Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-21 / 249. szám
EQ3HB23 1978. október 21., szombat Idős emberek a közlekedésben Az akció nemcsak egy hétig tart... Az idén — október 20— 26-a közötti időszakban — immár harmadik alkalommal rendezi meg az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács a helyi társadalmi és tömegszervezetekkel karöltve az „Idős emberek hete a közlekedésben” elnevezésű rendezvénysorozatát. A több napos akcióban részt vesznek a megyei, járási és a városi közlekedésbiztonsági tanácsok is, kiterjedt társadalmi akcióhálózatukkal igyekeznek segíteni, felvilágosítani az idősebb generációt. Az utóbbi két évtizedben ugrásszerűen megnőtt hazánkban a motorizáció, az utakon tízezrével robognak a személygépkocsik, a motor- kerékpárok, a tehergépkocsik ezrei szállítják az árut, s tovább hódított a népszerű tömegközlekedési eszköz, a kerékpár. A forgalommal sajnos nem nőtt arányosan a közlekedésben részt vevők szabályismerete. S úgymond a mai napig nem sikerült pótolni a lemaradást. Csak néhány számadat, a teljesség igénye nélkül. Az elmúlt évben hazánkban 20 ezer 121 közúti balesetből 2109-et okoztak a 60 éven felüliek, vagyis a balesetek 10,5 százalékát. A balesetek során megsérült 27 491 ember, s közülük 3561 volt 60 éven felüli. Az év első felében a 8524 balesetből 824- et okoztak az idősebbek. Mik is a leggyakoribb baleseti források? Az okokat vizsgálva elöljáróban megállapítható : az idős emberekre nem jellemző a gyorshajtás, vagy az előzési szabályok megszegése, mint baleseti ok. Legtöbb tragédia a szabálytalan kanyarodásból ered. A kanyarodás szabályos végrehajtása főként az idős kerékpárosoknál és a fogathajtóknál okoz gondot. A gyalogos áldozatok vigyázatlanul, hirtelen lépnek az úttestre, sok embert az álló jármű mögül kilépve ért baleset. S még valami: az idős emberek jóval kevesebb balesetet okoznak ittasan, mint más közlekedők. A szerencsétlenségeket elemezve az is megállapítható, hogy az idős emberek közlekedési magatartása nem rosszabb, mint a közlekedés más résztvevőié. Közlekedésbiztonsági helyzetük azonban — egyrészt az öregedéssel járó látási és hallási problémák, a reflexek megkopása, a mozgáskészség csökkenése, másrészt az előbbiek miatt szükséges, a többi közlekedőtől elvárható segítség és udvariasság gyakori hiánya miatt — rosszabb más korosztályokhoz viszonyítva. Az egy hétig tartó akció kettős célú. Az egyik szempont az idős emberek közlekedési felvilágosítása, ismereteinek bővítése. Másik célkitűzés az, hogy a közlekedés többi résztvevőjével a KBT megismertesse ezeket a problémákat, egyúttal segítségüket kérje a gondok megoldásához. Mindezekért a KBT-k aktivistái széles körű propagandamunkát fejtenek ki. Az idén a tv-ben bemutatott, s a felnőttek körében is sikert aratott „STOP! Közlekedj okosan!” rajzfilmsorozat mintájára az OKBT elkészítette a „STOP! Közlekedj óvatosan !” című film két epizódját. Ezekben a filmekben a cica a „nagymama” és a kutya a „nagypapa” a főszereplő. A közeljövőben mind a mozikban, mind a tv-ben láthatják a nézők. , A mostani akció hivatalosan egy hétig tart. A járművezetők és gyalogosok fegyelmezett, udvarias közlekedésével jó lenne ezt az akciót egész esztendőre kiterjeszteni, mert egész évben mindenki közlekedik. —szekeres— Ifjúsági klubvezetők alapképzése Békéscsabán A Megyei Művelődési Központ szervezésében egyhetes bentlakásos továbbképzésen vesznek részt Békés megye ifjúsági klubvezetői a békéscsabai KISZ- táborban. Az alapképzésben részt vevő 60 klubvezető közművelődési szakemberek irányításával ismerkedik a korszerűbb klubvezetés követelményeivel. Többek között közművelődési, művelődéspolitikai, szociológiai tárgyú előadásokat hallgatnak, ugyanakkor gyakorlati feladatok megoldásával ismerkednek a klubvezetők. Terveznek látogatást a megyei képzőművészek műhelyeibe, valamint — a könyvtári foglalkozások lehetőségeinek bemutatására — könyvtárba. Foglalkoznak ugyanakkor a szabad idő tartalmas kihasználásának módszertani kérdéseivel is. A továbbképzés egyik fő célja: a három évre szóló „A mi dolgunk” című ifjúsági klubpályázat ajánlásainak feldolgozása a klubok adottságainak figyelembevételével. Hovember: fogászati húnap Változatos MENCS-programok Értekezletek vöröskeresztes titkároknak A már kialakult hagyományokhoz híven a Békés megyei Egészségnevelési Csoport az idén is megszervezi a fogászati és testápolási hónapot, amely november 1-én kezdődik. A programot és a szervezési teendőket egy operatív bizottsági értekezleten beszélték meg az érdekeltek október 20-án, tegnap délelőtt Békéscsabán. Ezen részt vettek vezető fogászok, asszisztensek, egészségügyi dolgozók. A tanácskozáson dr. König János, a MENCS vezetője adott tájékoztatót a programról. Egyébként forgatókönyv készült az úttörő- csapatok vetélkedőjéről, annak megszervezéséről, amit minden iskolának megküldenek. A MENCS programja szerint a hagyományos vetélkedőn kívül — amely november 1-től 18-ig tart — gok érdekes előadás, filmvetítés, kiállítás várja majd az érdeklődőket. Többek között például Békéscsabán az általános iskolások részére a Brigád és a Terv moziban, valamint . Mezőmegyeren filmnapot tartanak, ezenkívül városi döntő vetélkedőt is rendeznek az ifjúsági és úttörőházban. Ez idő alatt ugyanitt fogászati és testápolási cikkekből kiállítást is rendeznek. Újdonság, hogy a Jókai Színház előadásán is részt vesznek mindazok, akik a fogászati hónap alatt jó eredményeket értek el. A belépőjegy árát a MENCS fedezi, az iskolák kapják meg a jegyeket, a legjobb pajtások vehetnek részt ezen. Érdekesség, hogy a színházi előadás alkalmával kerül sor a fogászati és testápolási hónap értékelésére, itt adják át a jutalmakat. A megrendezésre kerülő vetélkedők során bizonyára örülni fognak a gyerekek az Országos Egészségnevelési Intézet rajzos, verses képeinek, melyeket ’ a gyerekek között osztanak szét. Ezenkívül a szülők részére is lesznek előadások és plakátokkal, egyéb propagandaanyaggal hívják fel a figyelmet a fogászati és testnevelési hónap rendezvényeire. A Vöröskereszt békéscsabai városi vezetősége a város és a város környéki községek Vöröskeresztalapszervezeteinek titkárai részére területi, illetve szakmánkénti megoszlásban munkaértekezleteket tart. Október 20-án Mezőberény- ben volt, október 24-én Békéscsabán, az AEB-klubban a nagyüzemek, október 25- én pedig a szövetkezeti és a kerületi Vöröskereszt-titAz elmúlt években nagy gondot jelentett Okány községben a nem megfelelő vízellátás. A meglevő hat fúrott kút már nem tudta kielégíteni a lakosság vízigényét. Ebben az évben kezdték meg egy újabb kút fúrását, és a közeli napokban adták át a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakemberei az elkészült hetedik vízkárok számára tartanak értekezletet. Értékelik az ez évben végzett vöröskeresztes munkát, megbeszélik a tapasztalatokat, és meghatározzák az év hátralevő időszakában előttük álló tennivalókat. Foglalkoznak a szervezeti élet időszerű kérdéseivel, valamint a határozatok végrehajtásával kapcsolatos ez évi és távlati feladatokkal is. forrást. Ezzel lehetővé válik a községben a vízhálózat bővítése. Jelenleg két utcában szervezik a víztársulást, melynek keretében a lakóházakhoz elvezetik a jó minőségű artézi vizet. A községnek az új kút egymillió 800 ezer forintjába került. A jó minőségű vizet 650 méter mélységben találták, s a kút percenként 410 liter, 34 fokos ivóvizet ad. ílj kút Okányban Tévéajánlatunk n SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1978. október 20-án: Trabant Hycomat 7498 Trabant Limousin (Bp.) 15050 Trabant Limousin (Győr) 6599 Trabant Special (Bp.) 22273 Trabant Special (Győr) 14049 Trabant Combi (Bp.) 3650 Trabant Combi (Győr) 1063 Wartburg de Luxe 12164 Wartburg Limousin 10894 Wartburg de Luxe tolótetős 4021 Wartburg Limousin tolótetős 2546 Wartburg Tourist 3839 Skoda 105—S (Bp.) 668 Skoda 105—S (Debrecen) 140 Skoda 105—S (Győr) 222 Skoda 120 (Bp.) 3612 Skoda 120 (Debrecen) 1433 Skoda 120 (Győr) 1484 Zsiguli 2101 (Bp.) 96911 Zsiguli 2101 (Debrecen) 47620 Zsiguli 21011 (Bp.) 10661 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6253 Zsiguli 2103 18825 Zsiguli Combi 12457 Polski Fiat 126 13248 Dacia 10778 Polski Fiat 1500 13768 Zaporozsec 27126 Moszkvics 2140 3257 Megyei közúti információ Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban le- •vő szabályozások, munkák: A 44. sz. főút békéscsabai átkelési szakaszán levő Szarvasi úti felüljárón javítási munkálatok miatt félpályás útelzárás lesz október 22-én 9—13 óra között. Kérjük a közlekedőket, kerüljék el a felüljárót, és a Sziklai Sándor u.—Kolozsvári u. —Madách u.—Orosházi u.— Temető sor—Szabolcs u. útvonalat vegyék igénybe. A 44. sz. főút szarvasi átkelési szakaszán a vízelnyelő aknák nincsenek az új aszfaltszőnyeg szintjéig megemelve. Minden aknán pirosfehér sávos oszlop van elhelyezve, ennek ellenére fokozott figyelemmel kell az útszakaszon közlekedni. Október 21-én 16.15 órakor sugározza a Magyar Televízió a szegedi körzeti stúdió „Parasztlevelek” című dokumentumfilmjét. A „Parasztlevelek” az első világháború folyamán a frontharcosoktól érkezett, vagy a hazulról hozzájuk küldött levelek tükrében kívánja érzékeltetni a kornak társadalmi és emberi feszültségeit, a békevágyat, az őszirózsás forradalomhoz vezető utat. A műsor szerzője: Réz Mária, szerkesztői: Fülöp János, Golovics Lajos és Nyolczas Erzsébet. Gazdaságunk gondjai □ mikor 1976-ban megkezdődött az V. ötéves terv, két fő célkitűzése volt: az egyik, hogy a nemzetgazdaság dinamikusan növekedjen, a másik, hogy az egyensúly helyreálljon és stabilizálódjon. Ehhez a két célhoz egy alapvető eszköz állt rendelkezésünkre: a hatékonyság növelése. A tervciklus helyzetekor úgy tűnt, végrehajthatók a célkitűzések. Ehhez a becsléshez az alapot a külső tényezők prognosztizálása, előrevetítése szolgáltatta. Ezek szerint az olajválság miatt bekövetkezett árrobbanás hatása mérséklődik és némi cserearány-javulás következik majd. A fontos árucikkek beszerzése nehéz lesz ugyan, de a helyzet nem romlik az 1976-oshoz képest. E külső feltételek mellett természetesen figyelembe vették a tervezők a belső tényezőket is. Itt a legfontosabb kiindulási alapok azok voltak, melyek szerint fi munkaerő létszáma csak alig kimutathatóan növekszik, csökken a felhalmozás üteme, nő a- termelés eszközigényessége, és végül — de talán elsősorban — sikeresen végrehajtjuk az iparban a termékszerkezetváltást. Ezek voltak tehát az V. ötéves terv készítésekor a legfontosabb kiindulási adatok. Most, amikor már csaknem három év telt el a tervciklusból, őszintén meg kell mondanunk, hogy gazdasági helyzetünk nem úgy alakul, ahogy 1976-ban elképzeltük. Ennek legfőbb oka talán, hogy nem valósult meg a tervezett dinamika. Mégpedig azért nem, mert nem következtek be azok a folyamatok, melyekre az V. ötéves terv épült. Tovább romlott a cserearány és keveset javult az ipari termelés hatékonysága. Nem sikerült a belső felhalmozás ütemét tartani, lé- nyegsen többet ruháztunk be, mint amennyit a terv előírt. Ez viszont azzal a következménnyel járt, hogy — kapacitáshiányok miatt — jelentősen megnőtt a befejezetlen beruházások állománya, és ez hatalmas tehertétel a népgazdaságra. Importstruktúránk sem az elképezléseknek megfelelően alakult. A tőkés import a várakozással ellentétben növekedett, az export viszont nem nőtt annyira, mint ahogy kellett volna. Ezzel ellentétes folyamat játszódott le a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünkben, ahol az export haladta meg a tervezettet és az import alakult a várakozás alatt. Mindez odavezetett, hogy jelentős mennyiségű tőkés deviza áramlott ki az országból és ezek pótlására hiteleket kellett felvenni. Ez a hitelfelvétel azonban nem folytatható korlátlanul, mert egy idő után az export jövedelme arra megy el, hogy az esetleges törlesztő részleteket és kamatokat fizessük. Devizális nehézségeinkért nem kis részben a megfontolatlan készletgazdálkodás a felelős. A valóban meglevő beszerzési nehézségek arra ösztönözték a vállalatokat, hogy jelentős túlvá- sárlásokkal biztosítsák működésük biztonságos feltételeit. Ez a vállalat szempontjából esetleg célszerű lehet, de a népgazdaság számára súlyos tehertétel, nagy mennyiségű erőforrás, tartós és haszontalan lekötését jelenti. Ezek a fentebb említett problémák gazdaságunk belső gondjai, túlnyomó többségéért mi magunk vagyunk felelősek. Hozzájárult azonban ehhez olyan külső tényező is, mely kívülről hatott károsan a népgazdaságra. A világpiaci árváltozások például nem olyanok voltak, mint amilyenekkel az V. ötéves terv számolt. Emiatt nem tudtuk elérni a tervezett cserearány-javulást, és ez — a megnövekedett import miatt — fokozottan károsította a népgazdaságot. Ez azonban semmiképpen sem tekinthető döntő jelentőségűnek, a fő bajokat határainkon belül kell keresni. A szakemberek ma már egyetértenek abban, hogy a terv teljesítését részben jelenlegi gazdaságirányítási gyakorlatunk akadályozza. Emiatt nem sikerül teljes mértékben végrehajtani a termékszerkezet-váltást, nem tudtuk megszüntetni a gazdaságtalan tevékenységet. Mindez azért következhetett be, mert a terv- és szabályozórendszer alól túl sokan kaptak valamilyen okból felmentést, kivételezést. Számtalanszor előfordult, hogy a gazdaságtalan tevékenységet különböző preferenciákkal, állami támogatással leplezték. Volt oyan is, hogy a gazdaságtalan kisüzem elvileg ugyan megszűnt, oly módon, hogy beolvadt egy nagyvállalatba. A gyakorlatban azonban semmi sem változott, csak éppen a nagyvállalat eredményes tevékenysége elfedte a korszerűtlen kisüzem alacsony hatékonyságú munkáját. Nem sikerült eddig megvalósítani, hogy az átlagosnál jobb vállalatokat jobban támogassuk. Egy tanulmány szerint a vállalati gazdálkodás eredményessége jelenleg csak 20 százalékban függ magától a vállalattól, 80 százalékban eleve meghatározza a szabályozórendszer. Ez azzal a hátránnyal jár, hogy nem tud létrejönni a differenciálódás a jó és a rossz vállalatok között. Elvileg ugyan ma is megvan a lehetősége annak, hogy felszámolják azokat a vállalatokat, melyek gazdaságtalan, vagy éppen ráfizetéses tevékenységet folytatnak, a gyakorlatban azonban — konkrét jogi szabályozás hiányában nerhigen került sor ilyesmire. Jelenlegi szabályozórendszerünk nem ösztönöz eléggé a gazdaságos export-, importtevékenységre sem. A támogatási rendszer olyan, hogy. érdekeltté teszi a vállalatokat a gazdaságtalan tőkés exportban is, nem ösztönöz viszont arra, hogy importcikkeket a KGST-országokban szerezzenek be. A szövevényes támogatási rendszer gyakran hoz létre olyan eseteket, hogy a vállalatok a beszerzési árnál lényegesen olcsóbban juthatnak hozzá a tőkés importcikkekhez, így semmi sem ösztönzi őket a takarékos készletgazdálkodásra. Másik probléma, hogy gyakran exportálunk nyersanyagokat, vagy félkésztermékeket készáru helyett, mert a gyártó vállalatok csoportérdekeinek ez így kedvezőbb. Szólni kell egy ma még nagyon fontos mutatóról, mely a közgazdászok döntő többsége szerint komoly mértékben felelős gazdasági gondjainkért. Ez pedig az úgynevezett láncindexes bázismutató, mely a vállalatok tevékenységét mindig az előbbi évihez képest méri. Ez arra vezet, hogy a vállalatok nem érdekeltek a hirtelen, gyors növekedésben, mert ezzel későbbi hatékony gazdálkodásukat sodornák veszélybe. De nem ösztönöz a költségcsökkentésre és a takarékos gazdálkodásra sem, mert akkor mindez a termelés érték- csökkenését és így — a jelenlegi szemlélet szerint a vállalat tevékenységének romlását jelenti. n éleményünk szerint — a részletkérdések érintése nélkül — a fentiek most a magyar gazdasági élet legfontosabb gondjai. Így összefoglalva a kép talán túl sötétnek tűnik, de úgy véljük, jelen helyzetünkben nincs értelme a szépítgetésnek. Gondjaink vannak, de nem megoldha- tatlanok. Ahhoz azonban, hogy a siker reményében vehessük fel velük a küzdelmet, nélkülözhetetlen a tisztánlátás. Lónyai László
