Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-20 / 248. szám
1918. október 20., péntek o Október 21—22. Kommunista műszak a Volánnál Kommunista műszak. Ez a két szó csak akkor válik valósággá, akkor lesz megfogható, ha teszünk érte, ha munkánkkal bizonyítunk. Megyénk egyik legnagyobb vállalatánál, a Volán 8-asnál október 21—22-ét jelölték ki kommunista műszaknak. A vállalat igazgatója, Vándor Pál tájékoztatott arról, hogy milyen eredményeket várnak ettől a két naptól. — Október 21—22-én közel 600 tehergépkocsi, 200 pótkocsi és 40 rakodógép áll a fuvaroztatók rendelkezésére. Az előzetes tervek és felmérések szerint az őszi idényben zsúfolódnak a tennivalók, hiszen a mező- gazdasági termények szinte egyszerre érnek és ez a közlekedésre nagy feladatokat ró. Ezért összehangolt, egyeztetett munkára van szükség társvállalatainkkal. Nemcsak a mezőgazdasági betakarítással, hanem az elmaradt építkezésekkel is problémák voltak. Így nőtt a feszültség, s a gépek észszerű elosztására volt szükség ahhoz, hogy probléma- mentesen dolgozhassanak. Sikerült ezt olyan jól megoldani, hogy további igényeket is ki tudunk elégíteni, akkor, ha ezt időben jelzik a fuvaroztatók. Lehetőségük van erre, hiszen a szolgálati helyeken a megye minden területén felvilágosítással állnak a fuvaroztatók rendelkezésére. A kétnapos kommunista műszak célja: enyhíteni a már felsorolt őszi forgalmi feszültséget. A fuvaroztatók bizonyára kihasználják e két nap lehetőségeit, jelzik igényeiket és gondoskodnak megfelelő átvevőkről. Ne csak egy-két fordulóra vegyék igénybe a szolgáltatásokat, hanem lehetőség szerint egész nap foglalkoztassák a gépkocsikat, ha kell 24 órán át, hogy szállítmányaik, áruik a megfelelő helyre kerüljenek. Fontos feladataink: folyamatosan biztosítjuk a vasúti fel- és elfuvarozást, mintegy 50 tehergépkocsink útépítéshez követ szállít, a lökösházi, az ártándi és a Budapest környéki bányákból sódert és bányakavicsot hordunk, a mezőgazdaságnak Pétről mintegy 55 kocsival műtrágyát szállítunk, a cu- korépa-fuvarozásban szeretnénk az összes szabad kapacitást foglalkoztatni. A kommunista műszakon vállalatunk valamennyi dolgozója, mintegy 3200 fő részt vesz. A jogosítvánnyal rendelkezők tehergépkocsira ülnek, a KISZ-fiatalok, alkalmazotti dolgozóink elsősorban a vasúti rakodásban tevékenykednek. Másik csoport a vállalat környékét hozza rendbe, egyúttal csatlakozva ezzel a Hazafias Népfront kezdeményezéséhez, miszerint október 26—27-én tisztasági napokat rendez Békéscsabán. Több brigád jelentkezett arra is, hogy a szana- zugi üdülőnket rendbe hozzák. Dolgozóink a kommunista műszak bérét a sza- nazugi üdülő fejlesztésére ajánlQtták fel. B. V. Nagyberuházás után... Tejfölös pohártól a precíziós öntésig A KGST-szakosodás alapján hőre lágyuló műanyagfeldolgozó gépeket gyártanak évek óta az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezetben. Az elmúlt ötéves tervidőszakban termelésük a dpulájára növekedett, a nyereségük 50 százalékkal, a dolgozók bére pedig 23 százalékkal emelkedett. Azonban ahhoz, hogy ezeket a szép eredményeket felmutathassák, s meg is tarthassák, nagyon sokat kellett tenniük az V. ötéves terv folyamán is. Ezek közül az egyik az a 35 millió' forintos beruházás, amely alapján egy 800 négyzetméteres, új műhelysort és szociális épületet hoznak tető alá. Ezek üzembe helyezése jobbára az idén történt meg. A csaknem 300 fős öltöző- és mosdó kulturált munkahelyi körülményeket teremt. Az első negyedév folyamán adták át a festőműhelyt, s elkészülte után a villanyszerelő, illetve a szerszámkészítő műhelyt. Mindezeket jobbára banki hitelből, KlSZÖV-támoga- tással és saját fejlesztési / ' alapjukból valósították meg. Azonban a beruházásra szánt összeg nagyobb részéből — 24 millió forintért — gépeket vásároltak. Nos, ezek után nézzük meg, mivel is foglalkoznak az új műhelyekben? Az egyik legjelentősebb tevékenységük a gépgyártás, amely az összkapacitásuk 43 százalékát köti le. Ez a KGST-programhoz tartozik. A hőre lágyuló műanyagfeldolgozó gépek — amelyek vázszerkezetét kooperációban a Medgyesegyházi Vas-, és Faipari Szövetkezet készíti — ők dolgozzák fel késztermékké, azaz az összeszerelést, csomagolást végzik. E termékeik több mint 90 százaléka a szocialista piacra kerül, amelynek fele a Szovjetunióba irányul. A belföld mindössze termékeik 2—3 százalékát veszi föl, főleg a hűtőgépipar, építőipar, s ugyanakkor 60—65 millió forint értékben Jugoszláviába is szállítanak e gépsoraikból. Egyébként itt érdemes megjegyezni, hogy a szövetkezet immár 10 éve exportálja a különböző termékeit. Tevékenységük 32 százalékát a műanyagtermékek gyártása teszi ki. A többnyire saját maguk alkotta gépekkel, különböző műanyag poharakat, tejfeles- és zsírtégelyeket gyártanak. A tejfölöspoharakkal a környező megyéket és Békés megyét látják el, zsírostégelyed- ket azonban az ország minden pontján használják. Ebbéli tevékenységük után évente 40 millió forintot inkasszálhatnak. Zsírostégelyek gyártását a gádorosi üzemükben végzik. E hónapban helyezik üzembe azt az új tejfölös- flakont gyártó gépet, amelynek teljesítménye a korábbinak négy-ötszörösét is eléri. Azaz, míg megelőzően 50 darabot szedhették le a gépről, addig az új automata 200—250-et gyárt óránként. Jelentős árbevételhez juttatja a szövetkezetei az öntödéjük is. Évente 2—3 millió darab különböző formájú precíziós öntvényt gyártanak. Ha ezek súlyát összeadjuk: j 150 tonnát tesz ki. Főleg a szövetkezeti ipar részére, de egyéb állami ipari vállalatnak is öntenek. Ez tevékenységük 16 százalékát képezd. Legkisebb műhelyük az, amelyikben csőszegecs-nyo- mógombokat készítenek a bőr- és díszműipar részére. A rézből és egyéb fémből készült patentgombjaikat is szívesen vásárolják.-jpA műanyag flakonok gyártásához saját gépsorral állítják elő a fóliát a granulátumból Fotó: Veress Erzsi Paradicsom helyett szilva Mi kerül a konzervdobozba? Évente eltűnik egy gyár — jegyezte meg találóan a konzervipar egyik vezető szakembere, amikor ismertté vált, hogy a 11 gyárból egyetlen év alatt csaknem kétezer dolgozó vándorolt el más szakmákba, s így 23 ezerről 21 ezerre csökkent az iparban foglalkoztatottak száma, miközben a termelés dinamikusan fejlődött. Más ellentmondást is felfedezünk, persze ha az idei feldolgozási szezont vizsgáljuk. A rossz időjárás miatt zöldségfélékből, elsősorban paprikából és paradicsomból a termés meg sem közelítette az elmúlt év rekordját. A gyárakba érkezett kisebb mennyiségű nyersanyag ellenére is fennmaradtak azonban a munkaerőgondok. PA Vi> A konzervipar általános jellemzői alól bizonyos szempontból kivételnek tekinthetjük a Békéscsabai Konzervgyárat, hiszen itt az elmúlt években, ha kis mértékben is, de nőtt a foglalkoztatottak száma. Űjabb munkaerőre elsősorban a tésztaüzem beruházását követően volt szükség. De jelenleg a konzervgyár állotudtunk munkát adni — magyarázza Ancsin György főkönyvelő. ÄT> Erre egyébként az előbb már említett okok miatt volt szükség. Vagyis a munkaigényesebb termékekből lényegesen többet állítottak elő, mint amennyit terveztek. Szilvából a vártnál 160, őszibarackból 30 vagonnal többet dolgoztak fel. Nőtt a termelés zakusZkából és vegyes befőttből. Ezekhez a munkákhoz szám szerint nagyobb mennyiségű munkaerőre volt szükség. A konzervgyárban tehát a veszteséget a lehetőségek kihasználásával igyekeznek pótolni, vagy ha ez teljes egészében nem is sikerülhet, mérsékelni. Ehhez megfelelő számú munkaerőt sikerült mozgósítani. Hogyan? A választ a konzervgyár főkönyvelője fogalmazza meg: — Állandó dolgozóinkat a bérek rendezésével akartuk megtartani. A gyár munkásállományú dolgozóinak bérét március 1-től 8,8 százalékkal emeltük. Ennek jelentős részét a „mostoha” körülmények között dolgozók kapták. Ugyancsak a gyárDiákok munka közben a konzervgyárban. Részvételük a feldolgozásban nélkülözhetetlen Fotó: Veress Erzsi hoz kötődést segítette elő, hogy az elmúlt év végén 30 napos nyereséget fizettünk. Ezzel sem oldódott meg azonban minden gondunk. Hiszen a csúcsidőszakokban már nem tudnánk létezni a több száz fős külső munkaerő nélkül. A szervezett külső foglalkoztatás egyik biztosítéka a termelőszövetkezetekkel kötött megállapodás, amelynek értelmében az őszi, téli és tavaszi hónapokban a konzervgyár munkát ad a szövetkezetek — elsősorban női — dolgozóinak." így többek közt Méhkerékről 38-an, az eleki Lenin Tsz-ből ötéves megállapodás alapján 1978- tól 40-en járnak át a konzervgyárba dolgozni. A tsz- ekkel kötött hosszabb távú megállapodás hasznos, hiszen a több éven át gyárban dolgozók gyakorlatot szereznek, így azután bonyolultabb feladatok elvégzésére is felkérhetik őket. & A középiskolások rendszeres nyári és őszi foglalkoztatása már hagyomány. Az idén másodszor megszervezett . konzervgyári KlSZ-épí- tőtábor tagjai tíz héten át jelentős segítséget adtak a nyersanyag feldolgozásához. Ezenkívül a gyárban évente mintegy 3500—4000 diáknak adnak hosszabb-rövidebb ideig munkát. Az ő részvételük a feldolgozásban ma már nélkülözhetetlen, hiszen a zöldség- és gyümölcskonzer- vek előállítása rendkívül munkaigényes, és az is marad mindaddig, amíg nem sikerül megoldani a gépesítést. A gépek persze nemcsak embert pótolnak, de könnyebbé tehetik, vagy teljesen kiküszöbölik a fárasztó, fizikai munkát. Az még azonban a jövő titka, hogy mindezt mikorra érhetik el a konzervgyárban. Az elmúlt évben beruházásra és állóeszközök vásárlására 90 millió forintot fordítottak. Ebből 83 milliót az új tésztaüzem beruházása vitt el. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés fejlesztési alapjából 14 millió forintot fordított sterilező berendezés vásárlására. Hétmillió forintba került az anyagmozgatás gépesítése, a feldolgozóvonalak korszerűsítése, s alumíniumtartályok vásárlása. Ez a pénzösszeg azonban a termelés szinten tartására is csak szűkösen elegendő. Kepenyes János mányába tartoznak azok is, akik csak időszakosan, a téli hónapokban vállalnak munkát. Munkaerőhiányról pedig a nyári és kora őszi csúcsidőszakokban beszélhetünk. Az idén jóval kevesebb zöldség termett a mezőgazdaságban, mint az elmúlt években. Így tehát azt gondolhatnánk, a gyár munkaerőigénye csökkent. Csakhogy a növények érésének ideje egybeesett, a hiányzó nyersanyag pótlását pedig munkaigényesebb termékek előállításával oldották meg. — Szeptember végéig 4680 vagon nyersanyag feldolgozására számítottunk. Eddig azonban mindössze 3000 vagon alapanyag érkezett be a mezőgazdasági üzemekből. A várt 3000 vagon paradicsomból 1300-at dolgoztunk fel az elmúlt hónap végéig. Jó idő esetén sem lesz több a beérett termés 1800-:-2000 vagonnál. Zöldpaprikából 200 vagon hiányzik a terv teljesítéséhez. Mindez az időjárás rovására írható, hiszen a szerződött terület nem csökkent. Az elmondottak ellenére minden hozzánk munkára jelentkezőnek, a nyári építőtáborozóknak, s az iskolákból érkező diákoknak is Érdekességek megyénk mezőgazdaságából Cirok és napraforgó A seprűciroknak nagyon jó piaca van most külföldön. Nem tudunk annyit szállítani, hogy elegendő legyen. Ennek több oka van, a legfőbb: nem sikerült még a ciroktermesztés munkáit gépesíteni. Vonatkozik ez elsősorban a betakarításra, amit jószerivel még ma is kézzel kell elvégezni. A megye legjelentősebb ciroktermelője a kunágotai Bercsényi Tsz, ahol a háztáji területből 390 hektáron díszük ez a növény. Betakarításakor a község apraja- nagyja megmozdul, ilyenkor van nap, hogy kétszázan is dolgoznak a cirkosban. Csak az összehasonlítás kedvéért említjük meg, hogy az 1760 hektár kukorica termését — hektáranként 78— 79 mázsát — alig harminc ember kombájnolja. Ez évben kötött államkö- *i egyezmények alapján román szakemberek a batto- nyai három termelőszövetkezetben összesen 600 hektáron napraforgót termesztenek. A megállapodás értelmében a talaj-előkészítéstől a vetésen, növényápoláson át egészen a betakarításig, mindent a román mezőgazdászok végeztek. A végül is betakarításra került 528 hektár román fajta napraforgóból 26 mázsát adott területegységenként. Ugyancsak az említett szerződés tartalmazza azt is, hogy a napraforgóért cserébe a battonyaiak ugyanakkora területen kukoricái termesztenek a szomszédos országban, a pécskai állami gazdaságban. A magyar agrárszakemberek irányításával folyó kukoricatermesztési akció most ért finiséhez: a battonyai Május 1. Termelőszövetkezet két John Deer-je e hét elején kezdte meg a jó termést ígérő kukorica betakarítását a határon túli mezőgazdasági üzemben.
