Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

1918. október 20., péntek o Október 21—22. Kommunista műszak a Volánnál Kommunista műszak. Ez a két szó csak akkor válik valósággá, akkor lesz meg­fogható, ha teszünk érte, ha munkánkkal bizonyítunk. Megyénk egyik legnagyobb vállalatánál, a Volán 8-asnál október 21—22-ét jelölték ki kommunista műszaknak. A vállalat igazgatója, Ván­dor Pál tájékoztatott arról, hogy milyen eredményeket várnak ettől a két naptól. — Október 21—22-én kö­zel 600 tehergépkocsi, 200 pótkocsi és 40 rakodógép áll a fuvaroztatók rendelkezé­sére. Az előzetes tervek és felmérések szerint az őszi idényben zsúfolódnak a tennivalók, hiszen a mező- gazdasági termények szinte egyszerre érnek és ez a köz­lekedésre nagy feladatokat ró. Ezért összehangolt, egyeztetett munkára van szükség társvállalatainkkal. Nemcsak a mezőgazdasági betakarítással, hanem az el­maradt építkezésekkel is problémák voltak. Így nőtt a feszültség, s a gépek ész­szerű elosztására volt szük­ség ahhoz, hogy probléma- mentesen dolgozhassanak. Sikerült ezt olyan jól megoldani, hogy további igényeket is ki tudunk elé­gíteni, akkor, ha ezt időben jelzik a fuvaroztatók. Le­hetőségük van erre, hiszen a szolgálati helyeken a me­gye minden területén fel­világosítással állnak a fu­varoztatók rendelkezésére. A kétnapos kommunista műszak célja: enyhíteni a már felsorolt őszi forgalmi feszültséget. A fuvaroztatók bizonyá­ra kihasználják e két nap lehetőségeit, jelzik igényei­ket és gondoskodnak meg­felelő átvevőkről. Ne csak egy-két fordulóra vegyék igénybe a szolgáltatásokat, hanem lehetőség szerint egész nap foglalkoztassák a gépkocsikat, ha kell 24 órán át, hogy szállítmánya­ik, áruik a megfelelő helyre kerüljenek. Fontos feladataink: fo­lyamatosan biztosítjuk a vasúti fel- és elfuvarozást, mintegy 50 tehergépkocsink útépítéshez követ szállít, a lökösházi, az ártándi és a Budapest környéki bányák­ból sódert és bányakavicsot hordunk, a mezőgazdaságnak Pétről mintegy 55 kocsival műtrágyát szállítunk, a cu- korépa-fuvarozásban sze­retnénk az összes szabad ka­pacitást foglalkoztatni. A kommunista műszakon vállalatunk valamennyi dol­gozója, mintegy 3200 fő részt vesz. A jogosítvánnyal ren­delkezők tehergépkocsira ülnek, a KISZ-fiatalok, al­kalmazotti dolgozóink el­sősorban a vasúti rakodás­ban tevékenykednek. Má­sik csoport a vállalat kör­nyékét hozza rendbe, egy­úttal csatlakozva ezzel a Hazafias Népfront kezde­ményezéséhez, miszerint ok­tóber 26—27-én tisztasági napokat rendez Békéscsa­bán. Több brigád jelentke­zett arra is, hogy a szana- zugi üdülőnket rendbe hoz­zák. Dolgozóink a kom­munista műszak bérét a sza- nazugi üdülő fejlesztésére ajánlQtták fel. B. V. Nagyberuházás után... Tejfölös pohártól a precíziós öntésig A KGST-szakosodás alap­ján hőre lágyuló műanyag­feldolgozó gépeket gyártanak évek óta az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet­ben. Az elmúlt ötéves terv­időszakban termelésük a dpulájára növekedett, a nye­reségük 50 százalékkal, a dolgozók bére pedig 23 szá­zalékkal emelkedett. Azon­ban ahhoz, hogy ezeket a szép eredményeket felmutat­hassák, s meg is tarthassák, nagyon sokat kellett tenniük az V. ötéves terv folyamán is. Ezek közül az egyik az a 35 millió' forintos beruházás, amely alapján egy 800 négy­zetméteres, új műhelysort és szociális épületet hoznak tető alá. Ezek üzembe helye­zése jobbára az idén tör­tént meg. A csaknem 300 fős öltöző- és mosdó kultu­rált munkahelyi körülmé­nyeket teremt. Az első ne­gyedév folyamán adták át a festőműhelyt, s elkészülte után a villanyszerelő, illetve a szerszámkészítő műhelyt. Mindezeket jobbára banki hitelből, KlSZÖV-támoga- tással és saját fejlesztési / ' alapjukból valósították meg. Azonban a beruházásra szánt összeg nagyobb részéből — 24 millió forintért — gépe­ket vásároltak. Nos, ezek után nézzük meg, mivel is foglalkoznak az új műhelyekben? Az egyik legjelentősebb tevé­kenységük a gépgyártás, amely az összkapacitásuk 43 százalékát köti le. Ez a KGST-programhoz tartozik. A hőre lágyuló műanyagfel­dolgozó gépek — amelyek vázszerkezetét kooperációban a Medgyesegyházi Vas-, és Faipari Szövetkezet készíti — ők dolgozzák fel készter­mékké, azaz az összeszere­lést, csomagolást végzik. E termékeik több mint 90 szá­zaléka a szocialista piacra kerül, amelynek fele a Szovjetunióba irányul. A belföld mindössze termékeik 2—3 százalékát veszi föl, fő­leg a hűtőgépipar, építőipar, s ugyanakkor 60—65 millió forint értékben Jugoszláviá­ba is szállítanak e gépsoraik­ból. Egyébként itt érdemes megjegyezni, hogy a szövet­kezet immár 10 éve expor­tálja a különböző termékeit. Tevékenységük 32 százalé­kát a műanyagtermékek gyártása teszi ki. A több­nyire saját maguk alkotta gépekkel, különböző mű­anyag poharakat, tejfeles- és zsírtégelyeket gyártanak. A tejfölöspoharakkal a környe­ző megyéket és Békés me­gyét látják el, zsírostégelyed- ket azonban az ország min­den pontján használják. Ebbéli tevékenységük után évente 40 millió forintot in­kasszálhatnak. Zsírostége­lyek gyártását a gádorosi üzemükben végzik. E hónapban helyezik üzembe azt az új tejfölös- flakont gyártó gépet, amelynek teljesítménye a korábbinak négy-ötszörösét is eléri. Azaz, míg megelő­zően 50 darabot szedhették le a gépről, addig az új automata 200—250-et gyárt óránként. Jelentős árbevételhez jut­tatja a szövetkezetei az ön­tödéjük is. Évente 2—3 mil­lió darab különböző formájú precíziós öntvényt gyártanak. Ha ezek súlyát összeadjuk: j 150 tonnát tesz ki. Főleg a szövetkezeti ipar részére, de egyéb állami ipari vállalat­nak is öntenek. Ez tevé­kenységük 16 százalékát ké­pezd. Legkisebb műhelyük az, amelyikben csőszegecs-nyo- mógombokat készítenek a bőr- és díszműipar részére. A rézből és egyéb fémből készült patentgombjaikat is szívesen vásárolják.-jp­A műanyag flakonok gyártásához saját gépsorral állítják elő a fóliát a granulátumból Fotó: Veress Erzsi Paradicsom helyett szilva Mi kerül a konzervdobozba? Évente eltűnik egy gyár — jegyezte meg találóan a kon­zervipar egyik vezető szak­embere, amikor ismertté vált, hogy a 11 gyárból egyetlen év alatt csaknem kétezer dolgozó vándorolt el más szakmákba, s így 23 ezerről 21 ezerre csökkent az ipar­ban foglalkoztatottak száma, miközben a termelés dinami­kusan fejlődött. Más ellent­mondást is felfedezünk, per­sze ha az idei feldolgozási szezont vizsgáljuk. A rossz időjárás miatt zöldségfélék­ből, elsősorban paprikából és paradicsomból a termés meg sem közelítette az elmúlt év rekordját. A gyárakba ér­kezett kisebb mennyiségű nyersanyag ellenére is fenn­maradtak azonban a munka­erőgondok. PA Vi> A konzervipar általános jellemzői alól bizonyos szem­pontból kivételnek tekint­hetjük a Békéscsabai Kon­zervgyárat, hiszen itt az el­múlt években, ha kis mér­tékben is, de nőtt a foglal­koztatottak száma. Űjabb munkaerőre elsősorban a tésztaüzem beruházását kö­vetően volt szükség. De je­lenleg a konzervgyár állo­tudtunk munkát adni — ma­gyarázza Ancsin György fő­könyvelő. ÄT> Erre egyébként az előbb már említett okok miatt volt szükség. Vagyis a munkaigé­nyesebb termékekből lénye­gesen többet állítottak elő, mint amennyit terveztek. Szilvából a vártnál 160, őszi­barackból 30 vagonnal töb­bet dolgoztak fel. Nőtt a termelés zakusZkából és ve­gyes befőttből. Ezekhez a munkákhoz szám szerint na­gyobb mennyiségű munka­erőre volt szükség. A kon­zervgyárban tehát a veszte­séget a lehetőségek kihasz­nálásával igyekeznek pótolni, vagy ha ez teljes egészében nem is sikerülhet, mérsékel­ni. Ehhez megfelelő számú munkaerőt sikerült mozgósí­tani. Hogyan? A választ a kon­zervgyár főkönyvelője fo­galmazza meg: — Állandó dolgozóinkat a bérek rendezésével akartuk megtartani. A gyár munkás­állományú dolgozóinak bé­rét március 1-től 8,8 száza­lékkal emeltük. Ennek je­lentős részét a „mostoha” körülmények között dolgozók kapták. Ugyancsak a gyár­Diákok munka közben a konzervgyárban. Részvételük a feldolgozásban nélkülözhetetlen Fotó: Veress Erzsi hoz kötődést segítette elő, hogy az elmúlt év végén 30 napos nyereséget fizettünk. Ezzel sem oldódott meg azonban minden gondunk. Hiszen a csúcsidőszakokban már nem tudnánk létezni a több száz fős külső munka­erő nélkül. A szervezett külső foglal­koztatás egyik biztosítéka a termelőszövetkezetekkel kö­tött megállapodás, amelynek értelmében az őszi, téli és tavaszi hónapokban a kon­zervgyár munkát ad a szö­vetkezetek — elsősorban női — dolgozóinak." így többek közt Méhkerékről 38-an, az eleki Lenin Tsz-ből ötéves megállapodás alapján 1978- tól 40-en járnak át a kon­zervgyárba dolgozni. A tsz- ekkel kötött hosszabb távú megállapodás hasznos, hi­szen a több éven át gyárban dolgozók gyakorlatot szerez­nek, így azután bonyolultabb feladatok elvégzésére is fel­kérhetik őket. & A középiskolások rendsze­res nyári és őszi foglalkozta­tása már hagyomány. Az idén másodszor megszerve­zett . konzervgyári KlSZ-épí- tőtábor tagjai tíz héten át jelentős segítséget adtak a nyersanyag feldolgozásához. Ezenkívül a gyárban évente mintegy 3500—4000 diáknak adnak hosszabb-rövidebb ideig munkát. Az ő részvéte­lük a feldolgozásban ma már nélkülözhetetlen, hiszen a zöldség- és gyümölcskonzer- vek előállítása rendkívül munkaigényes, és az is ma­rad mindaddig, amíg nem sikerül megoldani a gépesí­tést. A gépek persze nem­csak embert pótolnak, de könnyebbé tehetik, vagy tel­jesen kiküszöbölik a fárasz­tó, fizikai munkát. Az még azonban a jövő titka, hogy mindezt mikorra érhetik el a konzervgyárban. Az elmúlt évben beruházásra és állóeszközök vásárlására 90 millió forintot fordítottak. Ebből 83 milliót az új tész­taüzem beruházása vitt el. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés fejlesz­tési alapjából 14 millió fo­rintot fordított sterilező be­rendezés vásárlására. Hét­millió forintba került az anyagmozgatás gépesítése, a feldolgozóvonalak korszerű­sítése, s alumíniumtartályok vásárlása. Ez a pénzösszeg azonban a termelés szinten tartására is csak szűkösen elegendő. Kepenyes János mányába tartoznak azok is, akik csak időszakosan, a téli hónapokban vállalnak mun­kát. Munkaerőhiányról pe­dig a nyári és kora őszi csúcsidőszakokban beszélhe­tünk. Az idén jóval kevesebb zöldség termett a mezőgaz­daságban, mint az elmúlt években. Így tehát azt gon­dolhatnánk, a gyár munka­erőigénye csökkent. Csak­hogy a növények érésének ideje egybeesett, a hiányzó nyersanyag pótlását pedig munkaigényesebb termékek előállításával oldották meg. — Szeptember végéig 4680 vagon nyersanyag feldolgo­zására számítottunk. Eddig azonban mindössze 3000 va­gon alapanyag érkezett be a mezőgazdasági üzemekből. A várt 3000 vagon paradicsom­ból 1300-at dolgoztunk fel az elmúlt hónap végéig. Jó idő esetén sem lesz több a be­érett termés 1800-:-2000 va­gonnál. Zöldpaprikából 200 vagon hiányzik a terv tel­jesítéséhez. Mindez az időjá­rás rovására írható, hiszen a szerződött terület nem csök­kent. Az elmondottak ellené­re minden hozzánk munká­ra jelentkezőnek, a nyári építőtáborozóknak, s az isko­lákból érkező diákoknak is Érdekességek megyénk mezőgazdaságából Cirok és napraforgó A seprűciroknak nagyon jó piaca van most külföldön. Nem tudunk annyit szállí­tani, hogy elegendő legyen. Ennek több oka van, a leg­főbb: nem sikerült még a ciroktermesztés munkáit gépesíteni. Vonatkozik ez elsősorban a betakarításra, amit jószerivel még ma is kézzel kell elvégezni. A megye legjelentősebb ciroktermelője a kunágotai Bercsényi Tsz, ahol a ház­táji területből 390 hektáron díszük ez a növény. Betaka­rításakor a község apraja- nagyja megmozdul, ilyenkor van nap, hogy kétszázan is dolgoznak a cirkosban. Csak az összehasonlítás kedvé­ért említjük meg, hogy az 1760 hektár kukorica ter­mését — hektáranként 78— 79 mázsát — alig harminc ember kombájnolja. Ez évben kötött államkö- *i egyezmények alapján ro­mán szakemberek a batto- nyai három termelőszövetke­zetben összesen 600 hektá­ron napraforgót termeszte­nek. A megállapodás értel­mében a talaj-előkészítéstől a vetésen, növényápoláson át egészen a betakarításig, mindent a román mezőgaz­dászok végeztek. A végül is betakarításra került 528 hektár román fajta napra­forgóból 26 mázsát adott te­rületegységenként. Ugyancsak az említett szerződés tartalmazza azt is, hogy a napraforgóért cse­rébe a battonyaiak ugyan­akkora területen kukoricái termesztenek a szomszédos országban, a pécskai álla­mi gazdaságban. A magyar agrárszakemberek irányí­tásával folyó kukoricater­mesztési akció most ért fi­niséhez: a battonyai Május 1. Termelőszövetkezet két John Deer-je e hét elején kezdte meg a jó termést ígérő kukorica betakarítá­sát a határon túli mezőgaz­dasági üzemben.

Next

/
Thumbnails
Contents