Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-07 / 237. szám

O 1978. október 7., szombat Jog és propaganda A jog — a maga bonyo­lult, gyakran kiismerhetet­len szabályaival — igen­csak misztikus valami. Legalábbis a kívülállónak, a laikusnak. Aligha irigyel­hető az az állampolgár, aki ügyei intézésénél rákény­szerül a különféle átfogó és részletszabályok megkere­sésére. Hogy valamennyien tisztában legyünk legalább alapvető jogainkkal, köte­lességeinkkel, ezért néhány esztendeje határozat szü­letett a jog propagálásáért, népszerűsítéséért. Hogy tudjuk mit tehetünk, mit kell tennünk. Szükség van rá, hogy a laikus tudjon a legalapve­tőbb jogi normákról, azon­ban nem egyszerű rálelni a népszerűsítés leghatásosabb módszerére. Vegyük például az ismeretterjesztő előadá­sokat. A szónok beszéljen akár a legékesszólóbban az öröklés szabályairól, a vá- ; lasztások megkövetelte kö­telességekről, vagy éppen az adásvétel módjáról, szavai feltehetően csak azokban ragadnak meg, akik az adott időpontban végrendelkez­nek, vesznek, esetleg el­adnak. Más szóval: érde­keltek a témában. Van kér­désük, hozzáfűznivalójuk az előadó szavaihoz. Persze badarság lenne azt gondolni, hogy az ismerte­tés az egyetlen .formája a jog népszerűsítésének. Min­denképpen : ide sorolhatók a különféle intézmények szervezte jogi tanácsadások is. Mert kétségtelen, hogy a kérdésre válaszoló jogász konkrét, gyakran sürgető eseteket old meg, ám sza­vaiból a segítségre vágyó a jog egészéről, vagy in­kább az adott részterületről szintén képet kaphat. Kell-e mondanom, hogy itt is mennyire lényeges az érde­keltség megléte? A sürgős­ség vezeti ugyanis az ügy­felet az említett jogi ta­nácsadókhoz. Más dolog a törvények, a rendeletek megszövegezé­se. A szabályok nyelve te­hát. Tételezzük fel, hogy a hazánkban születő jogsza­bályok logikusan megszer­kesztett alkotások. Olyan tételeket tartalmaznak, amelyek egymásra épül­nek, s valóban szabályoz­zák a társadalmi viszonyok adott részterületét.. Nos, ezek a gondolkodó ember számára világos szabályok misztikussá válhatnak az­által is, hogy szerkesztőik mit sem törődnek a szöve­gezéssel. A hatalmas, több soron átkígyózó körmon­datokat a kívülálló nehezen érti meg, vagy egyáltalán nem igazodik ki rajta. A lényeg: nem lesz attól „sza- bályabb” egy szabály, hogy nyelve kifejezetten szak­mai, a szükséges hétközna­pi helyett. Mert az életün­ket rendszerbe foglaló normák ismerete mindany- nyiunknak fontos. Félreértés ne essék, ko­rántsem a felvilágosítás el­len beszélek e helyütt. In­kább mellette. Hangsú­lyozva, hogy — mint min­denhol — a megfelelő mód­szer nélkülözhetetlen. Min­denképpen fellelendő a he­lyes arány a szükséges és a szükségtelen között. Mert az alapvető dolgokkal illik tisztában lennie mindenki­nek, aki szerepel a köz­életben: intézi ügyeit, kér­vényez, vagy fellebbez. És ehhez szükséges a propa­ganda. Egy tanácsadást tartó jogász mondta: — A helyes módszer híján a jelenlegi állapot megmerevedhet. Vagyis: a kérdező, a segít­ségért jövő állampolgárok majd mindegyike úgy hiszi, tudja annyira az ügyére vo­natkozó szabályokat, mint a kérdezett. Mert elolva­sott néhány közlönyt, hal­lott valamit a „szomszéd­tól”. A jog korántsem olyan misztikus, mint hisszük. De annál komolyabb valami, hogy a lényegét „pletyka­szinten” el lehessen sajá­títani. M. P. A Magyar Kórházszövetség tagjai Gyulán Dr. Buda István, a megyei kórház főigazgató főorvosa tartott vitaindító előadást Fotó: Császár Lajos A Magyar Kórházszövetség október 5-én, csütörtökön a Békés megyei Tanács gyulai Kórház-Rendelőintézetében tartotta összejövetelét, mely­nek célja a rheumatikus és mozgásszervi betegségekről szerzett tapasztalatok kicse­rélése volt. A mintegy 40 résztvevő el­sőként dr. Buda Istvánnak, a gyulai megyei kórház fő­igazgató főorvosának diaké­pekkel színesített vitaindító előadását hallgathatta' meg. Az előadó beszámolt Békés megye hévizeinek és gyógy­vizeinek gyógyászati és üdü­lési felhasználásáról, s az ez­zel kapcsolatos lehetőségek­ről, feladatokról. Ezt követő­en dr. Aranyossi Margit osz­tályvezető főorvos, a gyulai kórház rheumatológiai osz­tályának és szakrendelései­nek működését ismertette a hallgatókkal. Végezetül Nád­házi András, a Gyulai Víz­mű- és Fürdő Vállalat igaz­gatója beszélt a Várfürdő történetéről és fejlesztésének perspektíváiról. A szakemberek délután megtekintették a Várfürdő rheumatológiai szakrendelé­seit, és a fizikotherápiás ke­zelőket. Hogyan él a szeghalmi cigányság? Szeghalomban a megoldás­ra váró feladatok között el­ső helyen áll a cigánylakos- sáa élet- és munkakörülmé­nyeinek javítása. A nagyköz­ségi tanács a közelmúltban komplex intézkedési tervet készített, mely konkrétan meghatározza, mit kell tenni a munkahelyeknek a társa­dalmi és tömegszervezetek­nek. A nagyközségben élő 372 cigány lakosból 188-an, azaz 40 család nem megfele­lő körülmények között la­kik. Eddig 30 család költö­zött a községbe, mintegy 70 százalékuk beilleszkedett a nem cigány lakosság közé. A telepen hiányoznak az alap­vető egészségügyi, higiéniai feltételek, ezért mindenek­előtt a még itt élőknek kell megfelelő lakáskörülménye­ket biztosítani. Ennek érde­kében a tanács munkavi­szony esetén lakásvásárlási / segélyt ad, és a munkahely is segíti cigány dolgozódnak lakáshoz juttatását. 1985-re tervezik a telep teljes fel­számolását. A lakás- és munkakörül­mények megoldása még nem minden. Emelni kell- a ci­gányság életszínvonalát, igé­nyeit, kulturáltságát. Ennek alapja az analfabétizmus fel­számolása és a gyermekek rendszeres iskolába járatása. A Szeghalmon élő 53 iskolás gyerekből 40 részesül ingye­nes napközi ellátásban. Tan­szerre és ruházatra a tanács ' évente 175 ezer forintot biz­tosít. A felnőttek közül is többen tanulnak. A műve­lődési házban cigánynők klubja működik, ahol ha­vonta egy alkalommal fel- világosító előadást tartanak egészségügyi, családvédelmi kérdésekről. Szavazás vasárnap reggel hat Arától Országgyűlési képviselőjelölt: MÉSZÁROS ISTVÁN Szarvas város és Békés- szentandrás utcáin falraga­szok hirdetik a holnapi kép­viselőválasztást. A választá­si elnökség közzétette az or­szággyűlési képviselőjelölt nevét: Mészáros István, a Tiszántúli Talajjavító és Ta­lajvédelmi Vállalat igazgató­ja a 10-es számú országgyű­lési választókerület jelöltje. Mészáros Istvánt Szarva­son, a megyében, de úgy is mondhatnánk, az egész Ti­szántúlon sokan ismerik. Hi­szen a vállalat, amelynek immár 1970 óta igazgatója, nemcsak Békés megyében, hanem az Alföld, a Tiszántúl öt megyéjében üzemeltet egységéket, ezenkívül Borsod és Heves megyében is. így hát szinte természetes, hogy ezeken a helyeken az igazga­tót jól ismerik. Hogyan került ilyen hatal­mas vállalat élére az egysze­rű parasztcsalád gyermeke ? Pályájának felfelé ívelése olyan, mint sok más emberé a mi társadalmunkban, aki munkásból, parasztból lett vezetővé. Tanult, sokat tanult, ön­szorgalomból és tudatosan. A tudásszomj hajtotta. Fia­tal korában még alkalmi munkásként kezdte, majd Szeghalomban — ahol szülei­vel élt — a helyi földműves­szövetkezetnél helyezkedett el. Itt kapott kedvet a tanu­láshoz, itt kapcsolódott be az ifjúsági, majd később a munkásmozgalomba. Szak­érettségizett, ez 1951-ben volt, de nem állt meg, je­lentkezett Gödöllőre, az ag­rártudományi egyetemre. Amikor megkapta a diplo­máját, hű maradt a megyé­hez, visszajött. Először a bu- csai Petőfi Tsz-ben, majd a Halaspusztai Állami Gazda­ságban dolgozott. A talajjavító vállalat párt­titkára szeghalmi ténykedése óta ismeri az új képviselő- jelöltet. Azt mondja: ott is olyan ember volt, aki hatá­rozott egyéniségével, jó fel­lépésével, szaktudásával ha­marosan tekintélyt szerzett a munkahelyen. Ezt a jó tulaj­donságát áthozta ide is, s a vállalatnál kamatoztatja. A pártnak 1956 óta tagja. Min­dig számítani lehetett és le­het rá. Tevékenyen vett részt már fiatal korában is a moz­galomban, s ez az aktivitása ma is megvan. Példamutató­an tanult, irányított, dolgo­zott. S most ugyanolyan energikus, mint a fiatalkori években. Számos funkciója, megbízatása van. Többek kö­zött a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának aktivistája, az MSZMP szarvasi városi végrehajtó bizottságának tagja, és tar­talékos munkásőr is. Elvégezte a marxista egye­temet felnőtt fejjel. Munká­ját fémjelzi, hogy amióta a vállalat élén áll, hatszor nyerték el a Kiváló Vállalat címet, ő maga pedig három­szor kapott magas kitünte­tést. Természetesen szerény­ségéből adódóan elhárítja magától a dicséreteket. Amit elértek, az nem egyedüli ér­deme, a kollektíváé. De a vezetőtől nagyon sok függ, elsősorban az, hogy milyen kollektívát alakít ki maga körül és a vállalatnál. A jelölő gyűléseken Szarva­son és Békésszentandráson sokan szóltak erről. Olyan a vállalatnál a munkahelyi légkör, hogy az emberek elé­gedettek, s igen sokan dicsé- rőleg szóltak az igazgatóról, emberségéről. Azt is elmond­ták, mennyire közvetlen kap­csolatot alakított ki az üzemegységekkel, az ott dol­gozó emberekkel, a szocialis­ta brigádokkal. Jó adottságú vezető, aki az egyént is látja, nemcsak a termelést. Segít, ahol szükséges, amióta Szarvason dolgozik, sokat tett a városért is. A jó munkahelyi légkörre jellemző, hogy ennél a válla­latnál minimális a fluktuá­ció. A vezető garnitúrában is alig történt változás 1970 óta. Néhány jellemző dolgot el­mondtak még az itt dolgozók. A vállalatnál például kevés nő van. Mégis törődnek az­zal, hogy munkahelyükön jól érezzék magukat, második otthonuknak tekintsék. Az MSZMP KB nőpolitikái ha­tározatát maradéktalanul tel­jesítik. Évente egy alkalom­mal külön a nők számára rendeznek fórumot, ahol ott van az igazgató és a vállalat minden gazdasági és társa­dalmi vezetője. A kommunis­ták tanácskozását is rend­szeresen megtartják, ahol a legfontosabb gazdasági kér­désekről első kézből, az igazgatótól tájékozódhatnak, s a tennivalókat közösen be­szélik meg. Igen aktívak az ifjúsági parlamentek, a szo­cialista brigádvezetők ta­nácskozásai, amelyek szin­tén hasonló célt szolgálnak. Az igazgató ég a vállalat töb­bi vezetői minden kérdésre válaszolnak, ha bírálat hangzik el, intézkednek a hibák kijavítására. Az igazgató megfontoltan határoz, dönt a legkisebb kérdésekben épp úgy, mint a közösség ügyét szolgáló na­gyobb tennivalókban. A 10- es számú országgyűlési vá­lasztókerület helyére méltó embert jelöltek. K. J. % A választási elnökség köz­leménye: a szavazás szavazó­körönként történik október 8-án, vasárnap reggel 6 órá­tól 18 óráig. Azonban, ha a választók névjegyzékében (Szereplő lakosok valameny- nyien leszavaztak, akkor a szavazatszedő bizottság a szavazást korábban is lezár­hatja. A szavazás titkos, éppen ezért a szavazás szavazófül­kében történik, és mindenki személyesen szavaz. Ehhez a személyazonossági igazol­vány bemutatása szükséges. Szavazhat mindenki, aki a választókerületben a válasz­tók névjegyzékében, illetőleg a pótnévjegyzékben szerepel. A jelöltre szavazni a sza­vazólapon a jelölt nevének meghagyásával lehet. ElFen- szavazatnak számít a jelölt nevének áthúzása. Érvényte­len szavazat, amelyet nem hivatalos szavazólapon adnak le. iMWMMWWWWMMWWWWMWHVWWWVVWWWWHWHWHWWWWWWMWWWWMMWWWWWMWWWWWHWWMHW Együtt ünnepelni, együtt dolgozni... Ha valaki figyelmesen kö­rülnéz a battonyai nagyköz­ségi pártbizottság titkárának szobájában, egy érdekes ok­levél hívja magára a figyel­met: Battonya nagyközség, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság tagcsoportja. — Egy esztendővel ezelőtt Apró Antal elvtárs adta át Battonyának az oklevelet — mondja erről Palkó Lajos, a nagyközségi pártbizottság titkára. — Előadásában el­mondotta, hogy az ország­ban elsőnek felszabadult Battonya az elmúlt évtize­dekben nagyon sokat tett a népek barátságának ápolá­sáért, különösen a Szovjet­unió megismertetéséért, a szovjet emberekkel való sze­mélyes kapcsolat szélesíté­séért. Becsülettel rászolgált a község lakossága a kollek­tív tagságra. — Nagyon büszkék va­gyunk arra, hogy az ország­ban Leninváros után mi kap­tuk meg ezt a kitüntető ok­levelet. A szovjetek őszinte, jó barátok. Községünk há­rom nemzetiségű lakossága nagyon a szívébe zárta őket. Emlékeinkben kutatva együtt idézzük fel az el­múlt évtizedek legkiemelke­dőbb eseményeit, amikor szovjet katonákat, családta­gokat, magas rangú vendé­geket fogadott Battonya. Fényképhalmaz Őrzi az em­lékét a jól sikerült magyar —szovjet baráti találkozók­nak, a nevezetes békemene­teknek, ahol a Felszabadí­tók útján együtt vonulnak a battonyai fiatalok és a szov­jet katonák. Közösen ját­szották le a battonyai úttö­rőkkel a felszabadulás harci jeleneteit. Művészeti cso­portjuk többször adott mű­sort, amit a battonyaiak a nemzetiségi táncokkal, da­lokkal viszonoztak. Megszá- molhatatlanul sok kiállítás mutatta már be a nagyköz­ségben a Szovjetunió éle­tét, a szovjet nép munkás­ságát, további célkitűzéseit. — Nemcsak ünnepelni, ha­nem dolgozni is szívesen jönnek hozzánk a szovjetek. Amikor 1971-ben rendkívül csapadékos volt az ősz, ma­guk ajánlották fel segítségü­ket és szedték, szállították a tengernyi sárból a cukorré­pát. Amikor meghallották, hogy több éves parkosítási, tereprendezési tervet készí­tettünk, szintén ajánlkoztak segíteni. Az emlékmű kör­nyékének parkosításában 90- en ástak, gereblyéztek társa­dalmi munkában, a közel­múltban 25-en pedig még maradtak csaknem egy hó­napig. Napi kemény 10 órát dolgoztak. A barátság ter­mészetesen állandóan tovább mélyül. Legutóbb a meccsen együtt szurkoltak velünk Battonya győzelméért. Együtt ünnepelni, együtt dolgozni, nincs ennél igazabb barát­ság. .. Oszip József, Battonya nagyközségi kollektív tag­csoportjának elnöke az ed­digi munkáról és tervekről beszél : — Községünk szeretne méltó lenni az oklevélhez. Ezért eseményekben gazdag munkaprogramot állítottunk össze, s időarányosan telje­sítjük, amit vállaltunk. Programunkat mindenkor egyeztetjük a pártbizottság­gal. a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel. Különböző elő­adásokon igyekszünk megis­mertetni a szovjet alkot­mányt, a szovjet emberek életét. Legutóbb kiállítást rendeztünk A Szovjetunió ma címmel. Budapestről, a Szovjet Tudomány és Kul­túra Háza adott hozzá anya­got. Az intézménnyel igen jó baráti kapcsolatot alakítot­tunk ki. Jól sikerült a bé­ke- és barátsági hónap ren­dezvénysorozata. A Kell a jó könyv mozgalom kereté­ben sok jó szovjet könyvet ajánlunk az olvasóknak. Ha­marosan megrendezzük a szovjet film ünnepi hetét. Megemlékeztünk a szovjet hadsereg 60. évfordulójáról csakúgy, mint a magyar— szovjet barátsági és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés aláírásának jubileumáról. ' — Munkaprogramunkban sokat segítenek a szocialista brigádok. Most szervezzük az orosz nyelvoktatást, első­nek brigádtagok jelentkez­tek. Itt említeném meg a személyes példamutatás jó hatását. Battonyán általá­ban, ha épül valami új’ lé­tesítmény, előbb el kell bon­tani az elöregedett épületet. Így volt az óvodával, és így van ez most a tornacsarnok építésénél is. Palkó Lajos, a pártbizottság titkára szemé­lyesen részt vesz a bontási és egyéb munkálatokban. Természetesen jönnek a kommunisták, a munkás­őrök, a szocialista brigádok. És bizony jó hatással volt a községre az is, hogy Bat­tonya szépítéséért, rendezé­séért milyen hűséggel dol­goztak barátaink, a szovjet katonák. Örömmel számolt be Oszip elvtárs arról is, hogy bensőséges, jó barátságot alakítottak a leninvárosi MSZBT-tagcsoporttal. A fel- szabadulási ünnepségen Le- ninvárosból járt küldöttség Battonyán. Legközelebb bat­tonyai delegáció utazik vi- szontlátogatásra. A meghívás úgy szól: várják a battonyai nemzetiségi népi táncegyüt­test is, szeretnék megismer­ni népi táncaikat, dalaikat. A közeljövőben gyönyörű lesz Battonya főtere. Szilárd burkolatot kap a Szárazér, díszhidak kötik össze a két partot, rengeteg virág nyílik majd a Felszabadulási té­ren. Az emlékmű mellé szo­borcsoportot állítanak fel az 1891 -es battonyai agrárszo­cialista mozgalmak emléké­re. Mindannyian jó érzéssel gondolunk majd arra : igaz barátok, együttes munkával teremtették meg annak fel­tételeit, hogy az országban elsőnek felszabadult Batto­nya szebb legyen, mint va­laha volt. Ary Róza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents