Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
1978. október 28., szombat o Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) anyagmozgatásban terjed; a termékek korszerű csomagolása, szállításra előkészítése terén csupán kezdeti lépések történtek. Az építőanyagiparban viszont örvendetesen kimozdult egy helyben topogásából a tégla, cserép, cement egységrakományos szállítása. Nehezen megoldható feladathoz nyúlunk, de a megértés támogató jelei 'már mutatkoznak. Az elmúlt években a rakodásfejlesztési alapból másfél 'milliárd forintot . juttattunk vissza a termelő, felhasználó vállalatoknak. A szállíttatok további másfél milliárdjával közösen valósítottunk meg rendkívül hasznos fejlesztéseket, nem a közlekedési tárca területén, de a szállítás érdekében. Ezekből a forrásokból lépett üzembe több mint 300 rakodó és anyag- mozgató gép, fél millió négyzetméter korszerű rakterűiét. A népgazdasági szinten összehangolt szállítás célja az is, hogy a feladatok megalapozottabb felmérésével, jobb időbeli elosztásával a kapacitásokat egyenletesebben használjuk ki. Ebbe beleértjük a hét végi rakodások nagyon is aktuális fokozását. Az elmúlt évtizedben 120 ezerről 800 ezerre emelkedett a személygépkocsik száma. Az imponáló fejlődés azonban újabb gondokat szült. A 800 ezres személygépkocsi-állomány további növekedése a motorizáció új szakaszát jelenti majd. Nem is tudjuk pontosan, sokan pedig nem merik, nem akarják felmérni azt a helyzetet, amit az akár csak a duplájára növekvő személygépkocsi-állomány idézhet elő. Budapesten már a mai negyedmillió személyautó mellett is érezhető a hidak, és a rájuk vezető utak szinte állandósult csúcsforgalma, de így van ez néhány városi csomóponton és a bevezető szakaszok nagy részén is. A személyautók számának növekedésével a jövőben is számolunk. Erre a folyamatra időben fel kell készülni. Megfelelő tervezéssel és szabályozással — mérlegelve a gépkocsit használók nagyobb részvételét a teherviselésben —, az arányok ésszerű alakításával elkerülhetjük, illetve nagymértékben mérsékelhetjük a kedvezőtlen hatásokat. A forgalom növekedése a tanácsokat mind több igazgatási, hatósági lépésre készteti. Ezektől még a mi tárcaszerveink is gyakran idegenkednek. A lépcsőzetes munkakezdés, az egyirányú- sítás, az időbeni korlátozás, az autóbuszoknak külön sáv kijelölése nem a hivatal packázását jelenti, hanem szükséges intézkedés a forgalom, a biztonság érdekében. Nem vehetjük érzéketlenül tudomásul, hogy hetenként 20—25 halottja és több száz sérültje van a közúti közle-' kedésnek. Ez arra kényszerít mindenkit, hogy közös akarattal és cselekvéssel javítsuk a közlekedési morált. A biztonságos közlekedés érdekében fel kell használni a propaganda, az oktatás és továbbképzés, de szükségszerűen a bírság, büntetés eszközeit--is. A koncepció céljainak megfelelően gazdaságosabbá, hatékonyabbá vált a közlekedés — állapította meg a miniszter. — A vasútról a közútra tereltük át a gazdaságtalan darabáru-fuvarozást, csaknem 300 vasútállomáson megszűnt az áruforgalom, a körzeti állomások vették át. A vontatás is gazdaságosabbá vált azzal, hogy ma már alig üzemel gőzmozdony. A közlekedési munka elismerését látjuk abban, hogy dolgozóink számos bérproblémáját sikerült megoldani. Ennek ellenére néhány területen — mint például a vasútikocsi-rendező, sarus, forgalmi utazó, rakodómunkás, autóbuszvezető — tartós a munkaerőhiány A helyzeten — a műszaki fejlesztésen túl — csakis a. munkakörülmények és a szociális ellátás javításával változtathatunk. Közlekedésben dolgozni embert-próbáló munka. De kevés embernek jut osztályrészül az, ami például a mozdonyvezetőnek, aki egyedül 50 millió forint értékű vonatot vezet, nem is beszélve a nagy teljesítményű repülőgépek, hajók értékéről, sebességéről, vagy a nagy teherbírású gépkocsik és az esztétikailag is gyönyörködtető autóbuszok műszaki színvonaláról. Szükség van még több jó szakmunkásra, mérnökre, közgazdászra, mert a közlekedésnek gyorsuló ütemben kell alkalmaznia a korszerű technikát, technológiát, az új szervezési módszereket. A közlekedés hatékony támogatást kapott az egész társadalomtól, a területi pártszervektől és a tanácsoktól. Tudjuk, hogy minden vezető és felelős testület azt szeretné, ha _kiemelten fejlesztenék a hatáskörébe tartozó közlekedést. De hagyományosan jó kapcsolataink alapján is kérjük annak megértését, hogy ezt korlátozott lehetőségeink sem engedik meg. Ezenkívül azt sem téveszthetjük szem elől, hogy — a helyi érdekeket is figyelembe véve — országosan egységes rendszerben kell fejleszteni a közlekedést. A szomszédos országokkal 24 vasúti és 32 közúti határátkelőhelyen van összeköttetésünk. Az export—import és a tranzitszállításokat olyan színvonalon kell teljesítenünk, amivel jó minőségben, korrekten szolgáljuk ki megbízóinkat. Ehhez a műszaki fejlesztés mellett kulturált üzletpolitikára és gyakorlatra van szükség. Ma még megfelelünk a nemzetközi igényeknek, nem kerüli el közlekedési hálózatunkat az idegenforgalom, és a nemzetközi áruforgalom. A tranzitvonalak fejlesztésével ennek az előnyös helyzetnek a megtartására törekszünk. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapelveiben, fő irányaiban helyes volt, az élet igazolta. Célunk, hogy — a végrehajtás tapasztalatait hasznosítva — a meg-, változott körülményekhez igazítsuk a jövő közlekedés- politikáját. Feladataink meghatározásakor abból indulunk ki, hogy közlekedési rendszerünk mindenekelőtt a vasútra és a közútra épül. A szállítás ezen áll vagy bukik. Fontos feladat: e két alágazatnak — mind a belföldi, mind a nemzetközi szállításokban — növekvő hatékonysággal kell ellátni folyamatos és biztonságos üzemét. Ennek érdekében a vasúti közlekedés elmaradt területein gyorsuló és folyamatos fejlesztésre van szükség. Ki kell alakítani a tömeg- közlekedés és a tovább bővülő egyéni közlekedés észszerű arányait. Úthálózatunkat úgy kell fejleszteni, hogy a várható nagyobb forgalom ne fokozza tovább a jelenlegi feszültségeket. Meggyőződésünk, hogy a közlekedés érdekében ilyen szellemben végzett munka eredményeként az évezred végén — lényegében a mai hálózatokon — egy korszerűbb, megjelenésében megváltozott, hatékony és biztonságos közlekedés szolgálhatja országunk érdekeit. A közlekedést nem önmagáért, hanem társadalmi céljaink érdekében, a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatkozatának szellemében kell fejleszteni. Megtisztelő feladatunk, hogy minden erőnkkel a nemzeti program megvalósításán munkálkodjunk. Kérem a tisztelt Ország- gyűlést, vitassa meg és fogadja el a beszámolót, és támogassa a kormánynak a közlekedés jövőjét formáló törekvéseit. A vitában felszólalt : Gyarmati János (Budapest 62. vk.), Lukács János (Zala megye 2. vk.), Daradics Ferenc (Tolna megye 4. vk.), dr. Faragó Margit (Szolnok m. 4. vk.), Kangyalka Antal (Csongrád m. 15. Vk.), Tóth István (Budapest 26. v*k.), Cserna Sándor (Baranya m. 5. vk.), Kalló István (Borsod m. 3. vk.), Riss Jenő (Budapest 52. Vk.), Klabuzai Miklós (Somogy m. 6. Vk.), dr. Marton János (Győr m. 3. vk.), Kaszai Imre (Budapest 45. vk.), Grácsin András (Szabolcs-Szatmár m. 17. vk.), Peták Tibor (Budapest 26. vk.). Az elhangzott felszólalásokra Pullai Árpád válaszolt : — Minden hozzászólást megnézünk, minden javaslatot gondosan mérlegelünk és mindegyikre választ adunk — mondotta elöljáróban a miniszter, majd hagnsúlyozta: a szállításban továbbra is a gazdaságosság, a népgazdasági érdek dönti el, hogy mely ■ vasútvonalak szűnjenek meg. Természetesen egyetlen települést, közösséget sem kívánunk hátrányos helyzetbe hozni, s mindenütt a helyi lehetőségek figyelembevételével keressük az elfogadható és ésszerű megoldást. A miniszter egyetértett azzal a véleménnyel, hogy a közlekedés jelenlegi színvonalának tartásához, javításához valamelyest növelni kell az ágazat költségvetési részesedését. Természetesen az arányokat a hatodik, és az azt követő ötéves tervek kidolgozásánál határozzák meg. — A rakodógépek alkatrészellátása égető gond, s e berendezések javítása valóban megoldatlan. De őszintén meg kell mondani, hogy nem számíthatunk gyors megoldásra. Ezért részben profiltisztításra, részben más eszközökkel is kell törekedni a helyzet javítására. Az autópályák építésével kapcsolatban a válaszadó rámutatott : minden végső döntéshez nagyon nagy lelkiismeretesség és körültekintés kell. Az igények meglehetősen nagyok, a lehetőségek viszont jóval kisebbek, A vita bizonyította: erényeinket és fogyatékosságainkat együtt látjuk és közösen teszünk erőfeszítéseket a jobb megoldásokra. A véleménycserék sokszor nagyon szenvedélyesek, de nagyon elvszerűek voltak. Jellemezze a jövőben is ez az elvi magatartás a területi szervek és az ágazat együttműködését — hangsúlyozta a miniszter. Az országgyűlés a közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációk következtek. Felszólalt Schnitzler József (Hajdú m. 16. vk.), Gonda György, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke, Simon Er nőné (Somogy m. 11. vk.), Ábrahám Kálmán miniszter, Szabó József (Baranya m. 10. vk.) és Simon Pál nehézipari miniszter. Az interpelláló képviselők a miniszterek válaszát tudomásul vették. Az országgyűlés őszi ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. (MTI) Orosházára látogatott Barabás János, a KISZ KB titkára A KISZ orosházi városi és üveggyári bizottsága, valamint az ifjúsági ház vezetőségének meghívására október 27-én, tegnap Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titkára Orosházára látogatott. A vendéget délelőtt a KISZ városi bizottságán fogadta a város több vezetője, majd az üveggyárat kereste fel a KB-tit- kár. Itt Czina Sándor, a gyár igazgatója és Lovas Julianna, a gyár KISZ-bi- zottságának titkára tájékoztatta az ipari nagyüzem tevékenységéről, a fiatalok munkájáról, a KISZ-életről. Az országos múzeumi és műemléki hónap alkalmából tegnap, október 27-én délután 14 órai kezdettel Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban rendezték ankétot „Békés megye múzeumainak jelene és jövője” címmel. Dér László, a Békés megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd dr. Vass István igazgatóhelyettes beszélt a megyei múzeumok létrehozásának történetéről. Ezt követően Dér László a Békés megyei múzeumok utóbbi tíz évben végzett munkájáról : eredményeiről és gondjairól számolt be. Elmondta többek között, hogy a vizsgált időszakban háromszorosára emelkedett a múzeumokban dolgozók létszáma. A berendezések és szakmai felszerelések tekintetében már nem ilyen kedvező a helyzet. A beszélgetés után gyárlátogatás következett, majd az üveggyári lakótelepen KISZ- védnökséggel felépült új általános iskolát tekintette meg Barabás János. Délután az orosházi párt- székházba összehívott aktívaülés részvevői — alapszervezeti KISZ-titkárok, kultúr- felelősök, ifjúsági klubvezetők, propagandisták — előtt tartott előadást aktuális politikai kérdésekről, ifjúság- politikai témáról a KISZ KB titkára, majd válaszolt az aktívaülés részvevőinek kérdéseire. Dr. Köteles Lajos, a Békés megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának főmunkatársa elsősorban a helyi gyűjtemények lehetőségeiről számolt be. Végül dr. Palov József múzeumigazgató, a szarvasi Tessedik Múzeum múltjáról és jelenéről beszélt, kitért a múzeum fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekre is. A beszámolókat a jelenlevők hozzászólásai követték. Társadalmi ellenőrök tanácskozása Tegnap, pénteken délelőtt tanácskozást tartottak Békéscsabán, az SZMT- székházban a kereskedelmi társadalmi ellenőrök. Lipcsei Imre, az SZMT köz- gazdasági osztályának a vezetője üdvözölte a részvevőket, majd Vajda János, az SZMT közgazdasági bizottságának elnöke számolt be a II. negyedév vizsgálatairól. Elöljáróban elmondotta: 30 csoporttól érkezett be jelentés, amelyek tagjai 569 ellenőrzést tartottak. Az előző negyedévhez képest ez 170-nel kevesebb ugyan, de a hatékonyság emelkedett. Több mint 70 jegyzőkönyvet vettek fel a különböző szabálytalanságokról. Sajnos, meglehetősen sok az ismételt visszaélés. Legtöbbször a vendéglátóipari üzletekben fordultak meg az ellenőrök: kétszáznegyvennégyszer. Az élelmiszerboltokat 241, a vegyesiparcikk és ruházati egységeket 57, a kiskereskedőket pedig kilenc alkalommal ellenőrizték. Kiemelt feladat volt a tervben az áruellátás, ezen belül a zöldség, gyümölcs forgalmazásának a helyzete. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezdeti nehézségek után javult a választék. Az osztályba sorolással azonban néhány helyen gondok voltak. Megnézték a tanév kezdetén az iskolai tanszerek ellátását, amelyet jónak értékeltek. Hozzájárult ehhez a nyáron lebonyolított kedvezményes vásár. Megállapította az előadó, hogy ruházati szaküzletak ellenőrzésénél új módszerekre van szükség. Az idegenforgalmi helyek, strandok vizsgálatánál kiderült: az áruellátás megfelelő, ugyanakkor nem csökkent a súly- csonkítás, a többletszámolás. Az év hátralevő részében az alapellátás vizsgálatán kívül átfogó ellenőrzésre kerül sor a kereskedelmi felügyelőséggel, az SZMT nő- és ifjúsági bizottságával, a KÖJÁL-lal közösen a gyermekétkeztetésről. Október 27-én, tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Békés megyei titkárságán az elnökség megtárgyalta a ká- dermunlka helyzetét, valamint az egyes munkabizottságok tevékenységéről készült összefoglaló jelentést. Mint Ismeretes, a HNF V. ló az együttműködés a MESZÖV-vel N. A. Értékelték a népfront munkáját Barabás János üzemlátogatáson, az üveggyár vezetőinek társaságában Fotó: Gál Edu Unket megyénk múzeumairól Ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága Október 27-én Békéscsabán, az SZMT székházában tartotta ülését a KPVDSZ megyei bizottsága. Rákóczi Ferenc megyei titkár előterjesztésében többek között a' megyei tanács vb kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bizottsága több éves együttműködésének tapasztalatait vitatta meg. A három szerv között 1970-ben megkötött és időközben felújított együttműködési megállapodás jól szolgálta az ágazat kereskedelempolitikai célkitűzések valóra váltását. Ugyanakkor tervszerűen elősegítette a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulását, a kulturális-nevelő munka fejlődését. Fellendült a gazdasági munkát segítő szocialista munkaverseny, ezen belül a szocialista brigád- és újítómozgalom. Továbbá javultak a vásárlási körülmények, ezzel párhuzamosan az ágazati dolgozók munkafeltételei és szélesedett az üzemi demokrácia. Az eredmények mellett további erőfeszítést keQ tenni a periférikus területek, városszélek, falvak, kis települések napi fogyasztási cikkekkel történő jobb ellátásáért. Az együttműködésre épülő másik nagy igénynek, a tömegétkeztetés kulturáltabbá tételét hangsúlyozta a testület. Ilyen gond elsősorban is Békéscsabán tapasztalható. A munkavédelemben a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának fokozottabb ellenőrzése látszik szükségesnek a vállalatoknál és szövetkezeteknél. Ugyanakkor az, hogy együttműködés kapcsán jusson több idő a szociálpolitikai munka gyakoribb számbavételére, továbbá az üzemi demokrácia fejlesztését szolgáló helyes szemlélet meghonosítására, a közvetlen tapasztalatszerzés útján sorra kerülő fórumok megtartására, az újítómozgalom értékelésére, továbbfejlesztésére. Szó esett a kereskedelmi dolgozók 1979. évi jövedelem-szívonalának növeléséről, az egységek költségátalányáról, sőt a csúszópénzről, az áruvisszatartásról is. Balkus Imre kongresszusa állást foglalt abban, hogy 1972 végéig a megyékben meg kell alakítani a nemzetközi béke- és barátsági; a nő- és rétegpoli- tikai; a művelődés-; valamint a gazdaságpolitikai munkával összefüggő tennivalók végrehajtását segítő bizottságokat. E testületek tagjai — a megyei népfront- bizottségok felkérésére — a célok elérésében érdekelt szervek küldötteiből kerülték ki. Egy-egy munkabizottság elnöke — a művelődésit kivéve — egyben tagja lett a HNF elnökségének, és a titkári tisztet a népfront megyei bizottságának munkatársai töltik be. A gazdaság- politikai munkabizottság által létrehozott, és a kertbarátmozgalmat, valamint a környezetvédelmet segítő szervezet élén álló vezetők •viszont társadalmi munkában fejtik ki tevékenységüket. Az éves program- és tanácskozási terv alapján működő munkabizottságok az adott szakterületek legjobb ismerőit is felkérik előadások megtartására. A rendezvények sajátos vonása az, hogy a kötetlen létszámmal szervezett bizottsági üléseken a szakmai feladatokat mindig a mozgalmi tennivalókkal egyeztetve tárgyalják meg. A jelentés ezután részletesen kitért az egyes munkabizottságok feladatkörének ismertetésére és azoknak a széles körű kapcsolatoknak az elemzésére is, amelyeket az eredmények elérése végett a népfronttestületek más szervekkel közösen alakítottak W. _v_„
