Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-28 / 229. szám
1978. szeptember 28., csütörtök o Hőit a lakosság igényé Száznegyven szakmában dolgoznak megyénk kisiparosai A lakosság szolgáltatói igényeinek kielégítésében nagy feladat vár a kisiparosokra. Csehi Istvánnal, a KIOSZ Békés megyei titkárhelyettesével arról beszélgettünk : megyénkben milyen szerepet töltenek be a kisiparosok. — Békés megyében 4231 kisiparos tevékenykedik. 140 szakmában dolgoznak, de szép számmal akad engedélyhez nem kötött, úgynevezett szabad ipar is. Ilyen egyebek között a divatos rongyszőnyegszövés. Az élet igénye ez. A lakossági igény szerteágazó. A kisiparos pedig 'igyekszik maximálisan eleget tenni a követelményeknek. Nem minden ipar kifizetődő, de politikai kérdés, hogy az igényeket maximálisan kielégítsük. Megyeszerte jóval több kisiparosra lenne szükség, mint amennyi van. Sokan főállásban végzik a kisipari tevékenységet, mások munkaviszony vagy nyugdíj mellett vállalkoznak a munkára. Minden esetben becsülendő a törekvésük. A nyugdíjasok is teljes értékű munkát végeznek. Különösen az ellátatlan területen fontos, hogy munkát vállaljanak a kisiparosak. Másodálláshoz az engedélyt nem minden vállalat adja meg. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy megszervezzük a lakossági szolgáltatást. Nem válogatás nélkül persze, de aki maximálisan eleget tesz a munkahelyén a követelményeknek és még érez magában erőt a másodállásra, annak miért ne adnánk működési engedélyt. A szakma becsülete is azt kívánja, hogy csak a legjobbak kapjanak engedélyt a kisipari tevékenységre. A kontárök ellen is csak így tudjuk felvenni a harcot. A KIOSZ érdekképviseleti szerv. A becsületes kisiparost megvédjük, de a kontárok ellen magunk is harcolunk. A kiváló kisiparosak nem is fogadják be körükbe a kontárokat. A jelenleginél több és jobb munkát szeretnénk produkálni. Ehhez pedig a vállalatok megértése szükséges, hogy a legjobbak kapjanak engedélyt másodállásra. Nyomon lehet őket követni, s aki a munkahelyén nem állja a sarat, attól bármikor vissza lehet kérni az engedélyt. A jogtalan iparűzők ellen csakis közös erővel léphetünk fel. A szolgáltatásnak 52 százalékát végzik kisiparosok, de ennél jóval több az igény. Aki becsületes, az megfizeti az adót és kifogástalan munkát ad a megrendelőnek is. Az a cél, hogy mindenütt elégedett legyen a munkával a megrendelő. Igen nagy az igény egyebek között a rádió- és tv-szerelő, a motorszerelő iránt főleg az ellátatlan kisközségekben. Keresik a lakáskarbantartókat, a takarítókat. Egyebek között segítünk azzal is, hogy 2—3 évre adómentességet kap, aki kiváltja az ipart. Megyeszerte sok még a kerékpár, viszont nincs kerékpárjavító. Sok a fuvaros, de hiányzik a kocsigyártó, a kovács. Békéscsabán jól bevált a mesterek háza létrehozása. Egy épületben többfajta kisipari munkára vállalkoznak. Szarvason a városi tanács kedvező feltételeket biztosított arra, hogy létrehozzuk a szolgáltató szövetkezetei. Közműves területet kaptunk, ahol 14 szakmának építenénk fel a műhelyt. Keressük még erre a megfelelő jogi formulát, hisz újfajta szolgáltatói központ kialakításáról lenne szó. Lesz itt többek között tv-szerelő műhely, kerékpár javító, szabó stb. Itt természetesen főállásban dolgoznak majd a kisiparosok. Szeretnénk a 14 műhely mellé egy felvevőirodát nyitni. A város centrumában lesz a mesterek háza, ahol a műhelyeket maguk a kisiparosok építik fel. Természetesen Békés megyében több helyen találni ellátatlan körzetet. 1980-ra szeretnénk több szolgáltatói központot létrehozni. Szekérfuvarozó szakmában például 600 kisiparos tevékenykedik, az építőipari szakmában pedig több mint 1300. Segítünk azzal is, hogy kisipari mestervizsgára készítünk fel dolgozókat. Célunk: szebbet, jobbat, többet adni a lakosságnak. A kisiparosok megyeszerte sokat segítenek városok, falvak építésében, szépítésében vállalt társadalmi munkával is. 1977-ben csaknem egymillió forint értékű társadalmi munkát írtak javukra. Békésen például szinte ők építették fel az öregek nanközi otthonát. Még a fodrászok is mentek segédmunkára, amikor épült az öregek napközije. A gyermekintézmények építéséből is kiveszik részüket. A kisiparosak szerteágazó tevékenységéről megyénk számos helységében jubileumi kiállítások adnak tájékoztatást. A. R. Napjaink témái Az infrastruktúra növekvft szerepe Nincs könnyű helyzetben az, akinek meg kell mondania, mit értünk a címben szereplő, gyakran használt kifejezésen. Infrastruktúrának, újabban háttérágazatoknak nevezik azoknak a gazdasági feltételeknek — illetve már létező tényezőknek — az együttesét, amelyek ugyan nem részesei a termelői folyamatoknak, ám lényegesen befolyásolják — bizonyos esetekben meghatározzák — a fejlesztés lehetőségeit. így azután a háttérágazatokba az úthálózat, a szállítás, a személyközlekedés éppúgy beletartozik, mint a közművek, az egészségügy, az oktatás. Ma a szakemberek döntő többsége egyetért abban, hogy a háttérágazatok adott színvonala kifejezi a fejlesztés reális — az össztársadalmi ráfordítások szemszögéből gazdaságos — feltételeit. Ezeket nem lehet következmények nélkül figyelmen kívül hagyni. Napjainkban például a könnyűipar több, korszerű, újonnan létesített üzemében okoz ismétlődő zavarokat a munkavállalók képzetlensége, a szakmai hozzáértés minimumának hiánya, csakhogy másféle munkaerő nincsen ... Kimondhatjuk tehát, hogy a háttérágazatok életünk valamennyi területére hatást gyakorolnak, ezen belül elsősorban az iparra — mint a termelőtevékenység élenjáró ágára —, de ma már egyre inkább — gondoljunk csak a termények szállítására, az öntözésre, az energia- igényekre — az intenzív mezőgazdasági termelésre is. Pusztán érzékeltetésül : az ipar 1975-ben ötször annyi vizet fogyasztott, mint 1950- ben. Számítások szerint 1990- ben 12,7 milliárd köbméter lesz az ország teljes vízigénye — 1975-ben 6,6 milliárd volt — s ennek felét az ipar, negyedét — öntözésre — a mezőgazdaság használja majd fel. Hiba lenne élesen elkülöníteni a termelői és a lakossági infrastruktúrát, mert gyakoriak az átfedések, a határterületek. Mégis, tényként állapíthatjuk meg, hogy keserves dilemmát, kedvezőtlen hatásokat okoz a féloldalas fejlődés; a hetvenes években elsősorban a lakosságot közvetlenül szolgáló háttérágazatok gyarapodása gyorsult meg, míg a termelési és egyéb célúaké kevésbé. Ez a fölismerés fogalmazódik meg az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20'i ülésének határozatában — a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről —, amikor kimondja: „Az infrastruktúrát az eddigieknél jobban a lehetőségekhez és a szükségletekhez igazítva úgy kell fejleszteni, hogy meny- nyiségileg ég minőségileg feleljen meg gazdaságunk általános fejlődésének. Különösen fontos a termelő jellegű infrastruktúra viszonylagos elmaradásának megszüntetése”. A negyedik ötéves tervben, az infrastruktúra növekvő szerepét elismerve és alkalmazva a tervezési gyakorlatban, az ilyen jellegű beruházások — elsősorban a lakásépítés, a vízgazdálkodás, a kereskedelem területén — 76 százalékkal gyarapodtak, s arányuk az összes beruházáson belül elérte az 57 százalékot! Az ötödik ötéves tervben — az ismert világ- gazdasági hatások következtében — nem nyílt lehetőség arra, hogy tovább gyorsuljon a fejlesztés; az elért szint megtartása is lényeges eredmény. Ezért a gond, hogy az infrastruktúra nemcsak mennyiségben, hanem összetételében — szerkezetében — is elmarad az ország általános gazdasági fejlettségéből táplálkozó követelményektől, csak fokozatosan enyhülhet. Napjainkban a foglalkoztatottak 42 százaléka az infrastruktúra valamelyik területén tevékenykedik; kereskedő, tanár, tanácsi tisztviselő, benzinkútkezelő, elektromos- hálózat-szerelő. A fejlesztés azzal is jár — például —, hogy 1981-ben a népgazdaság összes foglalkoztatottjainak 10,1 százalék^ lesz a kereskedelemben, míg 1971-ben arányuk csak 8,2 százalék volt. S azzal is jár az infrastruktúra fejlesztése, hogy — a lakásépítkezéseknek köszönhetően — 1980-ra a száz lakásra jutó lakosok száma az 1970. évi 330-ról 295-re csökken. Az infrastruktúra korsze- ; rűsítése rendkívül költséges, ám kérdés: mihez képest drága? Az egyéb kiadásokhoz? A fejlesztés híján bekövetkezhető zavarok okozta károkhoz mérten? Arra ugyanis tapasztalati tények figyelmeztetnek: a háttér- , ágazatok kellő fejlesztésének mellőzése akadályává válik a gazdasági növekedésnek. S annak ellenére, hogy a hetvenes évek fejlesztőmunkája szakított a korábbi gyakorlattal, még mindig tetemesek az adósságok. Nem bizonyít- vány-magyarázás, tény az is: f sok területen évtizedek, némely dologban évszázadok mulasztásait kell fölszámolni. Amihez idő kell, rengeteg pénz, átgondolt tervezés. S nem utolsósorban: követ- ■ kezetes végrehajtás a közelebbi és távolabbi programoknál. Mészáros Ottó KGST az őszi BNV-n Hazánk külkereskedelmi forgalmának többségét a KGST-országokkal folytatott kereskedelem teszi ki, így érthető, hogy az idei őszi BNV-n is a szocialista országok kiállításai foglalják el a nagyobb helyet. Ebben az évben minden eddiginél nagyobb területen — 5500 négyzetméteren — mutatják be újdonságaikat a KGST tagországai. Természetesen nincs lehetőségünk arra, hogy valamennyi újdonságról, érdekességről beszámoljunk, csak vázlatosan, felsorolásszerűen említhetjük meg a bemutatott tárgyakat. Milyen is belülről a Nyva terepjáró? A válaszra sokan kiváncsiak a szovjet autók kiállításán A fogyasztási cikkek vásárán minden évben nagy helyet foglalnak el a bútorok és lakástextíliák, így van ez az idén is. Elsősorban Jugoszlávia mutat be újdonságokat, érdekességeket, de a többi szocialista ország is elhozta kínálatának legjavát. Nagy kár viszont, hogy — mint az eddigi kiállítások tapasztalatai is mutatják — a BNV után ezekből a bútorokból szinte semmit sem láthatunk viszont a hazai üzletekben. Merőben más a helyzet a járművek területén. Itt jórészt az ismerős és megszokott típusokat mutatják be a szocialista országok. Igazi újdonság csak az 1600-as Lada terepjáró változata, a Nyva volt, érthető módon ezt nézik meg a legtöbben. Szinte áttekinthetetlen árubőség jellemzi a textil-, bőrés ruházati termékek bemutatóját. A román, jugoszláv, lengyel és NDK külkereskedelmi vállalatok minden eddigit meghaladó mennyiségben hozták el termékeiket. Kultúrcikkek és oktatási eszközök, sport- és kempingfelszerelések csaknem minden szocialista ország kínálatában nagy helyet foglalnak el. Üj típusú rádiók, televíziók és magnók, csónakok, sportfelszerelések, kempingcikkek mellett szép és ügyes játékokat láthatunk a BNV-n, de reméljük, nemcsak ott. Az árubemutatók mellett a szocialista országok gondot fordítanak arra is, hogy propagálják szolgáltatásaikat az idegenforgalom és a turizmus területén. Ezért mintegy 95 négyzetméteren információs irodákat állítottak fel, ahol propagandaanyagot, felvilágosítást, tájékoztatást adnak az utazási lehetőségekről, látnivalókról, nevezetességekről. Bőr- és kötöttáruk a román kiállításról Az NDK többek között ügyes és érdekes játékokat hozott a BNV-re Lengyelország ruházati cikkeit manökenek mutatják be Fotó: Lónyai László I
