Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-14 / 243. szám
1978. október 14., szombat III. országos amatőr pop-, dzsessz-, rocknapok — Győr A Békés megyét képviselő Dzsuvox együttes bronzdiplomát kapott Hét vége a múzeumokban Gazdag program várja az érdeklődőket a hét végén a múzeumi és műemléki hónap keretében. Békéscsabán hét közben csaknem naponta gyűltek össze a vendégek a Munkácsy Mihály Múzeumban, ahol érdekesebbnél érdekesebb előadásokon ismerhették meg a megyénkben folyó ásatások eredményeit, a békéscsabai cselédbérek XIX. századi történetét, valamint a két világháború közötti munkásmozgalommal, s nemzetiségekkel kapcsolatos kérdéseket. Október 13-án 18.00 órától Sisa Béla Békés megye műemlékeiről beszélt. Vasárnap 53-an utaznak a megyeszékhelyről dr. Grin Igor vezetésével Tótkomlósra. A múzeumbarátok körének tagjai a néprajzi kiránduláson a szlovák tájházat és Koppány János magán- gyűjteményét nézik meg, majd a délutáni órákban érkeznek haza. A gyulai múzeumban két esemény is lesz a hét végén. Október 14-én délután 17.00 órakor nyílik kiállítás Kátai Mihály tűzzománcaiból, amelyet dr. Lódy György, a debreceni Déry Múzeum tudományos főmunkatársa nyit meg. Ugyanezen a napon 18.00 órai kezdettel dr. Uj- váry Zoltán „Nemzetiségi interetnikus kapcsolatok a folklórban” címmel tart előadást. Takács Győző szabadtéri kisplasztikái kiállítása szintén október 14-én nyílik, délután 16 órakor. Megnyitót dr. Dömötör János, a hódmezővásárhelyi múzeum igazgatója mond. Földrajzi szabadegyetem A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Békés megyei szervezete földrajzi szabadegyetemet indít. Az előadássoi'ozat témáit, amelyeknek neves utazók és kutatók az előadói, a TIT József Attila szabadegyetemének programjából állítják össze. Szó lesz többek között Japánról, Kanadáról, Indonéziáról, és Jugoszláviáról. Dr. Dövényi Zoltán és dr. Rakonczai János tudományos munkatársak a Békés megyei földrengésekről beszélnek. A nyolc előadásból álló sorozat október végén kezdődik. 70. Szeme csillogott, ajka nevetett izgalmában. És közben így sóhajtozott: — Hogy mért nem szóltatok nekem is?! — Otthon majd elverik rajtatok a port — mondta Martin. — Tudjátok, hogy soha senki se járt odalenn? Marci vállat vont. — Hát akkor mi most jártunk. Martin azzal lépett be a kocsmába : — A fiúk a szurdokban voltak. Nézte a hatást, a halálsápadt arcokat. Holub Ciprián tért magához elsőnek, szétnyílott ajAz 1974-ben Orosházáról elindult amatőr könnyűzenei találkozók idei sorozata ért véget a közelmúltban Győrben, a Petőfi Sándor Ifjúsági Házban megrendezett országos találkozón. A Tamásiban, Orosházán és Budapesten megtartott területi vetélkedők legjobb 16 együttese mutatkozott be a zsűri — Gonda János, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola dzsessztanszakának vezetője — a zsűri elnöke, Szentkuti Pál, az MR Szórakoztatózenei Osztályának vezetője, Berki Tamás, a Népművelési Intézet munkatársa, Deák Tamás és Viktor Máté zeneszerzők — és az érdeklődő közönség előtt. A háromnapos program első rendezvényeként az együttesek tagjai, a rendező intézmények képviselői tanácskozáson foglalkoztak a műfaj helyzetével, fejlődésének tendenciáival, lehetőségeivel. A résztvevők üdvözölték a találkozót, mint a jelenlegi egyetlen olyan fórumot, ahol alkalom nyílik tapasztalat- szerzésre. A szakértő zsűri véleménye, megjegyzései nagyban hozzájárulnak az együttesek színvonalának emeléséhez. Este három együttes koncertjére került sor. A békéscsabai Hat Szív együttes nyitotta a sort. Az együttes — Szaniszló János (zongora), Köles István (szaxofon), Kegye János (szaxofon), Győri Kiss Tamás (fuvola), Göttr- ler Vilmos (basszus), Szamosi Viktor (dob) — jó» megformált programja nagy sikert aratott. A másodiknak Lakatos Antal fellépő Lakatos-együttes improvizatív játékával a dzsessz másik vonalával mutatkozott be. Az est legjobb teljesítményét és a három nap legemlékezetesebb perceit a 76-os találkozó nagydíjasa, a debreceni Panta kát összezárva, majd újra megnyitva. — És visszajöttek? — Vissza — mondta Martin, mint képtelen és hihetetlen tettet. Ezt meg kellett emészteni az asztaloknál. Ez feje tetejére állított mindent. Végül Ondrej kivette a pipát a szájából, és csettin- tett. — A mindenit! Martin pedig olyasvalamit mondott komoly pofával, hogy már a pokol kapuja sem olyan patent, mint régen, nem zár jól. És Ondrej ekkor ballagott át a tanácshoz, és ekkor említette fel az elnökRhei együttes nyújtotta. A trió nagy fejlődésen ment keresztül. Klasszikus alapokra épülő, sok elektronikát felhasználó zenéjük — érzésünk szerint — önálló stílust teremtett. Bartókot úgy játszanak, hogy az ma Bartók! Grieg Peer Gynt- jének szvitfeldolgozása hanghatásaival, a magával ragadó előadással talán a nagy sikerű koncert legjobb darabja volt. Az együttessel Ács Enikő lépett fel nagy sikerrel. Másnap, a késő délutánba nyúló bemutatók alapján a zsűri a következő döntést hozta. Aranydiplomát kapott és a találkozó fődíját is elnyerte a debreceni Lux együttes. A két szólógitárral, két billentyűssel fellépő együttes Tikász Sándor vezetésével, pontos játékával nagy sikert aratott. Ugyancsak aranydiplomát kapott a nyíregyházi Pókháló és a győri Mr. Wagner együttes. Ezüstdiplomával jutalmazták a miskolci MB Jazz Combó, a kecskeméti Mozaik, a tatai PSP Dotis és a szombathelyi Folkstop együttest. Bronzdiplomás lett a Békés megyét képviselő Dzsuvox — Putnoki István, Geéb Lajos, Csizmadia Béla, Deák Tibor, Falusi László —, az egri Pótkerék, a bonyhádi Animátó és a budapesti Qwicks együttes. A háromnapos találkozón kiegyenlített mezőny gyűlt össze. Nem voltak nagy nívóbeli különbségek, melyet az is bizonyít, hogy a Magyar Rádió által rögzített felvételek nagy része jól sínek, ami már egy ideje rendeletben is megjött: a mezőőrnek esedékes szolgálati ruházatot, meg sörétes puskát. Ugyanazon éjjel a mozgósított boszorkányok megszállták Matejék házát, és nagy tivornyát rendeztek. Elfogyasztottak egy egész kenyeret, megdézsmálták a szalonnát és kolbászt, sőt ruhadarabokat is eltüntettek. De máshová nem mentek el. « * * Lonci az első busszal érkezett, reggel ötkor. Midőn leugrott róla, körül se nézett. Futva loholt végig a köves utcán, amely a tér folytatása volt. Vállára vetett dzsekije, s hosszú fekete haja együtt lobogott, mintha úgy húzná maga után. Felrohant, bomlottan Matejék friss betonlépcsőjén, gyulladt, piros szemmel. — Az istenért, mi történt?! Teréza fejét ingatta és zokogott. Képtelen volt egyetlen épkézláb szóra. került. A találkozó anyaga, Salánki Hédi szerkesztésében a közeljövőben kerül adásba. Vasárnap két szakmai jellegű program került Szaniszló János, a Hat Szív együttes fenderzonnyitója sorra. Deák Tamás zeneszerző a felvett anyagok alapján példákkal illusztrált értékelést tartott, segítve ezzel az együttesek további munkáját. A találkozót meghirdető szervek — a Népművelési Intézet, a tamási, orosházi, győri művelődési intézmények —.valamint a Magyar Rádió képviselői tanácskoztak a következő évi rendezvénysorozat kiírásáról. Még ez évben kiírásra került az 1979. évi országos találkozó, melynek rendezésébe bekapcsolódik a Magyar Lonci keserűen, feddőn csóválta fejét. — Mire vártak? Mért nem jelentették azonnal? Teréza nem válaszolt. Rázta a zokogás. — Babicska hol van? — A templomban... — volt az elcsukló válasz. Lonci csak nyelt, nyelt, _ csóválta loboncos fejét. Ma- tejt nézte az ágyon. Ruhás- ‘ túl feküdt ott Matej, és túlvilági ragyogás ült a plafonnak szegezett borostái közt. S hogy Teréza elcsendesült, hallani lehetett a dünnyögését: — Lagzi kifut abból... Takarékba tízezer forint, parketta ráér... Lonci szomorú döbbenettel nézte Matej t, és ügyetlenül megsimogatta Teréza fejét, a puha, még alig törött haját, mely csaknem olyan üde volt, mint lánykorában. — Minden jóra fordul — mondta, vigasztalta. — Most már mi itt vagyunk. És meg fogjuk őt találni... (Folytatjuk) Rádió, az Országos Szórakoztatózenei Központ és néhány más országos szerv is. A felmenő rendszerű találkozóról "a megyei művelődési központok nyújtanak tájékoztatást, a kiírást közli majd a Magyar Ifjúság és a rádió is. Az elhangzott javaslatok szerint szó van arról, hogy a találkozón túl néhány város lehetőséget nyújt a kiemelkedő együtteseknek. Így például Miskolcon amatőr dzsesszhétvégét terveznek, Debrecen pedig a fiatal dalosokat kívánja fogadni. Szó van arról is, hogy a jó dzsesszegyüttesek meghívást kaphatnak a Magyar Rádió által rendezett dzsessz- találkozókra (Szeged, Nagykanizsa, Debrecen). Szó esett az együttesek munkájának segítéséről, a táborok módszertani anyagainak kidolgozásáról. Javaslat hangzott el, hogy más országokhoz hasonlóan nálunk is teremtsék meg annak a lehetőségét, hogy a legjobbak műsorából a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat jelentessen meg egy lemezt. Ez nagyban elősegítené az együttesek további munkáját. A találkozó matinéval ért véget. Örömmel állapíthattuk meg, hogy a kelet-magyarországi együttesek nagyszerűen helytálltak az országos mezőnyben. Benkő Benedek Mai tévéajánlatunk : A háborúnak vége Jorge Semprun, a világhírű spanyol származású író a „Nagy utazás” című regényével szerzett magának irodalmi rangot és elismerést. A most 22.30-kor bemutatásra kerülő film is az ő kisregényéből készült, és azokról az illegalitásban élő spanyol kommunistákról szól, akik Franciaországban tevékenykednek Spanyol- országért. Áz illegális, forradalmi harc többé kevésbé felőrli idegeiket, hiszen nevüket és énjüket is levetve vállalják a rendkívül kockázatos utazásokat szülőföldjükre, ahol napirenden vannak a lebukások. Ez a történet is egy spanyolországi küdetésről szól. Diegónak, a főszereplőnek jut osztályrészül, hogy megakadályozzon egy lebukást, mivel a hírek szerint Franco rendőrsége nyomra bukkant. Diegó szerepében Yves Montand, tehát elindul Madridba, hogy idejében figyelmeztesse társát, aki már a spanyol fővárosban jár... A kitűnő filmet Alan Resnais rendezte. SZEBERÉNY! LEHEL: A RÉM Regény MOZI Legato Jó néhány évvel ezelőtt Sámuel Beckett: Ó, azok a szép napok! című színművének főszerepét játszotta Tol- nay Klári. Aki látta, nem mondhatott mást: az abszurd Beckett igazi becketti hősnője Tolnay. És most sem mondhatunk mást a Legato című színes új magyar film láttán: Gáli István rendező igazi Gáli István-i hősnője ő. Stílust magyarázó jelző nélkül. Vagy talán csak any- nyit: a világtól elzártság, az elefántcsonttoronyság kicsit apokaliptikus figurája az övé. Talán. Amikor Gáli István 1963- ban elkészítette első filmjét, a Sodrásban címűt, s a következő években fesztiváldíjak sorát nyerte el vele, tudtuk: az európai filmművészetet fölfrissítő „új hullám” elérte a magyar filmeseket is. Aztán jött a Zöldár, a Keresztelő, a Magasiskola, a Holtvidék, és néhány tv-film. A választott út igazságának bizonyítékai, egy művészi hitvallás mementói. És most a legutóbbi, a Legato, a címben előjelzett kamarajellegű tömörséggel. A film meséje éppen ezért elmondhatatlan, hiszen akkor elveszíti azt az értékét, amiért Szász Imre színművéből négy alkotó forgató- könyvet készített belőle. És: talán a film egészéhez mérten laposabb forgatókönyvet. A film művészegyüttese többet kért, többet akart, többet tudott volna. S a játéktól, a képektől valahogy minduntalan lemarad a történet, bár a rendező, a szereplők, s Illés György operatőr művészi kelléktáruk minden készletét föláldozva vitték volna tovább. Hogy kerek, hogy tökéletes egész lehessen. A cselekmény szálát az újházas, nyaralni induló egyetemistapár hivatott vinni. Hegedűs D. Géza és Kovács Nóra alakítása kapcsán azonban csak annyi derül ki, hogy fiatal, alkotásra kész színészek, bájosak, kedvesek. Az ellenpont Tolnay Klári, Dayka Margit, Orosz Lujza és Szabó Sándor képviselte aggnégyszög. Az életkor adta lehetőségek sokszínű értékesítésével, felhasználásával. A zártság, a társadalmi kötelezettségek vállalása, az erkölcsi szolgaság változatain keresztül. Életízű realizmussal, és hatalmas szeretettel. De egyetlen mikrovilág sem maradhat sérthetetlen. Ez a status quo már magában hordozza születése pillanatában a pusztulás csíráját is. Még akkor is, ha az agyembólia katasztrófájának nyomai látszólag védelmet adnak. A pusztulás csak pusztulást, s nem életet szül. A Zorkóczy-nővé- rek villaházát is fölemészti a törvényszerű fejlődés. Lakóival együtt, észrevétlenül, kötelezően. S ezt a végzetes beteljesedést — amelyet nem sajnálhatunk, legfeljebb szánakozással vehetünk tudomásul ábrázolja a művészet tökéletességével Gáli István és alkotó együttese: Színészi játékban, operatőri munkában, rendezésben. A forgatókönyv hibái ellenére oly módon, hogy a nézőt esetleges közömbössége ellenére is megfogja, fantáziáját és gondolatait jó időre a maga oldalára állítja. S mi lehet egy film igazi célja, ha nem éppen ez? (neme >i)