Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-27 / 228. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. SZEPTEMBER 27., SZERDA Ara: 80 fülér XXXIII. ÉVFOLYAM. 228. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ülést tartott a Békés megyei pártbizottság Az MSZMP Békés megyei bizottsága tegnap Frank Ferenc első titkár elnökletével megtartotta soron következő ülését. A tanácskozás napirendjén szerepelt a Központi Bizottság 1978. március 15-i — a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, fejlesztésének feladatairól szóló — határozata végrehajtásának megyei feladatterve, valamint az 1978. évi gazdaságpolitikai cselekvési program I. félévi teljesítéséről, az V. ötéves terv beruházásainak időarányos végrehajtásáról szóló jelentés. A megyei pártbizottság ülésén jelen volt és felszólalt Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára. Részt vettek az ülésen meghívott állami, társadalmi, gazdasági vezetők is. A párt megyei végrehajtó bizottságának megbízásából Csatári Béla megyei titkár az írásos előterjesztésekhez szóbeli kiegészítést fűzött. Többek között hangsúlyozta, hogy a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának fejlesztési programjában a korábbi határozatokból adódó feladatok nyertek összegzést. Ismertette, hogy a kongresszusi határozatokat követően megyénkben időrendben elsőként a KB-tit- kárság határozatából adódóan kellett kialakítani a két ágazatra vonatkozó hosszú távú feladatokat. A titkárság összegzésként úgy értékelte 1976 szeptemberében Békés megye mezőgazdaságát és élelmiszeriparát, hogy az a párt- és a kormányhatározatok célkitűzéseinek megfelelően fejlődött. Abban is állást foglalt, hogy a meglevő adottságokat elsősorban saját erőforrásokra építve kell jobban kihasználni, egyes területeken azonban központi támogatás szükséges. Részletesen foglalkozott a továbbiakban a mezőgazdaságra és élelmiszeriparra va- natkozó határozatok végrehajtásával, az ennek során elért eredményekkel, a pártszervek és szervezetek gazdaságirányító és segítő tevékenységével. „Ügy fogalmazhatunk — mondotta —, hogy az egységes cselekvés hatását az 1977. évi szép eredmények is igazolják.” A többségében eredményes intézkedések mellett néhány területen nem sikerült lényegesen előbbre jutnunk. Ilyen a föld termőképességének növelése érdekében elvégzendő komplex meliorációs munka. Az elmúlt tíz évben hárommilliárd forint veszteséget kellett elszenvednie a mezőgazdaságnak az ár-, belvíz, a magas talajvíz miatt. A komplex melioráció megvalósítása jelentős összegbe kerül, de ennek elhúzódása sokkal nagyobb károkat okoz. Gond továbbá a zöldségfélék termésingadozásából eredő probléma is. A tároló- és feldolgozókapacitás növelését olyan mértékben kellene megvalósítani, hogy jó termés esetén is fogadni, illetve feldolgozni tudja a megtermelt értékeket. Nem kielégítő az előrehaladás a gyepgazdálkodásban sem. Hazánkban — megyénkben is — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a fejlett szocialista társadalom építésének fontos területe. Innen származik a lakosság fogyasztásának több mint 40 százaléka, a külkereskedelmi forgalom egynegyede, e két ágazatban dolgozik a keresők 25 százaléka. Érthető, hogy a Központi Bizottság márciusi határozata széles körű érdeklődést váltott ki megyénkben. Ennek megfelelően, igen sokoldalúan foglalkoztak a különböző párt-, állami, tömegszervezeti fórumokon a határozat részletesebb megismerésével, helyi viszonyokra történő adaptálásával. A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeinkben ilyen előzmények után került sor cselekvési program kidolgozására, jóváhagyására. A pártszervezetek többsége képes volt önkritikusan szembesíteni az eddig végzett munkájukat a határozatban megfogalmazott célkitűzésekkel, s így alapos, körültekintő programot voltak képesek kidolgozni és jóváhagyni. Távlati feladataink akkor válhatnak valóra — fejezte be szóbeli kiegészítőjét Csatári Béla megyei titkár —, ha a ma dolgait jól és időben elvégezzük, ha eredményesen oldjuk meg ötödik ötéves tervünk harmadik évére eső feladatokat. A program vitájában számosán kértek szólásra lehetőséget. Dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kitűzött cél reális, jó szervezettséggel, hozzáértéssel túl is teljesíthető. Felszólalásában az állattenyésztés fejlesztésének néhány gondjával, a termőföld védelmével és a szakember-ellátottság javításának szükségességével foglalkozott. Békés megye helyzetét az országos mutatókkal vetette össze és tett javaslatot intézkedések tételére. Kőris György, a szarvasi járás első titkára azt hangsúlyozta, hogy a két fő ágazat közötti helyes arány kialakítása a feltétele a mező- gazdaság stabilitásának. Nagyobb gonddal kell foglalkozni az állattenyésztés fejlesztésével nagyüzemeinkben és feltárni mindazt a tartalékot, amellyel ezt az ágazatot még gazdaságosabbá lehet változtatni. Hajdú Antal a csanádapá- cai termelőszövetkezet gondjairól és eredményeiről szólt, Nagy Mihály, a BAGE igazgatója az agráripari egyesülés tevékenységét ismertette, majd a melioráció gyorsabb ütemű végrehajtását szorgalmazta, a zöldségtermesztési körzetek kialakításának, a feldolgozóipar rekonstrukciójának szükségességét tette szóvá. A szakember-ellátottság vonatkozásában annak a véleményének adott kifejezést, hogy következetesebben kell a szubjektív okokat, nemegyszer a fellelhető hanyagságot feltárni és orvosolni. Oláh János, a Körösök Vidéke Tsz-Szövet- ség titkára a megye északi felén gazdálkodó termelő- szövetkezetek mostoha talaj- viszonyairól szólt. Ez az Alföld legmélyebb pontja — mondotta —, és ezen csak a melioráció gyors végrehajtása hozhatna változást. Az idén is több szövetkezet ebből eredően valószínűleg hiánnyal zárja az évet. A segítésnek olyan új módját kellene megtalálni, amely hosz- szú távon nyújt tényleges megoldást gazdálkodásunk rendbetételére. Miskucza Péter, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság pártbizottságának titkára a gazdaság előtt álló feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy azok teljes összhangban vannak a Központi Bizottság célkitűzéseivel. Ezután Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Elmondta, hogy Békés megye jelentős fejlődést produkált a megyére jellemző mező- gazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztésében. Békés megye pártszervei helyesen értékelik a munkát, helyesen foglalkoznak a mezőgazdaság fejlesztésével. A megye a márciusi határozat végrehajtását illetően „menetben van”, hiszen az ezzel egybeeső Titkársági határozaf végrehajtásán már másfél éve dolgozik. És minél intenzívebben foglalkoznak a pártszervek a mezőgazdasággal, élelmiszeriparral, annál gyorsabban szeretnék megoldani az ellentmondásokat. A Központi Bizottság határozatával a gondok nem oldódnak meg. Minden határozat csak felismerés, és nem végrehajtás. Ezt kell sokoldalúan felhasználni. Helyes, hogy „a pártbizottság az ekét mélyebbre engedte, a művelést intenzívebbé tette” — utalt képletesen a vitában is elhangzót számos észrevételre, amely az üggyel való azonosulást is jelzi. A pártbizottság elé terjesztett programjavaslat — fejtette ki véleményét — jól adaptálja a Békés megyei viszonyokra a Központi Bizottság határozatát. Ez fontos, mert az ország és a megye valósága nem mindenben azonos. Jól határozza meg a program a fő irányokat. Nemcsak a távlati tennivalókat jelöli, hanem azt is, hogy kinek mit kell konkrétan csinálnia. Borbély Sándor elvtárs felszólalásában felhívta a figyelmet a körülmények, a problémák differenciált kezelésére. A minőségről sokat beszélünk, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy minden mennyiségi változásnak vari minőségi vonzata. A felszólalások során elhangzott, hogy az üzemszervezésben nincs figyelemreméltó előrehaladás. Ez így nem pontos. Ezt konkrétan kell megvizsgálni. Van üzem, ahol jobban tennék, ha nem azzal foglalkoznának, hogy milyen a korszerű üzemszervezés, hanem inkább időben vetnének. A vitában is csak utalás történt a fegyelemre. Elsősorban nem a fizikai dolgozók fegyelmére gondolok — mondta —, hanem a vezetés fegyelmére. A vezetés fegyelme mindenkor viszonyt fejez ki az ügyhöz, amelynek • végrehajtásában a vezetésnek hangsúlyozottan fontos szerepe van. Ezt helyes lenne az előterjesztett anyagban is erősíteni. Békés megye jelentős szerepet játszik az ország élelmiszertermelésében. jogos, ha a napirenden levő téma fokozott hangsúlyt kap. Itt van az ország termőföldterületének is jelentős része és országos mércével mérve a jó termőföld jelentős része. Ez tény. Más kérdés: hogyan iehetne jobbá tenni? Ezt a folyamatot meg kell gyorsítani, de ahhoz, hogy egy döntés végrehajtható is legyen, alaposan végig kell azt gondolni. A gazdasági fejlődés kegyetlen tempót diktál számunkra. Ezért is szükséges, hogy minél többet együtt, hangosan gondolkodjunk, hogy döntéseink érzelmi elemektől letisztultak legyenek. Amit az ember nem ért, attól vagy megijed, vagy közömbös lesz vele szemben. Ez hangulati dolog. Baj van, ha a hangulat dominál, Legtöbb gondunk ezzel van. Ezért kell feltenni a kérdést: milyen a társadalompolitikai háttér? Ez kell a jelenlegi programnál is. Pártszervezeteink akcióképessége jó. Enélkül nem menne semmi. A gazdasági vezetés is csak szilárd politikai háttér esetén tud jól dolgozni. A társadalmi és tömegszervezetek, az állami és tanácsi szervek értik mit kell tenni. A feltételeink tehát jók. A vezetői munkában levő tartalékok is jelentősek még. El kell érni, hogy minden vezetés azt végezze, ami a funkciója. Na másét, különben párhuzamosságok, ismétlődések jönnek létre, s a célszerű tevékenység kapcsán elvárható eredmény csökken. Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára felszólalása befejezéseként szólt azokról a területekről, amelyek jelentősebb tartalékokat rejtenek a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari célkitűzéseink megvalósításához. Végül elismerését fejezte ki a Központi Bizottság nevében a végzett munkáért, a lakosság életszínvonalának emelésében elért eredményekért és a körültekintően készült fejlesztési programért. Csatári Béla megyei titkár a vita során elhangzott néhány kérdésre adott válasza után a megyei pártbizottság a felszólalásokban elhangzott észrevételeket is figyelembe véve az előterjesztett javaslatokat elfogadta. A megye mezőgazdasága és élelmiszeripara fejlesztésére hozott határozatot vasárnapi számunkban közöljük. ?» A szakosztály tagjai a Dürer Nyomdában Fotó: Veress Erzsi fl MUOSZ belpolitikai szakosztályának tagjai Békéscsabán Tegnap délelőtt kétnapos látogatásra Békéscsabára érkeztek a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége belpolitikai szakosztályának tagjai. A városi tanács vb-termé- ben Araczki János tanácselnök köszöntötte Pásztor Jánost, a MUOSZ főtitkár- helyettesét, Rajcsányi Károlyt és Szathmári Gábort, a szakosztály elnökét, illetve titkárát, a megyei, az országos heti- és napilapok, az MTI. a Lapkiadó Vállalat képviselőit. A tanulmányút résztvevőit Araczki János tájékoztatta a város és környékének életéről, fejlesztéséről, a meglevő gondokról. Bevezetőjében arról szólt, hogy a 42 ezer munkahely közül 32 ezer az iparban, a közlekedésben található. A megye- székhely fejlesztését az is indokolja, hogy a 66 ezer állandó lakoson kívül 5 ezren ideiglenesen tartózkodnak a városban, a bejárók száma pedig eléri a tízezret. Az V. ötéves tervben megvalósítható tanácsi beruházásokat taglalva elmondotta: a rendelkezésre álló 1,1 milliárd forintot igyekeznek gazdaságosan felhasználni. A tervezett 4 ezer lakásból 2898-at az év végéig átadnak. Sajnos ebben a tervidőszakban csupán 1238 célcsoportos lakás felépítésére van lehetőség. így a 4,5 ezer jogos lakás- igénylő kérését OTP-laká- sokkal tudják kielégíteni. Nagy gondja a városnak a művelődési és gyermekintézmények létrehozása. Ebben a tanévben 450 óvodást nem tudtak felvenni. Az óvodák telítettsége 140—150 százalékos. A tervidőszak végére 12 általános iskolai tanteremmel többet építenek, azonban ez sem oldja meg a gondokat, hiszen 1980-ban 8 ezer iskolás korú gyermek él majd a városban. Ezt követően részletesen szólt az egészségügy, a közlekedés, a hírközlés, a kereskedelmi és közműhálózat fejlesztéséről, a tanács testületi munkájáról. Az újságírók kérdéseire Araczki János, dr. Gally Mihály vb- titkár és'Fekete Jánosné tanácselnök-helyettes válaszolt. Délután a küldöttség felkereste a Dürer Nyomdát, a MEZŐGÉP Vállalatot. Ma meglátogatják az egészség- ügyi szakközépiskolát, a városi kórház építkezését. A tanulmányút következő állomása Mezőberény lesz, ahol a község vezetői tájékoztatást adnak a település fejlődéséről, életéről, majd felkeresik a bútoripari szövetkezetét és a csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezetet. — s. s. — Losonczi Pál látogatása Gödöllőn Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke kedden Gödöllőre látogatott. A pártbizottság székháza előtt Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, valamint a város párt- és állami vezetői fogadták. Az Elnöki Tanács elnökét Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára egyebek között arról tájékoztatta, hogy Gödöllőt fokozatosan az agrárkutatás és a mezőgazda- sági szakemberképzés hazai központjává kívánják fejleszteni, s e nagyszabású feladat végrehajtására már kidolgozták a terveket. Ezután Losonczi Pál rövid városnéző sétára indult, majd az Agrártudományi Egyetemre látogatott. Az intézmény bejáratánál Cse- lőtei László rektor, Aggod József, a pártbizottság titkára és az egyetem hallgatóinak egy csoportja köszöntötte; ott volt Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter is. A mintegy háromezer leendő mezőgazdasági szakembert oktató intézmény vezetői a többi között arról tájékoztatták az Elnöki Tanács elnökét, hogy munkájukban a szakemberképzés mellett mind jelentősebb a szerepe a kutató- és kísérleti tevékenységnek, s azok gyakorlati hasznosításának. Céljuk, hogy az egyetem minél nagyobb számban bocsásson ki gazdasági szervező típusú, a termelés irányítására alkalmas mezőgazdasági szakembereket. A látogatás alkalmából adták át Losonczi Pálnak az egyetem emlékérmét. Az agrártudományi szakemberképzéshez nyújtott sok é.ves segítségéért tüntette ki vele az egyetem tanácsa. (MTI)
