Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-05 / 235. szám
1978. október 5., csütörtök o Gyoma Eredményes oktató- neveid munka Tegnap, a szokatlan erejű felhőszakadás ellenére is szép számú érdeklődő gyűlt össze a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum új kiállítótermében. Az országos múzeumi és műemléki hónap alkalmából került sor a Békés megye népi műemlékeit bemutató rangos fotókiállítás megnyitójára. A vendégeket Kozák Mária muzeológus köszöntötte, majd Sisa Béla, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa méltatta a népi műemlékek megmentéséért folytatott küzdelem Békés megyei eredményeit. A megnyitót — megyénk nevezetes építészeti emlékeit bemutató — diavetítés követte. A Váradi Zoltán készítette és Szeverényi János által nagyított fotókkal találkozhatunk a közeljövőben nyomdába kerülő „Békés megye műemlékei” című, Sisa Béla által szerkesztett rangos kiadványban Fotó: Veress Erzsi A gyomai Nagyközségi Tanács tegnap, október 4-én délután vb-ülést tartott. Ezen első napirendi pontként a nagyközség 1978. évi sporttevékenységéről készült írásos beszámolóját . egészítette ki Fekete László, a Gyomai Spartacus TK Sportegyesület elnökhelyettese. Ezt követően a gyomai Kiss Lajos Gimnázium és Cipőipari Szakközépiskolában folyó oktató-nevelő munkát elemezték az iskola igazgatója, Fekete Antal írásos tájékoztatója alapján. Ebből érdemes kiemelni, teljes a szakos ellátottság, ami az egyre javuló tárgyi feltételekkel együtt (jól felszerelt szaktantermek, előadók, új tanműhely) biztosítéka lehet a további színvonalas munkának. Az oktatómunka eredményességét híven tükrözi az 1978-ban egyetemre, főiskolára jelentkezett végzős tanulók 73 százalékának sikeres felvételije. Az országos középiskolai tanulmányi versenyen az elmúlt tanévben a gyomai gimnáziumból 4 diák jutott be különböző tantárgyából az első tíz helyezett közé, ami megyei viszonylatban is kiemelkedő eredmény. Meglepő és elgondolkoztató megállapítást tesz a beszámoló a beiskolázásról. A cipőipari szakközépiskola iránt éppen Gyomán és Endrődön mutatkozik a legkisebb érdeklődés, ugyanis évente mindössze néhány tanulóra korlátozódik a felvételre jelentkezők száma! A beszámolót, s szóbeli kiegészítést tartó Andrési Pál igazgatóhelyettes szólt még a középiskolás kollégium mostoha körülményeiről, a felnőttoktatás stabilizálódásáról a szakközépiskolai képzésben. A jövő nagy feladatairól is szó esett: az 1979- ben beinduló reformról, amely keretében a gyomai szakközépiskolában cipőipari gyártástechnológusokat képeznek majd, a gimnáziumban pedig — mint az országban mindenütt — beindul a fakultatív (tantárgycsoportos) oktatás. I Maradjon | I kinti : Mintha fából lenne a j ! lába, úgy rakja egyiket ; i a másik elé. A felsőtes- ! j tét meghajlítva, nagy 3 • elszántsággal igyekszik ; 1 egy-egy lépést tenni. | • Többnyire sikerül, néha • ; azonban visszabillen, de 3 • lassan mégiscsak eljut a 3 ! Gyulai Húskombinát rá- ■ 5 esős bejáratáig. : Nyílik a kiskapu. Akik 3 ; a közelben tartózkodnak, 3 3 visszatuszkolják. Újra 5 3 nekilódul. ■ — Maradjon kint! g Nem jöhet be — figyel- 3 ;| mezteti erélyesen egy sö- ; 3 tét ruhás férfi. m 3 — De igazgató úr, 3 3 instállom.. . m 3 — Jöjjön holnap! m £ Közelebb megyek hoz- 3 3 zá. Tettetett sajnálko- 3 3 zással megkérdezem: 3 — Valami baj van? ■ 5 3 — Bepiáltam... Es 3 ■ tudja, hogy miért? • — Azt bizony nem. 3 — No látja... Mert a 3 3 14 éves lányom férjhez 3 ment — néz révetegen, 3 3 aztán hirtelen észbe kap: 3 3 — De kicsoda maga, 3 hogy ilyen jól összejöt- 3 jj tünk? 3 Kezet rázunk, amitől 3 3 ő kissé elérzékenyedik és 3 3 kedves barátjának nevez. 3 3 Am ismét megszólal a 3 lelkiismerete: 3 — Kérem szépen... én 5 pontosan jöttem. És nem j engednek dolgozni. — Ha meg nem dől- 5 gozik, nem lesz italra 3 való — ugratom. — Az ám — kap észbe, 5 s újra a kiskapunak ló- 3 dúl. Az ostromnak hárman 3 is ellenállnak. — Engedjenek... kéz- 3 dődik a műszak — mond- 3 ja esdekelve. — Hánykor? — kérde- j zem tőle. — Egykor. ; ■ Megnézem az órát. 3 Még fél kettő sincs. —or ; Tanuljanak a kismamák is! Október 4-én ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetségének nőbizottsága Békéscsabán, a MESZÖV-székházban. Elsőként Seres Mihályné, a nőbizottság elnöke számolt be a gyesen levő nők helyzetéről, továbbtanulási lehetőségeikről. Elmondotta, hogy a szövetkezetnek nagy munkaerő-kiesést jelent a 760 gyesen levő kismama. Igyekeznek azonban hasznossá tenni az otthon töltött időt, ezért megszervezték a továbbtanulást, és a politikai képzést. Jelenleg 151-en vesznek részt szakmai, illetve politikai ókta/tásban. Ez az elmúlt évekhez viszonyítva nem rossz arány, de még tovább növelhető a tanulni vágyóik száma. A következő téma a szakmunkásképzés volt. Mint Hajdú Antalné, a nőbizotrtság titkára beszámolójában elmondotta, a bizottságnak itt is sok a tennivalója, hiszen a szövetkezet dolgozóinak nagy része nő. Körülbelül 60 százalékuk rendelkezik szak- képesítéssel. A dolgozó nők közül tavaly 300-an szerezték meg a szakmunkás-bizonyítványt, jelenleg is csaknem 700-an tanulnak. A politikai képzés kevésbé szervezett. Mindössze 112 dolgozó nő vesz részt valamilyen politikai képzési formán. A társadalmi és tömegszervezetek feladata, hogy a szövetkezet nődolgozóiban nagyobb érdeklődést keltsenek közéletünk eseményei iránt. Amint arról már beszámoltunk, kedden délután nagy erejű robbanás történt Békéscsabán, a vandháti vízműnél. A detonáció leszakította az egyik víztározó tetejét. A robbanás okának felderítésére szakértők bevonásával vizsgálat indult. Az anyagi kár jelentős Fotó; Béla Ottó Negyedszázados bölcsőde Október 4-én ünnepelte a gyulai I-es számú, tanácsi bölcsőde fennállásának 25 éves jubileumát. Ez alkalomból a városi tanács vb egészségügyi osztálya, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete városi bizottsága és a városi Vöröskereszt tudományos ülést rendezett a Bartók Béla úti zeneiskolában, melyen előadások hangzottak el a bölcsődék társadalmi és pedagógiai szerepéről, feladatairól. Dr. Frank Kálmán professzor, egyetemi tanár, az OTKI gyermekklinikájának igazgatója a bölcsődés korú gyermekek immunológiái viszonyairól beszélt, majd dr. Pólonyi Erzsébet, a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének igazgató-főorvosa tartott előadást A bölcsőde helye a társadalomban címmel. Végezetül Szigeti Lajosné és Vozár Imréné, az I-es számú bölcsőde vezetői számoltak be az intézmény negyedszázados tevékenységéről. Vésztői KISZ-esek Vésztőn — a tanuló- és dolgozó fiatalokat is figyelembe véve — kilenc KISZ- alapszervezet működik ösz- szesen 320 taggal. A szervezettség nem mondható minden területen jónak. Míg a MÂV-nàl és a gimnáziumban csaknem minden fiatal KISZ-tag, a termelőszövetkezetben a 207 KISZ-korú dolgozóból csupán 55-en vesznek részt az alapszervezet munkájában. A MÁV KISZ-esei nemcsak az ifjúsági mozgalomban, hanem a munkában is élen járnak. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt évben a 45 újításból 21-et fiatalok nyújtottak be. Gyakran a munkahelyek is hibásak abban, hogy a KISZ-esek nem vesznek részt aktívan a vállalat, vagy a szövetkezet életében. A Körösmenti ÁFÉSZ-nél és a termelőszövetkezetben például egy fiatal szakember sem vesz részt a vezetésben. A kulturális programok megszervezésében legaktívabb a gimnáziumi alapszervezet. A Kell a jó könyv vetélkedőre azonban sikerült bevonni a MÁV és az ÁFÉSZ KISZ-eseit is. A nyugdíjasokra is számítunk! □ statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt 15 ev során a mezőgazdasági termelés 50 százalékkal növekedett, ugyanakkor viszont egymillióval csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. Ezzel a ténnyel számolni kell még akkor is, ha számba vesszük a földeken dolgozó, sok mindentudó, nagy teljesítményű, okos gépet is. Különösen most kell nagy figyelemmel számolni az emberek munkájával, amikor ezekben a hetekben 20 millió tonna őszi termést kell betakarítani. A mezőgazdaság nagy őszi feladatait — amint azt a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium által a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben és a Kömyei Mezőgazdasági Kombinátban rendezett táj- értekezleten is hangsúlyozták — a nyári gabonabetakarításhoz hasonló szervezettséggel kell megoldani. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az őszi munkák még az idei rendkívül nehéz aratásnál sem jelentenek kisebb gondot. A hűvös időjárás miatt a termények később érnek, ezért a munkacsúcsok a szokásosnál is nagyobbak lesznek, egyszerre több növényt kell betakarítani. Lesz elég dolog, a szokottnál rövidebb idő alatt. Többek közt 5,6 millió hekjtáron kell az őszi és tavaszi vetések talaját előkészíteni. El kell vetni 1,3 millió hektár őszi kalászost. Mindezekkel egy időben az 1,3 millió hektár kukorica melletjt még 130 ezer tonna szőlőt és kereken egymillió tonna gyümölcsöt is le kell szüretelni. Az őszi munkacsúcsban 300—350 ezer ember dolgozik majd a szántóföldeken, a kertészetekben és a gyümölcsösökben. Nem tudnak minden munkált géppel elvégezni. Olyan kézi munkaigényes növények betakarításáról van szó, mint a zöldség, szőlő, gyümölcs, cukorrépa, burgonya és dohány. Nemcsak a belföldi fogyasztói igények kielégítése, hanem az exportfeladataink teljesítéséhez fűződő fontos népgazdasági érdek is egyaránt aat követeli, hogy ezek az úgynevezett kézi munkaigényes növények betakarítása időben és jó minőségben megtörténjék. Ez vezérelte a Minisztertaná- csat, amikor 1977 májusában határozatot hozott a kézi munkaigényes növények betakarításához szükséges munkaerő biztosításáról. Ennek a minisztertanácsi határozatnak alapján az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtásának előkészületeit a mezőgazdasági üzemek már hetekkel ezelőtt megkezdték. Valamennyi nagyüzemi gazdaságban számba vették a rendelkezésre álló munkaerőt. Az állandó dolgozókon kívül figyelembe véve a családtagokat, nyugdíjas dolgozókat, s a falvakban élő, a munkába^ részt venni kívánó ipari nyugdíjasokat is. Érdemes rájuk figyelni! Gondosan átnézni, s még egyszer a valós helyzethez igazítani a termelést. A nyugdíjasokra, a mező- gazdasági munka sok fogását, módszereit jól ismerő, kipróbált emberekre most is szükség van. Munkába állításukat megkönnyíti, hogy változatlanul érvényben van a már idézett minisztertanácsi határozat, amely úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjasoknak a mezőgazdasági nagyüzemek a munkaigényes növények betakarítási munkáiban való részvétele a jogszabályban megállapított „foglalkoztatási keretébe” nem számít be. Érdemes arról is szólni, hogy mit jelent mindez az érdekeltek, a munkavállalók számára. Arról van szó, hogy november 15-ig a zöldség, a burgonya, a szőlő, a gyümölcs, a dohány és a cukorrépa betakarításában nyugdíjuk korlátozása nélkül végezhetnek fizikai munkát. Ezeknek a munkáknak az időtartama a törvényes évi 840 — egyes meghatározott munkakörökben évi 1260 — órás foglalkoztatási keretbe nem számít be. A nyugdíjasokat foglalkoztató üzemek (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek) illetékesei tudják feladatukat: a nyugdíjas nyilvántartó lapjára a SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóság 2-272/1977. közleményszámát kell feljegyezni. Külön engedélyt nem kell kérni! O indennek legfontosabb szereplője az ember. Vegyék a fáradságot termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink helyi vezetői, "keressék fel elsősorban saját nyugdíjasaikat, de a községben élő más — jó munkás hírében álló — nyugdíjasokat is. Ismertessék velük a munkát, a kereseti lehetőségeket, s főleg azt, hogy számítanak rájuk. Szükség van rájuk! Nahlik György Országos cipőipari Szigetváron A Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregységében előállított minden második pár női lábbeli új technológiával készül. A MINŐ elnevezésű technológiát közkinccsé kívánják tenni. Ilyen céllal rendez a Könnyűipari Minisztérium A fogyasztók A békéscsabai Városi Tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztálya sokrétű feladatának egyike a fogyasztói érdekvédelem. Ebben az évben az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelemben 32 ellenőrzésre került sor. A legtöbb hiányosság abból adódott, hogy az árakat nem tüntették fel az egyes árucikkeken. Ezenkívül előfordult árdrágítás, súlycsonkítás és többletszámolás is. Az osztállyal szorosan együttműködik a városi Népi Ellenőrzési Bizottság, és az SZMT társadalmi ellenőrei. Az utóbbiak tavaly 92 kereskedelmi, vendéglátóipatanácskozás szerdán és csütörtökön szakmai napokat Szigetváron, ahol üzemlátogatással egybekötve megismertetik a hazai cipőgyárak és szövetkezetek gazdasági, műszaki vezetőit a minőségi cipőgyárban végrehajtott fejlesztés eredményeivel. védelmében ri egységben tartottak vizsgálatot. A tapasztalatok alapján 26 szabálysértési eljárást kezdeményeztek, a kiszabott pénzbírság 200-tól 4000 forintig terjedt. Az év első felében gyakoribbak lettek az ellenőrzések. A megvizsgált 78 üzlet közül 12-ben követtek, el szabálytalanságot. A szakemberek szerint ez ösz- szefüggésben van a kereskedelem munkaerőgondjaival. A kereskedelmi szakmunkások képzése nem párhuzamos a hálózat fejlesztésével. Ennek ellenére az ellenőrzések hatékonyságának a növelésével elejét lehet venni a visz- szaélésekpek.
