Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

1978. október 29., vasárnap Kitekintés így készül a L’Humanité Porte d’Ivfy metróállomás, buszvégállomás Párizs egyik kapujában, kijárat a fővá­rost övező autópályagyűrű­ről. Korán reggel emberek jönnek befelé a „vörös öve­zetből”, amely körbeveszi a fény városát. Sietnek. Ki gyalogosan, ki kerékpáron, robogón, ki autón, autóbu­szon vagy metrón. Délután megfordul a kép, az ember­áradat kifelé igyekszik. A főváros „vörös öveze­tét”, a legtöbb elővárost a baloldal, főleg a kommunis­ták irányítják. A Francia Kommunista Párt központi lapja olvasótáborának közel a fele kerül ki innen Párizs­ból és környékéről. (A párt­nak a nagy vidéki közpon­tokban is vannak napilapjai; Így Marseille-ben, Lille-ben és Elszászban is.) Az újságosbódék, az üze­mek szakszervezeti aktivistái és az egyetemi ebédszünet­ben kommunista diákok ter­jesztik a L’Humát (így be­cézik a franciák), amely egyetlen rendszeresen meg­jelenő francia pártnapilap. A párizsi „Nagybulvár” középső részét képező boul­evard Poissoniére, a Hal­árusnő körúton színházak és mozik között egyszerű épü­let, ez a francia felszabadu­lás óta a munkásmozgalom egyik fellegvára: a L’Huma­nité szerkesztősége és nyom­dája. A lapot 1904. április 18-án adták ki először. Az alapító a francia munkásmozgalom nagy alakja, Jean Jaurès volt. A második világhábo­rú alatt, 1939. október 26- tól, tehát jóval a francia hadsereg kapitulálása előtt a párt úgy döntött, hogy a lapot illegalitásban nyom­tatja ki. A náci megszállás idején a L’Huma a francia ellenállás egyik fontos, nép­szerű tájékoztató orgánuma volt. A felszabadulás utáni években a L’Humanitét kö­zel 1 milliós példányban nyomtatták. Az ötvenes évek idején, a hidegháború alatt ellenséges össztűz zúdult a kommunis­tákra, így a párt sajtójára is. Nem egyszer csak valódi közelharc árán sikerült meg­védeni a boulevard Poisso­niére 6-ot a fasiszta suhan- cok és a jobboldali provoká­torok vandál pusztításától. Egy ízben fel is gyújtották a szerkesztőséget. Azóta éjsza­ka vasredőnyökkel védik a bejáratot. A szerkesztőség belülről olyan, mint a többi francia lapé. A reggeli lapindítón a rovatvezetőknek Roland Leroy, a L’Humanité igazga­tója, a politikai bizottság tagja és René Andrieu, az újság főszerkesztője tart ér­tekezletet. Az újságírók kö­zött minden korosztály meg­található; az ellenállás ide­jén megjelenő L’Huma mun­katársaitól a most végzett diplomás fiatalokig. A kom­munista párt újságírói azon­ban egyben különböznek a polgári lapok munkatársai­tól, fizetésük bizonyos száza­lékát a párt kasszájába fi­zetik be. A párt tagjai pedig részt vesznek a terjesztésben. Ut­cákon, tereken, piacokon, üzemek és iskolák előtt akti­vistaként terjesztik a L’Hu­manitét, vagy vasárnapi szí­nes kiadását, a L’Humanité Dimanche-t. A terjesztők, az olvasók és a lap készítői — az új­ságíróktól a nyomdászokig — minden év szeptemberé­nek első vasárnapján talál­koznak a L’Huma fesztivál­ján. Így volt ez most is. A Coumeuve-i parkban felállí­tott színpadok, sátrak, vita­fórumok és nemzeti pavilo­nok között milliós tömeg özönlött. Kommunisták, szimpatizánsok és érdeklő­dők egy egész nap színes forgatagában együtt ünne­pelték a francia munkásosz­tály lapját, a L’Humanitét. . Filatéliai hírek A Békéscsabai Városi Bé­lyeggyűjtő Kor vezetősége értesíti a megye bélyeggyűj­tőit, nogy ma, 29-én deielott 1U óraKor a Kór összejöveteli helyiségében (SZTK-Kultúr- terem) a szövetség rendezé­sében gyorscserét tart, mely­re az érdeklődőket meghívja. Salgótarjánban oKtóber 21—29. között a motívumbé­lyegeket gyűjtők rendezik meg V. országos kiállításu­kat. Az érdeklődők 29 téma­körből láthatnak gyűjtemé­nyeket. Különösen gazdag a festménygyűjteményeket be­mutató anyag. Azon kívül igen szép anyag kerül bemu­tatásra a sport, növény és népművészeti témákból is. A bemutató ideje alatt a hely­színen működő postahivatal emlékbélyegzőt is használ. Kőszeg 650 éves, ekkor lé­pett elő szabad királyi vá­rossá, és ebből az alkalom­ból a közeljövőben a Ma­gyar Posta 1 forint névérté­kű bélyeget ad ki, melyet legközelebb mutatunk be. A bélyeg tervrajzát Füle Mi­hály grafikusművész készí­tette, és ezen a bélyegen a Jurisics-szobor mellett Kő­szeg egyik belvárosi része szerepel. Megjelenik 2 586 000 fogazott és 4400 vágott pél­dányban. Alkalmi bélyegzé­sek a következő helyeken voltak. Az 5. országos motí- vumfilatéliai kiállításon Sal­gótarjánban október 21—22— 25-én és 29-én, Jöjj ki a sza­badba és mozdulj !, október 23 és 24-én Debrecen, Taka­rékosság és pénz a bélyegen. Október 27. 75 éves a moto­ros repülés, kiállítás a Köz­lekedési Múzeumban. Októ­ber hó 24-én a nemzetközi olimpiai sportlottó alkalmi bélyegzőjét a következő hi­vatalok használták: Buda­pest 4., 5., 62., 72. és 501„ Debrecen 2., Győr 2., Miskolc 2., Pécs 2. és Szeged 2. Ok­tóber 31-én a takarékossági nap első napi alkalmi bé­lyegzőjét a következő hiva­talok használják : Budapest 4., 62., 72., 114. és 501., to­vábbá Cegléd, Szeged, Mis­kolc, Szolnok, Eger, Tatabá­nya, Kecskemét, Békéscsa­ba, Kaposvár, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Salgótarján, Debrecen, Pécs, Nyíregyhá­za, Győr, Szekszárd, Szom­bathely és Veszprém 1. szá­mú hivatalai. A MABÉOSZ székházában november 4-én 16 órakor if- ; júsági árverést rendeznek. Az árverésen csak a szövet­ség ifjú tagjai és a szakkör­vezetők vehetnek részt. Ár­verésre kerülnek használat­lan és használt magyar so­rok és blokkok, igen olcsó árban. Vas Tibor Liszkai László A 230 ezer példány útban áz olvasóhoz (MTI-fotó, Mohácsi Miklós felvétele — KS) Kert — háztáji Köszméte, ribiszke, málna ültetése A kertészet szakemberei­nek sok éves tapasztalata szerint az őszi telepítés sok­kal jobb, mint a tavaszi — a gyümölcsfák, gyümölcs­bokrok számára. Minden ül­tetés nagy megpróbáltatást jelent a fiatal, gyenge cse­mete életében. Az ősszel ül­tetett növény a télen meg­szokja új környezetét, a ta­vaszi fagyok elmúltával pe­dig gyorsan fejlődésnek in- ,dul. Az őszi ültetéskor elő­forduló sérülések, sebek ta­vasszal hamar begyógyul­nak, jól megered a kis nö­vény gyökere. Érdemes már most ősszel, alapos előkészí­téssel megalapozni több éves kultúráink, így a gyümölcs- termő bokrok termését. Kiskertekbe különösen a bogyós gyümölcsűek telepí­tése ajánlott, ezek termesz­tését a nagyüzemek csak ne­hezen tudják megvalósítani, állandó hiány van belőlük, magas áron és könnyen ér­tékesíthetjük a család szá­mára már fölösleges meny- nyiséget. A gyümölcstermő bokrok telepítésénél legfontosabb az idő megválasztása, Erre leg­alkalmasabb október vége, november eleje, lényeges, hogy fagymentes napokon kerüljön rá sor. A vesszőket faárusító lerakatokban sze­rezzük be. őrizzük meg a szaporítóanyag minőségét, fajtáját tanúsító kis céduláit, ha termőre forduláskor prob­lémák merülnek fel, ennek segítségével bizonyíthatjuk a beszerzést, és reklamálha­tunk a kereskedelmi válla­latnál. A köszméte ültetéséhez az ültetés előtt legalább két héttel ássunk ki bokronként egy-egy 60x60 centiméteres 50 centiméter mély árkot. A sérült, roncsolódott gyökér­végeket vágjuk le, de csak a valóban sérülteket! A meg­metszett gyökeret célszerű agyagpépbe mártani. Készít­sünk vödörben 2—3 kg agya­gos földből víz hozzáadásá­val malterszerű pépet. Ebbe tegyünk egy gyűszűnyi ro­varirtó szert (Hungária L—2), amely jól véd a talaj­lakó rovarkártevők ellen. Ebbe a pépbe mártsuk bele a gyökereket úgy, hogy az agyagpép a gyökereket min­den oldalról egyenletesen bevonja és kb. egy arasznyi­ra a csemete törzsét is be­fedje. A gödörbe függőlege­sen beállított növényre úgy szórjuk a földet, hogy alul­ra kerüljön az ásás előtt fe­lül elhelyezkedő réteg, felül pedig a korábbi alsó talajré­teg. Óvatosan tapossuk meg a talajt,hogy a gyökerek kö­zé is jusson föld. Ültetés után alaposan öntözzük meg a kis növényt, és 15—20 cen­timéter magasságban kupa­coljuk fel, így megóvjuk a gyökereket a fagyoktól. A ribizke nagyon érzékeny az ültetésre. A sorok meg­jelölése után 15—20 centi­méterre vágjuk vissza a gyökereket és mártsuk agyagpépbe. Készítsünk 50x x50x60 centiméteres gödrö­ket, aljukba szórjunk egy- egy lapát istállótrágyát. Két-három rüggyel ültessük mélyebbre a bokrot, mint a faiskolában volt, így köny- nyebben megered és tovább terem. Ültessünk több ri­biszkefajtát kertünkbe, így könnyebben megterméke­nyül, jobban terem az állo­mány. Ha törzses ribiszkét ültetünk, akkor tűzzünk mellé karót, és kisebb nö­vénytávolság is elegendő. Az ültetés gyakorlati végrehaj­tásánál ugyanúgy járjunk el, mint a köszméte esetében. Málnából négyzetméteren­ként öt-hat vesszőt számít­sunk. Támberendezés építé­sével sűrűbben ültethetők a tövek, de vigyázzunk a sűrí­tésnél, hogy a bokrokhoz ké­sőbb is hozzáférjünk, ha metszeni akarjuk. Ássunk 50x50x60 centiméteres göd­röt, vagy ugyanilyen mély és széles árkot, ebbe ültessük a bokrokat. Célszerű a mál­nát is 15—20 centivel mé­lyebbre helyezni, mint a fa­iskolában volt, így biztosabb, gyorsabb a megeredése. Óva­tosan tapossuk a gyökerek közé a talajt, vigyázzunk, mert a málna gyökere külö­nösen sérülékeny, a gyökér­rügyek nagyon érzékenyek. A kupacolásnál is vigyáz­zunk, ne legyen túl magas, mert elpusztulhatnak a föld alatti részek. A vesszőket 15—20 centiméterre vágjuk vissza. Tavasszal, a fagy­mentes idő beálltával a ku­pacokat azonnal szedjük le, nehogy a gyökerek befullad­janak. Néhány szót érdemes a fajták megválasztásáról is ejteni. Köszmétefajták közül a Zöld óriás és a Pallagi óriás fajták ígérnek kelle­mes ízű gyümölcsöt és bő termést. Ribiszkék közül kel­lemesen savas a Jonkheer és a Red Lake piros ribiszke, kiváló frissen fogyasztva és dzsemnek, szörpnek;. Bő ter­mő fekete ribiszke a Fertődi 1., a Brödtrop és az Altajsz- kaja. M. Szabó Zsuzsa Tudomány — technika A legendás luxusvonat Az Orient expressz 1883. június 5-én indult első útjá­ra, csaknem nyolc évtizeden át közlekedett a Párizs és Konstantinápoly közötti több mint 3000 kilométeres távon. Az út megtételére nem egé­szen három napra volt szük­sége. Eredeti formájában az 1960-as évék elején fejezte be pályafutását, mivel nem bírta a kankurrenciát a re­pülőgéppel. Nem csoda, hi­szen a sugárhajtású gépek mintegy három óra alatt te­szik .meg a párizs—isztam­buli utat. Az Orient expressz a járat indulásakor a kor egyik leg­jobb vonata volt. A szerel­vény összesen tíz vagonból és egy poggyászkocsiból állt. A tíz vagon közül nyolc volt hálókocsi. Minden kocsihoz kétfőnyi személyzet tarto­zott, és ezek, valamint az ét­kezőkocsi alkalmazottai is különleges egyenruhát visel­tek. A hálókocsi-kalauzoknak minden állomáson a kocsi előtt állva kellett várniuk az esetleges le- és felszállni kí­vánó utasokat,és ott, ahol nem volt süllyesztett peron, minden kocsifeljáróhoz külön kis lépcsőt állítottak az uta­sok kényelmére. A kocsik belső kiképzése hasonlóan fényűző volt. A padlót min­denütt valódi szőnyegek bo­rították, a falakat pedig ma­hagóni burkolat fedte. Az étkezőkocsi berendezése a legjobb és az étlap is a leg- dúsabb volt. Persze mind­ezt jól meg is kellett űzet­ni: a jegy ára körülbelül négyszerese volt a rendes vasúti díjszabásnak. Az Orient expressz 1920-ban készült vagonja. A szerelvény végső pihenőhelyére, a párizsi vasútügyi múzeumba tart, azt követően, hogy — a borsos utazási költséget megfizetni tudó gazdag turistákkal a kocsijaiban — még egyszer vé­gigfutotta az eredeti útvonal Zürich és Isztambul közötti szakaszát A kvarcórák „lelke” A kvarc kemény, rugal­mas és rendkívül stabil anyag. Van azonban még egy jó tulajdonsága, az, hogy — egykristályt» alakjában — elektromos erők hatására deformálódik, vagy fordítva, deformáció hatására elektro­mos feszültség ébred benne. Ezt az érdekes folyamatot hívják piezoelektromos je­lenségnek. A kvarckristály­nak az időmérés szolgálatá­ban felhasznált rezgéseit a piezoelektromos hatás váltja ki. E célból a kristály meg­felelő pontjain fémlapkákat helyeznek el. Ezek az elekt­ródák igen vékony és jól ta­padó fémrétegek, amelyeket vákuumban való rágőzölés- sel visznek fel a kvarc felü­letére. Minthogy a kvarc rendkívül kemény anyag, s a belőle készült rezgő tárgy felületének minőségével kap­csolatos követelmények igen szigorúak, ezért — a techno­lógiai szempontokra tekin­tettel — a rezonátorokat többnyire egyszerű rúd vagy lemez alakúra készítik. A kvarc a természetben gyakran fordul elő egykris- tályos alakban (hegyi kris­tály) a természetes kristá­lyok azonban nem egyönte­tűek (homogének), szennye­ződéseket tartalmaznak, alakjuk gyakran szabályta­lan, ezért ipari feldolgozásuk nehézkes. Nem csoda tehát, ha inkább a szintetikus kvarcot részesítik előnyben, amelynek tulajdonságai azo­nosak a hegyi kristályéival, azonban az anyag maga tel­jesen homogén. Előállítása úgy történik, hogy apró kvarc rudacskákat vagy le­mezkéket szilikát oldatba merítenek. Ezek közül az­után nagy méretű kristályok fejlődnek ki. A műveletet autoklávban végzik, nagy nyomáson és magas hőmér­sékleten. Néhány hét eltelté­vel szabályos szerkezetű tömböket nyernek, amelyek súlya eléri az 1 kilogrammot is. Az étkezőkocsi

Next

/
Thumbnails
Contents