Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-13 / 216. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. SZEPTEMBER 13., SZERDA Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ülést tartott a nyomdászszakszervezet vezetősége Elnökségi ülés a tsz-szövetségben A jövedelmező gazdálkodás gyakorlata a Körösök térségében Évek, sőt lehet azt is mondani, évtizedek óta vizsgálják a Körösök térségében kialakult gazdálkodási körülményeket, állami és társadalmi szerveink. Olyan közel mégsem jutottak a gyakorlati tennivalók meghatározásában, mint tegnap, szeptember 12-én, a Körösök-vidéke Területi Tsz-szövetség elnökségi ülésén. Ehhez természetesen szükség volt a KB titkárságának 1976. szeptemberi ülésén hozott, Békés megye gazdaságára vonatkozó határozatára, az MSZMP KB 1978. márciusi üléséről kiadott pártdokumentumokra. Segítette ezt a munkát a megye párt- és tanácsi vezetőinek az a törekvése, hogy végtére is lásson a megye és a kormány tisztán, mi okozza szinte rendszeresen évről évre ugyanazon tsz-ekben az alap- és bevételi hiányt. Ez év áprilisában a térségben gazdálkodó termelő- szövetkezetek gondja már szerepelt egy olyan tanácskozás előtt, amely végső soron biztatást adott a tsz-szövetségnek arra vonatkozóan, hogy vizsgálja meg és konkrétan elemezze — üzemenként — a korábbi állapotokat és a mai helyzetet, jelölje meg a jövedelmező gazdálkodás gyakorlati tennivalóit. A megyei koncepció üzemekre történő adaptálása, a következtetések levonása májusban kezdődött. Dicséretére legyen mondva a szövetség apparátusának, hogy az ügyben érintett és érdekelt 22 termelőszövetkezetet nemcsak végigjárta, hanem olyan tanulmányt készített a helybeliek bevonásával, mely tartalmazza a címben írtakat. Ezekből a tanulmányokból készült el az elnökség elé terjesztett anyag, melyből megállapítható, hogy a Körösök-völ- gyében csaknem 100 ezer hektáron gazdálkodó 22 tsz-ben milyenek az anyagi és eszközellátási állapotok. Sajnos, ezekben a gazdaságokban összpontosul az 1978. évi igen kedvezőtlen 200 millió forint körül várható alap- és bevételi hiány. Az eszközellátásra jellemző, hogy a terület műveléséhez szükséges gépállománynak csak 60—70 százalékával rendelkeznek. Javult ugyan a szakember-ellátottság, de az egy egyetemet végzett emberre jutó terület lényegesen meghaladja a megyei átlagot. A termelés anyagi feltételei nem biztosítottak, mivel a korábbi években nem képződött elegendő fejlesztési alap, vagy ha valamennyi képződött, bevonták a -veszteségrendezésbe. Vannak szövetkezetek, melyek 1985- ig, illetve 1990-ig nem rendelkeznek szabad fejlesztési alappal. Ezekben a gazdaságokban a körülmények következtében az egyszeri újratermelés - feltételei sincsenek meg. Mindezek megállapítása után jogosan vetődött fel az a gondolat, szüksége van-e a népgazdaságnak az itt előállított mezőgazdasági termékekre. A válasz egyértelműen igen, azzal a kiegészítéssel, hogy valameny- nyi érdekelt szövetkezetben törekedjenek a jövedelmező gazdálkodás folytatására, a veszteséges ágazatok megszüntetésére, illetve a gazdaságos termékszerkezet kialakítására. Az elnökség jó érzéssel vehette tudomásul, dr. Nyíri Béla TOT-főtitkárhelyet- tes értékelő szavait, amely szerint az országban nincs még egy ilyen átfogó gazdaságfejlesztési anyag termelőszövetkezeti vonalon. Ez igen előnyös lehet, mert a szövetség által feltárt helyzet, a kivezető út megr jelölésével, a kért fejlesztések elvégzésével nem kell tovább késlekedni. Elvégzésével a népgazdaság jelentős, a korábbinál 6—700 millió forinttal több élelmiszerhez juthat, a 22 tsz-ből! Az elnökség egyik legsürgetőbb feladatnak jelölte meg a meliorációs munkák beindítását, a vízrendezést, a talajjavítást, a tápanyaggazdálkodást, a korszerű agrotechnika széles körű elterjesztését. Ezek termelésbe állítására, hatékony kihasználására garanciát ad a 22 tsz vezetése és tagsága. D. K. A kibővült jogkörükkel élő bizalmiak és helyi testületek tartalmasabb munkája, az üzemi és mozgalmi élet kiteljesedő demokratizmusa, a hatékonyabb politikai és nevelő munka nyomán nőtt a dolgozók társadalmi felelősségérzete — állapította meg Kimmel Emil főtitkár, a nyomda-, a papíripar és a sajtó dolgozói szakszervezetének keddi központi vezetőségi ülésén. Elmondotta például, hogy a Csepeli Papírgyárban, ahol a belső szállítás egyik napról a másikra szinte megbénult, mert a 21. Volán- Vállalat — munkaerő hiányában — nem tudta feladatát teljesíteni, a gyár valamennyi brigádja vállalta, hogy a belső szállításra rendelkezésre bocsátja hetenként egy-egy tagját, akinek munkáját együttesen pótolják. Ezt a helyzetet azonban — mint a főtitkár is hangsúlyozta — nem lehet tartós megoldásnak tekinte- -ni, még akkor sem, ha az egyre gyérebb szakmai utánpótlás képtelen kielégíteni a létszámigényeket. A központi vezetőség további intézkedéseket lát szükségesnek a nyomdaipar formakészítő-, nyomó- és kikészítő" kapacitásának jobb összehangolására, mivel a megnövekedett nyomdai teljesítőképességet még mindig nem tudja nyomon követni a szedés és a kötészet. Keserű Jánosné, könnyű- I ipari miniszter elismeréssel j szólt arról, hogy mindkét j iparág termelése erőteljesen növekedett. Hangsúlyozta : az j ütem tartására a jövőben is változatlanul szükség van. Gyepfelújítási tanácskozás Vésztőn Budrio-delegáció Gyulán Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza az a testvéri kapcsolat, amely Gyula és az olaszországi Budrio között létrejött. A kulturális, sport- és turistadelegációk cserelátogatásain kívül rendszeres a két városi tanács közötti együttműködés. Tegnap, kedden Gyulára érkezett az olasz testvérváros, Budrio tanácsának 5 tagú delegációja, amelyet Cesari Giorgio polgármester-helyettes vezet. Tagjai Cantelli Gabriele, Benedetto Jederlei, Masi Enrico és Salsini Mauro. A tanácsi delegációt a városi tanácsnál a város vezetői fogadták. Ott volt dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke, Kovács Lajos, az MSZMP városi bizottságának titkára, Banadics Márton, a HNF városi bizottságának elnöke. A tanácselnök köszöntője után tájékoztatta a testvér- város küldöttségét arról a programról, amelyet részükre állítottak össze egyhetes itt-tartózkodásuk idejére. A mai napon felkeresik a Budrio lakótelepet, meglátogatják. az ott levő üzletet, délután pedig a gyulai vb szakigazgatási kirendeltségéhez és a Lenin termelő- szövetkezethez látogatnak. Megyénkben 45 ezer hektár természetes gyep van. ebből 27 ezer hektár vehető nagyüzemi művelés alá. Jelenleg a megyében található gyepek termésszintje, állapota megegyezik az országoséval. Hektáranként 15—17 mázsa szénát takarítanak be gazdaságaink, pedig óvatos becslések szerint is ennél jóval nagyobb átlagok érhetők el megfelelő műveléssel, gépesítéssel és tápanyagellátással. Szakemberek szerint új technológiák kidolgozásával, alkalmazásával 1980-ra 40 mázsa hektárankénti szénatermés elérhető. Hogy ez megtörténjen, szemléletváltozás és valóban korszerű i technológiák kidolgozása j szükséges. Ezek alapja a rendszeresen és összehangol- | tan végzett kutatómunka. E | szempontból megyénk üze- j mei könnyű helyzetben van- ■ nak. mert a szarvasi Öntő- j zési Kutató Intézet fogja í egybe az ország gyepkutató- ; it, irányítja a komplex ku- j tatást. Munkatársaik állandó, szoros kapcsolatban állnak a megye üzemeivel, segítenek szakmai kérdések- \ ben. A segítség kölcsönös, a gazdaságok lehetőséget adnak nagytáblás kísérletek végzésére. Ennek a jó kapcsolatnak egyik mozzanata volt az a tanácskozás, melynek tegnap a vésztői Körösmenti Mgtsz adott otthont. A tanácskozáson Szőlősi Gábor tsz-elnök megnyitója után dr. Sipos András kandidátus tartott vitaindító előadást a gyepfelújítás hatékony módszereiről és azok szerepéről a gazdálkodás fejlesztésében. Előadásában a szakmai továbbképzésben és a gépesítés fejlesztésében jelölte meg a fejlődés útját. Ezután Sás Menyhért, a vésztői Körösmenti Tsz főmérnöke tartott tájékoztatót üzemük gyepgazdálkodásáról, munkájuk tapasztalatairól. Sor került gépbemutatóra is, ahol a szakemberek gyakorlatban is láthatták a gyepművelés gépeit. — m. szabó — Nagy sikert aratott a bemutatón a képen látható Rota-caste, amely egy menetben porhanyítja s talajt, elveti a gyepmag- vat és tömöríti a vetés felületét Fotó: Veress Erzsi Nem kell a baromfi? Ez a kérdés fogalmazódik meg az emberben, ha meglátja a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat zsúfolásig telerakott hűtőházát. A hatalmas mennyiségű áru jelzi: értékesítési nehézségekkel küzd a vállalat. Visszaesett a tőkés export, de miért? És vajon tartós lesz ez az irányzat? Mit tehet ellene a vállalat? Ezekre a kérdésekre keres választ cikkünk, mely lapunk 5. oldalán ta* lálható Fotó: Lónyai László iAXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXTXXXXXXX Fejlesztik a téglaipari gépgyártó üzemet A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai gépgyártó üzemében eddig is jelentős tégla- és cserépipari berendezés, gép, valamint alkatrész készült. Az üzemet most iparági szinten mintegy 50 millió forint költséggel fejlesztik, amely lehetővé teszi majd a termelés növelését, a hazai és az exportigények jobb kielégítését. Az utóbbi megteremti a gazdasági alapját olyan technológiai berendezések vásárlásának, amelyek a belföldi tégla- és cserépgyárak korszerűsítését segítik elő. Nemes László üzemvezető tájékoztatása szerint a gépgyártó üzem fejlesztése 1976-ban új gépek — mint például lefejtő-maró, karu- szel-esztergagép, fúró-marómű — beszerzésével és ideiglenes üzembe helyezésével kezdődött. Ezeken a gépeken minőségileg magasabb követelményeknek megfelelő munkadarabok állíthatók elő. Most a régi üzemrészt új műhellyel bővítik és épül egv 1800 négyzetméter alap- területű kéthajós, felső darupályás csarnok, amelyben szerelő- és festőüzemrészt alakítanak ki. Az építkezést a Békés megyei Állami Építőipari, valamint a dél-ma- gyarországi Építőipari Vállalat szerződés szerint a jövő év közepéig fejezi be. Jelenleg ugyan az ütemtervhez képest lemaradás van, amit azonban pótolni lehet. A határidő betartása azért is fontos, mert már előre igen sok a gép- és alkatrészmegrendelés, amit az üzem a jelenlegi körülmények között nem tud teljesíteni. A fejlesztéssel kapcsolatban nagyobb létszámnövelést nem terveznek. Néhány jól képzett szakemberre — hőkezelőre, szerszámgéplakatosra, szerszámkészítőre, esztergályosra, marósra — lesz még szükség. ök részben azok közül kerülnek ki, akik mint segéd- és betanított munkások már régebben itt dolgoznak és szakmunkás- vizsgát tesznek. Számít a vállalat a békési Szegedi Kis' István Gimnázium és Szakközépiskolának azokra a diákjaira is, akik nyári termelési gyakorlatra, az iskolaévben pedig gyakorlati képzésre idejárnak, s kedvet kapnak arra, hogy vizsga után az üzemben dolgozzanak. Jó még a kapcsolat a békéscsabai 611-es számú szakmunkásképző intézettel és várható, hogy néhány fiatal szakmunkás itt kezdi majd a pályafutását. Egy-két olyan Szakember felvételére lesz csak szükség, aki irányító (csoport- és bri- sádvezető) munkakör betöltésére alkalmas. Kedvező, hogy tavaly az üzem dolgozói közül nyolc szakmunkás fejezte be a szakközépiskolát és érettségizett. Ez azért fontos, mert egyes új gépek kezelését és jó kihasználását csak kellő hozzáértéssel, az átlagosnál több ismerettel lehet elérni. A vállalatnál rendszeres a továbbképzés és lehetőség van arra, hogy az érettségizett szakmunkások főiskolán folytassák tanulmányaikat vagy technikusi minősítő vizsgát tegyenek. Pásztor Béla Battonyai készülődés Amint az köztudott, hazánkban elsőként 1944. szeptember 23-án Battonya szabadult fel a német megszállás álól. Ez az évforduló mindig nagy ünnepségnek számít a nagyközségben, amelyre megkülönböztetett figyelemmel készülnek a község vezetői és lakosai. Így lesz ez az idén is. Ebből az alkalomból avatják fel az új nagyközségi könyvtárat, amely a „Népek barátsága” nevet kapja, jól példázva az itt élő nemzetiségiek együvé tartozását. A beruházás dicséretre méltó gyorsasággal valósult meg, hiszen éppen egy évvel ezelőtt helyezték el az alapkövét. Az évforduló alkalmából verses antológia jelenik meg „Hídon át” címmel, amely az itt élő, vagy innen elszármazott írók, költők műveit tartalmazza. A tervek között szerepel, hogy jövőre a 35. évforduló tiszteletére monográfiát jelentetnek meg Battonyáról.
