Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-10 / 214. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. SZEPTEMBER 10., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXXIII. ÉVFOLYAM. 214. SZÁM Gyorsabb, pontosabb, emberibb ügyintézést Hantos lánosné volt a járási szakszervezeti nap ünnepi szónoka Battonyán Magyar pártós kormányküldöttség utazott Hddisz libellába Győri Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével szombaton párt- és kormányküldöttség utazott Addisz Abebába, hogy részt vegyen az etióp forradalom negyedik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A küldöttség tagja Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes és Várkonyi József, hazánk Addisz Abeba-i nagykövete. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Komidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Lengyel László a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese búcsúztatta. Békés megyében a sáros, esős idő ellenére a hét közepén megkezdődött a cukorrépa szedése. Az első szállítmányokat felkészülten fogadták a cukorgyárak. A gyári üzemeltetési főpróbák sikeresek voltak, így rövidesen megindíthatják a feldolgozó gépsorokat. Erre, amennyiben a gyárak 600 vagon indulókészlettel rendelkeznek, szeptember 13-án kerül sor. Megyénkben ebben az évben 57 termelőszövetkezetben és négy állami gazdaságban termesztettek répát, összesen csaknem 18 ezer hektáron. A csabacsüdi, a kardosi, az örménykúti tsz- ek a szolnoki, a többi gazdaság a mezőhegyesi és a Sarkadi Cukorgyár körzetéhez tartozik. A szedést zömében azon gazdaságok kezdték meg, amelyek kisebb szállító- és szedőkapacitással rendelkeznek. A gyárak írásban állapodtak meg a mezőgazdasági üzemekkel, mikor, milyen mennyiségű répát szednek ki, illetve szállítanak be feldolgozásra. Ha minden az előzetes ütemterv szerint alakul, akkor a gyártási idény 140 napot vesz igénybe, és várhatóan 1979 január végén fejeződik be. A répa szállításában október elejétől 200 honvédségi tehergépkocsi vesz részt. A kampány kezdetekor 3—4, október végén az idő hidegre fordultával 9—10 napos készletet raktároznak a cukorgyárak. A cukorrépa a szedés megkezdésekor még nem volt teljesen érett. A hosszú feldolgozási időszak miatt azonban korábban kellett ehhez a munkához hozzákezdeni. A cukortartalom amely a tavalyihoz hasonló értéket mutat, még tíznaponként egy százalékkal nő. A szedést korábban kezdő, valamint a répát a későbbiekben szabadföldi prizmába rakó gazdaságoknak, a cukorgyárak felárat fizetnek. Ezzel az ösztönzéssel igyekeznek elérni, hogy a répából az adott körülméA Közalkalmazottak Szak- szervezete a hagyományos járási szakszervezeti napot tegnap, szombaton rendezte meg Battonyán. A művelődési ház nagytermében csaknem háromszáz tanácsi, hivatali, ügyészségi és bírósági dolgozó adott egymásnak randevút. A díszelnökségben helyet foglalt többek között Hantos Jánosné, a Közalkalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének titkára, Szegvári Péterné dr., a Közalkalmazottak Szak- szervezetének alelnöke, dr. Lestyán Gizella, az MSZMP mezőkovácsházi járási bizottságának titkára és Bocsnyek között a maximális mennyiségű cukrot nyerhessék ki. Az elmúlt években répa átvétele sok vitára adott okot. Ezért a sarkadi és a Mezőhegyesi Cukorgyárban is 20—20 millió forintért automata répalaboratóriumot állítottak üzembe. Ezek a most kezdődő szezonban még csak kísérleti jelleggel működnek. Jövőre azonban már a répa átvétele e berendezések segítségével, cukortartalom szerint történik. A cukorgyárak vezetői elmondták, hogy az idén az időjárás kedvezett a répa növekedésének, így a termésátlagok meghaladják a tavalyiakat. A Mezőhegyesi Cukorgyár körzetében 415 mázsás hektáronkénti termésátlagra számítanak. A legnagyobb termésátlagok az orosházi Béke és Űj Élet, valamint a dombegyházi Petőfi Tsz-ben várhatók. A legnagyobb területen, 1900 hektáron, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság termeszt répát. A körzetben 45 ezer vagon répa feldolgozására számítanak. Innen szeptember 13-tól vonaton 1500 vagon' répát szállítanak a Petőházi Cukorgyárba. A feldolgozás időszakában mintegy 800 vagon száraz szeletet és 9 ezer vagon nyers szeletet állítanak elő. A Mezőhegyesi Cukorgyár gépsorainak, berendezéseinek karbantartására 50 millió forintot fordítottak a tavaszi és nyári hónapokban. A 20 millió forintos beruházás pedig még biztonságosabbá teszi a feldolgozást. A pénzt tárolóterek építésére, a rakodás gépesítésére, előmelegítők, lepárlók vásárlására, üzembe állítására költötték. így zökkenőmentesen, átlagban napi 280 vagon répát cTol- göznak fel Mezőhegyesen. A sarkadi gyár körzetében' ugyancsak felkészülten várják a répaszezont az átvevőhelyek. A becsült termés kai Mihályné, az SZMT titkára. A vendégeket dr. Fekete Lajos, a mezőkovácsházi járási hivatal elnökhelyettese köszöntötte, majd Hantos Jánosné mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében elmondotta: mint a Viharsarok szülötte mindig nagyon boldogan jön haza, de többszörös öröm számára, hogy éppen Battonyán tarthat előadást, az országban elsőnek felszabadult nagyközségben. Mert végül is a battonyai eseményektől számítjuk szabadságunkat, életünk jobbra fordulását. Az'-'időszerű szakszervezeti 39 ezer vagon. A gyárban 1978-ban 40 millió forintba kerültek a karbantartási munkálatok. A 78 millió forintos beruházás során a kazánok egy részét gáztüzelésűre cserélték ki, a cenrifugaállomás és két lepárlóberendezéssel megtel remtették a gyártóvonalak összhangját. A gyár körzetében a tavalyinál nagyobb, 380 mázsás hektáronkénti termésátlaggal számolnak. Itt a legnagyobb termesztő gazdaságok, a Békéscsabai Állami Gazdaság, az újkígyósi Aranykalász, a csorvási Lenin és a kondorosi Egyesült Termelőszövetkezetek. A nagy mennyiségű répa feldolgozása mindkét gyár körzetében az üzemek és gyárak összehangolt munkáját teszi szükségessé. Ugyanis a mezőgazdasági üzemek répafelszedő gépsorainak teljesítménye a kampány kezdetén többszöröse az átvétel és a feldolgozás ütemének. munkáról szólva elmondta, hogy a legutóbbi kongresz- szus óta sokat javult a szak- szervezeti tevékenység. Hazánkban a jobb munkának megvannak a feltételei és a lehetőségei. A közalkalmazottak valóban közügyét szolgálnak, s joggal várják tőlük a gyorsabb, pontosabb, emberibb ügyintézést. Igen hasznos javaslatok hangzottak el taggyűléseken: hogyan lehet egyszerűbbé és korszerűbbé tenni az ügyviteli munkát. A tanács dolgozói sok mindent magukra vállalnak, többek között a kihelyezett ügyfél- fogadást, a munkaidő utáni ügyletet. Sajnos, nem mindenütt élnek ezzel a lehetőséggel, pedig sok dolgozónak nem kellene ügyintézés címen napközben a munkából elmenni. .Örömmel számolt be Hantos Jánosné arról, hogy a közalkalmazottak anyagi, erkölcsi megbecsülése igen sokat javult. Talán ezért is jönnek fiatalok szívesen erre a pályára. Országszerte 207 ezer szakszervezeti tagot számlálnak, 33 százalék KISZ-korú. Az idősebb generáció szívesen segíti a kezdő fiatalokat, ugyanakkor joggal elvárja, hogy szakmailag, politikailag állandóan képezzék magukat, mert csak úgy tudnak helytállni a munkában. Szólt az előadó a jutalmazásokról. Sajnos, kényelemből, közömbösségből sok helyen egyenlősdi uralkodik. A jutalom nem válik igazán a jó munka megbecsülésének jelévé. A munka- kollektívákban mindenki tudia ki hogyan dolgozik. A bizalmiakra vár itt a legnagyobb feladat, álljanak ki a legjobbak mellett korra való tekintet nélkül. „Nagy utat tettünk meg, nem is. volt mindig sima. Néha megbotlottunk, de el nem estünk. Büszkék vagyunk arra, hogy becsülettel dolgoztunk és szép örökséget adunk a nemzedékváltáskor a fiataloknak” — mondotta befejezésül Hantos Jánosné. (Kepenyes) A. R. A Csepel Autógyárban új típusú — vászontetős — Yolvo-te- repjárók sorozatgyártását kezdték meg. Ez már a harmadik sorozatban gyártott típusa a svéd—magyar kooperációban készülő terepjárónak, melyből az idén kétszáznyolcvanat gyártanak. A képen: a kocsik utókezelése (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) a megyében 80 ezer vagon répát dolgoznak tel Mezőhegyesen és Sarkadon felkészültek a cukorgyártásra A megnövekedett villamosenergia-igény szükségessé tette a hazai erőművek bővítését, korszerűsítését. Pakson 1974-ben kezdték meg az első magyar atomerőmű építését, melynek jóváhagyott beruházási költsége 60 milliárd forint. Mennyi villamos áramot termel majd az atomerőmű, hol tart ma az építkezés? (Erről szól képes riportunk lapunk 7. -oldalán.) (Fotó: Szekeres András) Kongresszus előtt Több ezerre tehető azoknak a száma, akik a legutóbbi népszámláláskor német, román, szlovák, délszláv vagy más anyanyelvűnek, tehát nemzetiséginek vallották magukat. Életük, sorsuk semmiben sem különbözik a magyarokétól. Ugyanolyan jogokat élveznek, ugyanolyan lelkiismeretesen, a magyarokkal vállvetve építik hazánkban a szocializmust, megtalálhatók a közélet majd minden területén, felelős posztokat töltenek be. Persze, nekik is vannak gondjaik, terveik, amelyeket az ötévenként sorra kerülő magas szintű tanácskozáson, a szövetségek kongresszusán vitatnak meg. Ezeken a fórumokon szó esik a hagyományápolásról, a kulturális életről és nem utolsósorban arról a feladatukról, hogy barátsághidat létesítsenek az anyaországgal, ez esetben a Román Szocialista Köztársasággal. Hogyan készülnek erre a nagy jelentőségű eseményre, milyen eredményeket értek el a legutóbbi kongresszus óta, melyek célkitűzéseik. Erről nyilatkozik Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára lapunk 4. oldalán. Mit tesz a „Metesz” a műszaki haladásért az új évadban Magyar feltalálók elmeszüleménye — Karinthy Frigyes szerint — a nemrepülőgép. Érdekessége, hogy még komoly műszaki hiba esetén sem száll fel. Hány, meg hány kitűnő találmány született már hazánkban — az Eötvös-féle torziós ingától a legújabb hajnövesztő szerekig —, s hány, meg hány nyert hasznos megvalósulást itthon vagy külföldön? Talán külföldön több is, mint idehaza... Ne a feltalálókon verjük el a port emiatt! Inkább ■t:-r i| országos vagy világviszonylatban is számottevő magyar technikai újdonság, mert nem törődünk a feltalálókkal, az újítókkal, s a mozgalom kiteljesedését nehézkes adminisztrációval gátoljuk — hogy csak egy akadályt említsünk. Hogyan lesz az újítómozgalomból — repülő repülőgép? Komoly műszaki hibától mentes... Mit tesz műszaki kultúránk nagykorúsodásáért az MTESZ? Erről szól cikkünk az ötödik oldalon. Iskolások helytörténeti szakköre Mezőhegyesen Kiss Jánosné tanárnő vezeti a mezőhegyesi iskolások helytörténeti szakkörét. Hírük már a község határain is túljutott, munkájukat a járás központjában, Mező- kovácsh^zán is számon tartják. A szakkör 1970-ben alakult. — Akkor voltunk a legjobbak — mondja a tanárnő —, nyolcadik osztályig egyikőjük sem maradt ki, és a folyamatos munka eredményeként kétszer is elnyertük a Mezőgazdasági Múzeum által meghirdetett pályázat harmadik helyezését. Riportunk Mezőhegyesről a 6. oldalon olvasható.
