és növendékiuh-táp. A feladatnak megfelelően a gesztorgazdaság azt tervezi, hogy 1979-ben 300 vagon tápot termeljen a társüzemeknek. Ma már látható, hogy az V. ötéves terv végére előirányzott anyajuh létszámfejlesztési tervüket az üzemek pénzügyi okok miatt nem fogják egészében teljesíteni. A juh tenyésztési egvüttműködés feladatának tartjuk, hogy a társüzemekkel közösen a VI. ötéves fejlesztési tervet megvizsgáljuk és annak feltétel- rendszerét kidolgozzuk. Kenyeres Imre — dr. Papp Jenő cM1 1 éhány napja fagyot jeleznek a meteorológusok. Mind nehezebbé válik a munka a földeken. Mégsem állhat meg sem gép, sem ember: az utolsó cső kukoricának is magtárba kell kerülni, az utolsó barázdát is el kell simítani. Képriportunkkal a szabadban dolgozó emberek és gépek közös erőfeszítését, munkájuk egy-egy pillanatát kívántuk megörökíteni megyénk északi felében. Veress Erzsi képriportja Ősz Van hol beszántják, Füzesgyarmaton összegyűjtik és feltakarmányozzák a kukoricaszárat Van még répa a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz földjein ... Jólesik a tűz melege Megy az eke... Vajon kemény lesz az idei tél?
