Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-08 / 238. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TIINQCS LAPJA 1978. OKTÓBER 8.. VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXin. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Őszi nehézségek Talán már közhelyszámba megy a minden évben ismétlődő kifejezés, az őszi munkacsúcs, pedig valóságos, komoly tartalmat takar. Ilyenkor valóban torlódnak a mezőgazdasági munkák, és ami ehhez kapcsolódik, hirtelen erőteljesen megnövekednek a szállítási feladatok. Ameddig nem lehet lefedni a szántóföldeket — márpedig erre még sokat kell várni —, addig minden évben lesznek nehézségek ősszel a betakarításnál. Nem is nagyon szoktunk már erről beszélni — ha csak átlagosak a nehézségek. Az idén azonban az időjárás szeszélyei a szokottnál is jobban próbára teszik az embereket és a gépeket. Legfőbb , veszély egyik legfontosabb növényünket, a csaknem 20 milliárd forint értéket képviselő kukoricát fenyegeti. A csapadékos, hűvös nyár, a kevés napfény alaposan elnyújtotta az érési időt. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy fagy érheti az értékes növényt, mely csíraképességében, raktározhatóságában okoz károkat. Ennek megelőzésére a kukorica betakarításának időtartamát le kell rövidíteni a szokásos időszaknak csaknem a felére. Hatalmas munka vár tehát az emberekre és a betakarító gépekre, sok helyen nyilván be kell majd vezetni a több műszakos üzemelést is. De a hirtelen nagy tömegben érkező kukorica felvet egy másik gondot, a szárítókapacitás hiányát. Meglevő szárítóink még normális körülmények között sem mindig győzik a munkát, most pedig előrelátható, hogy sok baj lesz vele. Az értéket azonban meg kell menteni, és ehhez az ideiglenes módszerek, a propionsavas tartósítás adhat segítséget. De nemcsak a kukoricánál várhatók nehézségek, hanem a most folyó napraforgóaratásnál és cukorrépaszedésnél is. Az egyre hűvösebb időjárás miatt a csapadék nem távozik el a talajból, és a felázott földön gyakran kínlódás a munka. A rövidesen kezdődő rizsaratás is sokkal nehezebbnek ígérkezik, mint ahogy azt az elmúlt évek során megszoktuk. A mezőgazdaság nehézségeihez társulnak a különböző szállítási problémák. Bármilyen jól felkészült is a vasút és felkészültek a Volán-vállalatok, mégis előfordul, hogy nincs üres vagon, vagy nem érkezik meg időben a teherautó. Tonnák tízmillióit kell egyik helyről a másikra szállítani és ezt a munkát is gyakran akadályozzák nem várt, előre ki nem számítható zökkenők. Akik napjainkban a betakarításban, vagy a szállítás területén dolgoznak, azok a fentiek miatt joggal hivatkozhatnának a különleges körülményekre, az átlagosnál nagyobb nehézségekre, ha valamiért — mint ez a feljebb közölt összeállításból is kitűnik — nem megy a munka. De nem ezt teszik, hanem példát mutatnak helytállásból, kötelességtudásból, munkaszeretetből, emberségből. L. L. Kukoricatörés, répaszedés, talajmüvelés, vetés Időszerű munkák az állami gazdaságokban A korábbi években október első harmadában az őszi betakarítás, a talajmunkák félidejükhöz közeledtek. Az idén mintegy háromhetes késéssel látnak, illetve láttak megÿeszerte e fontos munkákhoz. Hogyan haladnak az őszi teendőkkel megyénk három álami gazdaságában? A HIDASHÁTI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN ezekben a napokban az egyik legfontosabb munka az 1524 hektár vetőmag-kukorica letörése. Eddig 50 hektárról takarították be a termést, jó, átlagosan 55 mázsás hozamokkal. A szokványkukori— ca vetésterülete 624 hektár, melyből 40 hektárról már betakarították a termést. A várható termésátlag hektáronként minden bizonnyal meghaladja a 80 mázsát. Az 571 hektár cukorrépából már felszedték a termést, melynek átlaga 420 mázsa. A feldolgozásra átadott répa cukortartalma 14,2 százalékos, jobb a tavalyinál. Természetesen folynak a talaj-előkészítési munkák. Az őszi vetésűek alá 2281 hektáron kell elkészíteni a magágyat, melynek 95 százalékán befejezték e munkát. Az őszi vetés félidejéhez közeledik, már földben van 250 hektár őszi búza, 160 hektári őszi árpa, 300 hektár őszi káposzta- repce és 110 hektár őszi telepítésű lucerna. A SZEGHALMI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN a 850 hektáron termesztett napraforgó betakarítása befejező szakaszához érkezett. Eddig tíz kombájn, 770 hektárról átlagosan 17 mázsás hozamot takarított be. A kukorica törése második félidejéhez érkezett: a 637 hektárból már csupán 230 hektár vár törésre. A 150 hektáron termesztett szemes cirok érése mintegy három héttel megkésett, várhatóan október 15-e körül megkezdik a betakarítását. A tervezett 3733 hektár vetőszántás 85 százalékán befejezték a munkát, míg a többi területen folyik a betakarítás. Az elmúlt héten hozzáláttak az őszi mélyszántáshoz, eddig mintegy 400 hektárnyit már megjárt az eke. A gépek szórják a műtrágyát: hektáronként 380 kilogramm vegyes hatóanyagot. Az őszi búza vetésterve 2990 hektár, a terület egynegyedén már földbe juttatták a növény magvait. Befejezték 230 hektáron a lucerna telepítését is. A MEZÖHEGYESI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN a csapadékos időjárás több esetben hátráltatta a munkákat. A 400 hektár kukoricának alig 10 százalékát takarították be. a kombájnok, a várható termésátlag 80 mázsának ígérkezik. Az 1590 hektáron termesztett hibrid kukorica érése lassú, törése még nagyon az elején tart. A sár némileg hátráltatta az 1880 hektár cukorrépa szedését. A terület egynegyedéről átlagosan 440 mázsát szedtek fel a gépek. A száz hektáron termesztett burgonya felét ugyancsak betakarították, a termés egyharmadát kitevő ipari burgonya értékesítése viszont akadozik. A 80 hektár gyümölcsösből mintegy 230 vagon almát szüreteltek. A termés jó minőségű, folyik az exportra és a belföldi fogyasztásra való szállítás. Az őszi vetésterület meg- 'Valósításához a gépeknek 5400 hektáron kell a magágyat előkészíteniük. A terület 60 százalékán befejezték a szántást. Már a földben várja a telet a 165 hektár őszi árpa és 310 hektár repce, s megkezdték a 4925 hektár őszi búza vetését is. Gond, hogy a hónapok óta tartó intézkedések ellenére még mindig 50 vagon hatóanyag hiányzik, s ez a szükségleteknek a fele. Ha a hiányzó műtrágya nem érkezik meg időre, úgy bizonyos mértékben veszélybe kerül az állami gazdaságban a jövő évi termés. A szállítójárművek hiánya is gyakorta okoz fennakadásokat. — szekeres — Hz olvasás konferenciája Majd tíz év eredményeit, társadalmunk különböző rétegeiben ható, országossá vált mozgalom mérlegét vonják meg az Olvasó népért mozgalom második országos konferenciáján. ■ Tegnap az Olimpia Szállóban megkezdődött tanácskozáson párt- és társadalmi szervezeteik, kulturális intézmények képviselői, írók, pedagógusok mondták ki hozzászólásaikban az összefoglaló következtetést: a mozgalom jól szolgálja a párt és a kormány közművelődési határozatának végrehajtását. Az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagA szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet kollektívája évek óta vállal tőkés bérmunkát. Idén a nyugatnémet Becker cég részére szállítanak különböző mintás-kockás ingeket. Képünkön a gombfelvarrást végzi a szövetkezet egyik dolgozója Fotó: Veress Erzsi ja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Garai Gábor, a Magyar írók Szövetségének főtitkára, Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, és Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes. Fábián Zoltán, a Magyar Írók Szövetségének titkára bevezetőjében emlékeztetett az első, öt évvel ezelőtt Nyíregyházán megrendezett országos konferencia óta elért eredményekre. A fejlődés minden társadalmi osztálynál és rétegnél bizonyítható, amit az is tükröz, hogy a rendszeresen olvasók száma 55—60 százalékra tehető. Ha lehet, az olvasómozgalom az ifjúság körében még a felnőtteknél is átütőbb sikert hozott. Bizonyító erejűek egy felmérés adatai: a főiskolai és egyetemi hallgatók 96, a közép- iskolások 86, s a szakmunkástanulók 71 százaléka látogatja a könyvtárakat. — Az Olvasó népért mozgalom a felszabadulás előtti falusi olvasóköri és munkás- mozgalmi könyvtárak hagyományainak is folytatója — mondotta délutáni felszólalásában Sarlós István. —A cél sem eltérő, hiszen akkor is, most is a közösség szellemiségét kifejező könyveket ajánlunk, várva, hogy az olvasó önmaga kiteljesítésére, gyarapítására hasznosítsa az értékeket, s terjesztőjévé váljon a tudásnak, a haladó gondolatoknak. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa által rendezett II. országos konferencia szombati munkája Fábián Zoltán összefoglalójával zárult. Vasárnap vitával folytatódik a tanácskozás. A modern mezőgazdaságban ma már nélkülözhetetlenek a nagy teljesítményű, modern gépek. Az őszi munkákhoz van-e elegendő gép, s ezek hol vannak, hol dolgoznak? Erről szól Munkanélküli gépek cimű írásunk lapunk 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi I És te hogyan látod? „Az új technika működtetése, az iparszerű termelés térhódítása, a nagyüzemi forma kiteljesedése nem képzelhető el a fiatalok nélkül.” A szövetkezetek III. kongresszusának beszámolójából idézte a fenti mondatot vitaindítójában Duna Mihály, a KISZ megyei bizottságának titkára azon a kerekasztal-beszélgetésen, melyre a közelmúltban Medgyesbodzáson került sor. A beszélgetés célját, lényegét juttatja tömören kifejezésre ez a mondat. A résztvevők — a tsz-szövetségek ifjúsági bizottsági titkárai, KISZ-titkárok — ugyanis arról mondták el véleményüket, saját tapasztalataikat, miként készülnek a tsz-ekben a rövidesen kezdődő ifjúsági parlamentekre. Szóba került többek között a KISZ szerepe, szervezettsége, az ifjúságpolitikai határozat érvényesülése a tsz- ekben. (Cikkünk „Parlamentek előtti beszélgetés a termelőszövetkezetek ifjúságáról” címmel a 11. oldalon, a Minimagazinban olvasható.) ! _________:___________________:-------—------------—------—— M iért károg a fekete holló? Őseink valamikor tűz- és hangjelekkel teremtettek kapcsolatot egymással. A XI. században az egyiptomiak már galambokat is befogtak a levelek továbbítására. Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet a fekete hollót várta: mikor hoz hírt a fiáról. A századfordulón Magyarországon juttattak el elsőként levelet autón a címzettekhez. Napjainkban a postáról leginkább rosszat hallani. Arról már kevesebbet beszélnek, hogy a postai küldemények nagy részét közúton szállítják, ami gyorsabb, folyama- * tosabb. Az itt dolgozók munka- és életkörülményei romlottak ezáltal. A postai szolgáltatások közül csupán a telefon nyereséges. Míg a postán a legolcsóbb csomagdíj 6 forint, addig a vasúton feladott küldeményekért 14 forintot kell fizetni, amely kilométerenként emelkedik. Miért e sok ellentmondás? Erről szól cikkünk, amelyet lapunk 4. oldalán közlünk. Malac a ketrecben — telep a pácban? A sarkig nyitott ajtó mögül hangos, röfögés, visítás hallatszik. Egy malac kiszabadult a batcriából. Arra indulunk. Két asszony szaladgál a kutricák között. Időnként lehajolnak. A batériák alá lesnek. Az egyik hirtelen a lámpakapcsolóhoz fut, s lekapcsolja azt. Tovább lesik a ketrec alját. A rózsaszin kismalac hol jobbra, hol balra fut, majd a fény felé, az ajtó felé tör. Ott áll lesben a lámpát kapcsoló asszony. Fülön csípi, s visszahelyezi a ketreeébe. — Mit keresnek az asszonyok? — Úgy 1500—1800-at — mondja kísérőnk a kérdést félreértve. Munkatársaink egy panaszos levél nyomán látogattak el a tótkomlósi SERKÖV telepére. Erről szól riportunk lapunk 5. oldalán.
