Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-06 / 210. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. SZEPTEMBER 6., SZERDA Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 210. SZÄM Kismamák parlamentié Gyulán Kismamák parlamentje. Nagy érdeklődést váltott ki ez a hír. Ilyen fórum még nem volt, ahol a gyesen levő kismamák elmondhat­ták gondjaikat, ahol köz­vetlenül megbeszélhették ügyes-bajos dolgaikat. Pe­dig nagyon is szükség van az ilyen és efféle találkozá­sokra. A gyermeküket ne­velő anyukák többsége ki­esik a munka gyakorlatá­ból, elszokik a közösségtől, s amikor újra dolgozni men­nek, félénken, bátortalanul teszik, mert mindenféle­képpen hosszú idő a há­rom év. Ez volt az ötletet adó gondolat a Gyulai Kötő­ipari Vállalatnál. A kisma­mák ezen a parlamenten mondták el kéréseiket, me­lyeket a párt- és szakszer­vezet a gazdasági vezetők­kel közösen igyekszik meg­oldani. A vállalatnál több mint kilencven a gyesen levő anyukák száma, ezen az összejövetelen azonban csak harmincán tudtak részt venni, mert nem volt kire hagyni az apróságokat. A parlament pezsgő hangulatát ez azonban nem rontotta. Nagyon közvetlen, kedves . hangvételű beszámolót tar­tott dr. Sümegi Csaba igaz­gató, melyben ismertette az évközi és a korábbi válto­zásokat. Légióként arról beszélt, ami a vállalat jö­vőjének szempontjából fon­tos. Szólt arról is, hogy a versenymozgalomban mit kell a dolgozóknak tenniük azért, hogy az elismerés is magasabb legyen. Említette a szociális és munkakörül­mények javítására tett in­tézkedéseket és elemezte a teendőket is. Végül a vál­lalat rövid és hosszú távú terveiről beszélt, majd át­adta a szót a kismamáknak. Az egyik anyuka szeretne továbbtanulni a gyors- és gépíró-szakiskolában, Bé­késcsabán. A feltett kérdés­re az igazgató azt válaszol­ta, hogy minden szakmai jellegű, és idevágó tovább­tanulási igényt támogatnak. Ezek után a szakszerveze­ti bizottság titkára — aki maga is munkásnő és anya — elemezte az októberben kezdődő szakmai tanfolyam feltételeit és lehetőségeit. A következő kérés az volt, hogy többet törődjön a vállalat a társadalmi ün­nepek alkalmakor az ott­hon levő anyukákkal. Kö­szöntsék őket anyák napján és nőnap alkalmával egy- egy üdvözlőkártyán. Többen kérték, hogy a gyes letelte után egy mű­szakban szeretnének dol­gozni, vagy csak bedolgozók lennének néhány évig. Kí­váncsiak voltak arra is, hogyan változott meg a kol­lektív szerződés, változott-e a törzsgárdatagság megíté­lése, mióta otthon nevelik gyermekeiket. A kellemes hangulatú kis­mamaparlament üzemláto­gatással zárult, ahol feleleve­nítették emlékeiket, és is­merkedtek az egy év alatt is sokat változott vállalat­tal. Sz. J. Lázár György látogatása a szonginói biokombinátban Magyar—mongol áruforgalmi jegyzőkönyvet Írtak alá Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, mongóliai hivatalos, baráti látogatásá­nak harmadik napján, ked­den délelőtt az Ulánbátortól mintegy húsz kilométerre le­vő szonginói biokombinátba látogatott el. A látogatásra D. Gombozsav, az MNFP KB titkára és Cs. Szűrén miniszterelnök-helyettes kí­sérte el. Az üzem bejáratánál Dem- berel földművelési minisz­terhelyettes, valamint a kombinát magyar és mon­gol vezetői, dolgozói üdvö­zölték a magas rangú ma­gyar vendéget, akit dr. Sz. Szodnomodzs igazgató tá­jékoztatott a kombinát tevé­kenységéről. Az ázsiai vi­szonylatban is kiemelkedő jelentőségű létesítmény ma­gyar anyagi-műszaki segít­séggel épült fel és 1974 óta működik. Szerepe szinte fel­becsülhetetlen a Mongólia legfontosabb nemzeti vagyo­nának számító, csaknem 25 milliós állatállomány meg­óvása és fejlesztése szem­pontjából. Lázár György megtekin­tette a biokombinát több üzemét és személyesen is meggyőződhetett arról, hogy a biokombinátban eredmé­nyesen alkalmazzák a kü­lönböző bonyolult, korszerű gyártási technológiákat. Eb­ben része van a jelenleg is ott dolgozó 68 magyar szak­embernek, akik szaktanács- adást nyújtanak és segítik a mongol műszakiakat, szak­munkásokat a technológiai folyamatok elsajátításában. Emellett a magyar és a mon­gol szakemberek közös tu­dományos munkát is végez­nek új termékek bevezetése, illetve a jelenlegiek korsze­rűsítése céljából. Mindez je­lentős a magyar állatgyó­gyászat számára is, mivel Magyarország több oltó­anyagot már ma is Mongó­liából szerez be. (Folytatás a 2. oldalon) Őszi csúcs előtt az ÁFOR Intézkedési terv a folyamatos szállításra Mozgalmas volt a nyár az ÁFOR-nál, hiszen nem­csak az autós idegenforga­lom terhelte túl a kutakat, hanem a rendkívül mun­A Villamosipari Kutató Intézetben a holográfia felhasználá­sával vizsgálják a villamoskészülékeket és a bennük kelet­kező elektromos jelenségeket (MTI-fotó, Danis Barna felvétele — KS) kaigényes aratás és a ked­vezményes tüzelőolaj-akció is feladatokat rótt szállítókra és eladókra. A legnagyobb idény mégsem a nyár. Mint a vállalat kereskedelmi ve­zetői elmondották: az őszi és kora téli időszakban az egész évi forgalomnak 35 százalékát bonyolítják le, méghozzá a legkedvezőtle­nebb körülmények között. Ilyenkor hajrázik a mező- gazdaság, fplyik a betakarí­tás és a talajelőkészítés, majd októbertől megkezdő­dik a fűtés is. Az ÁFOR- nak több mint 2 millió olajkályha üzemanyag-ellá­tásáról kell gondoskodnia. A legnagyobb gondot év­ről évre a folyamatos szál­lítás és a fennakadás nél­küli kiszolgálás jelenti. Több közületi felhasználó, úgy­nevezett nagyfogyasztó, na­pi beszerzésre rendezkedik be, nem gondoskodik meg­felelő tartalékról. Ennek azután sokszor az a követ­kezménye, hogy a kiszolgá­ló telepek nem győzik az összetorlódott igényeket ki­elégíteni, ha pedig az idő­járás is közbeszól, akkor az utánpótlás szállítása aka­dozhat. Ilyenkor azután — főleg a mezőgazdaságban —, amikor a tennivalók egyébként is összegyűlnek, nehéz helyzetbe kerülhetnek a gazdaságok. A jónak ígér­kező termés nyomán a za­vartalan betakarítást, a gépek, a szállító és termény- szárító berendezések jó ki­használását, csak a termés minden részletére kiterjedő, alapos munkával lehet meg­valósítani. Mint az elmúlt évek is bizonyították, en­nek első számú alapkövetel­ménye az üzem- és hajtó­anyagok időben történő be­szerzése és tárolása. Ma mezőgazdasági üze­meink 10—12 napra ele­gendő hajtóanyagot képe­sek tárolni saját tartályaik­ban. Az ÁFOR a központi árhatósági intézkedések alapján a kisebb forgalmú időszakokban árkedvezmé­nyekkel, szezonárakkal ösztönzi a közületi fogyasz­tókat az ésszerű készlete­zésre. A nyári hónapokban például 20 százalékkal ol­csóbban vásárolhatták meg kőolajtermék-tartalékaikat, de még szeptemberben is felár nélkül kaphatnak na­gyobb mennyiséget. A lakossági fogyasztók, az olajkályha-tulajdonosok már meggyőződtek a jó készlete­zés előnyeiről és minden évben kihasználják a nyári kedvezményes vásárlási le­hetőségeket. Az idei ár- engedményes akció hetei­ben 420 ezer tonna folyé­kony tüzelőanyagot vásá­roltak, ami az egész évi fel- használásnak mintegy 45 százaléka. Fokozott gondossággal ké­szül természetesen az Ás- ványolajforgalmi Vállalat is az őszi és téli csúcsidő- szakra. Külön intézkedési tervet állítottak össze, amely menetrendszerű pontosság­gal szabályozza a termelés, a tárolás és a folyamatos szállítás tennivalóit. A leg­forgalmasabb telepeken és kirendeltségeken több mű­szakot vezetnek be, meg­erősítik az eladóhálózatot, és időben felkészítik közúti szállítóparkjukat is. A válla­lat műszaki fejlesztése so­rán bővült azoknak a nagy forgalmú regionális ellátó telepeknek a száma is, aho­vá már föld alatti vezeté­ken érkezik az áru. Jurka László igazgató évadnyitó beszédében vázolta a tár­sulat feladatait Művészi felelősség, művészi alkotémunka Évadnyitó társulati ülés a színházban A Békés megyei Jókai Színház társulata tegnap délelőtt 11 órakor tartotta évadnyitó ülését Békéscsa­bán, a színház klubjában. A társulat tagjait és a megje* lenteket — közöttük Nagy Jánost, a megyei tanács el­nökhelyettesét, Várai Mi- hálynét, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét, Bocskai Mihálynét, az SZMT titkárát és dr. Becsei Józse­fet, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tőjét — dr. Keczer András, a színház ügyvezető igazga­tója köszöntötte. Jurka László igazgató év­adnyitó beszédében elsőként az évadkezdés ünnepélyes­ségét emelte ki. Szólt arról, hogy a társulaton múlik, hány ünnepnap lesz az új évadban, hogy ez a most kezdődő, 1978/79-es évad hogyan készíti elő a színház önállósulásának 25. évfordu­lóját, melynek megünneplé­sére 1979-ben kerül sor. — Javítanunk kell az al­kotómunka légkörét — mon­dotta —, lankadatlanul töre­kedni arra, hogy színházunk művészi színvonala emel­kedjen. Nyilvánvaló, hogy egyszerre minden elgondolá­sunk és szándékunk nem valósulhat meg; a folyamat meggyorsítása azonban a színház művészeinek, és va­lamennyi dolgozójának kö­telessége. A megye színház- látogató közönsége szereti és érti a színházat. Igényes, jó közönség. Szolgálatát bizo­nyítja műsortervünk is, mely — hiszem, hogy ezút­tal sokoldalúbban — igyek­szik betölteni feladatát : a közönség nevelését, szóra­koztatását. A továbbiakban felhívta a figyelmet a művészi felelős­ségre, arra a számos tenni­valóra, mely a színház meg­újulásához vezethet. Jurka László igazgató ez­után bemutatta a társulat új tagjait: Ferencz Évát, Balogh Bélát, Mártonffy Máriát, Egedi Editet, Szűcs Andrást, Tóth Gabriellát, Tímár Zoltánt, Kovács Zsol­tot, Szilárdy Istvánt, Berki Antalt, Nagyidai Istvánt, Csiszár Nándort, Mezei An­namáriát, Lengyel Istvánt, Kerekes Pétert és Jáki Bé­lát. Bejelentette, hogy az évadnyitás 1978. október 6- án lesz, ez alkalommal Kruczkowsky: A szabadság első napja című drámáját mutatják be. Dr. Becsei József, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője üdvö­zölte ezután a színház tár­sulatát, rámutatva arra, hogy a színházvezetés és a tagság közös munkája hoz­hat sikereket. Végül dr. Keczer András ügyvezető igazgató tett be­jelentéseket, hívta fel a fi­gyelmet a mai napon kez­dődő munka jelentősebb tudnivalóira. (s. e.) A művészek egy csoportja Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents