Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-03 / 233. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG H MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNÓCS LOPJA 1978. OKTÓBER 3., KEDD Ara: 80 ÍUlér XXXIII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Iránytű a mezőgazdaságnak Békés megye gazdasági életében vitán felül az élelmiszertermelés foglalja el a vezető helyet. Nincs hát abban semmi meglepő, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottságának október 1-én, vasárnap közzétett határozata így fogalmaz: a mező- gazdaság és élelmiszeripar hatékonyságának, a termékek minőségének javítása mellett továbbra is fenn kell tartanunk a két ágazat országos átlagot meghaladó növekedési ütemét. Az előbbi idézet egyben a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének Békés megyei feladatairól hozott határozat kulcsmondata is — ebben fogalmazza meg legátfogóbban azt a célt, amelyet első lépésben az ötödik, majd továbblépve a hatodik ötéves terv végéig élelmiszergazdaságunknak el kell érnie. A megyei pártbizottság határozata természetesen a főirány kijelölése mellett részleteiben is taglalja mindazokat a teendőket, amelyek megoldása nélkül mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk aligha tehetne eleget a vele szemben támasztott követelményeknek. A mezőgazdaság ágazatai ugyanúgy iránytűként alkalmazhatják ezt a határozatot, mint az élelmiszer- ipari ágazatok, vagy az élelmiszergazdaság beruházásait irányítók és kivitelezők. A már általánosan is ismert eszköz- és követelményrendszer mellett a határozat lényegében ragadja meg azokat a sajátos és egyedi feladatokat, amelyek Békés megye mezőgazdaságát és élelmiszer- iparát országos jelentőségűvé emelik. Ezeknek köréből első helyen emelhetjük ki a ser- tétesnyésztés fejlesztésének követelményét, a megnövekedett vágókapacitással összhangban. Az, hogy a megyének 1985-re 1 millió vágósertést kell produkálnia, önmagában is érzékelteti élelmiszergazdaságunk súlyát. Az ehhez társuló baromfiágazati termelésnövelés, illetve a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztése pedig már alapot teremt ahhoz, hogy mező- gazdaságunkban az állat- tenyésztés váljon a döntő súlyú ágazattá, s ezzel a termelés újabb minőségi szakaszába lépjen. A határozat egészén egyébként éppen ez a mondanivaló vonul végig, hogy tudniillik a gazdaságos termelés, a minőségi követelmények mindenekfelett jutnak elsőbbséghez a hatodik ötéves tervidőszak végéig. Ezt kell szolgálniuk a hozamnövelő, a munkaerőhelyettesítő fejlesztéseknek, a feldolgozóipari beruházásoknak, a kutatómunkának, ehhez kell lehetőséget teremteni a személyi feltételek alakításával és a gazdasági együttműködések mélyítésével, bővítésével. összegezve: a párt Békés megyei bizottságának határozata éppen komplexitásával válhat a mezőgazdaság és élelmiszeripar iránytűjévé hosszú távon is. Kőváry E. Péter Nemzetközi tanácskozás az agYkutatásról A kutatóknak először a 60-as években sikerült izolálniuk az agy állományából az endorfinokat, amelyek — az eddigi tapasztalatok szerint — a szervezet saját, természetes fájdalomcsillapító anyagai. A felfedezés világszerte nagy érdeklődést váltott ki, az agy anatómiája ugyanis régóta jól ismert, működésének pontos feltérképezésében azonban még jelentős feladatok várnak a tudományra. Az endorfinok összetételének, hatásának tanulmányozásáról számolnak be a kutatók azon a tanácskozáson, amely tegnap kezdődött meg a SOTE-n, Budapesten. A konferencián — amelyet Szentágothai János, az MTA elnöke nyitott meg — a magyar kutatók mellett kilenc ország, köztük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok szakemberei: gyógyszerészek, kémikusok, orvosok vesznék részt. A bevezető előadást dr. C. H. Li professzor, a San Fran- ciscó-i Kalifornia Egyetem hormonkutató laboratóriumának vezetője tartotta. Hazaérkezett a magyar munkásör- delegácié Hazaérkezett Berlinből a munkásőrség küldöttsége, amely — Papp Árpád országos parancsnok vezetésével — részt vett az NDK munkásőrsége megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A Német Szocialista Egységpárt meghívottaként az NDK-ban járt delegáció részt vett a jubileum tiszteletére tartott ünnepi díszszemlén, s meglátogatta az NDK munkásőrségének, Emst Thálmannról elnevezett továbbképző iskoláját. Gyula határőrváros lett Az elmúlt hét végén szinte az egész országban zuhogott az eső. Ez alól egyedül Gyula volt a kivétel. Így az időjárás nem zavarta azt a kétnapos ünnepség- sorozatot, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy Gyula felvette a Határőrváros megtisztelő címet. A program szombaton délután a sporttelepen kezdődött. A szép számban megjelenteket a budapesti helyőrség fúvós zenekara köszöntötte pattogó ritmu- ■ sú zeneszámokkal. Az MHSZ gyulai repülőmodellező klub látványos bemutatót tartott, majd az Európa sok országát megjárt gyulai Körös táncegyüttes adott elő sok tapsot kiváltó műsort. Ugyancsak nagy sikert aratott a határőrség szentesi lovasiskolájának !j bemutatója. A délutáni órákban az Erkel Művelődési Központ és Ifjúsági Házban tartották még a fegyveres erők ünnepségét, amelyen megnyitót Nádházi András mondott, a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében, majd a fegyveres erők tagjait B. Nagy Gyula, a párt járási bizottságának munkatársa köszöntötte. Ezt követően a művelődési központ előterében dr. Ábel László vezérőrnagy, a határőrség országos parancsnokának helyettese nyitotta meg a határőrség történetét bemutató tablókiállítást. Este a budapesti helyőrség zenekara adott hangversenyt. Másnap, vasárnap délelőtt a Lenin-szobornál folytatódott az ünnepség. A díszelnökségben ott volt Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a párt megyei első titkára, Tóth Imre vezérőrnagy, a határőrség országos parancsnoka. A térségen felsorakozott a díszegység, a határőrség, a munkásőrség, a rendőrség. Megnyitót dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke mondott, majd felkérte Tóth Imre vezérőrnagyot ünnepi beszédének megtartására. „Tisztelt ünnepi gyűlés, kedves Elvtársnők, Elvtársak ! Szeretett városuk, Gyula felszabadulásának 34. évfordulóján és a Határőrváros cím adományozása alkalmából a BM határőrség országos parancsnoksága, az MSZMP határőrségi bizottsága nevében meleg szeretettel és tisztelettel köszöntőm Gyula város szorgalmas dolgozóit, a megyei és a helyi párt-, állami és társadalmi szervek vezetőit, az orosházi határőrkerület személyi állományát, ünnepségünk valamennyi résztvevőjét. A mai ünnep jelentőségét fokozza, hogy Gyula, mint e nemes mozgalom folytatója, hazánkban elsőként veszi fel a Határőrváros címet. Éppen ezért nagy örömmel teszek eleget annak a megtisztelő kötelességemnek, hogy ezen az ünnepi gyűlésen átnyújtsam a város vezetőinek a Határőrváros cím felvételéről szóló oklevele't.” Beszéde további részében szólt a fegyveres erők napjának jelentőségéről, az 1848—49-es szabadság- harc és az 1919-es Tanács- köztársaság fegyveres harcáról, a mostani fegyveres erők dicsőséges elődeiről. A határőrség tevékenységéről elmondotta, hogy a lakosság szereti határőr fiait, büszke rájuk, és áldozatkészen segíti munkájukat. Hazafias kötelességének tartja a határ őrizetében való aktív részvételét, a határrend betartását. Megemlékezett arról, hogy a város dolgozóinak és a határőrségnek már hagyományai vannak, amit bizonyít, hogy a gyulavári kerület már három évvel ezelőtt kiérdemelte a Határőrközség címet, továbbá az, hogy a város területén több önkéntes határőrcsoport működik eredményesen. Ezt követően nagy taps közepette átadta az emléklapöt — ami a megtisztelő cím odaítélését bizonyította — dr. Marsi Gyulának, az MSZMP városi bizottsága első titkárának. Ebből az alkalomból többen kaptak magas kitüntetést. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Ku- bicza Béla, az ezüstöt Moldo- ván János, a bronzot Varga Károly kapta. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát Zsótér József, ezüst fokozatát Molnár János vette át. Rajtuk kívül tízen kaptak Kiváló Határőr kitüntető jelvényt. A kitüntetések és az emléklap átadása után négyezer galamb repült a magasba, hogy elvigye a hírt: Gyula határőrváros lett. Sok gondot okoz mezőgazdaságunknak a csapadékos, nedves talajok megművelése. Nem csoda, hogy szükség van vasárnapi műszakokkal gyorsítani a munkákat. Erről szól riportunk az 5. oldalon Fotó: Veress Erzsi Bezárta kapuit az őszi BNV Vasárnap este a Rákóczi induló hangjai után négy nyelven búcsúzott az utolsó látogatóktól, a kiállítóktól a vásár rendezősége, bezárta kapuit az 1978. évi őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A tíz nap tapasztalatait összegezve Hamvai Istvánná, a BNV igazgatója elmondotta, hogy mind a kiállítók, mind a látogatók véleménye szerint hasznos volt a további szakosítás, a korábbi árucsoportok megduplázása, amellyel áttekinthetőbbé vált az egész bemutató. Egyedül az idegenforgalom és turizmus témát nem tudták úgy megszervezni, ahogy szerették volna. Ezért a Belkereskedelmi Minisztériummal közösen már most megkezdték a szervezést, hogy jövőre összefogottabban, a követelményeknek megfelelően egy helyre kerülhessen a hazai és a külföldi országok utazási, idegenforgalmi kínálata is. Az idei őszi BNV szervezettebb, rendezettebb volt a korábbiaknál, javult fogadási készsége, kulturáltabb körülményeket, környezetet biztosított a kiállítóknak és a látogatóknak egyaránt. A kapuk bezárása után azonnal megkezdődött a kiállítás bontása, különösen az A pavilonbelieknek kell igyekezniük, hiszen három hét múlva ott már újabb bemutató, a BUDATRANS- PACK nemzetközi anyag- mozgatási és csomagolási, valamint Trade Mark nemzetközi védjegykiállítás várja a szakembereket, a közönséget. II falusi áruellátásról tárgyalt az BFÉSZ-ek Országos Tanácsa Községekben él az ország lakosságának 49 százaléka. Kiskereskedelmi és vendéglátóipari ellátásukról a települések zömében az ÁFÉSZ- ek mintegy 15 000 boltja, illetve vendéglátóipari egysége gondoskodik. A falusi áruellátásról, a hálózat korszerűsítéséről tegnapi ülésén tárgyalt a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. A tanácsülés munkájában részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Sághy Vilmos belkereskedelmi • miniszter is. A továbbfejlődés útját az országos tanács abban látja, hogy folytatni kell az egy- kétszemélyes boltok átalakítását korszerű ABC-jellegű, illetve élelmiszer-szaküzlet- té. Ugyanakkor tovább kell korszerűsíteni a kereskedelmi munka szervezését és a meglevő üzletek technikai felszerelését. Bajcsy-Zsilinszky politikai könyvhetek Szarvason Évek óta megrendezik Szarvason, a város szülöttéről, Bajcsy-Zsilinszky Endréről elnevezett politikai könyvheteket. A mostani, hetedik rendezvénysorozat hétfőn kezdődött a város ipari, mezőgazdasági üzemeiben, valamint művelődési és tanintézeteiben. Az egykori polgári, majd antifasiszta politikus nevét viselő könyvhetek egy hónapig tartanak, melyek során az intézményekben külön- külön rendeznek politikai vitaankétokat, történelmet felidéző ismeretterjesztő előadásokat, 18 üzemben pedig könyvvásárokat, melyeknek polcaira és pultjaira mintegy 4 ezer kötetet biztosított a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége. A központi megnyitó nélküli eseménysorozat kapcsán az iskolákban történelmi órák keretében ismerkednek a diákok a fasizmus és háborúellenes politikus életével, akit 1944-ben, 58 éves korában, Sopronkőhidán a fasiszták kivégeztek. Tóth Imre vezérőrnagy mondott ünnepi beszédet Fotó: Béla Ottó
