Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TflNACS LAPJA 1978. OKTÓBER 1., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXIII. ÉVFOLYAM 232. SZÁM A jövő év első negyedében adják át az új postahivatalt Békéscsabán t Crossbár-rendszerű telefonközpont 1981-ben? Békéscsabának az előre­jelzések szerint 1985-ben 75, az ezredfordulón 80 ezer la­kosa lesz. Természetesen ez nagy feladatokat ró a szolgáltatási ágazatokra, így a postára is, amelynek forgalma az elmúlt tíz esz­tendőben 70—80 százalék­kal emelkedett. Az igénye­ket viszont csak a korszerű követelményeknek megfe­lelő forgalmi épület létre­hozásával lehet kielégíteni. Fábián Pálnak, a Szege­di Postaigazgatóság he­lyettes vezetőjének tájé­koztatása szerint a kiviteli tervek 1976-ban elkészültek. A Szabadság téri kétszintes épület földszintjén 14 mun­kahelyet helyeztek el, míg fölötte vendégszobákat, la­Szombaton befejeződött a nemzetiségi szövetségek kongresszusai előkészítésé­nek jelentős szakasza: a nemzetiségi lakosság, a he­lyi párt- és állami szervek, a Hazafias Népfront helyi szervezeteinek támogatásá­val szervezett közgyűléseken választotta meg kongresszu­si küldötteit. Az öt évvel ezelőt tartott — kongresszusuk óta csak­nem megkétszereződött a nemzetiségi klubok száma, nemzetiségi könyvtárak könyvállománya. Üjabb és újabb nemzetiségi könyvek jelennek meg. Békés, Csongrád, Hajdú- Bihar megye román nemzeti­ségű lakosai örömmel fo­gadták, hogy szövetségük lapja, a Foaia Noastra jú­liustól hetilapként jelenik meg, akárcsak a német nyel­vű Neu Zeitung, a szlovák Ludové Novini és a délszláv Narodna Novina. A televí­zió, a rádió és a sajtó gyak­ran beszámolt a román nem­zetiségű lakosság életéről, munkájáról. A Magyar Rá­dió budapesti adója július óta hetenként egyszer az egész ország területén hall­ható szlovák, horvát, szerb nyelvű műsort sugároz. A pécsi stúdió naponta fél órá­ban német, horvát, szerb, a szolnoki stúdió pedig szlo­vák nyelvű műsort közve­tít. A gyűlések öbbségére a tennivalók és feladatok fe­lelősségteljes elemzése, kez­deményező- és cselekvő­készség volt jellemzői A megválasztott kongresz- szusi küldöttek — több mint 800-an — októberben me­gyei értekezleteken vitatják meg a gyűlések tapasztalata­it, tanácskoznak a párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek megyei vezetői­vel a felvetett problémák­ról, javaslatok megvalósítá­sáról. Az első megyei érte­kezlet Szabolcs-Szatmár me­gyében lesz október 2-án. A Bács megyei küldöttek 4-én, a Vas megyeiek 5-én érte­keznek. Október 22-ig a nemzetiségek lakta összes megyékben lezajlanak a küldöttértekezletek. kásokat létesítettek. Igaz, a munkahelyek száma a ré­gihez képest csak4-gyel lesz több, az önkiszolgáló hiva­tal azonban lényegesen meg­gyorsítja, 25—30 évre biz­tosítja a forgalmat. Bé­lyeg- és levélautomaták áll­nak a közönség rendelkezé­sére. Ideköltözik a megyei hírlaposztály is, amely gon­doskodik az újságok, folyó­iratok árusításáról. A vá­rosi tanáccsal közösen meg­valósított beruházás 400 millió forintba kerül, eh­hez a posta összesen 44,6 millióval járult hozzá. A 14 ezer köbméteres postahiva­talt, ahol jelenleg a szakipa­ri munkák folynak, 1979. első negyedében adják át rendeltetésének. Ebben az időszakban a nemzetiségi szövetségek tit­kárságai, illetve országos vá­lasztmányai folyamatosan elemzik a legutóbbi kong­resszusok óta végzett mun­kát, a kongresszusi előkészí­tő, szerkesztő és jelölő bi­zottságok eddigi tevékenysé­gét. Széles körben vitatják meg azokat a beszámolókat, amelyeket novemberre ter­vezett kongresszusuk elé terjesztenek. Elsőként no­vember 4—5-én a magyar- országi németek, a követke­ző hét végén, 11—12-én a szlovákok, aztán 18—19-én a délszlávok és végül 25—26- án a románok kongresszusá­ra kerül sor. Zárásra készülődik az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A hét vége nem je­lentett pihenést, tétlenke­dést a kiállítóknak, mert fogadniuk kellett az infor­mációra váró látogatókat, s jó néhány üzleti tárgya­lást is most pecsételtek meg a szerződések aláírásával. Vasárnap 10 órától utol­jára fogadja a nagyközönsé­get az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár, amelynek kapuit este 7 órakor zárják. A vásárnak az ellátásban betöltött szerepéről nyi­latkozott Juhár Zoltán bel­kereskedelmi államitkár az MTI munkatársának. Hangsúlyozta, hogy az ötödik szakosított őszi vásár teljesítette alapvető cél­ját. Nemzetközi jellegénél fogva jól szolgálta kereske­delempolitikánkat és im­portpolitikánkat egyaránt, sokféle összehasonlításra adott lehetőséget, megfe­lelő alkalom volt a terme­lés és az ellátás színvonalá­nak felmérésére, a közön­A megyeszékhelyen ez idő szerint a 2670 telefon- állomás működik. Ez megle­hetősen kevés. A bővítésre megvan a lehetőség, most már az építőkön, szerelő­kön múlik, mikor telefonál­hatnak zavartalanul az előfizetők. Ugyanis a Ta­nácsköztársaság útján — a Szabadság tér és a Munká­csy utca közötti területen — még ebben az évben meg­kezdi a műszaki épület ki­vitelezését a megyei állami építőipari vállalat. Az ösz- szes beruházás költsége mintegy 456 millió forint, ebből a hálózat teljes fel­újítására 80 milliót költe­nek. A légvezetékeket szin­te teljesen megszüntetik, helyettük földkábeleket fektetnek le. A Crossbár-rendszerű te­lefonközpont 8 ezer állo­mást működtet majd, amely 24 ezerre bővíthető. Az automata telefonközpont le­hetővé teszi, hogy Békés megye székhelye is bekap­csolódhasson az országos távhívó hálózatba. Ugyan­akkor a helyközi automata 1200 kapcsolást képes le­bonyolítani. Ennek a- telje­sítménye szintén bővíthető, 3 ezerre. Ezenkívül lesz ha­gyományos, kézi kapcsolá­sú központ, s megépítik a helyközi erősítő állomást is. A beruházás kulcskérdése, hogy az építők mikorra tudják szerelésre átadni az épületet a BHG Híradás- technikai Vállalatnak. Ha az 1980. július 1-i határidőt tartani tudják, akkor 1981. március 31-én üzembe he­lyezik az új telefonközpon­tot Békéscsabán. — s. s. — ség tájékoztatására. A vásár a korábbinál is aktívabb fóruma volt az ipar és a kereskedelem szakemberei­nek, egyben olyan ritkán adódó piackutató fórum is, amelyen százezrek ész­revétele, véleménye alap­ján mérhettük le tevékeny­ségünk, elképzeléseink he­lyességét. Jelentőségét nö­velte, hogy ebben az idő­szakban kezdődött az 1979. évi felkészülés, a hazai igé­nyek és lehetőségek ösz- szevetése, továbbá a szo­cialista országok közötti egyeztető tárgyalások az árucsereforgalom, a munka- megosztás, a szakosítás, a kooperáció fejlesztéséről. A bemutatott fogyasztási cik­kek jól tükrözték a KGST- onszágokkal kialakult ke­reskedelmi kapcsolatainkat, azok erősítésére irányuló törekvéseinket, a következő évek importfejlesztési lehe­tőségeit, a szocialista orszá­gok áruinak szerepét ha­zánk lakosságának áruel­látásában. Az idei vásár előrelépés volt hazánk és Jubileum Barcson Megalakulásának 30. év­fordulóját ünnepelte szom­baton Somogy megye neves közös gazdasága, a barcsi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet. Az ebből az al­kalomból a járási művelődé­si házban rendezett ünnep­ségen megjelentek az alapí­tó tagok, köztük Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke is. Ott volt Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke és a megye vezetői. A jubileumi ünnepségen felszólalt Losonczi Pál, aki tolmácsolta Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának jókívánságait. Az Elnöki Ta­nács elnöke és Romány Pál ezután kitüntetéseket adott át. Losonczi Mihály, a szö­vetkezet elnöke a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. Teljesítette tervét az élelmiszer KISKER Szombat délután kaptuk a következő szövegű távira­tot a Békés megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatójától, Krizsán Miklóstól. „Örömmel jelentjük, hogy 1978-ra vonatkozó árufor­galmi tervünkben megha­tározott 70 millió forintos többletforgalmat szeptem­ber hó 30-án teljesítettük. Így az év hátralevő idő­szakában megvan a reális lehetősége annak, hogy a mind jobban kibontakozó munkaverseny eredménye­ként a bázisszintű árufor­galmat további 15—20' mil­lió forinttal túlteljesítsük. A többletforgalom 90 szá­zalékát azokban a boltok­ban értük el, amelyekben szocialista brigádok dolgoz­nak.” a fejlődő országok közötti kereskedelmi kapcsolatok növelésében. Nemcsak azért örültünk, mert több fej­lődő ország jött el a vásár­ra, hanem azért is, mert ha­gyományos termékeiken — élelmiszerek, déligyümöl­csök, italok — kívül szá­mos korszerű, tartós fo­gyasztási cikket is ajánlot­tak. Dicsérhető, hogy a kiállí­tott termékek minősége is számottevően javult. Elis­merésre méltó, hogy a hazai vállalatok nagyobb gondot fordítottak a közvélemény­kutatásra, az igények pon­tosabb felmérésére. Ezúttal nem érheti az a vád sem az üzemeket, vállalatokat, hogy csak kiállítják termé­keiket, de azok nem vásá­rolhatók meg. Az idén a könnyűipar és . a belkeres­kedelem együttműködésével számos bemutatott cikk, köztük újdonságok is, a vá­sárral egy időben kapható volt, legalábbis a budapesti üzlethálózatban. H nemzetiségek kongresszusai előtt flz őszi BNV szombati eseményei Juhár Zoltán nyilatkozata A mezőgazdaság és az élelmiszeripar feladatai Hazánkban — a megyénkben is — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a teljes szocialista társadalom építésé­nek fontos területe — állapította meg keddi ülésén az MSZMP Békés megyei bizottsága. Mint erről hírt adtunk, a tanácskozás napirendjén szerepelt a Központi Bizott­ság 1978. március 15-i — a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar helyzetéről, fejlesztésének feladatairól szóló — ha­tározata, végrehajtásának megyei feladatterve, valamint az 1978. évi gazdaságpolitikai cselekvési program első félévi teljesítéséről, az V. ötéves terv beruházásainak időarányos végrehajtásáról szóló jelentés. Ennek kap­csán közöljük ma, lapunk 7. oldalán a megye mezőgaz­dasága és élelmiszeripara fejlesztésére hozott határozatot. A penzai népi együttes nyomában A búcsúfellépésük holnap este lesz Orosházán. Dalaik­kal, táncaikkal elhozták nekünk az orosz emberek érzés­világát, legyőzhetetlen, felszabadult építőmunkájuk bol­dogságát. Huszonhárom év lelkes néprajzgyűjtő kutatá­sainak eredménye az a gazdag folklóranyag, amelyet énekeltek, táncoltak nekünk. Zenekar, énekkar és tánckar alkotja ezt az együttest, amely méltán híres az egész Szovjetunióban, és mindig sikerekkel tért meg külföldi útjairól is. A penzai szak- szervezet támogatásával, s az amatőr együtteseket jel­lemző lelkesedéssel, zavartalanul élhetnek szabad alko­tómunkájuknak. Céljuk a tiszta orosz folklór bemutatása, a nemzetiségi kultúrák kincseinek megőrzése. Fáradhatatlanul próbál­nak otthonukban hetenként háromszor munka után, fris­sítik ének- és tánctudásukat vezetőjükkel, O. V. Grisin- nel. A művészeti vezetővel beszélgetett munkatársunk, s a riportot lapunk 6. oldalán olvashatják. Lépcsőzetes munkakezdés Békéscsabán? Munkalélektani vizsgálatok szerint a nagyvárosokban lakók a reggeli munkakezdést követően átlagosan egy óra alatt érik csak el szokásos teljesítményüket. Addig az autóbuszokon, villamosokon, a trolikon és a metrón el­szenvedett sérelmeiket, dühüket igyekszenek feledni, kö­zömbösíteni, levezetni. Kapkodás, lökdösődés, tülekedés, veszekedés — mindezt „kifújni” magunkból: időbe telik. De meddig fokozódhat mindez? Kikerülhetetlen kö­vetkezménye, velejárója a gyorsuló városiasodásnak? Nincs más megoldás? Van. A fővárosban már a múltját is tanulmányozhat­juk. A minisztertanácsi rendelet alapján pedig az ország öt legnagyobb városában is fölkészültek bevezetésére. Szegeden alig egy hónappal ezelőtt lépett érvénybe. Er­ről szót munkatársaink riportja — egy nappal a lépcső­zetes munkakezdés békéscsabai nyitánya előtt — lapunk 5. oldalán. Mint hírül adtuk, pénteken megnyílt Orosházán a XI. kertészeti, kiállítás. Erről szól képriportunk az 5. oldalon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents