Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-21 / 274. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. NOVEMBER 2i., KEDD Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM BÉKÉS MEGYEI A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ünnepi ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkal­mából vasárnap délelőtt ünnepi ülést tartott. A jubileumi megemlékezésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság és a KISZ KB Inté­ző Bizottságának tagjai, az MSZMP KB osz­tályvezetői, a megyei pártbizottságok első tit­kárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a SZOT elnöke és titkárai, a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői. Jelen vol­tak továbbá meghívott vendégek, a párt régi harcosainak képviseletében Boros István, Hu~ nya István, Marosán György, Mező Imréné, Zgyerka János; a pártonkívüli harcostársak képviseletében Bognár József akadémikus, Illyés Gyula író, Nánási László, a SZŐ VOSZ felügyelő bizottságának elnöke, Pátzay Pál szobrászművész és Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke; a fiatal kommunisták képviseletében Csorvák János egyetemi hallgató, Fehér László vájár, Lök- kös Anna brigádvezető, Nagy Mihály gépész- mérnök, Sági Gyula hengerész. A Himnusz elhangzása után rövid ünnepi műsor következett, amelyben közreműködött a KISZ Központi Művészegyüttesének egyete­mi énekkara és Keres Emil színművész, majd Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára megnyitotta az ülést. Németh Károly megnyitója Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Vendégeink! A Központi Bizottság mai ünnepi ülését azért hívtuk össze, hogy megemlékezzünk a magyar forradalmi mun­kásmozgalom történelmi je­lentőségű eseményéről, a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja 60 évvel ezelőtti megalakulásáról. A magyar munkásosztály marxista—le­ninista forradalmi élcsapatá­nak létrejötte fordulópontot jelentett a dolgozó nép, a haza ügyéért vívott harc­ban. A 60. évforduló mindenek­előtt a kommunisták ünnepe, mégsem mondhatjuk, hogy kizárólag az övék. Ünnepe ez a munkásosztálynak is, ame­lyet méltán tekintünk a párt szülőanyjának. S ünnepe a magyar népnek is, amely pártja vezetésével építi ha­zánkban a szocialista társa­Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának mai kibővített ülésén a magyar forradalmi munkásmozgalom és népünk történetének kiemelkedő fontosságú eseményéről, a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának 60 évvel ez­előtti megalakulásáról emlé­kezünk meg. Ebből az alka­lomból szólnunk kell pár­tunk történelmi útjáról, a harc néhány fő tapasztalatá­ról, végül jelenlegi helyze­tünkről, feladatainkról. A kommunista párt létre­jöttének feltételei 1918 őszén a magyar munkásmozgalom, a magyar társadalom és a nemzetközi helyzet fejlődé­sében történelmileg egyaránt érettek voltak, ezért a párt megalakítása a körülmé­nyekből logikusan követke­zett, törvényszerű, és a kor parancsa volt. A magyar munkásosztály harca a kizsákmányolás el­dalmat. A párt és a mun­kásosztály, a párt és a nép élete, sorsa sok szállal kötő­dik össze. Ezért természetes, hogy miként az ország jele­nét és jövőjét alakító közös gondolkodásban és cselek­vésben a hétköznapokon, úgy az ünnepi percekben is együtt vannak a kommunis­ták, a pártonkívüli harcos­társak, a külöhböző nemze­dékek képviselői. Nagyszerű, felemelő érzés látni, hogy hová is jutottunk azon az úton, amelyen 60 évvel ezelőtt elődeink elin­dultak. A párt, a kommu­nisták becsülettel teljesítet­ték népünk, hazánk és az általános emberi haladás ér­dekében vállalt kötelezettsé­geiket. Fájdalmas, hogy azok közül, akik elkezdték, majd az üldöztetést is vállalva folytatták a munkásosztály, a nép, a haza felemelkedéséért a küzdelmet, legtöbben már nem ünnepelhetik ezt az év­ien létével egyidős. Már az 1848—49-es polgári forrada­lom és szabadságharc idősza­kában voltak munkásmeg­mozdulások. A hatvanas évek végén megalakult az első szocialista munkásszer­vezet, az Általános Munkás- egylet, majd 1878-ban Fran­kel Leónak, a Párizsi Kom­mun egyik kiemelkedő ve­zetőjének, Marx közvetlen munkatársának kezdeménye­zésére létrejött az első ma­gyarországi munkáspárt. A II. Intennacionálé megalaku­lása után, 1890-ben, ,a párt felvette a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ne­vet. A múlt század végén s századunk elején a szociál­demokrata párt jelentős mértékben hozzájárult a magyar munkásság osztállyá szervezéséhez és öntudatra ébresztéséhez. A XX. század eleji Ma­gyarország súlyos társadal­mi ellentmondásoktól volt terhes. A nagybirtokosok, a nagytőkések és a bankárok uralma a dolgozó tömegek kizsákmányoltsága és jog- fosztottsága, az ország füg­gő helyzete Ausztriától, a fordulót. Tisztelettel gondo­lunk rájuk. Meghatódva hajtjuk meg vörös lobogónkat és nemzeti­színű zászlónkat a kommu­nista párt, a magyar mun­kásmozgalom, a nemzeti függetlenségért vívott harc mártírjainak emléke előtt. Hálával emlékezünk a fehér­terror és a fasizmus elleni harc, az ellenállási mozga­lom hőseire, a személyi kul­tusz, az ellenforradalom ál­dozatául esett elvtársainkra; mindazokra, akik életüket adták igaz ügyünkért. Az ő életük, helytállásuk és ne­vük örökre összeforrott a párt és a haza történetével. Kérem, hogy egyperces fel­állással adózzunk drága em­léküknek. Kedves Elvtársak! Ünnepi ülésünkön tiszte­lettel köszöntöm a Központi Bizottság és a Központi El­lenőrző Bizottság tagjait, nemzetiségi kérdés megol­datlansága radikális válto­zásokat követelt. A társa­dalmi feszültségeket a végső­kig kiélezte a monarchia részvétele és veresége az I. világháborúban. A háború végén, 1918-ban hazánkban klasszikus forradalmi hely­zet alakult ki, az uralkodó osztályok már nem voltak képesek a régi módon kor­mányozni, az elnyomott osz­tályok pedig már nem vol­tak hajlandók tovább a régi módon élni. A forradalmi helyzet lét­rejötte Magyarországon egy­beesett a világszerte kibon­takozó forradalmi fellendü­léssel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom utat mutatott a kizsákmányolt osztályok, az elnyomott né­pek, a háború poklából sza­badulni akaró emberek szá­mára. Október példája kü­lönösen nagy hatással volt Magyarországon, ahol a tár­sadalmi ellentmondások — a forradalom előtti Oroszor­szágéhoz hasonlóan — vég­sőkig kiéleződtek. 1918. október 31-én győ­zött az őszirózsás forrada­rninden kedves vendégün­ket. Szeretettel köszöntőm a párt jelenlevő veteránjait, az illegális munka, a fasizmus elleni harc, a magyar nép szabadságáért, a munkásosz­tály hatalmáért, a szocialista Magyarországért folyó küz­delem kiemelkedő személyi­ségeit. Köszöntőm az ülésünkön részt vevő pártonkívüli har­costársainkat, barátainkat, akikkel osztoztunk a küzdel­mes évek gondjaiban, akik­kel együtt munkálkodunk szocialista hazánk felvirá­goztatásáért. Köszöntőm a magyar ifjú­ság képviseletében ünnepi ülésünkön megjelent fiatal barátainkat. Köszöntőm a társadalmi és állami élet körünkben he­lyet foglaló képviselőit. Mindannyiunk nevében tisztelettel, nagy szeretettel köszöntőm Központi Bizott­ságunk első titkárát, ünnepi ülésünk előadóját, Kádár Já­nos elvtársat. Kedves Elvtársak: Bejelentem, hogy a jubi­leum alkalmából pártunkat több testvérpárt üdvözölte. Kérem felhatalmazásukat, hogy az eddigi és az ezután beérkező üdvözletekre a Központi Bizottság nevében illő módon köszönetét mond­junk. A Központi Bizottság ün­nepi ülését megnyitom, fel­kérem Kádár János elvtár­sat ünnepi beszédének meg­tartására. Ezután nagy taps közben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. lom. Megdőlt a Habsburg- monarchia csaknem négy évszázados uralma. Magyar- ország független, demokrati­kus állam lett. A nép ügyé­vel rokonszenvező, kimagas­ló politikus, Károlyi Mihály lett a miniszterelnök, majd a köztársaság elnöke. Az 1918-as októberi pol­gári demokratikus forrada­lom Magyarországon kezdet­től fogva népi forradalom volt, amelyet valójában a munkás- és katonatömegek, az oroszországi ' példa nyo­mán megalakult munkás- és katonatanácsok vittek győ­zelemre. A hatalomra jutott polgári kormány azonban nem tudta megoldani a fel­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János beszéde A Békéscsabai Kötöttárugyárban több lánckötőgépet működ­tetnek, amelyeken egyenként, 24 óra alatt száz kiló kelmét állítanak elő. E termékükből készülnék a tetszetős fürdőkön­tösök, szabad idős pulóverek, pizsamák, amelyeknek többsége exportra kerül Fotó: Veress Erzsi y##—#»»########*#»#»################»#####—»—»——»*###*#—#*—* Magyar párt­ós kormányküldöttség utazott Moszkvába Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével hétfőn ma­gyar párt- és kormánykül­döttség utazott Moszkvába a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskoaó testüle­tének ülésére. A küldöttség tagja Lázár György, a Poli­tikai Bizottság tagja, minisz­terelnök, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bi­zottság tagja, külügyminisz­ter. A párt- és kormányküldött­ség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Né­meth Károly és Övári Mik­lós, a Központi Bizottság tit­kárai, a Politikai Bizottság tagjai, Borbély Sándor, Győ­ri Imre, Havasi Ferenc és Korom Mihály, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügyminiszter, Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi minisz­ter és Pullai Árpád közleke­dés- . és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai, Berecz János, a KB osztály- vezetője és Rácz Pál külügy- minisztériumi államtitkár. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Megünnepelték a KMP évfordulóját Moszkvában Az SZKP Központi Bi­zottsága mellett működő Marxizmus—Leninizmus In­tézetben hétfőn emlékün­nepséget rendeztek a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. A szovjet rádió és a tele­vízió vasárnap beszámolt arról, hogy Budapesten ün­nepi ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a KMP megalakulásának jubileuma alkalmából. A szovjet köz­ponti televízió vasárnap esti híradójában filmbeszámo­lót közvetített az ünnepi ülésről. Befejeződött az ifjúsági leszerelési szeminárium Vasárnap, a déli órákban a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség székházában közös közlemény elfogadá­sával véget ért a DÍVSZ és a Nemzetközi Szocialista Ifjúsági Szövetség (IUSY) európai tagszervezeteinek kétnapos leszerelési szemi­náriuma. A résztvevők, több mint harminc kommunista, szocialista és szociáldemok­rata ifjúsági szervezet kül­döttei nyílt és őszinte lég­körben vitatták meg az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési konferencia óta elért eredményeket, a folyamat­ban levő leszerelési tárgya­lások helyzetét és távlatait, az ENSZ rendkívüli lesze­relési ülésszakának ered­ményeit, a fegyverkezési verseny különböző voná­sait a fejlődő országokban, valamint a két nemzetközi ifjúsági szervezet tapaszta­latait az ifjúság tömegeinek mozgósításában, a közösen kitűzött célok megvalósítá­sára. A közös közlemény hang­súlyozza az ifjúság nagy felelősségét a leszerelés elő­mozdításában, valamint a DÍVSZ és a IUSY elkötele­zettségét, hogy további közös erőfeszítésekkel és kezde­ményezésekkel szolgálják az általános és teljes leszerelés ügyét, hogy a politikai eny­hülést katonai enyhülés is kövesse. A két nemzetközi szervezet konkrét javaslato­kat dolgozott ki együttmű­ködésük továbbfejlesztésé­re, a leszerelés kérdésében és más területeken.

Next

/
Thumbnails
Contents