Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. NOVEMBER 1., SZERDA Ára: 80 fillér XXXm. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM a megyei tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta Közös tevékenység, összehangolt fejlesztés a mezőgazdaság további iparosításáért A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága október 31-én tartotta ülését Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. Elsőként szerepelt a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt a Békéscsaba és Kör­nyéke Agráripari Egyesülés tevékenysége. 1977. január elsején 14 termelőszövetke­zet, 2 állami gazdaság, 3 szövetkezeti társulás, 2 élel­miszeripari és egy kereske­delmi vállalat kezdte meg ebben a formában munkáját. Annak idején az egyesülés célját így határozták meg: „A résztvevő gazdálkodó szervezetek gazdasági tevé­kenységének és fejlesztési terveinek szorosabb össze­hangolása, eszközeik jobb kihasználása és ezáltal az üzemi méreteket meghaladó körben a termelési viszonyok fejlődésének megvalósításá­hoz való hozzájárulás. A ter­melés, a feldolgozás és az értékesítés átfogó megszerve­zésével a gazdálkodás haté­konyságának növelése, a ter­melési viszonyok szocialista vonásának erősítése.” Hogy ez a célkitűzés meg­valósítása miként sikerült, erről adott tájékoztató jelen­tést a . testületnek Nagy Mihály igazgató. Úgy a je­lentés, mint a felszólalók erősítették, hogy az egyesülés tervezése szervesen illeszke­dik a megye V. éves tervébe. Igyekeznek kidolgozni a gaz­dálkodás új módjait, amely erősíti a mezőgazdaság to­vábbi iparosítását, a gazda­ságosabb termék előállítását. Az elhangzottak alapján az egyesülés tevékenységéről néhány fontosabbat említünk meg. A magtermelés minő­ségi növeléséhez kedvező le­hetőséget biztosít, hogy együttműködési megállapo­dást kötött az egyesülés a KITE vetőmagtermelési rendszerrel, valamint az, hogy létrejött a GABONA­MAG Közös' Vállalkozás, amelynek az egyesülés is az alapító tagja. A szemes ta­karmányokban az egyesülés önellátó, emellett évente mintegy 2500—3000 vagon keveréktakarmányt tud biz­tosítani a háztáji gazdaságok­nak. Komplex fejlesztés in­dult el a zöldségágazatban. Az egyesülés előtti évhez képest több mint 700 hektár­ral nőtt a zöldségtermő te­rület, s ezzel egyidejűleg mintegy 10—40 százalékkal nőtt a főbb zöldségnövények termésátlaga. 1979-ben már üzembe lép Újkígyóson 1,8 hektáron, közös beruházású, fűtött fóliaterület. Emellett a minőségi szaporítóanyag biz­tosítása érdekében megren­delték a kondorosi és a ka- muti 5—5 hektáros üvegház előtervét. A mezőgazdasági háttér biztosításával egyidejűleg kö­zös beruházású sterilizáló be­rendezéssel zöldségmosó és zöldségválogató berendezé­sekkel hagymamanipuláló gépsorral segítették elő a . feldolgozó ipari vállalatok fogadóképességének növeke­dését. Mindezek, valamint a zöldségnövények elvetése és betakarítása során végzett koordinációs munka is hoz­zájárult ahhoz, hogy az egye­sülés előtti évhez képest a konzervgyár 16.2, a hűtőház 9,2, a ZÖLDÉRT Vállalat 9,5 . százalékkal értékesített több konzervet, illetve friss zöld­séget. Ezen belül 13 száza­lékkal nőtt az exportértéke­sítés. Sok segítséget nyújtott az egyesülés a sertés-, a szarvasmarha-program meg­valósításához. A tervben szereplő létesít­mények közül a közös szol­gáltatások egy része 1979- től kezdődően már működik. Az agrokémiai telepek kivi­telezési munkálatai megkez­dődtek, s 1980-ban a műtrá­gyák és a növényvédő szerek közös beszerzésével és közös kiszolgálással jutnak el a taggazdaságokba. A szűkebb értelemben vett termelő te­vékenységek mellett egyéb területen is történt előrelé­pés. És lehetne sorolni még számtalan jó eredményt, amely csak erősíti az egye­sülés létjogosultságát, szer­vezettségi hasznosságát. Ter­mészetesen akadnak még a továbbfejlesztés érdekében megoldásra váró gondok is. Hiszen az eltelt 20 hónapban az egyesülés az útkeresés időszakát élte át a sok irá­nyú érdekeltségek összeütkö­zésének közepette. Ezt teszi most a hogyan tovább meg­fogalmazásban is. Számos javaslat, gondolat hangzott el a vita során, melyeket a végrehajtó bizott­ság csokrosított és segítő partnerként ajánlott megva­lósításra az egyesülésnek, különösképpen a fejlesztési, beruházási tervük felülvizs­gálatát ajánlotta. Továbbá javasolta figyelembe venni: A továbblépés nem csupán a mezőgazdasági termékek mennyiségének túlszárnyalá­sát jelenti, hanem elsősor­ban a termelés hatékonysá­gát. Azt kell mérlegre tenni, mit, mennyiért termelnek! A tájékoztató jelentést a felszólalásokkal, javaslatok­kal együtt a vb tudomásul vette és elfogadta. Ezt követően a testület Matuz Mihály hivatalvezető­nek, a megyei földhivatal munkájáról szóló beszámoló jelentését jóváhagyólag tu­domásul vette. A továbbiak­ban megvitatta és elfogadta a megyei tanács, valamint végrehajtó bizottságának 1979. évre szóló munkater­vét, melyeket a testület jó­váhagyásra a soron következő megyei tanácsülés elő ter­jeszt. Végül bejelentéseket vett tudomásul és személyi ügyeket tárgyalt. Iskolai élet — úttörőélet Gádoroson tartotta ölésit a megyei áttöröelnökség Milyen lehetőségek, és feladatok várnak az úttö­rőcsapatokra az új nevelési­oktatási dokumentumok adta lehetőségeken belül? — ez volt a fő témája az úttörőszövetség Békés me­gyei elnökségének az októ­ber 31-én, tegnap délelőtt Gádoroson megtartott ülé­sén. A témáról — az oros­házi járásra vonatkozóan — Koltai Zoltánná, orosházi járási úttörőelnök készí­tett beszámolót, amely sze­rint a járás csapataiban a mozgalmi év első -úttörőve­zetői értekezletén ismertet­ték a neVelési-oktatási ter­vet. E terv az iskolán kívüli nevelésben számos feladatot jelöl meg. Kitűnő lehetőség az iskolán kívüli nevelésre a tudományos-technikai út­törőszemle, amelyet első ízben tavaly rendeztek meg az úttörőközösségekben. Számos lehetőség rejlik a szakmai munkaközösségek, szaktanárok, és a gyermek­mozgalom törekvéseinek összehangolásában. Ezzel kapcsolatosan a tervek kö­zött szerepel nyílt szakköri napok rendszeres megren­dezése, üzemi szakkörök működtetése, kapcsolatte­remtés szocialista brigá­dokkal. Alapvető követelmény a kisdobosokkal, úttörőkkel szemben, hogy képessége­iknek megfelelően tanulja­nak, s a tanulás váljon közüggyé az úttörőközös­ségekben. Ehhez a pedagó­gus úttörővezetők sajátos nevelési stílusára van szük­ség; arra, hogy a közösség, a raj, őrs és a gyermek kö­zött épüljön ki közvetlen kapcsolat. Arra szükséges törekedni, hogy a raj, az őrs kollektiven foglalkoz­zon tagjai eredményeivel, magatartásával; ennek meg­felelően ki kell alakítani a közösség értékelési rend­szerét. Az orosházi járás­ban egyedül Nagyszénáson tapasztalható ilyen irányú törekvés. A jobb tanulmá­nyi munkára ösztönző ak­ciókat a járás minden csa­patában megszervezték, a közösségek jól kihasználják Csorváson, Gádoroson, Csanádapácán, Nagyszéná­son a szakkörök adta lehe­tőségeket, s a művelődési házakkal való kapcsolatok lehetőségeit. Az elnökségi ülésen Varga Sándor megyei úttörőtitkár ismertette a közelgő , me­gyei úttörővezető-konferen- cia beszámolójának váz­latát és feladattervét. Az elnökség tagjai e két napi­rendi pont megvitatása után kötetlen beszélgetést folytattak a gádorosi Dózsa György úttörőcsapat vezető­ségével. Füzes­gyarmaton befejezték a búza vetését A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet kollektívája vállalta, hogy a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom tiszteletére, október 30-ra befejezik 4500 hektáron az őszi gabona ve­tését. Telefonon kapta szer­kesztőségünk a tájékozta­tót, hogy vállalásuknak be­csülettel eleget tettek. Azt is vállalták, hogy november 7-ig felszedik 400 hektáron a cukorrépát, és 1900 hektá­ron befejezik a kukorica be­takarítását. November 20-ig pedig végeznek valamennyi mélyszántással. A termelő- szövetkezetben tevékenyke­dő szocialista brigádok már eddig is számtalan jelét ad­ták segítőkészségüknek, sok társadalmi munkaórával já­rultak hozzá a nagyközség gazdagításához is. Történelmet idéző emlékkiállítás Október 30-án, hétfőn délben Orosházán, az ÁFÉSZ központjában Ve- csei Kornél, a szövetkezet közművelődési bizottságá­nak tagja megnyitotta azt az emlékkiállítást, amely az 1914—1919 közötti forradal­mi időszak nagy eseményeit mutatja be archív anyagok, fotók és tárgyak segítségé­vel. Mint megnyitó beszé­dében mondotta, az ősziró­zsás forradalom s a KMP megalakulásának 60. év­fordulója tiszteletére ren­dezett kiállítást a Centrum nevet viselő szocialista bri­gád kezdeményezte. A ki­állítás anyagának össze­gyűjtésében az ÁFÉSZ több szocialista brigádja részt vett. A megnyitás után Pongó Bertalan, a szövetkezet tit­kárságvezetője mutatta be az emlékkiállítást az érdek­lődőknek és a vendégeknek. Az említett két nagy törté­nelmi eseményt mindössze 30 négyzetméter alapterü­letű helyiségben rendezték meg, mégis úgv érzi a láto­gató, hogy a nagy idők köz­vetlen közelébe került. Hoz­zájárul ehhez az is, hogy a magnóról az 1919-es esemé­nyek nagy öregjei idézik vissza a küzdelmekben bő­velkedő múltat. A kiállításnak már az el­ső napokban sok látogatója volt. Fotó: Balkus Imre Alkotásra ösztönözzön az Alkotó Ifjúság pályázat Ülést tartott a megyei ifjúsági bizottság Az Alkotó Ifjúság pályá­zati rendszer volt a fő té­ma a megyei tanács ifjúsági 'bizottságának október 31 -i, tegnap délelőtti ülésén, me­lyet a békéscsabai Kner Nyomdában tartottak. Tóth János, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője és Huszár Mihály, a Kner Nyomda igazgatója adott tá­jékoztatást az ifjúsági bi­zottságnak arról, milyen ta­pasztalatok, eredmények vannak az Alkotó Ifjúság pályázatról az ipari osztály felügyelete alá tartozó taná­csi vállalatoknál, illetve a Knerben. Hét tanácsi vállalat tarto­zik a megyei ipari osztály felügyelete alá, ahol össze­sen 943 harminc év alatti fiatal dolgozik. Az Alkotó Ifjúság pályázat és kiállítás megszervezésében, lebonyolí­tásában a legjobb eredmény a Békés megyei Vegyesipari Vállalatnál tapasztalható az említett hét tanácsi vállalat •közül. Két ízben, tavaly és az idén rendezték meg a pá­lyázatot és (kiállítást. A Kner Nyomdában első ízben 1974-ben hirdették meg az Alkotó Ifjúság pályáza­tot és kiállítást. Témákat ajánlott, konkrét adatokat bocsátott a pályázók rendel­kezésére a gazdasági veze­tés. Tizennégy pályamű ér­kezett, amelyék színvonala és használhatósága nem érte el a 'kívánt szintet. 1976-ban ismét meghirdették a pályá­zatot, amelyre 13 pályamű érkezett. A pályaművek egy részénél a fiatalok művészi ambíciói találkoztak a vál­lalat tevékenységi körével ; dobozszabásminták, plakát­tervek, levélpapírtervek ké­szültek. Ugyanakkor terme­lésfejlesztési (témában nem készült pályamű. Az idén februárban ismét közzétette a nyomda gazdasági vezetése a pályázatra szóló felhívást, megjelölve a pályamű ké­szítésére ajánlott témakörö­ket. A vitában többen elmond­ták véleményüket. Szabó Miklós, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára egyebek között .annak adott hangot, hogy e hasznos pá­lyázat kiírásában, megrende­zésében a megyei eredmé­nyek messze elmaradnak az elvárásoktól. Hangsúlyozta, hogy szükség lenne e témá­ban egy megyei szintű konk­rét áttekintésre, s ebben a megyei tanács érintett osz­tályai és a helyi tanácsok adhatnak segítséget. Kruchió Gábor, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium igazga­tója azt hangsúlyozta hozzá­szólásában, hogy elsősorban a fiatal munkásokat kellene még jobban bevonni a moz­galomba, teret engedve al­kotókészségük, szakmaszere­tetük kibontakoztatására. Végül Dankó Pál megyei ifjúsági titkár összefoglalója után a bizottság úgy foglalt állást, hogy a megyei tanács illetékes osztályai és a helyi tanácsok adjanak átfogó tá­jékoztatást két év múlva az Alkotó Ifjúság pályázati rendszerről. Az ülés máso­dik felében az idei munka­helyi parlamentekre való felkészülésről, majd egyéb témákról tárgyalt a megyei tanács ifjúsági bizottsága. T. I. Sarkadon tartották a KPVDSZ kulturális napok záróünnepségét Nagy érdeklődés mellett került sor október 30-án es­te 7 órakor Sarkadon a KPVDSZ XVIII. kulturális napok megyei záróünnep­ségére. E nagy esemény házigazdája — mint már évek óta, úgy most is — a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ szakszervezeti bizottsága volt. Az ünnepségen Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára mondott beszédet, összegezte a több héten át tartó szakszervezeti • ren­dezvényeket, hangsúlyozva azt a nagy aktivitást, amely a kulturális- és nevelőmunka továbbfejlesztésében az idei rendezvényeken is kifeje­zésre jutott. Mint mondot­ta, következett az abból, hogy a kereskedelmi és pénzügyi munkahelyeken megalakultak a művelődési bizottságok és aktívan mun­kához láttak. Valamennyi rendezvény közül is kiemelten szólt a kulturális napok megnyitó ünnepségéről, melynek a gyulai ÁFÉSZ szakszervezp- ti bizottsága volt a házigaz­dája. Továbbá á megyei szavaló, illetve szellemi ve­télkedő, a szakszervezeti nap jelentőségét méltatta. Mindezekből és az egy hó­nap valamennyi rendezvé­nyéből különösen a szo­cialista brigádok vették ki részüket. Rákóczi Ferenc' megyei titkár számvetését jól sike­rült kultúrműsor követte. Nagy tetszést aratott a SZOT—MEDOSZ gyulai me­nyecskekórusa, a sarkadi Repülj páva kör citerazene- kara, majd a magyarnóta énekesek szórakoztatták a záróünnepség vendégeit. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents