Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

O 1978, október 19.. csütörtök Az V. ötéves terv időarányos fejlesztéséről tárgyalt a békéscsabai Városi Tanács (Folytatás az 1. oldalról) A napirendi pont megtár­gyalásánál felszólaltak Kazár János, Bozsó Lajosné, Szabó Ignác tanácstagok. Klaukó Mátyás, a megyei tanács el­nöke felszólalásában elisme­réssel nyilatkozott Békéscsa­ba fejlődéséről. Rámutatott továbbá a beruházási igé­nyek és a pénzügyi fedezet összhangjának fontosságára. A tanácstagok hozzászólá­sokkal fogadták el a beszá­molót, majd megtárgyalták a város köztisztaságának hely­zetét. A köztisztasági tevékeny­séget a tanács megbízásából a felügyelete alá tartozó kertészeti és köztisztasági vállalat végzi. Az utóbbi években számottevő a ' javu­lás. Egyre inkább előtérbe kerülnek a korszerűbb módszerek. A szemétgyűjtés pormentes technológiával történik, s az utak egy ré­szét gépekkel takarítják. Évek óta visszatérő problé­ma a tavaszi és az őszi sár- talanítás. Békéscsabán ugyanis a kiépített utak aránya alacsony, mindössze 34 százalék. A konténeres szemétszállítás bevezetésével mód nyílt a közületi szemét­szállítás kiterjesztésére. Mi sem igazolja jobban ennek indokoltságát, mint az a tény, hogy míg 1975-ben 58 ezer köbméter szemetet szál­lított el a vállalat, a múlt évben ez a szám már 76 ezer köbméterre nőtt. Rados And­rás és Megyei György ta­nácstagok felszólalásukban elmondták, hogy a város te­rületén sokan tiltott helyen szemétlerakóhelyet létesíte­nek. A szemetelőkkel szem­ben erélyesebben kell föl­lépni. Borbola László ta­nácstag az Élővíz-csatorna tisztítását sürgette. Kiss Já­nos tanácstag, a városi ta­nács kommunális bizottságá­nak elnöke a környezetvé­delmi feladatokra hívta fel a figyelmet. Javaslatott tett, hogy a megyei tanács segít­ségével módot kell találni a Körös-csatorna tisztítására. Ez nemcsak Békéscsaba, ha­nem Gyula és Békés közös érdeke. A tanácstagok hozzászólá­sokkal és javaslatokkal ki­egészítve fogadták el a be­számolót. A tanácsülés beje­lentésekkel ért véget. —di A könnyűipari miniszter által nemrég kiadott mes­tervizsga-szabályzat alapján újjá kell szervezni a mester­vizsga-bizottságokat, amely továbbra is a KIOSZ megyei tikársága hatáskörébe tarto­zik. Békés megyében az ed­digi 16 helyett Í8 szakmában tartanak vizsgáztatást. A bi­zottságok létszáma magasabb képzettségű szakemberekkel bővül és nő a követelmény. A KIOSZ a felkészüléshez mint eddig is, szakmai és iparigazgatási vonatkozásban egyaránt segítséget nyújt. A kőművesek és az ácsok elő­készítését Szegeden tartják. Mestervizsga legközelebb 1979 január elején lesz. Er­re és az előkészítőre a KIOSZ helyi szervezeteinél már most lehet jelentkezni. Árvízvédelmi szemle Igazgatók tanácskozása n szakközépiskolai érettségik megyei tapasztalatai A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén az el­múlt héten megtartott elő­zetes műszaki bejárás és műtárgy-felülvizsglat után, október 16—20. között tart­ják az elsőrendű árvízvédel­mi művek őszi felülvizsgá­latát. A felülvizsgálat fontos ré­sze az 1978—79-es őszi és ta­vaszi árvízvédekezésre való felkészülésnek. Ennek során az igazgatóság vezetői és a védekezéssel foglalkozó szak­emberek bejárják a Körö­sökhöz és a Hortobágy—Be­rettyó csatornához tartozó 341 kilométer hosszú védtöl- tésrendszert. Megvizsgálják egyebek között a védtölté- sek, a gátőrtelepek és a vé­delmi központok állapotát, ellenőrzik a telefon- és az URH-kapcsolatok biztonsá­gát, valamint a védekezéshez szükséges anyagokat, felsze­reléseket. A bizottság szerdán a sar- kadi ártéri öblözethez tarto­zó 110,5 kilométernyi védvo­nalat, a Sebes-Körös bal partján és a Kettős-, Feke­te-Körös jobb parti védőtöl­tést járta be és ellenőrizte az árvízvédelmi szempontból fontos műtárgyakat. Békés megye gimnáziumai­nak, szakközépiskoláinak igazgatói október 17-én Szeghalmon, a Péter András Gimnázium és Szakközépis­kolában tartották hagyomá­nyos év eleji tanácskozásu­kat. A programban először a vendéglátó iskola igazgatója, Vaszkó Tamás mutatta be a nem kis leleményességgel felújított iskolai tanműhelye­ket. A szeghalmi szakközép- iskolában is megkezdődött a szakmunkásképzési célú szakközépiskolai oktatás, amelynek a kezdéshez szük­séges feltételeit — központi támogatás híján — az iskola pedagógusai saját erőből te­remtették meg elismerésre méltó módon. Ezt követően Molnár Jó­zsef őrnagy ismertette a ka­tonai pályára irányítás me­gyei eredményeit és adott segítséget, gyakorlati taná­csokat a további tennivalók megszervezéséhez. * Az igazgatói tanácskozás fő célja az 1978. évi nappali tagozatos szakközépiskolai érettségi vizsgák megyei ta­pasztalatainak ismertetése volt. A tanácskozást vezető Raff ai József, megyei taná­csos beszámolójában alapve­tő realitásként emelte ki, hogy a szakközépiskolai érettségiken elért közepes, illetve gyenge közepes me­gyei átlagot eleve meghatá­rozta az adott iskolatípusba történő jelentkezés differen­ciáló szerepe. Ugyanis közis­mert tény, hogy a közgazda- sági, egészségügyi, közleke­désgépészeti szakközépisko­lákban lényegesen jobb ösz- szetételű tanulócsoportok alakulnak ki, mint az egyes ipari, mezőgazdasági szak­mai ágazatokban. Érthető, hogy a beiskolázási gondo­kat nem ismerő szakközépis­kolák jobb eredményeket értek el, mint a benépesí­téssel küszködő társaik. Az alapos és bő elemzés­ből érdemes kiemelni, hogy a szakmai elmélet elsajátítá­sával, jelentőségének felis­merésével továbbra is prob­léma van a diákok körében; de elgondolkoztató az a tény is, hogy magyar nyelv és irodalomból az érettségi Október 31: világtakarékossági nap A felülvizsgálaton részt vett Frank« Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bi­zottságának első titkára és Csatári Béla titkár is. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakembereiből és területi illetékeseiből álló felülvizsgáló vízügyi bizott­ságot Takács Lajos, a KÖVIZIG igazgatója kalau­zolta. Hazánkban is megkezdték az 54. világtákarékossági nap megünneplésének előkészüle­teit. Több mint öt évtizede, a világ takarékpénztárainak milánói tanácskozásán nyil­vánították október utolsó munkanapját a takarékosság napjának, amelyről hazánk­ban tizennegyedszer emlé­keznek meg. A fővárosban és vidéken sok helyen egész'heti prog­ramokat, egyebek között a takarékosságot népszerűsítő plakát- és rajzkiállításokat, vetélkedőket, a „legilletéke­sebbekkel”, a háziasszonyok­kal ankétokat szerveznek. Budapesten, a finomme­chanikai vállalatnál tartják az OTP és a KISZ KB köz­ponti ünnepségét, amelyen a takarékosságban élen járó szocialista brigádokat, ifjú­sági brigádokat és szerveze­teket jutalmaznak meg. Vidéken most először, a posta a VTN „főrendezője”. A Debreceni Postaigazgató­ság például a takarékosságot és a pénzt megjelenítő bé­lyegekből állít össze kiállí­tást, s megjutalmazza a leg­takarékosabb kollektívákat. Gyulán a takarékszövetkeze­tek védnökségével tartanak ünnepséget a szövetkezeti amatőr művészi együttesek közreműködésével. Túrán, a helyi általános iskolában mintatanítás keretében mu­tatják be a takarékosságra való nevelés modem pedagó­giai módszereit. Az OTP hagyományainak megfelelően az idén is betét­könyvvel ajándékozza meg a fővárosban és minden me­gyében az október 31-re vir­radó éjszaka első szülöttjeit. Hazánk nagyüzemei évente több milliárd forint értékű nö­vényvédő szert használnak fel. A szerek helytelen alkalma­zása veszélyes lehet vadállományunkra. A Tolna megyei Fácánkerten létesített természet- és vadvédelmi állomás ku­tatói, ezért vizsgálják, minősítik a kemikáliákat. Egyúttal kidolgoznak olyan alkalmazási technológiákat, amelyek leg­kevésbé veszélyeztetik vadállományukat. A képen: kísérleti fácán a mérlegen (MTI-fotó: Bajkor József felvétele — KS) vizsgán a tavalyinak több mint kétszerese írt elégtelen írásbeli dolgozatot, nem megfelelő helyesírási ismere­teik miatt. Matématikából néhány szakközépiskolában hasonlóan gyenge eredmé­nyek születtek. Az érettségi írásbeliken külön problémák adódtak. Nem egyszer pontatlan, vagy hibás központi tétel érkezett, de volt olyan is, amelyet csak külön útmutatással tud­tak használhatóvá tenni. A közös írásbelik színvonala az idén lényegesen magasabb volt. Matematikából viszont sok gondot okozott a diákok­nak, hogy szinte versenyfel­adatokat kellett megoldani­uk. S bár az érettségizők mesz- sze vannak már az általános iskolától, az érettségi ta­pasztalatok mégis azt mutat­ják, sok közös megbeszélés­re, munkálkodásra váró fel­adat van még az általános iskolák pedagógusaival. A beszámolót követően Székely Jolán, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának gimnáziumi felelőse tett közérdekű bejelentése­ket, majd Márta Edit, a Bé­kés megyei KlSZ-bizottság munkatársa foglalta össze a közelgő iskolai parlamentek előkészítésével, lebonyolítá­sával járó tennivalókat. B. S. E. Kilencmillió előfizető A postai hírlapterjesztés megindulása, 1951 óta az elő­fizetők száma 1,5 millióról 8,5 millió fölé emelkedett és a havonta árusított, vagy kézbesített lapok száma 25 millióról százmillióra nőtt — a többi között erről tájékoz­tat az országos sajtótermék­kiállítás, amely tegnap nyílt meg a mezőtúri művelődési központban. A tárlat látoga­tói megtekinthetik a posta által terjesztett több mint 800-féle bel- és külföldi na­pilapot, hetilapot, folyóiratot. Megyei közúti információ Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban le­vő szabályozások, munkák: A 44. sz. kecskémét—gyu­lai főút szarvasi átkelési sza­kaszán kijelölt gyalogátkelő­helyek burkolati jelét festik. A Fúrta—Gyula összekötő úton behajlásmérést végez­nek Sarkad térségében. A behajlásmérő és biztosító gépkocsin kikerülési irányt jelző, 40 km sebességkorláto­zás, és Előzni tilos jelzőtáb­lák vannak elhelyezve. Felelősséggel és megbecsültén párttagok jelentős hányada végzi párt­munkáját a tömeg­szervezetekben és -mozgal­makban. Amikor a felsőbb pártszervek erre ösztönzik az alapszervezeteket, nem azért teszik, hogy újabb feladatokkal terheljék a párttagságot. Abból indul­nak ki, hogy a tömegszer­vezetek pártirányításának fejlesztése a párt vezető szerepének erősítését szol­gálja. A tömegszervezetek és -mozgalmak munkája az el­múlt években egészségesen fejlődött, társadalmunk je­lentős politikai tényezőivé váltak. Tagjaikat a fejlett szocialista társadalom építé­sére szervezik-nevelik, ugyanakkor képviselik ér­dekeiket, törvényes jogai­kat. A mind élénkebb szer­vezeti élet, a tömegek kö­zötti növekvő tekintélyük szorosan összefügg azzal, hogy a pártirányítás gya­korlatában, az irányítás le­nini elvei érvényesülnek. A párt tiszteletben tartja a tömegszervezetek és -moz­galmak önállóságát, nem utasítja őket, nem szabja meg tennivalóikat, de nem is hagyja őket magukra. Irányításukat elvi, politikai eszközökkel, a tömegszer­vezetekben dolgozó pártta­gok útján valósítja meg. Az eddigiekből is kitű­nik: a kommunistáknak a meggyőzés eszközével kell érvényt szerezniük a párt politikájának. Ennek az alapelvnek még az sem mond ellent, ha néhány pártszervezet hibásan értel­mezi a pártirányítást, uta- sítgatja a hatáskörébe tar­tozó tömegszervezetek veze­tőségeit, megszabja tenniva­lójukat; néhol azt a súlyos hibát is elkövetik, hogy a tömegszervezetekbe kül­dött kommunistákat „dele­gálják” a vezetőségekbe. Persze, napjainkban már kevés az úgynevezett durva politikai hiba, viszont ki­sebb félreértések már gyak­rabban előfordulnak. A tömegszervezeti munká­val megbízott párttagoknál különös súllyal esnek latba az emberi tulajdonságok. Ki- emelkelően fontos például a jó politizáló készség. Ezzel pedig csakis azok a pártta­gok rendelkeznek, akik po­litikailag felkészültek, olva­sottak, tájékozottak, s főleg: szeretik az embereket. Még pontosabban; nem általában az embereket, hanem az emberek egy-egy rétege — ifjúság, nők, munkások, ér­telmiségiek — között érzik magukat igazán otthonos­nak, az ő gondjaik, bajaik, sikereik érdeklik őket leg­jobban. Amikor a pártszer­vezetek vezetői tömegpoliti­kai munkára keresnek akti­vistákat, feltétlenül vegyék figyelembe felkészültségüket, érdeklődési körüket. Nem csupán a végzett munka ha­tékonysága szempontjából fontos ez, hanem figyelembe veendő a párttagok szemszö­géből is. Ezt nem helyes az­zal elintézni: „A párt kato­nája vagy, oda mész ahová állítanak !” Eredményes po­litikai munkát az a párttag tud igazán végezni, aki örül megbízatásának, mert belső igényét elégíti ki. Ez a fi­gyelmesség, politikai körül­tekintés az első lépés a tö­megszervezetekben végzett munka megbecsülésében. Számos párttag azzal uta­sítja vissza á tömegszerveze­tekben végzendő munkára való felkérést, hogy „szíve­sebben dolgoznának a párt­ban”. „Nem azért lettem párttag, hogy . továbbra is tömegszervezetben dolgoz­zam.” Ezek az elvtársaink a tömegszervezetekben vég­zett munkát nem tartják teljes értékű politikai mun-: kának. Miért? Véleményem szerint a megítéléssel, az el­ismeréssel van a baj. Vala­mikor azzal kezdődhetett, hogy pártszervezete vezető­sége elfelejtette megdicsérni a több esztendeje jól dolgo­zó tömegszervezeti aktivis­tákat, aztán ez a hibás gya­korlat meggyökeresedett, mi több, polgárjogot nyert. Mi lehetne a megoldás? A pártszervezetek életé­ben a legmagasabb fórum a taggyűlés. Becsüljék meg valamennyi alapszervezetben a tömegszervezetben vég­zendő munkát azzal is, hogy ezen a fórumon bízzák meg a párttagokat ezzel a fel­adattal. Ez egyben azt is feltételezi, hogy beszámol­tatásuk is itt történjék. Az alapszervezeti vezetőségek gyakran elkövetik azt a hi­bát, hogy amikor értékelik egy-egy tömegszérvezet, vagy -mozgalom munkáját, nem beszélnek az ott dolgo­zó párttagok helytállásáról. Nem egyszer csak akkor említik őket, ha hibát, vagy mulasztást követtek el. A tömegszervezeti munká­ra való pártmegbízatás le­het rövid, vagy hosszú idő­tartamú. Egyes megbízatások általában hosszú lejáratúak, több évre szólnak. Helyes azonban, ha a pártszerveze­tek vezetőségei figyelemmel kísérik, ki mennyi ideig dol­gozik egy helyen, ki hogyan érzi magát, szívesen dolgo­zik-e tovább, vagy belefá- ralt, s aktivitása csökkent. A személyes megbeszélés alapján jobb, ha idejében változtatnak a pártmégbíza- táson. Azt azonban tartsák szem előtt a pártvezetősé­gek: a sok évi munka utáni elfáradás nem egyénlő a rosszul végzett munkával.. llenkezőleg, elisme­rést, kitüntetést, ju­talmat érdemelnek a tömegpolitika élvonalában több évig dolgozó kommu­nisták. Éppen ezért nem kö­zömbös, hogy egy-egy tö­megszervezetben, vagy-mozgalomban szám szerint hány kommunista tevékeny­kedik. Több párttag között jobban meg lehet osztani a munkát, nagyobb lehetősé­gük nyílik a pártvezetősé­geknek a megbízatások vonzerejének és hatékony­ságának növelésére. Mihók Sándor Tv-műsor a gyermekélelmezésről Egy mai átlagcsaládban a szülők egész nap dolgoznak, a gyerekek pedig iskolába, óvodába járnak. E képlet kialakulásának egyik leg­alapvetőbb feltétele a tö­megétkeztetés megoldása, amit ilyenformán joggal ne­vezhetnénk korunk vívmá­nyának. Ám az üzemi konyhákon, a diákmenzákon, az óvodai étkeztetésben nem minden fenékig tejfel. Legalább is ezt tapasztalták a megyei KÖJÁL munkatársai, akik átfogó vizsgálat alá vették közelmúltban a gyermek- élelmezés helyzetét me­gyénkben. Az általuk ész­lelt hiányosságok fölszámo­lásához bizony nagyon sok mindent kell megoldani, s ebben kinek-kinek megvan a maga feladata: eljárt az idő az étkezési normák fö­lött, de velük együtt az ét­kezési szokások is kerékkö­tői ma még — a beszerzési nehézségekről nem is be­szélve — a minden szem­pontból ideális állapot ki­alakulásának. Erről forgattak filmet szerdán a tv szegedi kör­zeti stúdiójának munkatár­sai Békéscsabán. Bemutató a Dél-alföldi krónika leg­közelebbi számában. Mestervizsga­bizottságok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents