Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-07 / 237. szám
1978. október 7., szombat Alagútzsalus technológia — jövőre Kisebb vállalat termelését produkálja a Kelet-Magyarországi Vízügyi Vállalat Békési Főépítésvezetősége : az idén Békés és Csongrád megyében, működési területükön 170 millió forint termelési érték elérését tűzték célul. A vállalat elsősorban mélyépítési munkákat vállal. Megyénkben is számos feladat hárul a KEVIÉP-re. Többek között Gyoma—Endréd szennyvízrendszerének építése a hozzá tartozó tisztítóteleppel, a Nagykunsági 14-es öntözőfürt főcsatornájának építése a hozzá tartozó műtárgyakkal. A vállalat dolgozói végzik egyebek között Sarkadon a cukorgyári rekonstrukciót, valamint Gyulán az épülő SZOT-szál- ló alapozásánál a réselési munkákat. A megyeszékhelyen a József Attila-lakóte- lep mentesítő szennyvízvezetékét ugyancsak a vállalat építi. Ezenkívül Békéscsabán a Baromfifeldolgozó Vállalat vízellátását vállalták, valamint lakások alapozására kötöttek szerződést. Csongrád megyében a legnagyobb munkájuk Szegeden van: itt építik a napi 120 ezer köbméter kapacitású szennyvíz- átemelő rendszert, a csatornahálózattal. A gazdag programtól a főépítésvezetőség időarányosan mintegy 15 százalékkal lemaradt. A csapadékos időjárás miatt számos helyen a földmunkákat visszavetette, a földmunkagépek közlekedése lehetetlenné vált, alapozásoknál a víztelenítés hátráltatta a munkálatokat. A KEVIÉP építésvezetőségén már készülnek a jövő évi tervek. Ennek egyik igen fontos része a technológiai váltás: az országban a másodikként bevezetik az alagútzsalus technológiát, csapadékvíz-csatornák építésénél. Az új eljárás elsősorban köz- műalagutak kialakítására alkalmas, de segíti, jelentősen meggyorsítja és olcsóbbá teszi majd a városi csapadékcsatornák építését. Vetélkedő vízturbinák A folyók, tárolók vizének nyomásában és sebességében rejlő hatalmas energiát a turbinák alakítják át forgómozgássá, teszik alkalmassá villamos energia termelésére. Magát a turbina elnevezést egy francia mérnök alkalmazta először egy párizsi gépbemutatón, a múlt század elején. A vízturbinákat általában feltalálóikról nevezték el. A Francis-tur- bina Francis James Bicheno angol mérnök 1849-ben keletkezett találmánya. Újdonsága az volt, hogy a megszokott vízkerék-elren- dezésű elődjénél jobb hatásfokúnak bizonyult, s tengelye függőleges is lehetett, ami nagy teljesítményű egységek építését is lehetővé tette. Ezt időrendben egy amerikai mérnök, L. A. Pelton szabadalma követte, az 1884-ben megalkotott Pelton-turbina. Ennél a gépnél a tengellyel együtt forgó, úgynevezett járókereket nem lapátok alkotják, hanem egy tárcsa kerületén elhelyezett „kanalak”. Máig is használatban van ez a nagy esések hasznosítására készült turbinatípus. A kis vízerők gazdaságos hasznosítására készült Bánki-turbinát 1917- ben szabadalmaztatta alkotója, Bánki Donát budapesti műegyetemi profesz- szor. E turbina elrendezése hasonló a közismert vízkerékéhez, de a megfelelően kialakított csatorna segítségével a kerékre rávezetett víz kétszer áramlik keresztül az ívelt lapátokkal ellátott járókeréken. Az eredmény: jó hatásfok, olcsó szerkezet, rugalmas alkalmazkodóképesség a különböző természeti adottságokhoz. A Kaplan-turbina egy osztrák—cseh származású mérnök alkotása. Viktor Kaplan a Ganz gyár alkalmazottjaként, az 1910-es évek közepén szerkesztette meg a kis esésű folyók hasznosítására s^ánt szárnylapátos (propelleres) turbinát. A kis esésű, változó meny- nyiségben rendelkezésre álló vizek hasznosítására a Kaplan-turbina ma is a legalkalmasabb típus. Védőcső a járműiparnak — telefonközpont a metrónak Napjainkban szinte minden vállalat, minden szövetkezet keresi az új utakat, új, jövedelmezőbb, hasznosabb termékek gyártására törekszik. Szükség is van erre, hiszen ma már csak az a termelő egység él meg, amelyik igazodik a piaci igényekhez, s régi elavult, korszerűtlen, keresetlen termékeiről lemond. Ilyen szemüvegen keresztül vizsgáltuk a Mező- hegyesi Vas-, Fém- és Gépipari Szövetkezetei is, amely a termelésben az elmúlt hónapokban két új tevékenységi körrel bővítette „repertoárját”. Az egyik az úgynevezett telefonkulcsok — rotári központok, kapcsolók gyártása, amelyek telepítése napjainkban is folyik, s a tervek szerint az év utolsó negyedében a gyártás teljes kapacitással be is indul. Addig is alkatrészek összeszerelésével foglalkoznak a BHG-nek, jövőre már saját maguk készítik az alkatrészeket is. A szövetkezet vezetőinek számítása szerint az idén már 1,6 millió forintot profitálnak e tevékenységükkel, jövőre pedig szeretnének 10 millió forint értékben előállítani az új termékükből. Nem ismeretlen számukra az új jellegű munka, hiszen korábban hasonló telefonközpontot építettek, többek között a budapesti metrónak is. A másik új profil a hajlékony tengelyek, védőtömlők gyártása. A Mechanikai Művek Gyárától vették át e termékek gyártását, s többnyire a hozzá szükséges gépeket is. A gyártósor az elmúlt hónapban beindult, s úgy tervezik, hogy az idén kétmillió, jövőre pedig 8 millió forint értékben állítanak elő hajlékony „csőkígyókat”. A rendelések alapján ennek négyszerese is kevés lenne, de kapacitásuk véges. Pedig a termékeket várja a járműipar, de felhasználják a fogorvosoktól a vízvezetékszerelőkig szinte minden iparágban a 4 millimétertől 50— 60 milliméter átmérőig terjedő, szigetelt, vagy anélküli védőcsöveket. Ma még csak összeszereléssel foglalkoznak, de a géptelepítések után saját maguk készítik az alkatrészeket is a telefonközpontokhoz Még egy kis igazítás, s a befűzés ntán megindul a Wafios félautomata gép, amely naponta 1100 méter hosszú védőcsövet sodor a fémszalagokból Fotó: Veress Erzsi Méhészek és a mezőgazdaság Látványos fejlődésre nem számíthatunk Magyarországon a fejenkénti mézfogyasztás alig éri el a 30 dekát. Más országokkal összehasonlítva ez igen szerény szám, hiszen például Angliában, NSZK-ban és Kanadában másfél kiló a fejadag. Meghökkentő eredményre jutunk akkor is, ha a méz- és cukorfogyasztás adatait vizsgáljuk. Hazánkban a cukorfogyasztás évek óta növekszik és ma már több mint 40 kilogramm az egy főre számított adag. Tehát 40 kilogramm cukor és 30 dekagramm méz. Pedig kutatások bizonyítják, hogy a méz egészségesebb táplálék. Sőt a méznek ősidők óta gyógyító hatást tulajdonítanak, s ezt igazolják az orvosi kutatások is. Nem minden édes, mint a méz A mézfogyasztás jelentősebb növekedésére azonban a közeljövőben aligha számíthatunk, s ennek okát nem elsősorban az étkezési szokásokban kell keresnünk. Egyszerűen arról van szó, hogy a méhészek és méhcsaládok száma évek óta változatlan, sőt egyes időszakokban csökken a számuk. A nagy méhészeti hagyományokkal rendelkező Magyarországon egyébként mindig is nagy becsben tartották a méheket. Ma is szigorú rendelkezések védik a méhészek érdekeit. Az előírások betartása körül azonban gyakran robbannak ki „háborúk”. A korszerű mezőgazdaságban használatos növényvédő szerek sok keserűséget, vesződséget okoznak a méhészeknek. De ennek ellenkezője is igaz; a nagyüzemekben ugyanis nemegyszer a hatékony, gyors növényvédelem akadálya a méhek jelenléte. A szövetkezetekben, állami gazdaságokban nemegyszer inkább a kártérítést vállalják, mert a védelem elmulasztásával még nagyobb lenne a veszteség. Az ellentétek oka a nagyüzemek és méhészek rendezetlen kapcsolata. A vitás kérdések egy része felett így azután a bíróságok döntenek. örvendetes viszont, hogy egyre többen ismerik fel; a méhek megporzó tevékenysége a növények egy részénél a termés mennyiségére is kihatással van. A gazdaságok és a méhészek „békés egymás mellett élésére” lenne szükség. Ez mindkét féltől engedményeket, az előírások szigorúbb betartását követelné. Mert vannak előírások. .. N fullánk megmarad A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ez év elején közzétett felhívása például a következőket tartalmazza: „Az együttműködés továbbfejlesztése érdekében az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vezetői állapodjanak meg a méhészszakcsoportokkal és tagokkal, a méhek fogadását készítsék elő. A gazdaságok a vándoroltatás idején adjanak szállítóeszközt és rakodókat, jelöljék ki a rakodóhelyeket, kultúránként állapodjanak meg a megpor- zás díjazásában.” Az üzemek nagy részénél azonban e rendelkezésnek, a méhészek tanúsága szerint, nem szereztek érvényt. Persze, követendő példákról is tudunk. A Szabolcs- Szatmár megyei Nyírkert 5500 hektáron vette igénybe a méhészek hasznos tevékenységét. Ellenszolgáltatásként szállítóeszközt, rakodó- munkásokat, pénzt és természetbeni juttatást adtak. Hasonlóan jó példákról hallottunk Békés megyében többek közt a Szeghalmi Állami Gazdaságban és a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszerben. Egy korábbi MÉM-rendelet alapján a virágzó növények rendszeres kezelésére engedélyt a megyei növény- védelmi főfelügyelő adhat. A védekezés időpontjáról, helyéről azután értesíteni kell a méhészeket. Csakhogy a méhészek nem egy esetben elmulasztják vagy késve jelentik be letelepedési szándékukat, nem szállítják el a védekezés helyétől a kaptárakat, ezzel késleltetik, akadályozzák a vegyszerezést. Így a játékszabályokat betartó gazdaságokat esetenként több százezer forintos kár is érheti. Ennek ellenére az utóbbi években sokat javult a mezőgazdasági üzemek és a méhészek kapcsolata. Míg tavaly tíz, addig az idén négy esetben fordultak bírósághoz a méhészek. A viták elkerülése közügy. A mezőgazdaságnak érdeke a méhmegporzást tudatosan a jobb és több termés előállításának szolgálatába állítani. Ezt persze ma még nem minden üzemi vezető ismerte fel. De arról sem feledkezhetünk meg, hogy a méhészeti szakcsoportoknak és a méhészeknek is vannak kötelezettségeik. Méhek és milliárdok Nem véletlenül foglalkozunk a méhészek és a mezőgazdasági üzemek együttműködésével. Egy szakemberek készítette jelentés szerint ugyanis a méhek megporzó munkája mintegy 4,3 milliárd forint mezőgazdasági termelési érték előállításának feltételeit teremti meg. Hazánkban a megpor- zásra szoruló mezőgazdasági terület — a kerteket és réteket leszámítva — mintegy 450 ezer hektár. A méhcsaládok száma 630 ezer. A szántóföldi növények és gyümölcsösök ;viszont ennek kétszeresét is képesek lennének eltartani. Békés megyében az adatok a méhészkedő kedv hullámzásáról adnak számot. Tavaly a megyében 25 ezer 500 méhcsalád volt. Ez több mint amit 1952-ben tartottak nyilván, de 12 ezerrel kevesebb az 1967-esnél. Ez a visszaesés minden bizonnyal elválaszthatatlan a mező- gazdaság kemizálásától, bár nem feltétlen szükségszerű következménye. Az idei év bizonyítja, az időjárás is befolyásoló tényező. A méhészek 1978-at az évtized leggyengébb éveként könyvelhették el. A megyében a tervezett 57 vagon méz mintegy 50 százalékát pergették ki a méhészek. A gondokat szaporítja, hogy az anyagi támogatás a szerződések teljesítésétől függ. Ilyen helyzetben tehát aligha lehet a méhészet látványos fellendülésére számítani. S hogy az ellenkezője se történjék, meg kellene találni a mezőgazdasági üzemek és a méhészek együttműködésének módjait. ; (kepenyes) A másik- nagy probléma az emberiség energiaellátása A jövő e téren a természetadta, „tiszta” energiáké, így a nap- és a szélenergiáké. Előrehaladott kísérleteket folytatnak a napenergia hasznosításával kapcsolatban a Szovjetunióban, az NSZK-ban, az USA- ban, Franciaországban, Izraelben, Ausztráliában és más országokban. Afrikában több országban sikerrel alkalmaznak napenergiával működtetett hőszivattyúkat, amelyek egy-egy település, oázis mindennapi vizét emelik ki a kutakból. Napenergiával fűtött és légkondicionált házak működnek már több országban. Jól haladnak azok a kísérletek is, amelyeknek a célja a napenergia átalakítása elektromos energiává. Francia- országban nap-villanyerő- mű üzemel és a jelek szerint még ebben az évezredben a „nap-kilowatt” ára versenyképes lesz a hagyományos villanyerőművekben előállított kilowatt árával. A tudomány szigetén még ebben az évtizedben megindítják a kutatásokat az emberiség égető problémáinak a megoldása érdekében. H. M. H tudományok szigete A Bahama-szigetcsoport 29 nagyobb és 600 kisebb szigetből áll a nyugat-indiai szigetvilágban, Amerika kapujában. Kolumbusz ezeket a szigeteket pillantotta meg először, amikor felfedezte az Újvilágot. A Bahama-szigetcsoport összterülete 11406 négyzetkilométer. A szigetcsoport egyik különleges adottságokkal rendelkező tagján legújabban tudományos kutató- központot létesítenek. A sziget szakmai eseményeknek, konferenciáknak is otthont fog nyújtani az elkövetkező évtizedben. A kutatócentrum intézeteiben a fő kutatási témák: a nap- és a szélenergia hasznosítása, a tengervíz sótalanítása, és a tengeri kultúrák (aquakultúra) tanulmányozása. A továbbiakban a rovarpopulációk szabályozásával és a sósvizes rizstermesztéssel foglalkoznak majd a szigeten, valamint a laboratóriumi kísérleti állatok tenyésztési problémáival. A kutatási témák között a legégetőbb talán a víz- és energiaprobléma. Az emberiség édesVízfogyasztésa ijesztő mértékben növekszik. A vízfogyasztás növekedése együtt jár a demográfiai robbanással, az iparosodással, a városi ember igényeinek a növekedésével. Földünk egyes városaiban egyetlen lakos napi vízfogyasztása meghaladja a 400 litert. Szomjasak tehát a városok, szomjazik a mezőgazdaság és a sivatagi területek. Sahsel vidékén, Afrikában, az 1968 óta tartó szárazság egész néptörzseket kergetett ki otthonából. Földünk vízfogyasztásának mutatói 1900 óta így alakulnak: 1900: 0,2, 1950: 0,4, 1970: 0,7, 2000: 1,0, 2015: 1,2. Sok nehézséget okoz egyes szigetek vízellátása is. A Bermuda-szigeteken például nincsenek patakok, folyók és így ivóvíz sincs. A felszíni kutakból nyert víz ihatatlan. Az állami kutak sótalanított ivóvizének ára magas, ezért a lakosság egy része esővizet gyűjt és tárol ivási célokra. A sziget jobb szállodái a vezetékes vizet fordított ozmózisos elven alapuló berendezésekkel tisztítják ivóvízzé.