Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

1978. október 29., vasárnap o Hinták helyett elektromos berendezések JEGYZET Érdemes odafigyelni! Figyelemre méltó pályá­zati (elhívást közölt a MÉM hivatalos lapja, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Ér­tesítő 22. száma. Ez a (elhí­vás ugyanis a beruházások­nál mutatkozó, sajnálatos módon mindig újra és újra (elmerülő gondok megoldá­sához kér építő javaslato­kat. Már a címe is sokat mondó: „Pályázati (elhívása tervezők, a kivitelezők és a beruházók érdekazonosságá­nak megteremtését célzó ja­vaslatok kidolgozására.” Kö­zelebbről nézve a témát a költségtakarékos beruházá­sok érdekében olyan javas­latokat várnak a pályázat kiirói, melyek nemcsak a már említett érdekazonossá­got segítik megteremteni, hanem a típustervek alkal­mazását is elősegítik. A pályázat célja egyértel­mű és világos — az eddigi tapasztalatok összegyűjtésé­vel konkrét javaslatokat kell tenni a központi intézkedé­sek kidolgozásához. Vagyis nem a már ismert, sokszor általános megállapítások kel­lenek, hanem a javaslatokat megíclelő számítási módsze­rekkel ellátva kell összeál­lítani. Joggal számítanak a pályázat kiírói, vagyis a MÉM, a PM, az MNB, az OT, az OAÁH, az ÉVM és a MüM konkrét tényeken alapuló javaslatokra. Hiszen az érdekazonosság megte­remtésére már voltak helyi kezdeményezések és kezdeti eredmények is. A pályázattal azt sze­retnék elősegíteni, hogy a beruházási mechanizmus (ejlesztésével az érdekeltsé­gek mindinkább közelítsenek egymáshoz, s a közös érde­keltség a költségtakarékos, gazdaságos beruházásban nyilvánuljon meg. / A jeligés pályázatokat ez év végéig kell a MÉM Me­zőgazdasági Főosztályához ajánlott postai küldemény­ként eljuttatni. A jutalmak is vonzóak: I. díj: 20 000 Ft; II. díj: 15 000 Ft; III. díj: 10 000 Ft. Vagyis összegük­ben is bizonyítják a pályá­zat jelentőségét, s valóban gondosan elemző, alapos munkára ösztönöznek. — Nahlik — A füzesgyarmati Univerzál Ipari Szövetkezet évtize­dekkel ezelőtt csodálatos hintójairól, parádés kocsijai­ról vált híressé. Az elmúlt években új termékek gyár­tását kezdte meg a szövet­kezet. Többek között ennek, s a profiltisztításnak az eredménye, hogy a szövetke­zet termelése ugrásszerűen megnőtt: 1976-ban az árbe­vétel 34 millió forint volt, az idei terv pedig már 85 mil­lió forint. A faipari részleg fő ter­méke a húsvágótoké, ebből évente 2500-at készítenek a belföldi üzletekbe. Ezenkívül ugyancsak a hazai ellátásra különféle fatömegcikkeket, konyhai felszereléseket gyár­tanak, s mintegy 3 millió fo­rint értékben sodrófát ex­portálnak Hollandiába. A faipari részleg idei árbevé­teli tervé 12 millió forint, de már most látszik, hogy túl­szárnyalják a 15 millió fo­rintot. A vasipari részleg tevé­kenysége meghatározó a szö­vetkezet életében. A VBKM- mel több éve kooperációs szerződésben állnak, s ré­Ünnepi az Orosházi Ál­lami Gazdaság Híradójának 13. száma. Ebben emlékez­nek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kö­zelgő évfordulójáról, ami egyben alkalmat ad a szám­vetésre is. Így a Híradó részletesen beszámol az ez évi tervfeladatok megvaló­sulásáról, jelezve, hogy a növénytermelés túlszárnyal­ta az előirányzatokat, még­pedig úgy, hogy közben az ágazat 1,7 millió forintos költségmegtakarítást ért el. A búza termésátlaga csak­nem 5,5 mázsával haladta meg a tervezettet hektáron­ként, zöldborsóból pedig a várt 236 vagonnal szemben 303 vagonnyit értékesítettek. Cukorrépából a tervben sze­replő 400 mázsa helyett 450 —500 mázsát remélnek hek­táronként. Az előzetes becs­lések szerint a kukorica ter­mésátlaga is közel lesz a 80 mázsához. Mindent egy­bevetve, ez a főágazat 5—6 millióval hoz többet a kony­hára. Javultak a hozamok az ál­lattenyésztésben is. Az egy szűkre a különféle elektro­mos berendezésekhez szek­rényeket, vasszerkezeteket gyártanak. Ugyancsak koo­perációban évente 20 millió forint értékben készítenek különböző fénycsőarmatúrát, valamint vezérlőberendezé­sekhez elektromos biztosító­kat. Az utóbbiból az idén 8 ezret exportálnak a közel- keleti országokba. Újdonsága is van a szö­vetkezetnek: az idén 10 mil­lió forint értékben készíte­nek „Robot”-típusú, benzin­motorral működő ívhegesztő berendezéseket, s megkezd­ték az akkumulátortöltők­höz a transzformátorok gyár­fását. A hintókészítést véglege­sen nem hagyták abba, a kecskeméti fogathajtó-világ­bajnokságon Bárdos György, Fülöp Sándor, Mátyus Vik­tor és Finta Gábor a szövet­kezetben készült hintóval versenyzett — sikerrel. A szövetkezet időarányo­san tervét túlteljesítette. Már készül a jövő évi prog­ram, melyben egyebek kö­zött .a 90 millió forintos ár­bevétel is szerepel. _sz_ t ehénre jutó éves tejterme­lés előreláthatóan 300 liter­rel haladja meg a célkitű­zést, elérve a 4200 litert. A 600 tehenes ágazat így egy­millió forinttal növeli ter­ven felül a gazdaság árbevé­telét. Sajnos, a sertéstelepen a már ismert gondok most sincsenek szűnőben, ennek ellenére is biztosítottnak lát­szik a tervezett 20 millió fo­rintos vállalati eredmény el­érése. Az Állami Gazdaság Hír­adója a továbbiakban a szo­cialista munkaverseny sike­reit értékeli, a versenyben részt vevő több mint 400 ta­got tömörítő 19 brigád a hozamnövekedésre, illetve költségcsökkentésre tett vál­lalások teljesítésével csak­nem 2 millió forinttal javít­ja a gazdálkodás eredmé­nyét. Mindezeken kívül ol­vashatunk még a pályakez­dő szakemberek tanácskozá­sáról, a KISZ-élet híreiről, a Delta Szocialista Brigád­ról, a jogsegélyszolgálat mű­ködéséről, szovjetunióbeli és jugoszláviai tanulmányutak­ról, a gazdaság kulturális életéről. Hirek az Orosházi Állami Gazdaságból vetette el a kormányzat a nemzetiségekkel való határ­megállapodásokat. Jászi ugyan később azt írta, hogy „az antantpolitika Janus- arcát én mindig tisztán lát­tam, s kezdettől fogva döb­benten kérdeztem : mikor fogja ábrázatának imperia­lista felét ellenünk fordíta­ni, másik felének demokra­ta-pacifista mosolya he­lyett ?”, tevékenységével azonban ő is tragikusan hoz­zájárult a nemzeti önáltatás veszélyes spóriának elter­jedéséhez. S ezt a folyama­tot még Vyx alezredes bu­dapesti tevékenysége sem volt képes egészen 1919. március 21-ig megállítani... Ez a. szemtanúk szerint brutális és korlátolt, ellen­forradalmár körökkel ba­rátkozó katona adta át a magyar kormánynak az újabb területek kiürítését és más, főként anyagi jellegű követelések teljesítését el­rendelő jegyzékeket, ö volt az egyetlen kapocs Magyar- ország és az antant között, mivel az újonnan szervező­dő magyar külpolitikának Párizsba való meghívás hiányában más lehetősége nem volt. Azonban volt más lehetősége, helyeseb­ben lett volna más lehető- ~ég(:—. «evéb irányban: a szociális foiT2Q**'-m’ e®y újfajta külpolitikai °no, táció, Moszkva irányában. Annál is inkább, mert Szov- jet-Oroszország kezdettől természetes szövetségesének tekintette a forradalmi Ma­gy^rországot. Ne feledjük: 1917 után Európában nemcsak élese­dett az osztályharc, hanem sok helyütt fellobbant a tár­sadalmi, a proletárforradal­mak tüze. Az ugyan termé­szetes volt, hogy a wilso- nizmus mellett magát el­kötelezett magyar kormány­zat nem választhatta a leni­ni megoldást, legfeljebb ad­digi orientációjának siker­telensége láttán passzivitás­ba vonulhatott, a kivárás álláspontjára helyezkedhe­tett, sodortathatta magát az eseményekkel. Ezen túl pe­dig felismerhette — annak ellenére, hogy elhárítani igyekezett — azt a kikerül­hetetlen fejlődést, azt az egyetlen kiutat, amely a pá­rizsi spekulációk és adás­vételi ügyletek eredménye lehetett: egy vörös Kelet- Európát, egy bolsevizálódott Magyarországot. A kommu­nisták erősödő propagandá­ja, amely a dolgozók inter­nacionalista összefogását, imperialistaellenes szövet­ségét hirdette, széles, nem proletár rétegek szemében is a nemzeti tragédiából ki­vezető utat jelentette. A kormány és maga Károlyi is felismerte ezt, amikor igyekezett figyelmeztetni az antantot, hogy magyaror­szági politikája „melegágya a bolsevizmusnak”. Süket fülekre íűlált. a párizsi konferencia folytai­vá a békeelőkészítés mun­káját, a figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyva ki­dolgozta a Vyx-jegyzék né­ven ismert iratot, amely el­döntötte a polgári demokra­tikus Magyar Népköztársa­ság sorsát, és közvetlen elő­idézője volt a Tanácsköztár­saság kikiáltásának. A jegy­zék súlyos feltételeit • a rendszer képtelen volt vál­lalni. Minden összeomlott. „Az illúziók kergetése, a szerencsétlen kísérlet a te­rületi integritáshoz való ra­gaszkodás és az antant előtti behódolás politikájának ösz- szekapcsolására, külpoliti­kai megfelelője volt az osz­tályellentétek kibékítésével kísérletező belpolitikának.” A csődtömegből legalábbis a polgári demokrácia szá­mára nem volt kivezető út. Magának a népnek kellett döntenie. Hogyan is mondta Lenin Magyarországról szólva 1919. március 23-án a bolsevik párt VIII. kongresszusán? „A legradikálisabb, a leg­demokratikusabb, megalku­vó burzsoázia beismerte, hogy a legnagyobb válság idején, amikor a háborúban kimerült országot újabb háború fenyegeti, a tanács­hatalom történelmi szükség- szerűség, beismerte, hogy az ilyen országban nem lehet más hatalom, mint a ta­nácshatalom, mint a prole­tariátus diktatúrája.” Dérer Miklós {'Y;ae) Gyár alakul Sarkadon Néhány éve még úgy volt, hogy a MEZŐGÉP sarkadi gyáregysége a helybéli Lenin Tsz-hez kerül melléküzem­ágnak. Sokan több évig akarták ezt, és hosszú ideig bi­zonytalan volt az üzem sorsa. Erre a bizonytalanságra persze a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat sem mert épí­teni, minden fejlesztés, támogatás nélkül várta, mi lesz a gyáregység sorsa? Ahogy az idő haladt, úgy avultak el a berendezések, letteg egyre rosszabbak a munkakörül­mények. Végül, győzött a józan ész: melléküzemág he­lyett ipari üzem maradt a gyáregység, csak éppen a gaz­da változott meg: a Szellőző Müvek lett a tulajdonos. Mindez alig több mint há­rom évvel ezelőtt történt, de azóta többet változott a gyáregység, mint addig 20 év alatt. Először 34 millió fo­rint volt az éves termelési értékük, ez 1976-ban 73 mil­lióra, 1977-ben 104 mil­lióra emelkedett és az idén — a tervek és az előjelek szerint — megha­ladja a 140 millió forintos értéket. A termelés tehát négyszeresére, a létszám pe­dig kétszázról háromszáz- harmimera nőtt. A többlet a termelékenység javára írha­tó. Úi profil A dinamikus növekedéssel egy időben alakult ki a gyár­egység új profilja is. Klíma- és légtechnikai, valamint környezetvédelmi berendezé­sek kerültek a gyártmány- listára. Több szellőztetőbe­rendezést egyedül ők gyár- tanaik az országban és ma már a termelés egyharmada exportra kerül — elsősorban a szocialista országokba. Azt jelzi ez, hogy sikerült elér­niük azt a technikai szintet, mellyel eredményesen vehe­tik fel a versenyt külföldön is. Mindez a minőségjavulás a már előbb említett nagy­mértékű termelésnövekedés­sel együtt zajlott le és ez számos belső szervezést, in­tézkedést követelt. Ezek közül az egyik leg­újabb és legtöbbet ígérő az önmeózés rendszere. Ez Sar­kadon azt jelenti, hogy a gyártási folyamat különböző részein 'kijelölnek egy-egy nagy tapasztalaté és nagy tekintélyű szakmunkást ar­ra, hogy saját munkáján ki- vül a többiekét is figyelem­mel kísérje és szóljon, ha valami nincs rendben. Van ugyanis sok olyan dolog, melyeket a gyári végellenőr­zés már nem vesz észre, mert a készre szerelt dara­bokon az nem ellenőrizhető. Helyben, gyártási szerelés közben viszont hamar kitűn­nek a kisebb hibák is és még időben lehet közbeavatkozni. A minőség javítására ösz­tönzi az is a dolgozókat, hogy a hibás munka nem marad büntetés nélkül. Min­den esetben kártérítést fi­zetnek a felelősök a sei ej- tért és nemcsak a közvetle­nül a termelésben dolgozók, hanem a munkahelyi vezetők is. így közös érdékük, hogy csak hibátlan munka kerül­jön ki a kezük alól. De van más módja' is a minőségjavításnak. A gyár­egység saját maga végzi az általuk gyártott berendezé­sek garanciális javítását. Mi­vel kevés garanciális esetük van, még nem hoztak létre külön garanciarészleget, ha­nem azok mennek ki elhárí­tani a hibát, akik azt a gyártás során elkövették. Az idén eddig három esetben kellett javítani az általuk gyártott berendezéseket és bizony a helyszínen kapott csipkelődő megjegyzések után még jobban odafigyel­nek a szerelők a munkára. Javult hatékonyság Ezt az odafigyelést bizo­nyítják azok a dicséretek, melyeket a felhasználóktól kapott a gyáregység. Hat kö­szönőlevelet őriznek már. köztük olyan nagyüzemét is, mint a Székesfehérvári Könnyűfémmű. Az egyenle­tes, jó minőségű munka pe­dig magával hozott még va­lamit, ami legalább olyan fontos, és ez a hatékonyság javulása. Gyakorlatilag megszűnt ugyanis a hó, a negyedévi és év végi hajrá a gyáregység­ben, ütemessé, szervezetté vált a munka. Ezáltal nőtt a munkaidőalap kihasználtsá­ga, és az eredmény: növekvő termelékenység és jelentős tervtúLteljesítés. Az elmúlt negyedévet például 37,7 mil­lió forintos termelés he­lyett 42,5 millió forintos gyártmányikibocsátássiai zár­ták, és ez csaknem 13 száza­lékkal haladta meg az elő­irányzatot. Hasonló adatok jellemzőek az első félévre is, így érthető, hogy komolyan bíznak az éves terv túltelje­sítésében. Mindez perszenem azt jelenti, hogy már nincs tennivaló a sarkadi gyáregy­ségben. Az egyenletesebbé váló termelés mellett is elő­fordul, hogy az egyes deká­dokon belül jelentősen hul­lámzik a munkaintenzitás, nem ritka, hogy anyaghiány gátolja a szerelést, és a bel­ső zsúfoltság sem válik a munka hasznára. A megle­hetősen nagy területen szét­szórt gyáregységben komoly gondot okoz az anyagmozga­tás, gyákran kell oda-vissza száMítgathii az egyes alkat­részeket. De ez már nem tart sokáig, mert elkészül­tek a tervek a jövő üzem- és munkaszervezésére. Biztató jövet Amikor ezt bevezetik, az egy dolgozóra jutó termelés mintegy 20—30 százalékkal nő és egyben javul az esz- k özki használás is. Mindezt azonban nem lehet a jelen­legi körülmények között megvalósítani, ezért nagy­arányú beruházások köze­lednek a befejezéshez Sar­kadon. A napokban kezdi meg próbaüzemelését az új festőműhely, melyben futó­szalag-szérűén, függőpályán haladnak majd az alkatré­szek. Segítségével lehetővé válik, hogy az eddigi 24 óra helyett 30 perc alatt csoma­golásra kész állapotba ke­rülnek a festett tárgyak. Felépült már egy vasvázas tárolószín, és most készül egy kétezer négyzetméteres üzemcsarnok, melyet a jövő évben adnák át. Az üzeme­léshez szükséges utak és tá­rolóterek azonban már elké­szültek, sőt a beszerelésre váró gépék jó része is meg­érkezett. Főleg célgépeket állítanak munkába, így gyor­sabb és hatékonyabb lesz a termelés. Jövőre — létszám- emelkedés nélkül — mint­egy 30 milliónyi többletter­melést terveznek, de az igazi fejlődés 1980-ban kezdődik majd. Abban az évben ugyanis mintegy 500-ra emelkedik a gyáregység dolgozóinak lét­száma, a termelést viszont csaknem megduplázzák. Ez azonban csak a kezdet, mert néhány év alatt el kívánják érni ezer dolgozó foglalkoz­tatását és egyben azt is, hogy gyár legyen a gyáregy­ségből. Ehhez a szervezési intéz­kedéseket már most elkezd­ték. Jövőre például önelszá­moló rendszerben dolgoznak és a Szellőző Művek fokoza­tosan egyre több és több funkciót bíz rájuk, ök pe­dig méltók erre, amit az is bizonyít, hogy három év alatt a Szellőző Művek leg­jobb gyáregységévé váltak. Ezért tavaly „Blüzem” címet kaptak a vállalattól és en­nek az idén is várományo­sai. A jövő tehát biztató, de a tennivaló is rengeteg. Üj gyártmányok kifejlesztése mellett a jelenlegiek minő­ségét is javítani kell annyi­ra, hogy létrejöjjön a gazda­ságos tőkés export vala­mennyi feltétele. Közben a kollektíváinak meg kell bir­kóznia a növekedés ma még nem látható gondjaival is. De ha a jelenlegi lendületet meg tudják őrizni, akikor nagy baj nem lehet! Lónyai László Országszerte betakarították a silókukoricát A szokatlanul hosszúra nyúlt nyárias időjárás októ­ber végén továbbra is ked­vez a mezőgazdasági mun­káknak. A hét végére egész sor fontos munka befejező­dött, ami azt bizonyítja, hogy a gazdaságok jól ki­használják a száraz, napsü­téses időjárást. Már a talaj­ban van országszerte a rozs és az őszi árpa vetőmagja. Országszerte jó ütemben ha­lad a betakarítás Az állat- tenyésztő telepek szakembe­rei igyekezték minél előbb biztosítani az állatállomány téli takarmányát, ezt jelzi, hogy a silókukoricát minde­nütt „lehozták” a földekről. A kijelölt tárolókban befe­jezéshez közeledik a növény tartósítása. Miután az el­múlt hetekben nem voltak nagyobb esőzések, a mező­gazdászok szerint jó minő­ségű lesz a téli silótakar­mány, kellő „energiát” ad majd az állomány áttelelte- téséhez. Véget ért a szója aratása, is. A hozzávetőleg 30 ezer hektáros vetésterületről betakarított magas fehérje- tartalmú növény szintén jó szolgálatot tesz majd a ta­karmányozásnál. A burgonyát is felszedték a nagyüzemi gazdaságokban. A nagy teljesítményű beta­karítógépek minden eddigi­nél rövidebb idő alatt ké­szültek el a munkával. 500 tonnás présgépen készülnek a tetőszellőző alkatrészei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents