Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-15 / 244. szám

1978. október 15., vasárnap Filatéliai hírek Kitekintés Szicília és Kalabria között n világ leghosszabb függöhídja A messinai függőhíd modellje (A Der Spiegel felvételei — KS) Nagy vállalkozás körvo­nalai bontakoztak ki Olasz­országban. Híd építését tervezik a csizma csúcsán levő Kalabria tartomány és Szicília között. Az elképze­lés több mint 100 éves. Már Garibaldi is tervezte a híd megépítését a messinai szo­rosban. A nehézségek azon­ban akkor leküzdhetetlenek- nek látszottak, minthogy a vidék földrengésveszélyes. Azonkívül a tengerszoros — a monda szerinti Skylla és Charybdis tengeri szörny lakóhelye — vad és nehezen kiszámítható áramlásokról nevezetes. Most úgy tűnik, hogy le­hetővé válik a nagy vállal­kozás. Megalakult a „Grup- po Ponte di Messina” nevű konzorcium a terv végrehaj­tására. Andreotti kormány­fő tanácskozott a vezető szakszervezetekkel, akik már régóta követelik a fej­letlen Dél-Olaszország meg­segítését. A hídépítés kö­rülbelül hét évet venne igénybe és 5000 munkást foglalkoztatna. Az új köz­lekedési összeköttetés fel­lendíthetné az ipart és a tu­rizmust Szicíliában, vala­mint a szegény Kalabria tartományban. Az előzetes viták során a szakértők ■ háromféle meg­oldást ajánlottak : függőhi­dat a 3000 méter széles ten­gerszoros fölött, mások olyan hidat, amelyet a szo­ros közepén pillér tartana, ismét mások alagút építé­sét javasolták. A konzorcium megbízá­sából geológusok, vulkano- lógusok, tengeri kutatók és mérnökök a két utóbbi ja­vaslatot elvetették. Az alag­utat ugyanis a 300 méter mély tengerszoros alatt to­vábbi 80 méter mélységben kellene építeni, ami azt je­lentené, hogy a magasságkü­lönbség leküzdésére 37 ki­lométer hosszúra kellene építeni. Ez pedig iszonyúan költséges. A tenger köze­pén építendő pillér pedig a hajózás biztonságát veszé­lyeztetné. Így aztán maradt a harmadik, a függőhidas megoldás. Az elképzelések szerint a - híd 3300 méter fesztávolságú lenne, két 380 méter magas pillérpárra függesztve. A világ eddigi leghosszabb függőhídjának, a New York-i Verrazano- Narrows hídnak 1298 méter a fesztávolsága. A hídon hat nyomsávos autópálya és dupla vágányú vasútvonal, vezetne át. A konzorcium vezetője, Gian­franco Gilardini szerint az építkezés nem jelent leküzd­hetetlen akadályokat. „Gon­doljanak csak azokra az ut­cák fölött kifeszített köte­lekre, amelyekre a nápolyiak a mosott ruhákat felakaszt­ják. Körülbelül hasonló el­vek alapján kívánjuk áthi­dalni a tengerszorost.” A tervezett híd gazdaság: haszna rendkívül nagy. Jelenleg például hajón való nehézkes szállítás miatt a szicíliai gyümölcs- és zöld­ségtermékek mintegy 20 százaléka tönkremegy a messinai kikötőben. Mint­egy 12 millió utasra, 900 ezer autóra és 600 ezer vasúti kocsira becsülik a tengerszoros évi forgalmát. Az ezredfordulóig ez a szám előreláthatólag még 50 szá­zalékkal emelkedik. Ennek lebonyolítására csakis a híd megépítése nyútjhat le­hetőséget. A tervezett acél- és beton­óriás megépítése a becslé­sek szerint mintegy 1,2 bil­lió lírára (1,5 milliárd dol­lár) rúgna. Az olász állam mintegy a felét vállalná a költségeknek. A hiányzó összeget nemzetközi hite­lekből remélik előteremte­ni. Olaszországban bíznak benne, hogy a világ leghosz- szabb függőhídjának épí­tése hamarosan megkezdőd­het. Gáti István A Magyar Posta fekete hollója, a postai irányító­számok jelképe egy karikí- rozott hollómadár, amely levelet visz a címzettnek. A jelkép megválasztásának alapját történelmi és iro­dalmi hagyományok adták, ötszáz évvel ezelőtt volt olyan időszak, amikor az or­szág egyedül küzdött a Nyu­gat felé törekvő iszlám nyomással. A majd egy év­századon át tartott harc egyik hadvezére volt a hős Hunyadi János, az eredeti­leg havasalföldi származá­sú Szibinyáni Jank, aki több balkáni nép hősi mondái­ban is szerepel. Nevéhez fű­ződik Nándorfehérvár si­keres védelme a török sere­gek ellen. Az 1456-ban visz- szavert ostrom fél évszázad­dal eltolta az ország nagy részének török meghódítását. A Hunyadiak családi címe­rében szerepel a holló. Hu­nyadi János halála után az ország királya V. László, egyúttal cseh király is volt. A főurak féltékenyek vol­tak a Hunyadiak dicsőségé­re, és ezért fiait, Lászlót és Mátyást megrágalmaz­ták a király előtt. A király elfogatta őket. Lászlót hamis vádak alapján 1457. évben lefejeztette és Mátyást fo­golyként magával vitte Prá­gába. V. Lászlót megmér­gezték, utána Podjebrad cseh király Mátyást fog­ságban tartotta. Mátyás népszerű volt, és így V. László halála után királlyá választása biztos volt, s ezért leányával, Kata­linnal házasságra akarta bírni, ami meg is történt. Ezek az események Arany Jánost 1854. évben annak megírására ihlették „Má­tyás anyja” címmel, hogy Hunyadi özvegye, Szilágyi örzsébet levelet írt Mátyás­nak prágai fogságába, ígér­ve, hogy mielőbb kiváltja, megszabadítja. összehívta udvari népét, ki vállalná leggyorsabban a levél elvite­lét Prágába, és a válasz el- hozatalát Vajdahunyadra, ' a Hunyadiak várába. Az egyik szolga 10 nap alatt, a másik egy hét alatt vállal­ta volna, de az anyai szív­nek ez túl hosszú volt. Ak­kor a vers szerint lecsapott a felhőkből egy fekete hol­ló, amilyen a Hunyadiak cí­merén van, kikapta a leve­let a gyászoló anya kezéből és elrepült vele. Az udvari nép üldözőbe vette a mada­rat, de nem sikerült lelőni. Éjfélkor az anya kopogást hallott ablakán, a vissza­jött holló kopogott, íme el­hozta Mátyás válaszát Prá­gából. Ez tehát a fekete holló levélhordó története, s ezért szerepel a magyar postai irányítószámok rendszeré­nek jelképéül. Vas Tibor Kert — háztáji Októberi munka a kiskertben Visszavonhatatlanul itt az ősz. A kiskert tennivalóit azonban most sem szabad elhanyagolni. A gyümölcsöskertben most leglényegesebb tennivaló a mechanikai védekezés. A le­hullott leveleket, fertőzött gyümölcsöt feltétlenül szed­jük össze és semmisítsük meg. A monília, lisztharmat fertőzésének veszélyét, vala­mint a kártevők áttelelésé- nek lehetőségét csökkent­hetjük ezzel a munkával. Most kell a gyümölcsfák tör­zsére felrakni, illetve cse­rélni a hernyóenyves öve­ket. A késői érésű almafá­kat — amennyiben az egész­ségügyi várakozási idő be­tartása mellett lehetséges — még egyszer permetezzük le a kaliforniai pajzstetű ellen; Satox 20 WSC (0,4%), vagy Unitron 40 EC (0,2%) oldat­tal. A szüret befejezése után a varasodással fertőzött fá­kat Rézoxiklorid 50 WP (0,3%) szerrel permetezzük. Az őszibarackfákat ugyan­csak Rézoxiklorid 50 WP 0,3% töménységű szerrel per­metezzük a tafrinás levélfol- tosság áttelelő gombafonal- zatának és a klaszterospóriu- mos levéllyukacsosodás át­telelő micéliumának pusztí­tása miatt. Ezeken a gyü­mölcsfákon is helyezzünk el hemyófogó öveket és a fá­kon maradt fertőzött gyü­mölcsmúmiákat okvetlen szedjük le és semmisítsük meg. A bogyós gyümölcsűeknél — szamóca, málna, ribizke, köszméte — szintén nagyon fontos a mechanikai védeke­zés. Távolítsuk el a letört, beteg ágakat és semmisítsük meg. Sok helyen télre a sza- mócaágyást takarni szokták. Ez a munka a termés érését előbbre hozza. Amennyiben tehát erre lehetőségünk van, akkor érdemes elvégezni. A fák ültetését a lombhul­lás után; a nedvkeringés tel­jes megszűnésekor végez­zük. A gödör kiásásánál, a talaj felső rétegéből egyásó- nyomnyi földet tegyünk kü­lön és ültetéskor gondoskod­junk arról, hogy ez a hu­muszos réteg kerüljön a gyökérzethez. Az ültetés mélysége mindenkor egyez­zen meg a faiskolákból ki­termelt fák ültetési mélysé­gével. A gyökereket az ül­tetés előtt itt is vissza kell metszeni. Az esetleges fer­tőzések elkerülése céljából — ültetés előtt — mártsuk be a gyökérzetet csávázó­szerből készült pépbe. (10 li­ter víz + 10—15 dkg csává­zószer + 5 kg agyagos föld.) Fontos tennivaló az őszi talajfoEgatás. Amennyiben lehetőségünk van trágyázás­ra, akkor a trágyát még az ősz folyamán dolgozzuk be a talajba. A virágoskértben is gon­doskodni kell az áttelelő, évelő növényeink védelmé­ről. Az esetleges fagyokra számítva érdemes betakarni őket. (Ruhafélék és műanya­gok a takarásra nem alkal­masak!) A rózsafélék — a park- és kúszórózsák kivéte­lével szintén takarásra szo­rulnak. A közkedvelt tava­szi tulipán hagymáit is ki kell ültetni. Ezzel a munká­val már nem várhatunk, mert csak a jól begyökerese­dett hagyma képes a téli hi­deget elviselni. Ehhez pedig legalább 2-3 hétre van szük­sége a tulipánhagymának. A dália, kánná és a többi gu­mós növények töveit viszont szedjük fel még a fagyok be­állta előtt. Most kell elvégezni a dísz­fák és díszcserjék ültetését is. Az időpont most még kedvező — a kis fák, illetve cserjék még a fagyok beáll­ta előtt jól begyökeresedhet­nek. Kalocsay Klári Autó — motor Automatikus radarellenőrzés Az előírt sebesség betartá­sának ellenőrzésére minden országban egyre nagyobb gondot fordítanak. Részben azért, mert a gyorshajtás az egyik legfőbb balesetforrás, másrészt bizonyos sebesség­határon — 90—100 km/óra — felül nagyon megemelkedik az üzemanyag-fogyasztás, ami ellene szól az energia­takarékossági célkitűzések­nek. Kezdetben a gyorshajtók leleplezését akként végezték, hogy a radarsugaras beren­dezés mellett elhaladó, a megengedett sebességet túl­lépő jármű rendszámát rá­diótelefonon tudatták a né­hány kilométerrel távolabb elhelyezkedő rendőrrel, aki azután kirótta a büntetést. E módszernek az a gyengéje, hogy a bizonyító erejű se­bességi értéket egy műszer­ről olvassák le, és később már nem áll rendelkezésre. Erre való tekintettel dolgoz­ták ki a Traffipax-rendsze- rű forgalomellenőrző és fényképező berendezést, amely olyan fejvételt ké­szít a gyorshajtó kocsiról, amelyen a szabálysértés pon­tos ideje, a haladási sebes­ség műszerről leolvasható számértéke is szerepel, s ter­mészetesen a jármű forgalmi rendszáma is jól leolvasha­tó. Azon szekrénykék egyike, amelyet a svájci országutak mentén állítanak fel a forgalom-ellenőrző és -fényképező berendezések befogadására. Nem minden szekrénykét lát­nak el készülékkel, hanem naponta változtatják a rendel­kezésre álló műszerek elhelyezését, így az autósok mindig bizonytalanságban vannak, tehát jobban is „tisztelik" e be­rendezéseket. (KS) Tudomány — technika Megkönnyített nyomozás A súlyos bűnügyekben va­ló nyomozáskor, ha a tanúk, s netán maguk a sértettek is jó személyleírást tudnak adni az elkövetőkről, úgy­nevezett mozaikképek elké­szítésével igyekeznek gyorsí­tani a tettesek kézre keríté­sét. Régebben rajzolók ké­szítették el a képek egész sorát a tanúk által elmondott jellegzetességek alapján, majd kiválasztatták velük a leginkább hasonlót. Ma már másképp, sokkal gyorsabban és pontosabb megközelítéssel készül a mozaikkép (amit egyébként fantomképnek vagy robotképnek is nevez­nek). A tökéletesedést a fo­totechnika fejlődése és az embertan kutatóinak, az ant­ropológusoknak a segítése tette lehetővé. Az utóbbiak segítettek felvázolni a kü­lönböző férfi- és nőtípusok lehetséges arcváltozatait. E képvariációk mindegyikét azután hét vízszintes sávra — úgynevezett szelvényre — osztották és szabdalták fel. Így végül is sok száz hom­lok, illetve haj, szemöldök, szem, orr, száj, fül és áll szelvénykép került diapozi­tív formájában a gyűjte­ménybe, amelyhez egy kü­lönleges vetítőgép is tarto­zik. E vetítőgépbe egyszerre hét diapozitívot lehet beten­ni, s azok tetszés szerint cserélgethetők, aszerint, hogy az elemekből összeálló mo­zaikkép melyik részletén akarnak változtatni. A fej­formák nyújtására vagy ke­rekítésére optikai úton van lehetőség. Ha aprólékos és türelmes munkával a szelvé­nyekből sikerült összehozni eg y olyan arcot, amelyet a tanúk elfogadhatónak talál­nak, még működésbe lép a rajzoló is: ő alakítja ki az elmondás szerinti bajuszt, szakállt vagy különleges fri­zurát, amit azután rákopí- roznak a mozaikképre. A nyugatnémet rendőrség egyik nagy területi egységé­nek fantomképszakértője évente mintegy 40 mozaik­képet állít össze. Munkája eredményességét az jelenti, ha minél gyorsabban, minél többen jelentkeznek a kép alapján a tettest felismerő tanúk. Készül a mozaikkép (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents