Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

1978. október 28., szombat o Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) anyagmozgatásban terjed; a termékek korszerű csoma­golása, szállításra előkészí­tése terén csupán kezdeti lépések történtek. Az építő­anyagiparban viszont ör­vendetesen kimozdult egy helyben topogásából a tégla, cserép, cement egységrako­mányos szállítása. Nehezen megoldható fel­adathoz nyúlunk, de a meg­értés támogató jelei 'már mutatkoznak. Az elmúlt években a rakodásfejlesz­tési alapból másfél 'milliárd forintot . juttattunk vissza a termelő, felhasználó válla­latoknak. A szállíttatok to­vábbi másfél milliárdjával közösen valósítottunk meg rendkívül hasznos fejleszté­seket, nem a közlekedési tár­ca területén, de a szállítás érdekében. Ezekből a forrá­sokból lépett üzembe több mint 300 rakodó és anyag- mozgató gép, fél millió négyzetméter korszerű rak­terűiét. A népgazdasági szinten összehangolt szállítás célja az is, hogy a feladatok meg­alapozottabb felmérésével, jobb időbeli elosztásával a kapacitásokat egyenlete­sebben használjuk ki. Ebbe beleértjük a hét végi rako­dások nagyon is aktuális fo­kozását. Az elmúlt évtizedben 120 ezerről 800 ezerre emelke­dett a személygépkocsik száma. Az imponáló fejlődés azonban újabb gondokat szült. A 800 ezres személy­gépkocsi-állomány további növekedése a motorizáció új szakaszát jelenti majd. Nem is tudjuk pontosan, so­kan pedig nem merik, nem akarják felmérni azt a hely­zetet, amit az akár csak a duplájára növekvő személy­gépkocsi-állomány idézhet elő. Budapesten már a mai negyedmillió személyautó mellett is érezhető a hidak, és a rájuk vezető utak szinte állandósult csúcsforgalma, de így van ez néhány városi csomóponton és a bevezető szakaszok nagy részén is. A személyautók számának növekedésével a jövőben is számolunk. Erre a folyamat­ra időben fel kell készülni. Megfelelő tervezéssel és szabályozással — mérlegel­ve a gépkocsit használók nagyobb részvételét a teher­viselésben —, az arányok ésszerű alakításával elke­rülhetjük, illetve nagymér­tékben mérsékelhetjük a kedvezőtlen hatásokat. A forgalom növekedése a tanácsokat mind több igaz­gatási, hatósági lépésre készteti. Ezektől még a mi tárcaszerveink is gyakran idegenkednek. A lépcsőzetes munkakezdés, az egyirányú- sítás, az időbeni korlátozás, az autóbuszoknak külön sáv kijelölése nem a hivatal packázását jelenti, hanem szükséges intézkedés a for­galom, a biztonság érdeké­ben. Nem vehetjük érzéketlenül tudomásul, hogy hetenként 20—25 halottja és több száz sérültje van a közúti közle-' kedésnek. Ez arra kénysze­rít mindenkit, hogy közös akarattal és cselekvéssel ja­vítsuk a közlekedési morált. A biztonságos közlekedés ér­dekében fel kell használni a propaganda, az oktatás és továbbképzés, de szükségsze­rűen a bírság, büntetés eszközeit--is. A koncepció céljainak megfelelően gazdaságosabbá, hatékonyabbá vált a közle­kedés — állapította meg a miniszter. — A vasútról a közútra tereltük át a gazda­ságtalan darabáru-fuvaro­zást, csaknem 300 vasútállo­máson megszűnt az árufor­galom, a körzeti állomások vették át. A vontatás is gaz­daságosabbá vált azzal, hogy ma már alig üzemel gőzmozdony. A közlekedési munka el­ismerését látjuk abban, hogy dolgozóink számos bérprob­lémáját sikerült megoldani. Ennek ellenére néhány te­rületen — mint például a vasútikocsi-rendező, sarus, forgalmi utazó, rakodómun­kás, autóbuszvezető — tar­tós a munkaerőhiány A helyzeten — a műszaki fej­lesztésen túl — csakis a. munkakörülmények és a szociális ellátás javításával változtathatunk. Közlekedésben dolgozni embert-próbáló munka. De kevés embernek jut osztály­részül az, ami például a mozdonyvezetőnek, aki egye­dül 50 millió forint értékű vonatot vezet, nem is be­szélve a nagy teljesítményű repülőgépek, hajók értéké­ről, sebességéről, vagy a nagy teherbírású gépkocsik és az esztétikailag is gyö­nyörködtető autóbuszok mű­szaki színvonaláról. Szükség van még több jó szakmun­kásra, mérnökre, közgaz­dászra, mert a közlekedés­nek gyorsuló ütemben kell alkalmaznia a korszerű technikát, technológiát, az új szervezési módszereket. A közlekedés hatékony tá­mogatást kapott az egész társadalomtól, a területi pártszervektől és a tanácsok­tól. Tudjuk, hogy minden vezető és felelős testület azt szeretné, ha _kiemelten fej­lesztenék a hatáskörébe tar­tozó közlekedést. De hagyo­mányosan jó kapcsolataink alapján is kérjük annak megértését, hogy ezt korlá­tozott lehetőségeink sem en­gedik meg. Ezenkívül azt sem téveszthetjük szem elől, hogy — a helyi érdekeket is figyelembe véve — országo­san egységes rendszerben kell fejleszteni a közleke­dést. A szomszédos országokkal 24 vasúti és 32 közúti ha­tárátkelőhelyen van össze­köttetésünk. Az export—im­port és a tranzitszállításokat olyan színvonalon kell tel­jesítenünk, amivel jó minő­ségben, korrekten szolgáljuk ki megbízóinkat. Ehhez a műszaki fejlesztés mellett kulturált üzletpolitikára és gyakorlatra van szükség. Ma még megfelelünk a nemzet­közi igényeknek, nem kerüli el közlekedési hálózatunkat az idegenforgalom, és a nemzetközi áruforgalom. A tranzitvonalak fejlesztésével ennek az előnyös helyzetnek a megtartására törekszünk. Az 1968-as közlekedéspoli­tikai koncepció alapelveiben, fő irányaiban helyes volt, az élet igazolta. Célunk, hogy — a végrehajtás tapasztala­tait hasznosítva — a meg-, változott körülményekhez igazítsuk a jövő közlekedés- politikáját. Feladataink meghatározá­sakor abból indulunk ki, hogy közlekedési rendsze­rünk mindenekelőtt a vasút­ra és a közútra épül. A szállítás ezen áll vagy bu­kik. Fontos feladat: e két alágazatnak — mind a bel­földi, mind a nemzetközi szállításokban — növekvő hatékonysággal kell ellátni folyamatos és biztonságos üzemét. Ennek érdekében a vasúti közlekedés elmaradt területein gyorsuló és folya­matos fejlesztésre van szük­ség. Ki kell alakítani a tömeg- közlekedés és a tovább bő­vülő egyéni közlekedés ész­szerű arányait. Úthálózatun­kat úgy kell fejleszteni, hogy a várható nagyobb for­galom ne fokozza tovább a jelenlegi feszültségeket. Meggyőződésünk, hogy a közlekedés érdekében ilyen szellemben végzett munka eredményeként az évezred végén — lényegében a mai hálózatokon — egy korsze­rűbb, megjelenésében meg­változott, hatékony és biz­tonságos közlekedés szolgál­hatja országunk érdekeit. A közlekedést nem önma­gáért, hanem társadalmi cél­jaink érdekében, a Magyar Szocialista Munkáspárt prog­ramnyilatkozatának szelle­mében kell fejleszteni. Meg­tisztelő feladatunk, hogy minden erőnkkel a nemzeti program megvalósításán munkálkodjunk. Kérem a tisztelt Ország- gyűlést, vitassa meg és fo­gadja el a beszámolót, és támogassa a kormánynak a közlekedés jövőjét formáló törekvéseit. A vitában felszólalt : Gyarmati János (Budapest 62. vk.), Lukács János (Zala megye 2. vk.), Daradics Fe­renc (Tolna megye 4. vk.), dr. Faragó Margit (Szolnok m. 4. vk.), Kangyalka Antal (Csongrád m. 15. Vk.), Tóth István (Budapest 26. v*k.), Cserna Sándor (Baranya m. 5. vk.), Kalló István (Borsod m. 3. vk.), Riss Jenő (Buda­pest 52. Vk.), Klabuzai Mik­lós (Somogy m. 6. Vk.), dr. Marton János (Győr m. 3. vk.), Kaszai Imre (Budapest 45. vk.), Grácsin András (Szabolcs-Szatmár m. 17. vk.), Peták Tibor (Budapest 26. vk.). Az elhangzott felszóla­lásokra Pullai Árpád vála­szolt : — Minden hozzászólást megnézünk, minden ja­vaslatot gondosan mérlege­lünk és mindegyikre vá­laszt adunk — mondotta elöljáróban a miniszter, majd hagnsúlyozta: a szál­lításban továbbra is a gaz­daságosság, a népgazdasági érdek dönti el, hogy mely ■ vasútvonalak szűnjenek meg. Természetesen egyet­len települést, közösséget sem kívánunk hátrányos helyzetbe hozni, s minde­nütt a helyi lehetőségek fi­gyelembevételével keressük az elfogadható és ésszerű megoldást. A miniszter egyetértett azzal a véle­ménnyel, hogy a közlekedés jelenlegi színvonalának tar­tásához, javításához vala­melyest növelni kell az ágazat költségvetési részese­dését. Természetesen az arányokat a hatodik, és az azt követő ötéves tervek ki­dolgozásánál határozzák meg. — A rakodógépek alkat­részellátása égető gond, s e berendezések javítása va­lóban megoldatlan. De őszintén meg kell mondani, hogy nem számíthatunk gyors megoldásra. Ezért részben profiltisztításra, részben más eszközökkel is kell törekedni a helyzet ja­vítására. Az autópályák építésével kapcsolatban a válaszadó rámutatott : minden végső döntéshez nagyon nagy lel­kiismeretesség és körültekin­tés kell. Az igények megle­hetősen nagyok, a lehetősé­gek viszont jóval kisebbek, A vita bizonyította: erénye­inket és fogyatékosságain­kat együtt látjuk és közösen teszünk erőfeszítéseket a jobb megoldásokra. A vé­leménycserék sokszor na­gyon szenvedélyesek, de na­gyon elvszerűek voltak. Jel­lemezze a jövőben is ez az elvi magatartás a területi szervek és az ágazat együtt­működését — hangsúlyozta a miniszter. Az országgyűlés a közle­kedés- és postaügyi minisz­ter beszámolóját jóváhagyó­lag tudomásul vette. Ezután interpellációk kö­vetkeztek. Felszólalt Schnitzler Jó­zsef (Hajdú m. 16. vk.), Gonda György, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnöke, Simon Er nőné (Somogy m. 11. vk.), Ábrahám Kálmán miniszter, Szabó József (Baranya m. 10. vk.) és Simon Pál ne­hézipari miniszter. Az interpelláló képviselők a miniszterek válaszát tu­domásul vették. Az országgyűlés őszi ülés­szaka Apró Antal zárszavá­val ért véget. (MTI) Orosházára látogatott Barabás János, a KISZ KB titkára A KISZ orosházi városi és üveggyári bizottsága, vala­mint az ifjúsági ház vezető­ségének meghívására októ­ber 27-én, tegnap Barabás János, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára Oroshá­zára látogatott. A vendéget délelőtt a KISZ városi bi­zottságán fogadta a város több vezetője, majd az üveg­gyárat kereste fel a KB-tit- kár. Itt Czina Sándor, a gyár igazgatója és Lovas Julianna, a gyár KISZ-bi- zottságának titkára tájékoz­tatta az ipari nagyüzem te­vékenységéről, a fiatalok munkájáról, a KISZ-életről. Az országos múzeumi és műemléki hónap alkalmából tegnap, október 27-én dél­után 14 órai kezdettel Bé­késcsabán, a Munkácsy Mi­hály Múzeumban rendezték ankétot „Békés megye mú­zeumainak jelene és jövő­je” címmel. Dér László, a Békés me­gyei Múzeumok Igazgatósá­gának igazgatója köszön­tötte a vendégeket, majd dr. Vass István igazgatóhelyet­tes beszélt a megyei múzeu­mok létrehozásának történe­téről. Ezt követően Dér Lász­ló a Békés megyei múzeu­mok utóbbi tíz évben vég­zett munkájáról : eredmé­nyeiről és gondjairól számolt be. Elmondta többek kö­zött, hogy a vizsgált idő­szakban háromszorosára emelkedett a múzeumokban dolgozók létszáma. A beren­dezések és szakmai felszere­lések tekintetében már nem ilyen kedvező a helyzet. A beszélgetés után gyárláto­gatás következett, majd az üveggyári lakótelepen KISZ- védnökséggel felépült új ál­talános iskolát tekintette meg Barabás János. Délután az orosházi párt- székházba összehívott aktí­vaülés részvevői — alapszer­vezeti KISZ-titkárok, kultúr- felelősök, ifjúsági klubveze­tők, propagandisták — előtt tartott előadást aktuális po­litikai kérdésekről, ifjúság- politikai témáról a KISZ KB titkára, majd válaszolt az aktívaülés részvevőinek kér­déseire. Dr. Köteles Lajos, a Békés megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának főmunka­társa elsősorban a helyi gyűjtemények lehetőségeiről számolt be. Végül dr. Palov József múzeumigazgató, a szarvasi Tessedik Múzeum múltjáról és jelenéről be­szélt, kitért a múzeum fej­lesztésével kapcsolatos el­képzelésekre is. A beszámolókat a jelenle­vők hozzászólásai követték. Társadalmi ellenőrök tanácskozása Tegnap, pénteken dél­előtt tanácskozást tartottak Békéscsabán, az SZMT- székházban a kereskedelmi társadalmi ellenőrök. Lip­csei Imre, az SZMT köz- gazdasági osztályának a ve­zetője üdvözölte a részvevő­ket, majd Vajda János, az SZMT közgazdasági bizott­ságának elnöke számolt be a II. negyedév vizsgálatai­ról. Elöljáróban elmondotta: 30 csoporttól érkezett be je­lentés, amelyek tagjai 569 ellenőrzést tartottak. Az előző negyedévhez képest ez 170-nel kevesebb ugyan, de a hatékonyság emelkedett. Több mint 70 jegyzőkönyvet vettek fel a különböző sza­bálytalanságokról. Sajnos, meglehetősen sok az ismé­telt visszaélés. Legtöbbször a vendéglátóipari üzletekben fordultak meg az ellenőrök: kétszáznegyvennégyszer. Az élelmiszerboltokat 241, a ve­gyesiparcikk és ruházati egy­ségeket 57, a kiskereskedő­ket pedig kilenc alkalommal ellenőrizték. Kiemelt feladat volt a tervben az áruellátás, ezen belül a zöldség, gyümölcs forgalmazásának a helyzete. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a kezdeti nehéz­ségek után javult a válasz­ték. Az osztályba sorolással azonban néhány helyen gon­dok voltak. Megnézték a tanév kezdetén az iskolai tanszerek ellátását, amelyet jónak értékeltek. Hozzájá­rult ehhez a nyáron lebonyo­lított kedvezményes vásár. Megállapította az előadó, hogy ruházati szaküzletak ellenőrzésénél új módszerek­re van szükség. Az idegen­forgalmi helyek, strandok vizsgálatánál kiderült: az áruellátás megfelelő, ugyan­akkor nem csökkent a súly- csonkítás, a többletszámo­lás. Az év hátralevő részé­ben az alapellátás vizsgála­tán kívül átfogó ellenőrzésre kerül sor a kereskedelmi fel­ügyelőséggel, az SZMT nő- és ifjúsági bizottságával, a KÖJÁL-lal közösen a gyer­mekétkeztetésről. Október 27-én, tegnap dél­előtt a Hazafias Népfront Békés megyei titkárságán az elnökség megtárgyalta a ká- dermunlka helyzetét, vala­mint az egyes munkabizott­ságok tevékenységéről ké­szült összefoglaló jelentést. Mint Ismeretes, a HNF V. ló az együttműködés a MESZÖV-vel N. A. Értékelték a népfront munkáját Barabás János üzemlátogatáson, az üveggyár vezetőinek tár­saságában Fotó: Gál Edu Unket megyénk múzeumairól Ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága Október 27-én Békéscsa­bán, az SZMT székházában tartotta ülését a KPVDSZ megyei bizottsága. Rákóczi Ferenc megyei titkár előter­jesztésében többek között a' megyei tanács vb kereske­delmi osztálya, a MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bi­zottsága több éves együtt­működésének tapasztalatait vitatta meg. A három szerv között 1970-ben megkötött és idő­közben felújított együttmű­ködési megállapodás jól szolgálta az ágazat kereske­delempolitikai célkitűzések valóra váltását. Ugyanakkor tervszerűen elősegítette a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulását, a kulturális-neve­lő munka fejlődését. Fellen­dült a gazdasági munkát se­gítő szocialista munkaver­seny, ezen belül a szocialis­ta brigád- és újítómozga­lom. Továbbá javultak a vásárlási körülmények, ez­zel párhuzamosan az ágazati dolgozók munkafeltételei és szélesedett az üzemi demok­rácia. Az eredmények mel­lett további erőfeszítést keQ tenni a periférikus területek, városszélek, falvak, kis tele­pülések napi fogyasztási cik­kekkel történő jobb ellátá­sáért. Az együttműködésre épülő másik nagy igénynek, a tömegétkeztetés kulturál­tabbá tételét hangsúlyozta a testület. Ilyen gond elsősor­ban is Békéscsabán tapasz­talható. A munkavédelemben a megyei tanács vb kereske­delmi osztályának fokozot­tabb ellenőrzése látszik szük­ségesnek a vállalatoknál és szövetkezeteknél. Ugyanak­kor az, hogy együttműködés kapcsán jusson több idő a szociálpolitikai munka gya­koribb számbavételére, to­vábbá az üzemi demokrácia fejlesztését szolgáló helyes szemlélet meghonosítására, a közvetlen tapasztalatszerzés útján sorra kerülő fórumok megtartására, az újítómozga­lom értékelésére, továbbfej­lesztésére. Szó esett a keres­kedelmi dolgozók 1979. évi jövedelem-szívonalának nö­veléséről, az egységek költ­ségátalányáról, sőt a csúszó­pénzről, az áruvisszatartás­ról is. Balkus Imre kongresszusa állást foglalt abban, hogy 1972 végéig a megyékben meg kell alakí­tani a nemzetközi béke- és barátsági; a nő- és rétegpoli- tikai; a művelődés-; vala­mint a gazdaságpolitikai munkával összefüggő tenni­valók végrehajtását segítő bizottságokat. E testületek tagjai — a megyei népfront- bizottségok felkérésére — a célok elérésében érdekelt szervek küldötteiből kerül­ték ki. Egy-egy munkabizott­ság elnöke — a művelődésit kivéve — egyben tagja lett a HNF elnökségének, és a titkári tisztet a népfront me­gyei bizottságának munka­társai töltik be. A gazdaság- politikai munkabizottság ál­tal létrehozott, és a kertba­rátmozgalmat, valamint a környezetvédelmet segítő szervezet élén álló vezetők •viszont társadalmi munká­ban fejtik ki tevékenységü­ket. Az éves program- és ta­nácskozási terv alapján mű­ködő munkabizottságok az adott szakterületek legjobb ismerőit is felkérik előadá­sok megtartására. A rendez­vények sajátos vonása az, hogy a kötetlen létszámmal szervezett bizottsági ülése­ken a szakmai feladatokat mindig a mozgalmi tenniva­lókkal egyeztetve tárgyalják meg. A jelentés ezután részlete­sen kitért az egyes munka­bizottságok feladatkörének ismertetésére és azoknak a széles körű kapcsolatoknak az elemzésére is, amelyeket az eredmények elérése végett a népfronttestületek más szervekkel közösen alakítot­tak W. _v_„

Next

/
Thumbnails
Contents