Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

NÉPÚJSÁG 1978. október 14., szombat Tíz év alatt tizenháromszorosára nőtt az üdítőital-termelés B szokatlanul jó idő kedvez a vetésnek és a betakarításnak Ülést tartott a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság Pénteken Békéscsabán ülést tartott a Békés megyei Tanács termelési és ellátási bizottsága. A bizottság tag­jai beszámolót hallgattak a Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat tevé­kenységéről, valamint a megye zöldség-, gyümölcs­tárolásának helyzetéről. Országos adatok bizonyít­ják, hogy az utóbbi években az egy főre eső üdítőital-fo­gyasztás jelentősen növeke­dett. 1970-ben 13 liter üdítő italt fogyasztottunk átlago­san személyenként, 1980-ra várhatóan 48 liter, 1990-re pedig 95 liter lesz az egy fő­re eső üdítőital-fogyasztás. A fogyasztói igények változá­sával lépést kellett tartani a gyártó vállalatoknak. A Bé­kés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat békés­csabai telepén a közelmúlt­ban üdítőüzemi csarnoképü­letet létesítettek. Vásároltak egy óránként 24 ezer kis- palackot betöltő gépsort, mellyel jelentősen megnőtt a termelékenység, s a munka­folyamat teljesen gépesített lett. A vállalat tevékenységé­nek 75 százalékát ma már az üdítőital-termelés adja. Az alkalmazott korszerű technikai berendezések meg­teremtették a lehetőségét a minőségben kiváló termékek előállításának. Az elmúlt időszakban" termékeik hét esetben kapták meg a meg­különböztető Kiváló Áruk Fóruma termékjel viselésé­nek jogát. A vállalat által gyártott üdítőféleségek száma, ízösz- szetétele igen változatos. Ma már a szőlő, az orange, a narancs, a cola, a citrom, a grapefruit, tonik üdítő ita­lok mellett kalóriaszegény és diabetikus üdítő italokat is gyártanak. A diabetikus és kalóriaszegény termékek gyártását licenc átvételével kezdték meg. A gyártmányfejlesztési te­vékenység meghatározója azonban, hogy milyen alap­anyagot sikerül a vállalat­nak beszereznie. Az alap­anyag egy részét importál­ják, mivel a hazai nyers­Dundler Károly, az 1919- ben mártírhalált halt for­radalmár gyulai asztalosse­géd volt. A Budapesti Bú­toripari Vállalat gyulai gyáregységének a műszaki brigádja őt választotta név­adójának. A brigád 10 férfiből és 3 nőből áll. Beosztás szerint van közöttük programozó, kooperátor, munkavédelmi előadó, gyártáselőkészítő, normatechnológus, anyag­elszámoltató, adminisztrá­tor. Ide tartozik még az osztályvezető, a tmk veze­tője és a vállalkozási cso­port három tagja is. A fér- fiák javarészt asztalos szak­munkásként kezdték a pá­lyafutásukat és tanulással küzdötték előbbre magukat. Illés János, a műszaki osztály vezetője előbb a gimnáziumban érettségi­zett, majd mestervizsgát és technikusi minősítő vizs­gát tett. — Szinte étvágyam tá­madt â tanulásra, amikor láttam, hogy képes vagyok rá — mondja. — Mi volt a célja? — Többet tudni, nagyobb megbecsülést kiérdemelni — válaszol. — Anyagi vonatkozásban? — Én azt nem tartom annyira fontosnak. Bállá Tibor, a vállalkozási csoport tagja, aki gyakorla­tiasabb és ezért inkább mestervizsgát tett, megszó­lal: anyaggyártás az üdítőital­fogyasztással nem tudott lé­pést tartani. Ez az egyik akadálya a gyümölcs alap­anyagú termékek gyártásá­nak. A nyersanyag egy ré­szét Görögországból, Mexi­kóból, Ausztriából, az NDK- ból és Hollandiából vásárol­ják. A szőlőlé gyártására a Balatonboglári Állami Gaz­dasággal hosszú lejáratú együttműködési megállapo­dást kötöttek. A szikvíz- és szeszipari vállalat termelése az elmúlt tíz év alatt 13-szorosára nőtt. Ma már egy év alatt 30 millió palack üdítő ital gyár­tására alkalmasak a gépso­rok. A tervidőszak végére az üdítőital-termelés rész­aránya meghaladja a 85 szá­zalékot, s így már 60 millió palackot töltenek fel, és to­vább nő az üdítőital-válasz­ték is. Ezt követően a termelési és ellátási bizottság tájékoz­tatót hallgatott meg a zöld­ség-, gyümölcstárolás hely­zetéről. A két legnagyobb mennyiségű zöldségféle, a burgonya és vöröshagyma tárolására, a felvásárlásra több intézkedés is született. A ZÖLDÉRT Vállalat szep­tember 30-ig ezer vagon vöröshagymát értékesített. Ennek zömét, 900 vagont ex­portra szállították. Október 1-től várhatóan még 1150 va­gon vöröshagymát értékesí­tenek. Burgonyából a szerződött mennyiség tárolása megol­dottnak mondható, az 1040 vagon szerződött burgonyá­ból 690 vagont raktárakban, konténerekben és a vállalat burgonyatárolójában helyez­nek el, 430 vagont pedig prizmákban tárolnak. A nem szerződött, szabadon felkí­nált I. osztályú burgonya át­vételére 1978 október végéig értékesítési szerződést köt a ZÖLDÉRT a termesztő gaz­daságokkal. A zöldség és gyümölcs tárolását a ZÖL­DÉRT saját erőből nem tud­ja megoldani, ezért ebben az évben is szükséges a ter­mesztő gazdaságok segítsége. (kepenyes) — Nekem pedig a pénz a lényeg, nem szégyellem. Miért is? Családom, két gyermekem van, sokba ke­rül a lakás, a Trabant sem olcsó... Arató János, a vállalkozá­si csoport üzemvezetője is asztalosból lett technikus. Szerinte fontos, de azért nem minden a pénz. Erről így beszél: Valaki legyen az ember a szakmában. Olyan, akit el­ismernek. Sajnos, a mai rohanó világban nem min­denütt törődnek azzal, hogy ki mennyit ér, hogy dolgo­zik és elmarad a dicséret, vagy a dorgálás. Pedig a jobb munkára való ösztön­zésnek ez az alapja. Szántó Emil anyagelszá­moltató, a brigád vezetője egyetért társai véleményé­vel és megjegyzi: Mi egymás között megbe­széljük, ki, hogyan teljesíti a feladatát, mi jó, mi rossz. Ennél többet nem tehetünk. Azt valamennyien tud­ják, hogy tevékenységük ki­hat az egész gyáregység ter­melésére, ami az idén ér­tékben 110 millió forint. A műszaki brigádnak kell megteremtenie a feltételeket ahoz, hogy jók, illetve el­adhatók legyenek a termé­kek és olyan áron készülje­nek el, hogy a vállalatnak azokból haszna származzon. A jól előkészített munka halad. Ha valami miatt fennakadás áll elő a terme­lésben, akkor bizony meg­Gyulai vadászok közgyűlése A közelmúltban Gyulán, a művelődési központ nagy előadótermében rendezték meg a helyi Dózsa Vadász- társaság tagjai első félévi közgyűlésüket, amelyen Pau- linyi Gyula, a vadásztársa­ság titkára adott áttekintést első félévi tevékenységükről. Többek között elmondta, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kevesebb élő nyulat fogtak be a ter­vezettnél. Ismertette a tava­szi vadszámlálás eredmé­nyét, amelynek alapján bi­zakodva tekinthetnek a sze­zon elé, mert aránylag gaz­dag vadállománnyal rendel­keznek. Persze, igyekeztek ezért megfelelő intézkedése­ket is hozni. Vásároltak na­pos fácáncsibét, a vadőrök több mint háromezer fácán­tojást gyűjtöttek, s így ösz- szesen 3300 fácáncsibét tele­pítettek ki a területre. Eredményes volt az év eleji őzvadászat. Csaknem 100 őzet és őzbakot lőttek, és örömmel számolt be arról is,- hogy a vadászok fegyelme­zettek voltak, baleset nem történt. Szó volt a vadász- társaság pénzügyi helyzeté­ről, amelyet kielégítőnek ta­láltak, hiszen pénztárukban csaknem negyedmillió fo­rint van. A beszámoló után aktív hangulatban folytatódott a közgyűlés, sokan szólaltak fel, és mondták el vélemé­nyüket a társaság tevékeny­ségéről. A közgyűlés végén ismertették az intéző bizott­ság javaslatát a vadászat megkezdéséről, amelyet ok­tóber 28-ban állapítottak meg. Felosztották a terüle­tet három brigádra, amelyet a közgyűlés szavazattöbb­séggel elfogadott. Több ha­tározati javaslat elfogadásá­val ért véget a közgyűlés. szűnik a rend, a fegyelem. A dolgozók — ezt maguk­ról tudják — nem szeretik fecsérelni az idejüket a munkahelyükön. Keresni akarnak. Ez is nagy fele­lősséget ró a műszaki brigád tagjaira. Ám nem minden csak tőlük függ. Az sem egyebek között, amiről Se­res András gépész üzem­mérnök, a tmk vezetője így tájékoztat: — Javarészt régiek, el­avultak a famegmunkáló gépek, tartalékalkatrészek pedig nincsenek. Ha lehet, hozatunk valahonnan, vagy mi magunk készítünk. Eh­hez azonban megfelelő szer­számgép sem áll rendelke­zésre, és a munkások szak­értelme is eléggé hiányzik. Az ilyen akadály nehezen hidalható át. De csak a meglevő gépeken lehet ter­melni és a körülményekhez képest a legtöbbet kell „ki­hozni” belőlük. A műszaki brigád ezt igyekszik előse­gíteni újításokkal, éssze­rűsítésekkel. Az idén eddig Szántó Emil és Kováts Ist­ván újítása érdemelt elis­merést. A munkát könnyítő ésszerűsítésekkel egyszerű az eljárás. Megbeszélik a gyáregység főmérnökével, aki — ha megfelelők — az alkalmazásukhoz hozzájá­rulást ad. Uitz Zsuzsát gimnáziumi érettségi után segédmunkás­nak vették fel a gyárba. Az első napok emlékeire így gondol vissza: Tegnap délelőtt a megye mezőgazdaságának és a me­zőgazdaságban fontos szere­pet játszó üzemek képviselő­iből álló szervezési bizottság ülésen vitatta meg az őszi munkák , helyzetét és a to­vábbi időszak feladatait. Az elhangzottakból megál­lapítható, hogy jól halad az őszi vetésű növények talajá­nak előkészítése: a tervezett terület 68 százalékán fejez­ték be az üzemek ezt a fon­tos munkát. Nincs lemara­dás a búza vetésében sem, eddig a tervezett terület 24 százalékán került földbe a mag.*A megye északi ré­szén valamelyest előrébb tartanak az üzemek, mert talajadottságuk megkívánja a korábbi vetést. Ismerve a déli területen gazdálkodók képességét, várhatóan a hó­nap utolsó hetében ott is vé­geznek a vetéssel. A tanács­kozás részvevőinek állás­pontja szerint a búzának feltétlenül előnyt kell adni a betakarítási munkákkal szemben, hiszen a jövő évi termés megalapozásáról van szó. Rizsből eddig a terület 15 százalékát aratták le, vár-. - hatóan elsőként a csárda­szállási Petőfi Tsz fejezi be a betakarítást a jövő héten, kombájnjait folyamatosan a segítséget igénylő üzemek rendelkezésére bocsátja. Jól halad a cukorrépa szedése is, eddig 29 százalé­kát takarították be az üze­mek. Október 15-től teljes kapacitással dolgoznak a cu­korgyárak, így lehetőség nyí­lik a betakarítás további gyorsítására. Gondot a ned­ves talaj okoz, mert a sár ráragad a répára, ennek el­kerülésére jelentős kézi munka ráfordítására van szükség. Az üzemek csak di­csérettel szólhatnak a répa­földeken és a szállításban dolgozó honvédek munká­— Az álomvilágból a va­lóságba jutottam. Mert az iskolában még más volt az elképzelésem. De törkedtem jól dolgozni. Aztán egy év múlva a műszakhoz osztot­tak be, és azóta levelező tagozaton elvégeztem a faipari szakközépiskolát. Most technikusi minősítő vizsgára készülők. Aztán következik a főiskola ... Az egy év fizikai munkát mégis hasznosnak tartja. Sokat látott, hallott, ta­pasztalt, ismerkedett a munkásélettel. A brigád tagjait a nem termelők közé sorolják, de a gyáregység egész terme­lési folyamatának az irá­nyításából eredményesen veszik ki részüket. Ha pedig kommunista szombatot tar­tanak, nem az irodában, hanem a műhelyben dolgoz­nak. Patronálják a Gyulai 3-as számú Általános Iskolát. Természetesen az is fizikai munkát jelent. Ezenkívül a tanulókat meghívják üzem- látogatásra, s ők a kísérők. Az a cél, hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését a2 asztalosmunka iránt. Többen vállalnak társa­dalmi megbízatást. Egye­bek közt Illés János ipari­tanuló felelős, Kováts Ist­ván szb-titkár, Seres And­rás és Fekete Szűcs Ferenc munkásőr, Uitz Zsuzsa a Faipari Tudományos Egye­sület megyei szervezetének a titkára, Bállá Tibor szak- szervezeti bizalmi. A gyáregységben a leg­jobbak között tartják szá­mon a Dundler Károly Szo­cialista Brigádot, amely immár hétszer érdemelte ki az aranykoszorús jelvényt. Pásztor Béla járói. A múlt évben is nagy segítséget nyújtottak a, ki­helyezett alakulatok, az idén azonban még a tavalyinál is szervezettebben, jobban dol­goznak. Majdnem befejezettnek mondható a szója betakarí­tása, a termőterület 96 szá­zalékán befejezték az ara­tást. Csak kis területen kezdő­dött meg a kukorica kom­bájnolása a korai érésű faj­tákkal, hiszen az állomány nagy része éretlen. Nedves­ségtartalma körülbelül 28— 30 százalék, s a napsütéses időjárás ellenére sem mutat jelentős csökkenést. Eddig a vetésterület 11 százalékán fe­jezték be a kukorica gépi törését. Más a helyzet a silókuko­ricánál, eddig 87 százalékát sikerült az üzemeknek le­vágniuk, rövidesen befeje­zik az egész területen a munkát. Kedvezően alakul a szer­ves trágyázás, a tervezett táblák háromnegyed részén kijuttatták a beütemezett mennyiséget, rövidesen az egész terület szervesanyag­ellátása befejeződik. A Békés megyei Közleke­désbiztonsági Tanács elnök­sége tegnap, pénteken dél­előtt dr. Sajti Imre ezredes­nek az elnökletével tartotta kihelyezett ülését Szarvason, az óvónőképző intézetben. Az elnökség tagjai és a szak- bizottságok vezetőin kívül ott volt Oláh György rend­őr vezérőrnagy, nyugalma­zott belügyminiszter-helyet­tes, az OKBT alelnöke és dr. Vincze Győző ezredes, az OKBT titkára. Az első napirendi pont ke­retében a szeptember 26-án megtartott OKBT-elnökségi ülésre felterjesztett beszá­molót vitatta meg a megyei elnökség. Ebből egyebek kö­zött kitűnt: Békés megyében az 1978. július 1-i adatok szerint a nyilvántartott gép­járművek száma meghaladja a 68 ezret, 10 ezer lakosra 1572 gépjármű jut. A gépjár­művek 76 százaléka szemé­lyi, a többi állami, illetve szövetkezeti tulajdonban van, s minden 21. lakosra jut egy személygépkocsi. Az utóbbi három év alatt 14 ezer 900 új gépjárművezetői engedélyt adtak ki megyénk­ben, ami 41 százalékkal több, mint a megelőző időszakban. A beszámoló részletesen foglalkozott megyénk útháló­zatával, azok állapotával. A közlekedési szerkezet hely­zetét elemezve, a beszámoló megállapította: a termék- szállítás 1976. végéig az utóbbi 8 év alatt 17,5 száza­lékos arányváltoztatást mu­tat. A vasútnál 11,1 millióról 8,5 millióra csökkent az uta­sok száma. A közhasználati autóbusz-közlekedésnél 17,9 millióról 32,4 millióra nö­vekedett meg a me­gye évi utasfofgalma. A közúti közlekedés alakulásá­ról átfogó elemző jelentés készült. Az eredmények mel­lett foglalkozik a hibákkal, a gondokkal egyaránt érté­keli a baleseteket, a rend­őri tevékenységet. A beszá­moló a Békés megyei KBT testületének munkájával is foglalkozik. Megfelelő a megye mező- gazdasági üzemeinek műtrá­gyával való ellátása. Eddig sehonnan sem jelentettek hi­ányt, a békéscsabai AGRO- KER dolgozói készen állnak, hogy a közben felmerülő igényeket azonnal kielégít­sék. Általában megfelelő az alkatrészellátás, a néhol fel­merülő gondok megoldásá­ban jelentős szerepet vállal a szervezési bizottság, amely­nek tegnapi ülésén az üze­mek képviselői ígéretet kap­tak a hiányzó alkatrészek pótlására. Központi témaként szere­pelt a megbeszélésen a szál­lítás. Kielégítően dolgoznak az üzemek,, szállító vállala­tok, mégis kevésnek mond­ható a vasúti kocsi. Ezért jobb szervezéssel érhető el a szállítások zavar nélküli le­bonyolítása. összegezve az ülésen el­hangzottakat, megállapítha­tó, hogy az üzemek jól szer­vezve, egymást segítve telje­sítik az őszi betakarítási csúcs feladatait. Köszönhető ez a kiváló időjárásnak és az átgondolt, pontos szerve­zésnek. Az OKBT elnökségének nevében Oláh György érté­kelte a beszámolót. Elisme­réssel szólt a gondos és tár­gyilagos előterjesztésről, ar­ról a széles körű társadalmi aktívahálózatról, amely a KBT-t segíti. Külön elisme­réssel méltatta az országos elnökség a szomszédos me­gyékkel kialakult jó munka- kapcsolatot, együttműködést. A következő napirendi pont keretében Gulyás Pál rendőr százados, Szarvas vá­rosi, járási KBT-elnöke tá­jékoztatta a jelenlevőket a társadalmi testület tevékeny­ségéről. A közúti balesetek­ről szólva elmondta: a bal­esetek száma a járásban az idén 38 százalékkal emelke­dett. Ugyancsak növekedő a járásban az ittas gépjármű- vezető száma is. A szarvasi óvónőképző intézet igazgatója, Bencsik Endre az intézetben folyó közlekedési nevelésről tájé­koztatta a megjelenteket. A szarvasi óvónőképző intézet Szolnok, Heves, Csongrád és Békés megyét látja el óvónőkkel. Évente mintegy 125 nappali tagozatos és 200 —300 levelező tagozatos óvó­nő szerez diplomát Szarva­son. A közlekedésre való ne­velés itt kettős jellegű: az intézet hallgatói elsajátítják a közlekedési ismereteket, KRESZ-vizsgát tesznek, s nevelnek, ugyanakkor tudo­mányos kutatásokkal segítik a helyes közlekedésre való nevelést. A hallgatók közül minden évben 15-en kedvez­ményesen szereznek „B” ka­tegóriás gépjárművezetői en­gedélyt. Az intézet tervében szerepel, hogy az elkövet­kező időszakban valamennyi hallgató a képzés időszaká­ban megszerezze a segéd­motorkerékpár vezetésére szóló engedélyt. Az utolsó napirendi pont keretében a Békésszentand- rás—Szarvas—Kondoros út átkelési szakaszán való ke­rékpárút létesítéséről szóló ajánlást vitatta meg az el­nökség. —szekeres— Aranyjelvényes műszaki brigád — m. szabó — Megyénk közlekedése az OKBT elnöksége előtt

Next

/
Thumbnails
Contents