Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

1978. november 2., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Tessék mondani, hol focizzunk? Általános iskolás kisdiákok aláírásával kaptunk levelet, amelyben keserűen elpana­szol ják: Békéscsabán, a Len­csést úti lakótelepen több 6záz alsó- és felsőtagozatos gyerek nem tud hol focizni, kézilabdázni............Már több ablakot berúgtunk a labdá­val,' de tessék mondani, hol focizzunk? ... Kérjük szé­pen a néniket és a bácsikat, ha lehet, nekünk is építsenek játszóteret. A kicsiknek van homokozó, hinta, de mi azt már kinőttük...” Aláírás: Csicsely Attila, Vida Károly, Vida Zoltán, Jenei Zoltán, Herczeg Attila, Kovács András, Kovács La­jos és Tóth Gábor. Válaszolnak az illetékesek Békésről, a Fáy u. 5/1. szá­mú lakótömbből több pa­nasz érkezett arról, hogy rendkívül lassan halad a gázbekötés, holott több lakó eladta az olajkályhát, mert csak így tudta a gázbekötés­sel járó anyagiakat lerendez­ni. így olajfűtés már nincs, gáz még nincs, pedig sok az apró gyerek. A levél birtokában felke­restük a Gázgyártó és Szol­gáltató Vállalat békéscsabai kirendeltségének vezetőit, akiktől a következő választ kaptuk: — Különböző okok miatt késve rendelték meg a Fáy utcai gázbeszerelést. A ki- rendeltség a szerződésben vállaltak szerint folyamato­san végzi munkáját, senkit ki nem hagy, tervszerűen ha­ladunk. Még arra is ügye­lünk, hogy a lakókat minél rövidebb időre zavarjuk a munkálatokkal. Egy munka­társunk megbetegedett, de ennek ellenére jól halad a munka. Több munkaerőt oda átcsoportosítani nem tu­dunk, mivel sokfelé dolgo­zunk. A 68 lakásból termé­szetesen azok a szerencsések, akiknél kezdtünk, s kevésbé szerencsés, akihez utoljára megyünk. Mindent elköve­tünk azért, hogy mielőbb minden lakásban . begyújt­hassák a gáztüzelést. * * * Nagykamarásról arról írt panaszosunk, hogy leadta a termelőszövetkezettel leszer­ződött bikát és még egy hét múlva sem kapta meg a pénzt. Miért nem fizetnek azonnal? — kérdezi. Illetékes felsőbb szervek­től kapott tájékoztató alap­ján megnyugtatásul közöl­jük: a Ságvári Tsz nem kö­vetett el mulasztást. Előle­get ugyanis a termelőszövet­kezet ad, de teljes vételárat akkor fizetik ki — vágás után —, amikor az állatfor­galmi végelszámolást küld. 10—12 nap is eltelhet az ál­latok átadásától a teljes vé­telár kifizetéséig. * * * Punyi Béla mezőberényi lakostól ezúton kér elnézést a Dél-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Válla­lat vezetősége, hogy a hulla­dékkal hiába fáradt több al­kalommal az átvevőhelyre. Intézkedés történt, hogy Me- zőberényben mindenkor át­vegyék a hulladékot, Békés­csabáról gyakrabban kimen­nek az áruért, s nem lesz. raktározási gond. * * * Tóth János „Vasárnap is szeretnénk utazni” — című levelére a Volán 8. számú Vállalat vezetői válaszoltak. Menet közben autóbusz­menetrendet változtatni nem áll módjukban. Minden év­ben két alkalommal a terü­letileg illetékes tanácsi szer­vekkel egyeztetik a menet­rendet. Legközelebb 1978. november 10.—20. között folynak tárgyalások, ahol fi­gyelembe veszik majd a le­vélíró észrevételeit is. Egyébként a 38—55 rendszá­mú, öreg farmotoros autó­busz helyett napokon belül panorámás, új busz jár. * * * Orosházáról, az Uzsoki ut­cai óvoda alsó bejáratának bezárásáról közölt karikatú­rához hivatalos válasz érke­zett, ezenkívül több magá­nos észrevétel. Tény, hogy a kaput zárva tartják, de a gyermekek érdekében és azért, hogy a szülő nyugod­tan dolgozhassák. Az alsó kapu amíg nyitva volt, sok idegen átjárt a portán, már pedig az óvodai rendtartás ezt tiltja. A kisgyermekek megszoktatása — főleg az újoncoknál — nagy gondot, odafigyelést igényel. Az óvó nénik teljes felelősséget vál­laltak az apróságokért, s ezt csak akkor tudják valóra váltani, ha a hátsó kaput zárva tartják. Ezzel mi is egyetértünk. * * * Fullajtár Mihály, Szarvas. Panaszát kivizsgáltuk. A ter­melőszövetkezettel kötött hizlalási szerződés értelmé­ben gz állatok leadásakor az állatkísérő lapokért dara­bonként a 25 forint lefogás jogos. Ezt a témát intézmé­nyesen oldja meg a szövet­kezet, pontosan azért, hogy a tagnak ne kelljen külön a tanácsi szervekhez elmenni és még öt forint illetéket be­fizetni. Tehát mindenképp a tagság érdekében történik a kísérőlapokért való levonás. flz fgíret szép szé... Mikor szállítják vissza a diákok kerékpárját Mezőbe- rénybe? — kérdezd levél­írónk, Boldizsár Gyula. — Október 15-én kerékpárver­senyt bonyolított le a KISZ Békéscsabán. A mezőberényi diákoík kerékpárjait annak idején beszállították a me­gyeszékhelyre, a visszaszállí­tásra két hete várnak, hiába. Pedig hiányzók a kerékpár, és nem tud minden diák be­utazni érte. Csak az ígéret maradt... ? II tehertaxi- állomásra is kellene telefon... „Sók ember veszi igénybe a nagyszerű szolgáltatást, a tehertaxi-fuvarozást Békés­csabán — írja levelében Láp- ták Pálné, V. kerület, Báthori u. 53. szám alatti lakos. ■— Nagyon bosszantó, hogy a Volán 8. sz. Vállalat a te- hertaxi-állomást rég áthe­lyezte, de telefon nincs. Levélírónk azt panaszolja a továbbiakban, hogy nincs mindenkinek alkalma arra, hogy személyesen megren­delje a tehertaxit. Legalább­is nagyon lassítja a szállí­tást. Márpedig ha valaki na­gyobb iparcikket akar haza- vitetni, vagy egy-két bútor­darabot, erre legalkalmasabb a tehertaxi. „ . .. Mindannyiunk érdeke, hogy Békéscsabán mielőbb felszereljék a tehertaxi-álio- máson a telefont, ami rend­kívül meggyorsítja a meg­rendelést csakúgy, mint az ügyfél kiszolgálását...” Szerkesztői üzenetek Özv. Marik Györgyné, Bé­késcsaba. Panaszával for­duljon a békéscsabai Váró-, si Tanács igazgatási osztályá­hoz. Szabó Sándor, Békéscsaba VII., Fő u. 16. Panaszukat kérésünkre az illetékes szer­vek kivizsgálták. Megállapí­tották, hogy Szabó Sándor és társainak a panasza jogos. A vita eldöntésére ez esetben a termelőszövetkezeti döntő bizottság az illetékes. Kovács Mihály, Szarvas. Levelét kivizsgálás céljából elküldtük az arra illetékes szervhez. Mivel kérdése köz­érdekű, a Szerkesszen velünk rovatban válaszolunk legkö­zelebb. Özv. Mórán Antalné, Me­zőhegyes. Levelét köszönettel vettük. Hamarosan személye­sen is felkeressük. Fekete József, Battonya. Kérésére e helyen közöljük, hogy a korábban írt levél­ben: Merre kallódik a levél, nem a helybeli kézbesítőt akarta elmarasztalni, az min­dig, mindent pontosan to­vábbít. Huszár Judit, Békéscsaba: Való igaz, az áttérési előleget nem .kell levonni a dolgozó munkabéréből olyan esetben, ha áthelyezéssel került más költségvetési szervhez. Ilyen­kor a dolgozó Munkavállalói Igazolási Lapján, az ún. MIL-lapon az áttérési elő­leget a továbbiakban is tar­tozásként szerepeltetik. Az áttérési előleg visszafizetésé­vel kapcsolatos panaszát ki­vizsgálás céljából — és a to­vábbi intézkedés miatt — át­tettük az illetméhyhivatal- hoz. A. Imréné, Elek: Általá­nos szabály, hogy évente egyszer hívólevél nélkül, más esetekben pedig hívóle­vélre engedélyeznek látoga­tói útlevelet Jugoszláviába. Levelét továbbítottuk a Bé­kés megyei Rendőr-főkapi­tányságra. Hogyan magyarázzuk meg az úttörőknek? A bélmegyeri úttörők ar­ról híresek, hogy a mozgal­mi munkából példásan ki­veszik részüket. Az akció- program szerint megkezdték az őszi hulladékgyűjtést. Nagy lelkesedéssel láttak munkához, de kedvük mind­járt alábbhagyott, amikor meghallották, hogy egyelőre nem veszik át tőlük a vasat és egyéb hulladékot. Nagy Sándor tanár azt a választ kapta Békésen a MÉH te­lepvezetőjétől, hogy gyűjtse­nek, de ő nem tudja, mikor veheti át. Egyébként is tele a raktára, ráadásul termelő­szövetkezetekkel foglalkozik. Béimegyer forduljon kérésé­vel Békéscsabához. „ .. .Magam láttam, hogy a békési úttörőktől átvették a hulladékot. Talán azért, mert helybe szállították. Mi nem tudjuk húsz kilométer­re kiskocsikkal elhúzni a va­sat ... Hogyan magyarázzuk meg az úttörőknek, hogy a népgazdaság számára na­gyon fontos a hulladék, ami­kor ilyen ■ feleleteket ka­punk ... ?” — kérdezi levél­írónk, Nagy Sándor tanár. Becsületből ötös... Békéscsabán, a Széchenyi li­get sarkán levő trafikban a napokban ötszázassal akart fizetni Szabó Jánosné. A tra- fikosnő közölte vele, hogy nem tudja a bankót felvál­tani. Az ügyfél elment, s jó idő múlva két kislány érke­zett a pavilonhoz: Gécs Tí­mea és Fodor Erzsébet, mindketten a 7-es általános iskola 6. osztályának tanu­lói. Egy pénztárcát nyújtot­ták át Sipos Józsefné trafi- kosnak, azzal a megjegyzés­sel, hogy valaki ott felejtet­te a polcon, ahova az eláru­sítónő belülről nem láthat. Végül kiderült, hogy a pénz­tárca Szabó Jánosné tulaj­dona, aki ez úton köszöni meg a kislányoknak a köz­reműködést, akik becsület­ből ötösre vizsgáztak. Miért hiánycikk a kályhacső és a mosdókagyló? Hónapok óta járjuk Békés megyét, de sehol nem ka­punk kályhacsövet, samott- port és téglát, mosdó- és WC ^kagylót, műanyag csö­vet — panaszolja Budai Kái- mánné dobozi lakos. Moso­gatót is csák horganyzottat árulnak a boltokban, az pe­dig sokkal drágább, ráadásul esztétikailag nem olyan szép, mint a zománcos. A falusi ember is szereti szépíteni, •korszerűsíteni otthonát. Az pedig egészségi okokból is fontos lenne, hogy mire be­áll a hideg- tél, felszerelhes­sük az angol WC-t. Miért kell mindenért Bu­dapestre utazni a vidéki embernek — kérdi panaszo­sunk. Hogy miért nem jobb az ellátás az említett cikkek­ből, azt mi is szeretnénk tudni. MIT MOND fl JOGSZABÁLY? L. F., Békéscsaba: Jár-e szabadság akkor, ha a vál­lalat nem foglalkoztatja a dolgozót teljes munkaidővel? Megszakíthatja-e a vállalat a már megkezdett szabadsá­got? Pénzbeni megváltásra mikor kerülhet sor? Mi a szabály a szabadság kiadásá­ra? — kérdi olvasónk. Az évi rendes szabadság idejére átlagkereset jár. Min­den munkaviszonyban álló dolgozót megillet. Két rész­ből tevődik össze, mégpedig az alapszabadságból és a kü­lönböző címeken járó pót- szabadságból. A rendes sza­badság évente 12 nap, a munkaviszonyban töltött minden két év után egy munkanap. Pótszabadság illeti meg a fiatalkorú dol­gozókat. Az egészségre ártal­mas munkakörben tevé­kenykedők évente 12 munka­napi, a sugárártalmas mun­kakörökben pedig évente 24 munkanapig terjedő pótsza­badság jár. Pótszabadságra jogosultak a többgyermekes édesanyák is. Három gyer­mek után évi két munkanap és minden további gyermek után két, de évenként legfel­jebb 12 munkanap pótsza­badság adható. Mivel a szabadság a teljes naptári évre jár, ezért ha a dolgozó az egész évet nem tölti munkaviszonyban a vállalatnál, _ a szabadságnak csak a munkaviszonyban töl­tött idővel arányos része il­leti meg. Háromhónapos munkaviszony esetén 12 nap alap és 12 nap pótszabad­ságnak az egynegyedére, azaz hat nap szabadság- ságra lesz jogosult. Az évi álapszabadság akkor is meg­illeti, ha a vállalat nem tel­jes munkaidőre alkalmazza. Szabadságának mértéke at­tól függ, hogy a hét minden napján végez-e munkát, vagy csak meghatározott na­pokon. Ha azonban heten­ként nem hat, hanem csak három napon át dolgozik, szabadsága ennek arányában lesz jogosult, azaz alapsza­badsága 12 nap helyett hat napot tesz majd ki. A szabadság kiadásának időpontját a vállalat hatá­rozza meg. De annak beosz­tása előtt a dolgozót meg kell hallgatnia és kívánságait lehetőség szerint figyelembe kell venni. Mivel a szabad­ság a dolgozó pihenését szolgálja, ezért természetben kell kiadni. Alapszabály az is, hogy a szabadságot ese­dékességének évében kell biztosítani a dolgozó részére. Ettől csak munkatorlódás, betegség, vagy más akadá­lyozó körülmény miatt le­het eltérni. Ilyenkor azonban az akadályoztatás megszű­nésétől számított 30 napon belül ki kell adni a szabad­ságot. A kollektív szerződés ennél rövidebb, vagy hosz- szabb időt is előírhat. Ha a szabadság idejére — részle­tekben való kivétel esetén — nem esik szabadnap, akkor is ugyanannyi szabadnapot kell kiadottnak tekinteni, mint ha azt egybefüggően vette volna ki a dolgozó. Kéthetenkénti szabad szom­bat esetén minden kivett 11 nap szabadság után a 12. szabadságnapot szabad szom­batként kell beszámítani. Az évi rendes szabadság kiszá­mításakor előfordulhat, hogy töredéknap következik. Ek­kor az a szabály, hogy a fél munkanapot elért töredéket egész munkanapként veszik figyelembe. A szabadság ter­mészetben való kiadásától csak kivételes esetben lehet eltérni. Abban az esetben, ha a munkaviszony évközben megszűnik, vagy pedig a dol­gozót sorkatonai szolgálatra hívják be, ilyenkor ha még nem kapta meg a vállalatnál eltöltött idővel arányos évi szabadságát, azt pénzben kell megváltani. Ha viszont a munkaviszony áthelyezéssel szűnik meg, a szabadság pénzbeni megváltására nem kerülhet sor. Áthelyezéskor ugyanis a szabadságot a dol­gozó a két munkáltatótól együttesen kapja meg. Szabály az is, hogy a vál­lalat a dolgozó már elkez­dett szabadságát csak kivé­telesen fontos érdekből sza­kíthatja meg. Ilyenkor a fel­merült utazási és egyéb költ­ségeket meg kell térítenie. A szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyére visszautazással, valamint az időközben munkával töltött idő nem számít be a szabad­ságba. (dr. Serédí) Méz és méreg... Mez es mereg ... címmel terjedelmes levelet kaptunk Dalnoki Kovács Imre bu­dapesti lakostól, aki IBUSZ- vendégként egy hetet töltött Gyulán. Tollát azért mártot­ta egyszerre mézbe és mé­regbe, mert sok minden tet­szett, de sok hiányosságot is felfedezett a kedves fürdő­városban. Észrevételeiből közlünk néhányat. Tetszett a levélírónak egyebek között a műemlékek védelme, a Százéves cuk­rászda meghitt hangulata, a Park Hotel épületének egy­szerűsége, a vár előtti tó Őszi lehalászása, a gyógy­üdülő minden igényt kielégí­tő szolgáltatása, a rend, a tisztaság és az itt dolgozók udvarias magatartása. Na­gyon tetszett a művelődési központ érdekes és praktikus épülete. Nagy élmény volt sétálni a Körös-parton, a szomorú fűzfák alatt, kár, hogy a hernyót nem sike­rült kiirtani. Legjobban az tetszett, hogy Gyula — a le­vélíró szerint — Magyaror­szágon egyedül méltó a „Fák, virágok városa” címre. Nem tetszett viszont, hogy a vár előtti tó vize nagyon szennyezett, büdös, hasonló az Élővíz-csatornáé is. Sze­met szúr: a csatornaparton levő házak egyike-másika vedlik, a gyönyörű szobro­kat körülvevő pázsiton ke- resztül-kasul járnak, éjsza­kánként sok a részeg ven­dég, aki nem kulturált em­berként viselkedik az utcán, nem tetszettek azok a ven­dégek, akik a marhapörkölt­ben is halszálkát kerestek. Mindent egybevetve Dál- noki Kovács Imre nagyon jól érezte magát az alföldi fürdővárosban. Észrevételeit jó szándékkal ajánlja a vá­ros vezetőinek figyelmébe. Miért nincs debreceni minőségű Fecske? Miért nincs debreceni mi­minőségű Fecske cigaret­ta, miikor az a leg­jobb — kérdezi levél­írónk, Laczó Pál békéscsabai lakos. Kíváncsi volna, hogy miért jobb a debreceni ci­garetta a pécsinél, az egri­nél? Talán jobb a dohány, a technológia, vagy nagyobb a hozzáértés? Trafikosoktól úgy hallotta levélírónk, hogy megszűnt a debreceni Fecske gyártása. A dohányáru élvezeti cikk, de a Fecskék közül egyedül a debreceni élvezhető. Igaz, nagy a választék cigarettá­ban, de nagyon sokan meg­szokták, megszerették a Fecskét. „Szeretnénk megnyugtató választ kapni, de legfőképp megoldást, arra, hogy deb­receni minőségű Fecskét mi­kor lehet kapni? Ha már rászoktunk, ezt füstöljük...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents